A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság előkészítő ülésen a rendőr vádlottat szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt pénzbüntetésre ítélte. A vádlott útlevélkezelői szolgálata során az érvényben lévő előírások ellenére a nyilvántartás ellenőrzése nélkül léptetett ki Magyarország területéről tehergépjárművet. Ezzel megszegte a 16/
- (V. 30.) ORFK utasítás
- pontjában foglaltakat, mely szerint a határellenőrzés során az útdíj köteles gépjárművet a rendszám alapján ellenőrizni kell a Robotzsaru rendszer „Útdíj” moduljában. Az ítélet ellen az ügyészség terjesztett elő fellebbezést a pénzbüntetés súlyosítása érdekében. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben kiszabott 250 napi tétel, napi tételenként 1200 forint pénzbüntetés a vádlott terhére rótt bűncselekménnyel arányos, az alkalmas a büntetési célok elérésére. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.4/2023/
- A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- április
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt Terhelt1 vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
- január
- napján kihirdetett KB.III.26/2022/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
- január
- napján kihirdetett KB.III.26/2022/
- számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért 250 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft, összesen 250.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A bíróság rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. [2] Az előkészítő ülésen a katonai ügyész jelentett be fellebbezést súlyosítás, a pénzbüntetés napi tételei számának felemelése érdekében. A vádlott a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. [3] A katonai ügyész előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, melyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételei számának meghatározása során elmulasztotta értékelni azt a körülményt, hogy a vádlott a szolgálatba lépésekor a számítógépén az útdíjmodult el sem indította, és cselekményéből nem csupán az ellenőrzés elmulasztásával a jelentős hátrány veszélye állt fenn, hanem az ténylegesen be is következett a vádiratban külön megjelölt ukrán gépjárművek üzembentartóival szemben, akikre vonatkozóan a közigazgatási eljárás nem került megindítására. További nyomatékos súlyosító körülményként kérte értékelni a hasonló jellegű katonai bűncselekmények elszaporodottságát a egyéb érdekelt2-n Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.4/2023/6-II. 2 [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.48/2023/3. számú átiratában az elsőfokú ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta. Kifejtette azon álláspontját, hogy az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján korlátozott, továbbá, hogy a fellebbezés a Be. 598. §
(2)bekezdésében írt tanácsülésen bírálható el. A jogi minősítést illetően kifogásolta, hogy az elsőfokú katonai tanács a vádlott bűnösségét nem folytatólagosan elkövetett szolgálati bűntettben állapította meg, annak ellenére, hogy útdíj ellenőrzési kötelmét visszatérően nem teljesítette. A fellebbviteli főügyészség utalt arra, hogy a vádlott munkaköri leírása szerint informatikai feladatok végrehajtására rendelt főhatárrendész, és ebből fakadó kötelezettségeivel is szembehelyezkedett, amikor útlevélkezelői szolgálatba lépésekor az útdíj ellenőrző számítógépes rendszer hiba üzenetéről tudomást szerezve, az észlelt hibáról nem tett jelentést elöljárójának. A másodfokú ügyészség a büntetéskiszabás körében utalt arra, hogy a pénzbüntetés napi tételszáma nem tükrözi az elbírált katonai bűntett folytatólagosságban is megnyilvánuló valós tárgyi súlyát, és alkalmatlan az eddig két alkalommal már fenyítésben részesített vádlottnak a normakövető magatartásra történő rászorítására. A napi tétel összege azonban méltányosnak tekinthető. Kifogásolta a fellebbviteli főügyészség, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülés jegyzőkönyvének 6. oldalán a vádlott rendfokozatát elírás folytán rendőr alezredesként rögzítette. A fentiekre figyelemmel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján változtassa meg, a vádlott elbírált szolgálati bűntettét minősítse folytatólagosan elkövetettnek, és a vádlottal szemben szabjon ki felemelt napi tételszámú pénzbüntetést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [5] A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel a felülbírálat az ügyben a Be. 590. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján korlátozott. A felülbírálat során a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett-e olyan eljárási szabályt, amely a Be. 607. §
(1)és 608. §
(1)bekezdései alapján az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, vizsgálta még a bűncselekmény minősítésére, továbbá – értelemszerűen – a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést. A másodfokú bíróság a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen járt el. [6] A jelen ügy előzményeként szükséges rögzíteni, hogy a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
- november
- napján tárgyalás mellőzésével meghozott KBK.III.38/2022/
- számú büntető végzésével Terhelt1 vádlottal szemben a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt 250 napi tétel, napi tételenként 1200 Ft, összesen 300.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. A törvényes határidőn belül az ügyészség az ügyben tárgyalás tartását kérte. [7] A tárgyalás tartására irányuló indítványt követően megtartott előkészítő ülésen a vádlott a Be. 504. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a váddal egyezően beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Az elsőfokú bíróság a Be. 504. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vádlott beismerő nyilatkozatát Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.4/2023/6-II. 3 végzésével elfogadta, majd kihallgatta őt a büntetéskiszabási körülményekre vonatkozóan. Ezt követően a katonai tanács a váddal egyező ítéleti tényállást állapított meg. [8] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor Terhelt1 vádlott bűnösségét – szintén a váddal egyezően – a Btk. 438. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében állapította meg. A másodfokú bíróság nem értett egyet a fellebbviteli főügyészségnek arra irányuló indítványával, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt folytatólagosan elkövetettként minősítse. A BH
- számú eseti döntésben kifejtett álláspont szerint az őr, ügyeleti és más készenléti szolgálatok ellátására vonatkozó előírások többszöri megszegése csak akkor vonható a folytatólagosság egységébe, ha az elkövető ugyanazon szolgálata alatt – pl. 24 órás őrszolgálatban különböző felállítások idején – tanúsít ismételten kötelezettségszegő magatartást. Egyébként a szolgálatban kötelességszegés jogi értékelésénél az ugyanazon szolgálatban követendő szabályok megszegése, akár különböző módon történő megszegése is természetes egység. [9] A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. Igen részletesen foglalkozott a vádlott javára és terhére jelentkező enyhítő és súlyosító körülmények értékelésével, és nem tévedett, amikor a Btk.
- §
(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával a vádlottal szemben a rendelkező részben írt pénzbüntetést szabta ki. A 250 napi tétel arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg az 1000 Ft-os napi tétel összege méltányosan került meghatározásra. Összességében a törvényszék katonai tanácsa által kiszabott pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.
- §ában írt büntetési célokat. A büntetéskiszabás kapcsán a másodfokú bíróság utalni kíván arra, hogy a súlyosítás érdekében fellebbezést bejelentő ügyészség a vádlott beismerése esetére 280 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyészség által indítványozott, és az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés összegében mutatkozó minimális eltérés semmiképpen sem szolgálhatna a pénzbüntetés súlyosításának megfontolása alapjául. [11] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa – helyes indoka alapján – helybenhagyta. [12] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
- §
(1)bekezdésén Budapest,
- április
- Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.4/2023/6-II. 4 Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KB.III.26/2022/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.4/2023/
- számú végzése folytán
- április
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
- április
- Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke