A határozat elvi tartalma: A hiánypótlás elmulasztása miatti keresetlevél visszautasítását követően a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása iránti kérelem nem teljesíthető. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.254/2021/4. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Az I. rendű felperes: Felperes1 (Cím2) A II. rendű felperes: Felperes2 (Cím2) A II. rendű felperes képviselője: I. rendű felperes Felperes1 hozzátartozó Az alperes: Igazságügyi Minisztérium (Cím1 A per tárgya: mulasztási per A fellebbezést benyújtó fél: a felperesek 14. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Győri Törvényszék 2020. december 11. napján hozott 1.K.700.605/2020/13. számú végzése keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartására irányuló kérelem elutasítása tárgyában Rendelkező rész Kúria V.Kpkf.39.254/2021/4 2 A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperesek számos kérelmet nyújtottak be jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában. Kérték az alperest, mint felügyeleti szervet az illetékes hatóság(
- ok)kizárására és más, azonos hatáskörű hatóság(
- ok)kijelölésére. A felperesek kereseti kérelmet terjesztettek elő annak megállapítását kérve, hogy az alperes a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában eljáró hatóság(
- ok)kizárása iránti kérelmeiket nem bírálta el, ezáltal eljárási, döntéshozatali kötelezettségének nem tett eleget. Kérték kötelezni az alperest a kizárások tárgyában a döntések meghozatalára. A kijelölés alapján eljárt Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.052/2020/2. számú végzésével - visszautasítás terhével hiánypótlásra hívta fel a felpereseket - egyebek között - arra vonatkozóan, hogy egyértelműen jelöljék meg, melyik ügyben és mikor fordultak az alpereshez az eljáró hatóság kizárása iránti kérelemmel. A felperesek a hiánypótlást nem teljesítették, ezért a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2020. március 4. napján hozott 1.K.27.052/2020/5. számú végzésével a felperesek keresetlevelét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 128. §
(3)bekezdés
- a)és
- d)pontjára, valamint a 48. §
(1)bekezdés j) pontjára hivatkozással. [2] A felperesek fellebbezése folytán eljárt Kúria a
- június
- napján kelt, jogerős Kpkf.VI.39.198/2020/
- számú végzésével a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.052/2020/
- számú végzését helybenhagyta. [3] A felperesek ismételten benyújtották a keresetlevelüket, melyben utaltak arra, hogy a hiányzó mellékleteket csatolták. Rögzítették, hogy a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés helybenhagyásáról szóló másodfokú bírósági döntés hozzájuk
- július
- napján érkezett, ezért álláspontjuk szerint
- augusztus
- napjáig van lehetőség a kereset ismételt, szabályszerű benyújtására a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartásához. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria V.Kpkf.39.254/2021/4 3 [4] Az időközben bekövetkezett hatáskörváltozás folytán eljárt Győri Törvényszék a
- december
- napján kelt 1.K.700.605/2020/
- számú végzésével a felperesek keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartására irányuló kérelmét elutasította. Indokolásában - hivatkozva a Kp.
- §
(1)bekezdés j) pontjára és a 49. §
(1)bekezdés a)-b) pontjaira, - megállapította, hogy a mulasztási perben a felperesek keresetlevelének a visszautasítása a hiánypótlási felhívás teljesítésének elmaradása miatt történt; a visszautasítás ezen esetkörében a jogi hatályok fenntartása viszont nem lehetséges a Kp.49.§
(1)bekezdése alapján. Kitért a felperesek költségmentesség engedélyezése iránti kérelmére is, és rögzítette: a jogi hatályok fenntartása iránti kérelem elbírálása a keresetlevél visszautasítására vonatkozó jogszabályok alapján történik, ezért a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló
- évi CXXVIII. törvény 11.§ c) pontja alapján a felperesek részére költségkedvezmény nem engedélyezhető, így e körben a bíróság a külön döntést mellőzte. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperesek a fellebbezésükben kérték az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésének a hatályon kívül helyezését és az új eljárásra más, azonos hatáskörű bíróság „kijelölését”. Kérték az Alkotmánybíróság megkeresését a Kp.
- §-ával kapcsolatos „alkotmányellenesség” megállapítása érdekében. Rögzítették, hogy a hiánypótlási kötelezettségüknek eleget tettek, ezért az elsőfokú bíróság végzése iratellenes. A támadott végzés álláspontjuk szerint azért is jogsértő, mert a Kúria és az elsőfokú bíróság korábbi határozatai „kizárt bírák és bíróság eljárása folytán semmisek.” Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság nem fordult az Alkotmánybírósághoz, holott a Kp.
- §
(1)bekezdésének alkotmányellenessége fennáll: a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ában (helyesen:
- §-ában) szabályozott, a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása rendelkezéseihez képest a Kp. diszkriminatív. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság kapcsán előterjesztett kizárási indítványuk elintézése is jogsértő volt, az elsőfokú bírósággal kapcsolatos kizárási ok fennáll. Mindezek folytán az elsőfokú bíróság végzése sérti a Kp. 10.
