Pfv.21116/2025/2 – Kúria

(2)bekezdés a) pontjának első fordulatára (a joggyakorlat egységének biztosítása) alapított engedélyezés iránti kérelem az egységes joggyakorlat hiányára vagy megbomlásának veszélyére hivatkozással terjeszthető elő, azonban kizárólag akkor, ha az adott jogkérdésben a Kúria korábban még nem foglalt állást. II. A jogi norma elvi tartalmának értelmezését igénylő kérdések felvetése nélkül az egyedi ügyben a bizonyítás eredményének megkérdőjelezése nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.21.116/2025/

1. szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Incze Ügyvédi Iroda (Cím3, ügyintéző: dr. Incze Márton ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) A per tárgya: kölcsön visszafizetése Kúria III.Pfv.21.116/2025/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.631.659/2025/
2. Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 3.P.XVIII.20.810/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A jogerős ítélet [1] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes – 1.200.000 forint kölcsön és késedelmi kamatai megfizetésére irányuló – keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [2] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [3] Az elsődleges kérelme körében megsértett jogszabályhelyként a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. törvény 6:
5. §-át, 6:
6. §-át, 6:
7. §-át, 6:
8. §-át és 6:
9. §-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló
10. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
11. §

(1)bekezdését, 279. §

(1)bekezdését,

1. §-át és
2. §

(2)bekezdését, a másodlagos kérelme körében a Pp. 6. §-át, 237. §

(1)-

(5)bekezdéseit, 369. §

(4)bekezdését, 370. §

(4)bekezdését, 373. §

(5)bekezdését, 383. §

(2)bekezdését és 384. §

(2)bekezdését jelölte meg. Kúria III.Pfv.21.116/2025/2 3 [4] A felperes a felülvizsgálati kérelemmel együtt, ugyanabban a beadványban felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is benyújtott, amelyet a Pp. 409. §

(2)bekezdés

1. a)pontjának első fordulatára és
2. b)pontjára alapított. [5] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjának első fordulatában szabályozott engedélyezési okot illetően kifejtette, hogy a szerződés létrejöttére vonatkozó anyagi jogi szabályokat, valamint az eljárásjogi rendelkezéseket (bizonyítékok okszerű mérlegelése, anyagi pervezetés, bizonyítási érdek és teher alakulása) nem azonos módon értelmezte az első- és a másodfokú bíróság. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott: a kölcsönszerződés – mivel a felek azt nem vitatottan aláírták – érvényesen létrejött, míg a másodfokú bíróság szerint további bizonyítékokkal kellett volna alátámasztania a szerződés létrejöttét, és ebből adódóan a bíróságok eltérően értelmezték a szerződés létrejöttére és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket. Utalt a Kúria Pfv.VI.21.463/2019/

1. és Gfv.I.30.064/2024/
2. számú határozatára, amely szerint a szerződés létrejöttéhez kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozat szükséges, továbbá a felek között a kölcsönügylet létrejöttének a szerződéses okirat releváns, ügydöntő okirati bizonyítéka. Állította, hogy a jogerős ítélet ezzel szemben a kölcsönszerződés létrejöttének bizonyításához a részéről további bizonyítékok előterjesztését is szükségesnek tartotta volna. Véleménye szerint a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn, mert a másodfokú bíróság döntése magában hordozza annak a veszélyét, hogy a hibás gyakorlatot a többi bíróság is követi. Hivatkozott továbbá arra, hogy az első- és a másodfokú bíróság eltérően értelmezte a bizonyítási érdekre és a bizonyítási teherre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Előadta azt is, hogy a széttartó, kiszámíthatatlan joggyakorlat sérti a jogbiztonságot és a felek tisztességes eljáráshoz való jogát. [6] A Pp.
3. §

(2)bekezdés b) pontjában írt engedélyezési okokkal kapcsolatban utalt arra, hogy a másodfokú bíróság helytelenül mérlegelte a bizonyítás eredményét. Előadta, hogy a gazdasági élet felgyorsulása miatt egyre több okiratot, szerződést kötnek egyszerű magánokirati formában, így érthetetlen a másodfokú bíróság jogértelmezése, amely a kölcsönadó terhére értékeli, ha az okiraton kívül további bizonyítékot nem tud csatolni. Álláspontja szerint ez oda vezethet, hogy a jogalanyok széles körét érintő, érvényesen létrejött szerződések „letagadhatóak” lesznek, amely a gazdasági élet kiszámíthatatlanságát eredményezheti. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálat a felperes által megjelölt okokból nem volt engedélyezhető. [8] A Kúria előrebocsátja, hogy mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladta meg, ezért a felülvizsgálat a Pp. 408. §

(1)bekezdése értelmében kizárt volt, és a felperesnek a Pp. 409. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [9] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §

(2)bekezdés] következően a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti (Kúria Gfv.VI.30.197/2024/4.). Kúria III.Pfv.21.116/2025/2 4 [10] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [11] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjának első fordulatára (a joggyakorlat egységének biztosítása) alapított engedélyezés iránti kérelem az egységes joggyakorlat hiányára vagy megbomlásának veszélyére hivatkozással terjeszthető elő, azonban kizárólag akkor, ha az adott jogkérdésben a Kúria korábban még nem foglalt állást (Kúria Pfv.II.20.241/2025/2., Pfv.V.20.044/2024/3.). A kérelemben továbbá be kell mutatni a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdéssel összefüggésben a nem egységes bírói gyakorlatot aszerint, hogy az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket – másodfokon jogerőre emelkedett vagy legfelsőbb bírósági döntést – egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni (Kúria Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.V.20.992/2021/3.). [12] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjának első fordulatán nyugvó engedélyezés iránti kérelemben tehát a félnek legalább két eltérő ügyben hozott jogerős vagy legfelsőbb bírósági döntésre kell hivatkoznia. Ennélfogva a felperes részéről pusztán annak állítása, hogy az adott perben eljárt bíróságok eltérő jogszabályértelmezés eredményeként egymástól eltérő jogi következtetésre jutottak, a divergáló joggyakorlat bemutatására semmiképpen sem lehetett alkalmas. Az eltérő bírói döntés megismétlődésének, s ezáltal a joggyakorlat megbomlásának veszélyére következtetni pedig önmagából abból, hogy a felülvizsgálni kért jogerős ítéletet egy törvényszék hozta, a kérelemben előadottakkal szemben nem lehetett. Éppen ezért a jogbiztonságnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak a felperes által a jogegység megbomlásából eredeztetett sérelme sem merülhetett fel. Emellett a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében történő engedélyezésnek már csak azért sem lehetett helye, mert a felperes a kérelmében maga hivatkozott arra, hogy a Kúria a Pfv.VI.21.463/2019/10. és Gfv.I.30.064/2024/5. számú közzétett határozatában a felvetett jogkérdésben már állást foglalt. [Noha a felperes állította, hogy a másodfokú bíróság az említett kúriai határozatokban foglaltakkal ellentétes jogértelmezést követve hozta meg a jogerős ítéletét, a felülvizsgálat – a fentebb írtak szerint – csak a kérelemben feltüntetett okok alapján lett volna engedélyezhető, és ezért a Kúria a Pp. 409. §

(3)bekezdésében írt kötelező engedélyezési ok fennállását nem vizsgálhatta.] [13] A Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [14] A Kúria a Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja az engedélyezésnek két eltérő – vagylagos – feltételét jelöli meg, az engedélyezés két eltérő esetét öleli fel, ebből következően az eltérő indokolást igényel. Amíg a felvetett jogkérdés „különleges súlya” miatt a jogerős ítélet felülvizsgálatára kizárólag akkor van lehetőség, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat, és ez a Kúria iránymutatását szükségessé teszi; addig a felvetett jogkérdés „társadalmi jelentősége” miatt akkor indokolt a jogerős ítélet felülvizsgálata, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. Kúria III.Pfv.21.116/2025/2 5 [15] Mindezek ellenére a felperes nem fogalmazta meg azt, a felülvizsgálati kérelmében állított jogszabálysértésekhez társítható jogkérdést, amelynek különleges súlyt vagy társadalmi jelentőséget tulajdonított. Lényegében a másodfokú bíróság bizonyítékmérlegelési hibájára és a bizonyítási téves alkalmazására hivatkozással kérte a felülvizsgálat engedélyezését. Azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság helytelenül mérlegelte a bizonyítás eredményét, és a terhére értékelte, hogy az okiraton kívül további bizonyítékot nem tudott csatolni. Ugyanakkor a jogi norma elvi tartalmának értelmezését igénylő kérdések felvetése nélkül az egyedi ügyben a bizonyítás eredményének megkérdőjelezése nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését. Nem a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárást érintő kérdés, hogy az adott ügyben az első-, vagy másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésekor és a tényállás megállapításakor milyen következtetéseket vont le (Kúria Pfv.IV.20.929/2024/2., Pfv.III.20.012/2025/2.). [16] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 411. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta. [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. október
2. Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző