Bhar.54/2022/8 – Szegedi Ítélőtábla

(4)közérdekű munka, illetve pénzbüntetés kiszabásának. Ugyanakkor nem törvénysértő a másodfokú bíróság által kiszabott büntetés, tekintettel arra, hogy a Btk. 82. §

(2)bekezdés d) pont és

(3)bekezdés szerint, ha a büntetési tétel alsó határa 1 év szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni, illetve a szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatók. A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Bhar.II.54/

1. számú ügyben Szegeden,
2. április
3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a
4. sorszámú í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
5. szeptember
6. napján kihirdetett 7.Bf.609/2021/
7. számú ítéletének Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó, fellebbezés folytán felülbírált részét megváltoztatja: Terhelt1 I. rendű vádlott büntetését 6 (hat) hónap szabadságvesztésre súlyosítja, az I. rendű vádlottat 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra is ítéli. A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás tartamát 3 (három) évre enyhíti. A szabadságvesztést fogházban rendeli végrehajtani azzal, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben a másodfokú ítéletnek Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó, fellebbezés folytán felülbírált részét helybenhagyja azzal, hogy a Terhelt1 I. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmények megnevezése helyesen: bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
8. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(3)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként – egy esetben folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §). Kötelezi Terhelt1 I. rendű vádlottat a harmadfokú eljárás során felmerült 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Szegedi Járásbíróság a 13.B.1885/2018/
2. számú ítéletével Terhelt1 I. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont], folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
2. §) miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből Terhelt1 I. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Szegedi Járásbíróság 4.B.656/2013/
3. számú ítéletével kiszabott 8 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.B.36467/2010/
4. számú ítéletével kiszabott 6 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. Terhelt1 I. r. vádlottat 4 évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól. [3] Az elsőfokú bíróság az eljárás során bűnjelként lefoglalt iratok lefoglalását megszüntette és elrendelte annak iratmellékletként történő kezelését. Kötelezte továbbá az I. r. vádlottat 110.059.-Ft bűnügyi költség önálló megfizetésére, valamint terhelt2 II. r. vádlottal 42.802.-Ft egyetemleges megfizetésére. [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás I. pontjának lényege szerint Terhelt1 I. r. vádlott az cég vezető tisztségviselőjeként (vezérigazgatójaként)
5. IV. negyedévében 13 db, az cég nevében kiállított fiktív számlát bocsátott terhelt2 II. r. vádlott rendelkezésére, amelyek mögött valós gazdasági esemény nem állt. Terhelt1 I. r. vádlott tudott arról, hogy az általa átadott fiktív számlákat terhelt2 II. r. vádlott mint egyéni vállalkozó szerepeltetni fogja könyveléseiben és adóbevallásaiban. A 13 db fiktív számla áfabevallásban történt szerepeltetésével terhelt2 II. r. vádlott a költségvetésnek 15.104.058.-Ft vagyoni hátrányt okozott
6. IV. negyedévét illetően. terhelt2 II. r. vádlott a 13 db fiktív számlát a
7. évre vonatkozó személyi jövedelemadóról és egészségügyi hozzájárulási kötelezettségéről szóló bevallásában is szerepeltette, amelynek benyújtására
8. január
9. napján került sor. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletének II. tényállási pontja szerint Terhelt1 I. r. vádlott
10. IV. negyedévében terhelt 3 III. r. vádlottnak rendelkezésére bocsátott 2 db az cég nevében gazdasági esemény nélkül kiállított számlát, amelyek áfa tartalma összesen 125.729.-Ft volt. [6] terhelt 3 III. r. vádlott, mint a cég2 ügyvezetője, a fiktív számlákat a kft. könyvelésében és a cég
11. évi IV. negyedévi áfabevallásában – amelyet a bevallás valótlanságáról tudomással nem bíró könyvelő
12. január
13. napján nyújtott be – szerepeltette. terhelt 3 III. r. vádlott ezzel 125.729.-Ft vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 3 [7] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen egyebek között Terhelt1 I. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az I. r. vádlott bűnösségének megállapítása miatt felmentése érdekében, másodlagosan az I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítése iránt. [8] A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség képviselője átiratában a Terhelt1 I. r. vádlott védője által felmentés érdekében bejelentett fellebbezést részben – az I. r. vádlott terhére rótt költségvetési csalás vétsége vonatkozásában – alaposnak ítélte az időközben bekövetkezett jogszabályi változásra figyelemmel, míg az I. r. vádlott vonatkozásában enyhítés érdekében bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta. [9] A fellebbezések folytán eljárt Szegedi Törvényszék a Szegedi Járásbíróság ítéletét – egyebek között – Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában megváltoztatta. Megállapította, hogy Terhelt1 I. r. vádlott terhére rótt költségvetést károsító bűncselekmény megnevezése helyesen: bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, a hamis magánokirat felhasználásának vétsége bűncselekmény megnevezése helyesen: 2 rb., bűnsegédként – egy esetben folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége. Terhelt1 I. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás vétsége [Btk.
14. §

(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette, az I. r. vádlottal szemben halmazati büntetésül kiszabott szabadságvesztés büntetést 312 óra közérdekű munkára, valamint 250 napi tétel pénzbüntetésre enyhítette. Megállapította, hogy az I. r. vádlott a közérdekű munkát hetente legalább 1 napon – a heti pihenőnapon, vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát, vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fogház fokozatban kell végrehajtani. A Terhelt1 I. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg, és az így kiszabott 250.000.-Ft pénzbüntetés megfizetésére 10 havi, 25.000-25.000.-Ft egyenlő összegű részletfizetést engedélyezett azzal, hogy egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetén a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az első 25.000.-Ft összegű részletet a jogerős ügydöntő határozat közlését követő hónap

1. napjáig, míg az azt követő 25.000.-Ft összegű részleteket az esedékességet követő hónap azonos napjáig kell előre esedékesen, külön felhívás nélkül megfizetni a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala bevételi számlájára. Terhelt1 I. r. vádlottal szemben a közügyektől eltiltást, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapítására, a feltételes szabadságra, továbbá a Szegedi Járásbíróság 4.B.656/2013/
2. számú ítéletével kiszabott 8 hónap – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.B.36467/2010/
3. számú ítéletével kiszabott 6 hónap – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseinek helybenhagyása mellett megállapította, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 31.330.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Megállapította az I. r. vádlott személyazonosító okmányának számát. [10] A törvényszék a járásbíróság által megállapított tényállást több ponton helyesbítette, így az I. tényállási pontot illetően pontosította a kibocsátott számlák összesített áfa-tartalmát, amelyet az ítélet 4-
4. oldalán található táblázat pontatlanul tartalmazott. Az elsőfokú ítélet [17] és [25] bekezdésében tett megállapításokat a jogi indokolásba emelte át, pontosította a [19] bekezdés megfogalmazását. A II. tényállási pont tekintetében a járásbíróság által megállapítottakat kiegészítette azzal, hogy terhelt 3 III. r. vádlott az adóhatóság megtévesztésével áfa adónemben 125.729.-Ft vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek, amely nem éri el a bűncselekményi értékhatárt, mellőzte a [28] bekezdésből Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 4 azt, hogy Terhelt1 I. r. vádlott segítséget nyújtott a III. r. vádlottnak a költségvetést károsító cselekmény elkövetéséhez. [11] A törvényszék ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést Terhelt1 I. r. vádlott terhére kizárólag a büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében arra történő hivatkozással, hogy az I. r. vádlott estében a csekély súlyú bűncselekmény vádja alóli felmentés a terhére rótt további bűncselekmények tárgyi súlyára és a megállapított bűnösségi körülményekre tekintettel nem indokolta az elsőfokú ítélettel kiszabott 3 év 6 hónap végrehajtandó szabadságvesztés ilyen lényeges, más büntetési nemre, azaz közérdekű munkára és pénzbüntetésre történő enyhítését. Arra figyelemmel, hogy a felmentő rendelkezés ellen fellebbezés benyújtására nem került sor, az jogerőre emelkedett, amelyet azonban a másodfokú bíróság elmulasztott megállapítani. [12] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészség által bejelentett fellebbezést annak indokaival egyezően fenntartotta. Arra tett indítványt, hogy a harmadfokú bíróság a törvényszék ítéletének terhelt1 I. r. vádlottra vonatkozó részét változtassa meg akként, hogy az I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetést súlyosítsa, vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabjon ki, a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg, állapítsa meg, hogy az I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, és tiltsa el az I. r. vádlottat a közügyek gyakorlásától, egyebekben pedig a másodfokú ítéletet hagyja helyben. [13] Terhelt1 I. r. vádlott védője a fellebbviteli főügyészség indítványára tett észrevételében arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az I. r. vádlottal szemben a büntetési célok szabadságelvonás nélkül is elérhetőek. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy az I. r. vádlott kiskorú, tartósan beteg gyermeket nevel, akivel az édesapja nem foglalkozik. Terhelt1 I. r. vádlott védője hivatkozott arra is, hogy az I. r. vádlott nagykorú gyermeke külföldön dolgozik, így a tényleges szabadságelvonással járó büntetés esetén a vádlott kiskorú gyermeke kikerülne a családi környezetből. Hivatkozott a védő arra is, hogy Terhelt1 I. r. vádlott a vád tárgyává tett cselekmények elkövetése óta nem került összeütközésbe a törvénnyel, jelenleg takarítónőként dolgozik, és kiskorú gyermekéről nagykorú gyermekeinek segítségével tud csak gondoskodni. Kiskorú gyermeke gerincproblémával, allergiával küzd, sajátos nevelési igényű, az allergiás megbetegedése miatt rendszeresen gyógyszert szed. Utalt arra is, hogy álláspontja szerint amennyiben a Terhelt1 I. r. vádlottal szemben korábban kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetések már nem szerepelnek a priuszban, úgy nincs akadálya az újabb végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabásának. Összességében a törvényszék ítéletének helybenhagyását indítványozta. [14] Terhelt1 I. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy rendkívül rossz anyagi körülményei miatt kényszerült csak a cselekmények elkövetésére, úgy érzi, hogy őt többször is becsapták, a bűncselekmények elkövetését nagyon megbánta. Hivatkozott arra, hogy takarítónőként dolgozik, ezen kívül alkalmi munkákat is vállal, így összesen havi 130.000.-Ft jövedelme van, ezen felül külföldön dolgozó nagykorú gyermekei további 150200 euróval támogatják havonta. Terhelt1 I. r. vádlott is a törvényszék ítéletének helybenhagyását indítványozta. [15] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés alapos. [16] A büntetőeljárásról szóló
5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
6. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A

(2)bekezdés b) pontja szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. A Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 5

(3)bekezdés szerint pedig a fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. §

(3)bekezdésében meghatározott rendelkezést, vagy az indokolást. [17] Tekintettel arra, hogy a törvényszék a járásbíróság ítéletét megváltoztatva Terhelt1 I. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette, a harmadfokú eljárás lefolytatásának lehetősége megnyílt. [18] A Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja és
3. b)pontja alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, továbbá az első- és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A Be. 618. §

(2)bekezdése szerint pedig a harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. [19] A Be. 618. §

(3)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja a be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)-
2. c)pontjában meghatározottakat, míg a Be. 618. §

(4)bekezdése alapján nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő, vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek. [20] A Be. 619. §

(4)bekezdése szerint, ha a fellebbezést kizárólag a 615. §

(3)bekezdés b) pontja, vagy a 615. §

(4)bekezdése alapján jelentették be, továbbá a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja. [21] Tekintettel arra, hogy a felmentő rendelkezéssel szemben fellebbezés nem került bejelentésre, a másodfokú ítélet részbeni felülbírálatának volt helye. Ezért a harmadfokú bíróság vizsgálta az I. és II. tényállási ponttal kapcsolatban a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, valamint a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, valamint az első- és másodfokú bírósági eljárást tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Ennek során azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az első- és másodfokú bíróság hatályon kívül helyezési okot eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárását. [22] Az ítélőtábla a fentiek alapján a törvényszék ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta, azonban Terhelt1 I. r. vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló bűnügyi nyilvántartó adatai alapján az ítéletnek az I. r. vádlott személyi körülményeit megállapító részét az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: [23] Terhelt1 I. r. vádlott egy tartósan beteg gyermekének tartásáról gondoskodik saját háztartásában. Takarítónőként dolgozik, emellett alkalmi munkákat végez, összesen 130.000.-Ft jövedelemre tesz szert. [24] A járásbíróság ítéletének [5] bekezdésében hivatkozott büntetés végrehajthatósága

1. június
2. napján elévült. [25] A járásbíróság ítéletének [6] bekezdésében részletezett büntetés végrehajthatósága
3. december
4. napján elévült. [26] Terhelt1 I. r. vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
5. június
6. napján jogerős 18.B.80.688/2008/
7. számú ítéletével 2 rb. csalás bűntette miatt 1 év 6 hónap, Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 6 végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. A próbaidő
8. június
9. napján letelt, a büntetés végrehajthatósága
10. június
11. napján elévült. [27] A vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetését követően Terhelt1 I. r. vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
12. június
13. napján jogerős 22.B.20999/2014/
14. számú ítéletével a
15. április
16. napján elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 1 év, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. [28] A próbaidő
17. június
18. napjáig tartott. [29] A Szegedi Járásbíróság a
19. szeptember
20. napján kelt, és a Szegedi Törvényszék 1.Bf.1832/2020/
21. számú határozatával
22. június
23. napján jogerős 13.B.2128/2019/
24. számú ítéletével Terhelt1 I. r. vádlottat a
25. és
26. években elkövetett költségvetési csalás bűntette, számvitel rendje megsértésének bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt halmazati büntetésül 312 óra közérdekű munkára ítélte. [30] A másodfokú bíróság az I. és II. tényállási pontok alapján okszerűen vont le következtetést Terhelt1 I. r. vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekmények minősítése is törvényes volt azzal, hogy a törvényszék a bűncselekmények megnevezésére vonatkozó rendelkezésében nem a Kúria
27. sz. BK vélemény
28. és 3.a) pontjában foglaltak szerint járt el, amely szerint a költségvetési csalás bűntette vonatkozásában elmulasztotta a tényleges elkövetési magatartásra utaló törvényi tényállási fordulat feltűntetését. [31] Ami a büntetés kiszabásának felülvizsgálatát illeti, Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte, hogy az I. r. vádlott hosszabb ideig állt a büntetőeljárás hatálya alatt, ugyanakkor mellőzte annak enyhítő körülményként történő értékelését, hogy az I. r. vádlott egy nagykorú gyermeke tartásáról is gondoskodik. A kiskorú gyermek tartásáról való gondoskodást pedig akként értékelte enyhítő körülményként, hogy az I. r. vádlott tartósan beteg kiskorú gyermekének tartásáról gondoskodik. Mellőzte a harmadfokú bíróság a súlyosító körülmények köréből a költségvetést károsító bűncselekmények elszaporodottságát, mint érdemi súllyal nem bírót, ugyanakkor további súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy az I. r. vádlottat korábban is ugyanilyen bűncselekmény miatt ítélték el, valamint azt, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetése óta is ugyanilyen bűncselekmény miatt került sor az I. r. vádlott elítélésére. [32] Terhelt1 I. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények büntetési tételére figyelemmel a halmazati szabályok alapján vele szemben 1 évtől 7 évet el nem érőig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabásának van helye, így a büntetés kiszabása során irányadó középmérték 4 év. Nem osztotta a harmadfokú bíróság a törvényszéknek azt az álláspontját, amely szerint Terhelt1 I. r. vádlottal szemben a büntetési célok szabadságvesztés büntetés kiszabása nélkül is elérhetők, hiszen az I. r. vádlottal szemben korábban három alkalommal került sor végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására – amelyek közül kettő próbaideje alatt követte el a jelen eljárás tárgyát képező cselekményeket –, így megállapítható, hogy azok nem bírtak kellő visszatartó erővel. [33] Ebből következően a harmadfokú bíróság nem tartotta indokoltnak a korábban már többször felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt Terhelt1 I. r. vádlott esetében az ugyanolyan jellegű bűncselekmények miatt enyhébb büntetési nem kiszabását. Megjegyzi a bíróság ezzel kapcsolatban, hogy a törvényszék tévesen utalt ítéletében arra, hogy Terhelt1 I. r. vádlott esetében a Btk.
29. §

(4)bekezdése alapján helye van közérdekű munka, illetve pénzbüntetés kiszabásának. A cselekmény elkövetésének idején hatályos Btk. 33. §

(4)bekezdése szerint erre akkor volt lehetőség, ha a bűncselekmény büntetési tételének Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 7 felső határa nem haladta meg a 3 év szabadságvesztést, míg a másodfokú ítélet meghozatalakor és jelenleg is hatályos Btk. 33. §

(4)bekezdése szerint ez abban az esetben lehetséges, ha a bűncselekmény büntetési tételnek alsó határa nem éri el az 1 év szabadságvesztést. Tekintettel arra, hogy Terhelt1 I. r. vádlott terhére megállapított bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, a Btk. 33. §

(4)bekezdése alapján sem az elkövetéskor, sem a jelenleg hatályos büntető törvény alapján nincsen helye közérdekű munka, illetve pénzbüntetés kiszabásának. Ugyanakkor nem volt törvénysértő a másodfokú bíróság által kiszabott büntetés, tekintettel arra, hogy a Btk. 82. §

(2)bekezdés d) pont és

(3)bekezdés szerint, ha a büntetési tétel alsó határa 1 év szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni, illetve a szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatók. [34] Az ítélőtábla mindezekre tekintettel azt állapította meg, hogy bár a törvényszék által Terhelt1 I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés nem volt törvénysértő, az az irányadó bűnösségi körülményekre figyelemmel eltúlzottan enyhe volt, ezért a harmadfokú bíróság az I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetést szabadságvesztésre súlyosította. A szabadságvesztés büntetés tartamának megállapítása során az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy figyelemmel arra, hogy Terhelt1 I. r. vádlott a terhére rótt cselekményeket bűnsegédként követte el, az I. r. vádlott esetében helye van a büntetésnek az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazásával történő kiszabásának, így a szabadságvesztés tartamát a Btk. 82. §

(2)bekezdés és

(2)bekezdés d) pontja alapján a törvényi minimumnál rövidebb tartamban, 6 hónapban állapította meg. [35] A Terhelt1 I. r. vádlott által elkövetett bűncselekmények jellegére figyelemmel a harmadfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az I. r. vádlott méltatlan arra, hogy részt vegyen a közügyek gyakorlásában, ezért őt attól a rendelkező részben írtak szerint eltiltotta. [36] A másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor indokoltnak tartotta Terhelt1 I. r. vádlottal szemben a foglalkozástól eltiltás kiszabását, azonban arra eltúlzott tartamban került sor, ezért az ítélőtábla azt enyhítette. [37] Figyelemmel a Terhelt1 I. r. vádlott esetében megállapítható nagyobb számú enyhítő körülményre, a harmadfokú bíróság a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk. 35. §

(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb, fogház fokozatban állapította meg. [38] Az ítélőtábla a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről. [39] Tekintettel arra, hogy a Szegedi Járásbíróság 4.B.656/2013/

1. számú, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.B.36467/2010/
2. számú ítéletével kiszabott büntetések végrehajthatósága a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
3. évi CCXL. törvény
4. §

(3)bekezdés b) pontja és 29. §

(1)bekezdésére figyelemmel elévült, azok végrehajtásának elrendelésére a próbaidő alatti elkövetés ellenére sem volt lehetőség. [40] A törvényszék Terhelt1 I. r. vádlottra vonatkozó egyéb rendelkezései törvényesek. [41] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az ügyészség által bejelentett fellebbezést alaposnak ítélte, és a másodfokú bíróság ítéletének Terhelt1 I. r. vádlottra vonatkozó, fellebbezés folytán felülbírált részét a Be. 624. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta. Egyebekben pedig a Be.

1. §-a alapján helybenhagyta azzal, hogy az I. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények megnevezése mellett feltüntette a jogszabályi Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.54/2022/8/í 8 hivatkozásokat és a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette vonatkozásában a tényleges elkövetési magatartásra utaló fordulatot pótolta. [42] Tekintettel arra, hogy a Terhelt1 I. r. vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapos volt, a Be.
2. §-a alapján alkalmazandó Be.
3. §

(1)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 574. §

(1)bekezdésére – kötelezte Terhelt1 I. r. vádlottat a harmadfokú eljárás során a kirendelt védője díjával összefüggésben felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [43] Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be. 458. §

(3)bekezdésén alapul. Szeged,

1. április
2. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke Dr. Nagy Erzsébet előadó bíró Dr. Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Bhar.II.54/2022/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 7.Bf.609/2021/
4. számú ítéletének Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó, fellebbezés folytán felülbírált része a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke
6. április