(1)bekezdés h) pontját, 10. §
(4)-
(5)bekezdését, ez utóbbi alapján alkalmazandó Pp. 15. §
(1)és 17. §
(2)bekezdését,
- § b) pontját, a
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 266. §
(2)bekezdését, az Alkotmány R cikkét, XV. cikkét, XXVIII. cikk
(7)bekezdését és az EJEE
- cikkét.” [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy a felperes fellebbezésében foglalt, a másodfokú eljárás tekintetében előterjesztett kizárás iránti kérelmét a Kúria
- március
- napján kelt Kpk.IV.39.417/2021/
- számú végzésével elbírálta és a Kúria K.V. tanácsa kizárására vonatkozó kérelmet elutasította. A fellebbezés elbírálásának ezért akadálya nem volt. Kúria V.Kpkf.39.254/2021/4 4 [8] A Kúria a másodfokú eljárás felfüggesztéséről és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről az alábbiak miatt nem dönthetett. A perbeli esetben az ítélkező tanács nem észlelte a jogvitának olyan elemét, amelynek vonatkozásában alaptörvényellenesség - a felperesek megfogalmazása szerint „alkotmányellenesség” - merülne fel. A jogalkotó a polgári és a közigazgatási perekben külön-külön szabályozást kívánt létrehozni; nem tartotta meg egy az egyben a közigazgatási perekben a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp., vagy 1952-es Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezést, vagyis - egyebek között - a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására tekintettel történt keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását követő újbóli benyújtás lehetőségét. Miként a Kp. Kommentár [Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvényhez szerk.: Barabás Gergely / F. Rozsnyai Krisztina / Kovács András György Wolters Kluwer Új Jogtár] is rögzíti: „A Kp.
- §-a az 1952-es Pp.
- §-ához képest teljesen új alapokra helyezi a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntarthatóságát”. A jogalkotó tehát figyelembe vette a Kp.-nak, és a
- január 1-jén hatályba lépett módosításának a megalkotásakor is, hogy nem minden visszautasított keresetlevél esetén lesz lehetősége a per felperesének a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartására, csak az olyan indokolt esetekben, mint a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölésének a hiánya vagy bizonyos, elektronikus kapcsolattartással összefüggő okok. A szabályozás ilyen módon történő kialakításakor nyilvánvalóan tekintetbe vette a jogalkotó a hatékonyság, perkoncentráció elvét, és azt is, hogy a hiánypótlási felhívás folytán az adott per felperese tisztában van a hiánypótlási kötelezettségével, annak határidejével, a felhívásban foglalt figyelmeztetés miatt a mulasztás következményeivel is, vagyis azzal, hogy ha a felhívásnak nem, vagy nem megfelelően tesz eleget a visszautasítást kockáztatja. A hiánypótlás jogintézményét, az annak során biztosított határidőt tehát a törvényalkotó elegendőnek találta a nem megfelelő keresetlevelek hiányainak pótlására; további lehetőség (az ismételt benyújtás kedvezménye) fenntartását már nem látta indokoltnak. Mindezek miatt a Kúria az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését nem tartotta szükségesnek. [9] A Kúria megállapította, hogy a fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. Az elsőfokú bíróság a támadott végzésében a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartására irányuló kérelem elutasításáról helyesen döntött. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki a Kúria. [11] Az eljáró bíróság kizárására vonatkozó indítvány mikénti elbírálását vitató felperesi álláspont, a Kúria abban a tárgyban hozott végzésének és az elsőfokú bírósági korábbi határozatainak a semmisségére vonatkozó felperesi érvek kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a kizárási indítvány jogerősen elbírálásra került és a jelen fellebbezési eljárás tárgyát a Győri Törvényszék 1.K.700.605/2020/13. számú végzése képezi, mindezen okokból az ez ellen a végzés ellen előterjesztett fellebbezés keretében nem vizsgálható az ezt megelőzően, kizárási indítvány tárgyában hozott végzés, annak jogszerűsége. Ebből következően a felpereseknek a Kp. 10. §
(1)bekezdés h) pontjának, 10. §
(4)-
(5)bekezdésének, ez utóbbi alapján alkalmazandó Pp. 15. §
(1)és 17. §
(2)bekezdésének, a Kp. 34. § b) pontjának a sérelmére, valamint az Alaptörvény R) cikke, XV. cikke, XXVIII. cikk
(7)bekezdése és az EJEE
- cikke megsértésére alapított fellebbezését a Kúria nem találta alaposnak. A felperesek továbbá nem jelölték meg közelebbről a fellebbezésben, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdése Kúria V.Kpkf.39.254/2021/4 5 alapján alkalmazandó Pp. 266. §
(2)bekezdésébe miként ütközik álláspontjuk szerint a támadott végzés, ezért ezt a hivatkozást sem vizsgálhatta a Kúria. [12] A Kp. 49. §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontját, amely a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásáról szól, az elsőfokú bíróság helyesen idézte és megfelelően állapította meg, hogy a perbeli esetre nem alkalmazható, a visszautasításnak a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatti esetkörében a jogszabály nem teszi lehetővé a jogi hatályok fenntartását. A költségmentesség iránti kérelem kapcsán is az indokolásban megjelenítette az elsőfokú bíróság a mellőzés indokait, amely érdemben helyes volt. [13] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [14] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A másodfokú eljárás illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján figyelemmel arra, hogy az eredménytelen jogi hatályok fenntartására vonatkozó kérelem szorosan a visszautasításhoz kapcsolódik, mely utóbbira az Itv. hivatkozott tárgyi illetékmentességi szabálya az irányadó. [16] A fellebbezés sikertelen volt, de a Kúriának a másodfokú eljárásban perköltségről rendelkeznie nem kellett, mert az alperes észrevételt nem terjesztett elő. [17] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- március
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. Kúria V.Kpkf.39.254/2021/4 tisztviselő 6