A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet indokolásának módosítására kiegészítés formájában nincs lehetőség. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pf.IV.24.821/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Rózsa Péter ügyvéd (cím1) Az alperesek: Miskolci Törvényszék (cím2) I. rendű Debreceni Ítélőtábla (cím3) II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Tóth Imre polgári kollégiumvezető (Miskolci Törvényszék, cím2) A II. rendű alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal Jogi és Perképviseleti Osztálya (cím4, ügyintéző: Beerné dr. Vörös Helga bíró) A per tárgya: Bírósági jogkörben okozott kár megtérítése A fellebbezést benyújtó fél: A felperes Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezéssel támadott határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.185/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Pf.24.821/2022/2 2 Indokolás A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás [1] A Szolnoki Törvényszék mint elsőfokú bíróság 6.P.20.956/2019/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A felperes keresetében az alperesek, illetve az I. rendű alperes szervezeti egységeként működő bíróságok előtt folyamatban volt különböző eljárásokkal kapcsolatban érvényesítette igényét. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla a Pf.II.20.185/2021/
- számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperessel szemben a Miskolci Törvényszék előtt P.21.375/2017/
- számon előterjesztett keresetlevelében megjelölt, a 23.P.21.358/
- számú és a II. rendű alperessel szemben a Pf.I.20.739/
- számú eljárással kapcsolatos keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre és az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Rendelkezett továbbá a részítélettel elbírált fellebbezéshez, valamint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezett rendelkezéséhez kapcsolódóan felmerült illeték és eljárási költség viseléséről. A felperes kérelme és az alperesek ellenkérelme [3] A felperes kérelmében a határozat kiegészítését kérte a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján. Előadta: a részítélet [61] pontja nem tartalmazza, hogy mely eljárásokkal kapcsolatos keresetre vonatkozik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyező rendelkezése, a másodfokú bíróság mely eljárások tekintetében utasította az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára. [4] Az alperes a kérelem elutasítását kérte. A Szegedi Ítélőtábla elsőfokú döntése [5] A Szegedi Ítélőtábla végzésével a felperes részítélet kiegészítése iránti kérelmét elutasította. A régi Pp. 225. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy ítélet (részítélet) kiegészítésének akkor van helye, ha a bíróság a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, vagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. Rögzítette, hogy a régi Pp.
- §-a alapján a régi Pp.
- § rendelkezései a végzések kiegészítésére is megfelelően irányadók. Megállapította, hogy a Kúria IV.Pf.24.821/2022/2 3 felperes a részítélet végzés hatályú rendelkezésének a kiegészítését kérte, ugyanakkor a határozat kiegészítésére csak olyan hiányosság esetében kerülhet sor, ha a bíróság a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől, akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében elmulasztotta a döntést. A perbeli esetben azonban a felperes kérelme a határozat indokolásának kiegészítésére irányul, amelyre a jogszabály nem ad lehetőséget, ezért a felperes kérelmét mint megalapozatlant, elutasította. Megjegyezte egyúttal, hogy a részítélet egyértelműen tartalmazta, mely kereseti kérelmeket bírált el érdemben és mely részében helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és utasította az elsőfokú bíróságot az eljárás megismétlésére. A felperes fellebbezése [6] A Szegedi Ítélőtábla végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a végzés megváltoztatását, a kiegészítés iránti kérelem teljesítését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és a Szegedi Ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezési álláspontja szerint kiegészített keresetében megjelölt eljárások tekintetében a Szegedi Ítélőtábla elmulasztotta a rendelkezést. Sérelmezte továbbá a megismételt eljárásban a Szolnoki Törvényszék hiánypótlásra történt felhívásának tartalmát. [7] Az alperesek a fellebbezésre észrevételt nem tettek. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alaptalan. [9] A felperes fellebbezése megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg, tartalma szerint a részítélet kiegészítése iránti kérelmét elutasító döntéssel szemben nyújtott be fellebbezést. A régi Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított 15 nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől vagy a kereseti kérelem vagy ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselésére vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna nem rendelkezett. [10] Helytállóan állapította meg a támadott végzésében a Szegedi Ítélőtábla, hogy kérelmében tartalmilag a felperes a jogerős részítélet indokolását támadta azzal, hogy az nem tisztázta megfelelően, mely tekintetben helyezte hatályon kívül a Szegedi Ítélőtábla a Szolnoki Törvényszék elsőfokú ítéletét, és mely kereseti kérelmei tekintetében utasította az elsőfokú bíróságot új eljárásra. A régi Pp. 225. §
(1)bekezdésének helyes értelmezésével jutott arra a következtetésre a Szegedi Ítélőtábla, hogy a részítélet indokolása tekintetében kiegészítésnek nincs helye. A következetes és egyértelmű ítélkezési gyakorlat szerint az ítélet indokolása kiegészítésének sem kérelemre, sem hivatalból nincs helye, mivel az eljárási törvény rendelkezései nem teszik lehetővé e tárgyban kiegészítő ítélet hozatalát (BDT2006.1426.). Kúria IV.Pf.24.821/2022/2 4 [11] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú végzés nem sértett jogszabályt, ezért azt a régi Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó régi Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [12] 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 225. §, 253. §
(2)bekezdés,
- § A döntés elvi tartalma [13] A jogerős ítélet indokolásának módosítására kiegészítés formájában nincs lehetőség. Záró rész [14] A fellebbezési eljárásban a pernyertesnek minősülő alperesek oldalán áthárítható eljárási költség nem merült fel. [15] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- november
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró