A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdésben foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Az ügy száma: A tanács tagjai: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.III.37.662/2024/
- Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Sugár Tamás bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) A II. rendű felperes: II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) A felperesek képviselője: Dr. Hunyadi Mátyás ügyvéd (felperesek képviselőjének címe) Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Bakóné dr. Papp Katalin kamarai jogtanácsos (alperesi képviselő címe) A per tárgya: telekalakítás ügyében indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Debreceni Törvényszék
- július 3-án kelt 104.K.
- 425/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes telekfelosztás céljából a ... által készített ... munkaszámú, ... záradékszámú változási vázrajznak és telekalakítási dokumentációnak megfelelő, a ... ... és ... helyrajzi számú földrészletekre vonatkozó telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez. A tervezett telekalakítás szerint a kialakítást követően létrejövő ... helyrajzi Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 2 számú ingatlan előtt elhelyezkedő ... helyrajzi szám alatti terület kivett közforgalom elől el nem zárt magánút megjelölésűvé válik, a változás előtti ... helyrajzi szám alatti ingatlan egyéb kialakulás utáni részei, valamint a ... és ... helyrajzi számú ingatlanok továbbra is rét művelési ágban maradnának vissza. [2] Az alperes a
- január 9-én kelt, ... számú határozatával – a ... Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész Iroda (továbbiakban: állami főépítész) ... számú szakkérdés vizsgálata tárgyában kiadott véleménye alapján – azzal a feltétellel engedélyezte a telekalakítást, ha a ... és ... helyrajzi számú telkeket közlekedési területnek megfelelő művelési ágba sorolják az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséig. [3] Ezen határozattal szemben a felperesek keresetet terjesztettek elő, amelynek következtében az állami főépítész – a keresetlevél alperes által részére történő megküldését követően – akként módosította a telekalakítás kapcsán korábban kialakított véleményét, hogy a vizsgálatának alapját képező telekalakítási helyszínrajz és változási vázrajz nem felel meg az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/
- (XII.2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23/B. §
(1)bekezdésében foglalt előírásoknak a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási tervvel való összhang hiánya miatt. A telekalakításban kiinduló ... helyrajzi számú ingatlan ugyanis szabályozási vonalat érint, így a telek felosztásával kialakuló ... helyrajzi számú ingatlan alakja, terjedelme nem felel meg a ... Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ... Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/
- (XII. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) előírásainak, valamint ezen ingatlan nem áll összhangban a HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervvel, mert a kötelezően kialakítandó szabályozási vonalat nem veszi figyelembe. A tervezett telekfelosztás továbbá nem felel meg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
- melléklete
- pontjában meghatározott szabályozási vonalnak, mivel nem vette figyelembe, hogy a szabályozási terven rögzített szabályozási vonal kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl. [4] Az alperes erre tekintettel
- március 6-án kelt ... számú határozatával visszavonta a telekalakítást engedélyező határozatát. Döntésében foglaltak szerint a ... hrsz.-ú földrészletet a szabályozási terv Köu valamint Kt-Kk jelű közlekedési terület övezetekbe sorolja, így a kialakuló ... és ... hrsz.-ú földrészletek rét művelési ága nem felel meg a közlekedési célú terület rendeltetésének. [5] A felperesek közigazgatási perben támadták az alperes ... számú határozatát. A törvényszék ítélete [6] A törvényszék ítéletével a felperesek keresetét elutasította. [7] Elsődlegesen rögzítette, hogy a telekalakítási eljárások során
- december 22-től megszűnt a jegyző hatáskörébe tartozó szakhatósági eljárás. A településrendezési eszközöknek való megfelelés vizsgálatának feladata a települési jegyzőktől átkerült az állami főépítészekhez, amelyeknek szakmai véleménye és jóváhagyása nem minősül szakhatósági állásfoglalásnak. Az állami főépítész eljárása kizárólag a per tárgyát képező telekalakítási helyszínrajz és változási vázrajznak a Korm. rendelt 23/B. §
(1)bekezdése előírásainak való megfelelés vizsgálatára irányult, amelynek eredményeképpen kialakult álláspontja felperesekre nézve kedvezőtlen volta önmagában nem jelenti az állami főépítész hatáskörének túllépését, valamint a felperesek magánjogi viszonyaiba történő szándékolt beavatkozást. Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 3 [8] Megállapította, hogy az állami főépítész helytállóan mutatott rá arra, hogy a HÉSZ mellékletét képező szabályozási terv a változás előtti ... helyrajzi szám alatti ingatlant KÖu, valamint Kt-Kk jelű közlekedési terület övezetekbe sorolja, amelyből kialakuló ... és ... helyrajzi számú földrészletek rét művelési ága nem felel meg a közlekedésű célú terület rendeltetésének. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervet nem írhatja felül azon felperesi hivatkozás, hogy a két érintett ingatlan művelési ágának megváltoztatása a II. rendű felperes vagyonában értékcsökkenést eredményezne, valamint a felperesek ügyleti szándéka nem irányult ezen ingatlanok művelési ágának megváltoztatására. [9] Kiemelte, hogy a telekalakítási dokumentáció nem volt figyelemmel a szabályozási vonal kötelezően kialakítandó telekhatár voltára, amely a változási vázrajz szerint nem telekhatárt jelöl, hanem a tervezett telekfelosztással kialakítandó ... helyrajzi számú ingatlant keresztbe vágja, amelynek következtében a kialakításra kerülő ingatlan alakja, terjedelme sem felel meg a HÉSZ előírásainak. [10] Utalt rá, hogy a felperesek alaptalanul hivatkoztak a HÉSZ 17. §
(2)bekezdésére, valamint a Korm. rendelet 23/E. §
(3)és
(4)bekezdésére. Ugyanis a jelen per tárgyát képező telekalakítási eljárása során nem valósul meg a közterületek építési területeinek szakaszos kialakítása, valamint a felperes által hivatkozott Korm. rendelet 23/E. §
(3)és
(4)bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezések a telekegyesítéshez és a telekhatárrendezéshez kapcsolódóan tartalmaznak rendelkezést. Alaptalan továbbá azon felperesi hivatkozás is, hogy az ingatlannak az alperes által „elvárt”, a közlekedési célú rendeltetésnek való megfelelése nem biztosítható, valamint, hogy az új telekhatár nem állhat a szabályozási vonalon. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a felperesek által előadottak elfogadása nem vezethet ahhoz, hogy bármely, akár a vonatkozó jogszabályi előírásokba ütköző telekalakítás szabadon engedélyezhető lehessen. [11] Kiemelte, hogy a kérelem elutasítását vonja maga után, ha a telekalakítás valamely eleme nem felel meg a HÉSZ előírásainak, mivel a telekalakítási engedélyezési eljárás során a telekalakítást egységben kell vizsgálni. Az I. rendű felperes telekalakítással elérni kívánt közvetlen célja sem írhatja felül ezen elvet, ugyanis a telekalakítási dokumentáció szerint megvalósuló telekfelosztás a szabályozási terv céljával ellentétes módon lenne megvalósítható, amely ellentétes lenne az Étv. 23. §
(1)bekezdésében, valamint 23/B. §
(1)bekezdésében foglalt előírásokkal is. [12] Végezetül rögzítette, hogy a bíróság mellőzte a felperesek által beszerzett magánszakértői vélemény perben történő bizonyítékként való felhasználását, mivel a perben jogkérdésben kellett dönteni. A felülvizsgálati kérelem [13] A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak akkénti megváltoztatását kérték, hogy az alperes határozatát – a ... Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészeti Iroda ... számú szakkérdés vizsgálata során kiadott állásfoglalására kiterjedően – semmisítse meg és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezze a bíróság, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását indítványozták. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Étv. 23. §
(1)bekezdését, a HÉSZ 13. §
(2)bekezdését, a 17. §
(2)bekezdését és a
- §-át, az OTÉK
- számú melléklet
- Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 4 pontja rendelkezéseit, a Korm. rendelet 23/A. § -át, a 23/E. §
(3)és
(4)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a
- §
(1)bekezdését, a 265. §
(1)bekezdését és a 300. §-ának
(1)bekezdését. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját,
- ab)alpontját és
- ad)alpontját jelölték meg. [15] A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségessége kapcsán előadták, hogy a jogerős ítéletnek a telekalakítási eljárással kapcsolatban a kialakuló telek övezeti rendeltetésének megfelelő hasznosítása, a szabályozási vonal és a szakaszos kialakíthatóság értelmezhetősége, valamint alkalmazása, a szabályozási terv időszerűtlensége és a jogszerű állapotnak való jobb megfelelés esetében való telekalakítás engedélyezése jogkérdésében megfogalmazott válaszai a jogegység megbomlásának a veszélyeztetésére alkalmasak. E körben hivatkozott érveik lényegében megismételték a kereseti kérelmükben megfogalmazott kifogásaikat. [16] A felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége kapcsán kifejtették, hogy a jogerős ítéletnek a telekalakítás engedélyezése iránti kérelmek elbírálására gyakorolt hatásai elvi szinten, valamennyi telekalakítási eljárásban, országosan felmerülhetnek. Utaltak továbbá arra is, hogy az alperesi határozat jogszerűségének az elismerése a jövőbeni telekalakítási kérelmekkel szemben olyan elvárásokat fogalmaznak meg, amelyek nemcsak a felperesekre, hanem más kérelmezőkre vagy egyéb érdekeltekre nézve is súlyos joghátránnyal – például a telekalakítás után létrejövő ingatlan művelési ágának szükséges megváltoztatása, művelési ág alóli kivonása, az egyéb ingatlanügyi hatósági költségek viselése, valamint magánjogi viszonyokba való beavatkozás – járnak. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alponttal kapcsolatban sérelmezték, hogy a bíróság mellőzte a felperesek által beszerzett magánszakértői vélemény perben történő bizonyítékként való felhasználását. Álláspontjuk szerint ez súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, mivel amennyiben a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, akkor szakértőt kell alkalmazni. Ezzel összefüggésben kifejtették, hogy a Korm. rendelet 23/A. §
(1)–
(2)bekezdése értelmében a telekalakítási engedélyezési eljárásokban a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak a 23/B-23/D. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálni kell, amelynek alapját a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi. Az eljáró bíróság azonban nem rendelkezett szükséges szakértelemmel ezen szakkérdés megítéléséhez, szakértő kirendelése nélkül jogsértően hozott döntést. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [19] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 5
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [20] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [21] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban a felperesek által előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [22] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson alapvető jogegységi funkciót. Ebből pedig következik, hogy a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás még nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A Kúria hangsúlyozza azt is, hogy a felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli perorvoslat, amely a Kp. 115. §
(1)bekezdésében felsorolt jogerős határozatokkal szemben vehető igénybe azok jogszabálysértő mivoltára, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással. A felülvizsgálati eljárás tárgya tehát a bíróság jogerős határozata, ekként a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit (BH2020.331., Kfv.VII.45.168/2022/7., Kfv.III.45.073/2023/9.). A félnek tehát felülvizsgálati kérelmében – a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjából is fakadóan – azt kell kifejtenie, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, ezen érvelését pedig a bíróság által megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell alátámasztania. A Kúria gyakorlata ezért következetes atekintetben, hogy ha a fél felülvizsgálati kérelmében csupán a keresetlevelében foglaltakat ismétli meg, úgy a kérelem alkalmatlan a Kúria előtti eljárásra, mivel az értelemszerűen nem tartalmazhatja a kúriai felülvizsgálat tárgyát, azaz az arra vonatkozó jogi érvelést, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő (BH2015.241., Kfv.I.35.626/2015/2., Kfv.II.37.750/2022/2.). [24] Megállapítható, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmük jelentős részében az alperes határozatának jogszerűségét vitató kereseti érveiket ismétlik meg, így ezen szövegrészek értelemszerűen nem is tartalmazhatnak arra vonatkozó érvelést, hogy a felperesek milyen okból tartják jogszabálysértőnek magát a jogerős ítéletet. Önmagában az, hogy nem értenek egyet az eljárt bíróság döntésével, még nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, figyelemmel arra is, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a közigazgatási peres eljárás rendszerinti folytatása, a Kúria nem másodfokú bíróságként jár el. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 6 joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra –szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [27] A perbeli esetben a felperesek a befogadás okát ugyan megjelölték és kifejtették, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látják indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását, a befogadhatóság körében azonban nem valószínűsítették, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [28] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes. Nem valószínűsíthető továbbá, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. [29] A Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [30] A felperesek felülvizsgálati kérelméből nem állapítható meg, hogy az egyedi ügyükben felmerült probléma hogyan érinti a társadalom széles körét. Nem derült ki a kérelmükből, hogy a jogkérdés a saját ügyükön túlmutat, vagy, hogy a jelen alperesi határozat alapjául szolgáló konkrét jogkérdésben nagy számban lennének folyamatban peres eljárások, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás lenne szükséges. [31] Az a körülmény, hogy a felperesek a jogerős ítéletben foglalt döntéssel nem értenek egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [32] A felperesek ugyanakkor kifogásolták, hogy az eljárt bíróság a szakértő alkalmazására vonatkozó Pp. 300. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket az eljárása során megsértette, következésképpen jogszabálysértő ítéletet hozott, amely a Kp. 121. §
(1)
(2)bekezdésébe ütközik. [33] A Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [34] Ha a fél a Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási ok alapján kéri a felülvizsgálati kérelme befogadását, a kérelem befogadhatósága okának fennállását bizonyítani kell, és azt meg kell indokolnia [Kp.117.§
(4)bekezdése]. Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 7 [35] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, ebből következően a felülvizsgálati kérelem is csak jogkérdésre irányulhat. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [36] Az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta az alperes által feltárt tényállást és az állami főépítész kiadott véleményét, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a határozat indokolásából. Az eljárt bíróság megindokolta a felperesek által beszerzett magánszakértői vélemény bizonyítékként történő felhasználása mellőzésének okait, valamint részletesen kifejtette, hogy a perben a telekalakítás engedélyezésével összefüggésben nem szakkérdésben, hanem jogkérdésben kellett döntenie, amelynek következtében bizonyítási eljárás lefolytatására nem volt szükség. Önmagában az, hogy a felperesek nem értenek egyet a bíróság jogerős ítéletében foglalt döntésével, és a magánszakértői véleményük bizonyítékként történő felhasználását kezdeményezik, lényegében saját álláspontjuk elfogadását kérik, amely nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadásához. A Kúria továbbá nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, amely az állásfoglalását tenné szükségessé. [37] A Kúria más befogadási okok alapján sem találta a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását szükségesnek. [38] Mindezekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért azt a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján, indokolt végzéssel megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [39] Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdés A határozat rövid tartalma [40] A Kp. 118. §
(1)bekezdésben foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [42] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- október
- Kúria III.Kfv.37.662/2024/2 8 Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő