Pf.20052/2026/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott 30 napos perindítási határidőn túl nyújtotta be a keresetét. Érdemben is vitatta a keresetet, mivel a küldöttek nem tették vitássá a meghívóval kapcsolatos eljárást, a szavazás módját és tárgyát. [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes által a

1. február
2. napján meghozott, „a küldöttek egyéb érdekelt1t … választották meg az elnöki tisztségre”, szövegezésű határozatot hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget áfa mentesen, valamint 31.500 forint eljárási illetéket. Az ítélet indokolása szerint az alperes jelentős taglétszámú szakszervezet, amely
3. február
4. napján küldöttgyűlést tartott, ahol az eddigi elnök helyett új elnököt választottak a jelenlévő küldöttek. A felperes az alperesi szakszervezet tagja. Az elsőfokú bíróság elsődlegesen a Ptk.
5. §,
6. §

(1)bekezdés felhívásával a keresetindítási határidő megtartását vizsgálta az ellenkérelemre figyelemmel. Az alperes

1. február
2. napján kelt elektronikus levelet küldött – többek között – a felperesnek is arról, hogy a
3. február 12-i küldöttgyűlésen egyéb érdekelt1t megválasztották elnökké; a levél nem tartalmazott mellékletet. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a határozatról való tudomásszerzés nem értelmezhető úgy, hogy elégséges a határozat lényegét ismertetni a hatályon kívül helyezés kezdeményezésére jogosultakkal. A felperes ezen email-ből nem szerezhetett tudomást teljeskörűen a támadott határozatról, nem kapott tájékoztatást a határozat meghozatalának körülményeiről, enélkül megtámadási jogát sem gyakorolhatta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagában abból a tájékoztatásból, hogy az alperes új elnököt választott, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.052/2026/6/II 3 felperes mint tag számára nem következik, hogy a határozat sértett-e jogszabályt, vagy alapszabályba ütközik-e. Amennyiben ismeri, a határozathozatal körülményeiből meg tudja állapítani, hogy az jogszerű vagy alapszabályszerű-e. A
4. február 18-i email-ből nem volt tudomása a felperesnek arról, hogy miként volt megválasztható az új elnök a küldöttgyűlésen és hogy szabályszerűen történt-e a tisztújítás. Felhívta az elsőfokú bíróság az Alapszabály tagsági jogviszonyra, a küldöttgyűlés összehívására, a meghívó kiküldésére vonatkozó rendelkezéseit és megállapította: az alperes nem állította és nem igazolta, hogy a küldöttgyűlésre szóló meghívót 15 nappal az esemény előtt a honlapra felhelyezte, így nem látta bizonyítottnak, hogy a felperes előzetesen tudott a küldöttgyűlés kitűzéséről, az ott tervezett eseményekről, a tisztújításról. Utólag a
5. február 18-i e-mailből pedig csak azt tudhatta meg, hogy új elnököt választottak a küldöttek. Emiatt a felperes felelős döntést nem hozhatott a határozat megtámadása kapcsán, nem tudhatta az e-mail alapján, hogy jog-, illetőleg alapszabálysértő-e a határozat. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes akkor szerzett tudomást a határozat körülményeiről, amikor a küldöttgyűlésen történtekről az új elnök
6. május
7. napján e-mailben tájékoztatta őt és a többi tagot. A felperes ezután önállóan felkutatta a jegyzőkönyvet és saját kutató munkája alapján került abba a helyzetbe, hogy döntsön a határozat megtámadásáról. Mivel a jegyzőkönyv tartalma képezi a felperesi megtámadás alapját, ami nem tartalmazta az elnökválasztás előfeltételét, a hivatalban lévő elnök megbízatásának megszűnése módját, okát, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes csak
8. május
9. napján került abba a helyzetbe, hogy a meghozott határozat megtámadásáról megalapozottan dönthessen, azt jog- és alapszabálysértőnek tartva a bíróság előtt keresettel támadja meg. Ezen időponthoz képest a keresetlevél
10. június 9-i benyújtása a 30 napos keresetindítási határidőn belül történt. A sérelmezett határozat jog- és alapszabályszerűségét vizsgálva felhívta az Alapszabály
11. pontját. Rámutatott, hogy arról nem dönthetett, hogy melyik február 12-re szóló jegyzőkönyv a valódi, azonban egyik sem ad elő indokot az új elnök megválasztása kapcsán, így a meghívóban szerepeltetett indokot kellett alapul venni. A meghívó keltezése a küldöttgyűlés időpontját nem előzte meg az alapszabály szerinti 15 nappal, továbbá az sem igazolt, hogy az alperes a meghívót az alapszabálynak megfelelően ugyanezen időpontban a honlapon vagy akár azon túl közzétette volna. Az Alapszabály
12. pontja szerint az elnök megválasztása, visszahívása nyílt szavazással történik, azonban az alperes sem vitatta és a jegyzőkönyv is igazolta, hogy az új elnök megválasztása titkos szavazással történt. Mindezek alapján a keresettel támadott küldöttgyűlési határozatot alapszabályba, a Ptk. 3:
13. §

(1)bekezdésébe ütközőnek minősítette és a Ptk. 3:37. §

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, míg a perköltségről a Pp. 80-

1. §-a alapján határozott. [4] Az alperes a fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását kérte, ezen belül is elsősorban a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (Pp.)
3. §

(1)bekezdés i) pontja szerint a keresetlevél elkésettségének megállapításával a Pp. 149. §

(1)bekezdésére figyelemmel, másodsorban a Pp. 369. §

(1)-

(3)bekezdése gyakorlásával megalapozatlanság alapján. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta a Pp. 380. § c) pontja, a Pp. 2. §

(2)bekezdése és a 342. §

(1)és

(3)bekezdése megsértése miatt. Indítványozta a tanúk meghallgatását is. A keresetindítási határidő elmulasztását állította továbbra is, e körben rámutatott, hogy a

1. február
2. és május
3. keltezésű e-mail ugyanazokat az információt, az új elnök megválasztását tartalmazta, így a májusi e-mail segítségével sem került más információs helyzetbe a felperes. Az elsőfokú bíróság indokolatlan többletelvárásokat fogalmazott meg, amelyeket sem a Ptk., sem az alapszabály nem írt elő. Az, hogy a honlapra fel kellett volna tölteni a határozat keletkezésének körülményeit, a küldöttgyűlésen történteket, azért sem tartotta Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.052/2026/6/II 4 elfogadhatónak, mert a hiányosságot a felperes sem a keresetlevelében, sem a tárgyaláson nem említette meg. A Pp.
4. §

(2)bekezdésébe ütközőnek tartotta az elsőfokú bíróság ezen eljárását, amely alapvetően befolyásolta az ítélet meghozatalát és perdöntő jelentőségű volt. Megítélése szerint az elkésettség miatt a keresetet el kellett volna utasítani, ez az eljárási hiba is közvetlen befolyással bírt az ítéletre. A küldöttgyűlési meghívó

1. pontjára utalt, amely tartalmazza az elnökválasztást előirányzó napirendi pontot. Előadta, hogy ezt a meghívót még a korábban hivatalban lévő elnök küldte ki, ezért az az új elnök terhére nem értékelhető. Ugyanakkor a küldöttek tisztában voltak a 15 napos határidőre vonatkozó rendelkezés megszegésével, ezen kisebb szabálytalansággal, de ez ellen senki nem emelt kifogást. A titkos szavazás kérdésében pedig a jelenlévő küldöttek egyhangúan felülírva az alapszabályt döntöttek és az ellen senkinek nem volt kifogása. A küldöttgyűlésről 9 nappal megelőzően mindenki tudhatott, így felperes is. Előadást tett arra vonatkozóan, hogy a korábbi elnökválasztás kifejezetten egyéb érdekelt2 ötlete volt, aki feltehetően biztos volt újraválasztásban és akivel a felperes baráti és gyakori kommunikációs kapcsolatban van. Mindezt a tanúk igazolhatták volna, amely bizonyításra az elsőfokú bíróság nem adott lehetőséget. A Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdés megsértése miatt a keresetlevél elkésett, így azt el kellett volna utasítania az elsőfokú bíróságnak. A Pp. 342. §

(1)és

(3)bekezdése felhívásával rámutatott arra, hogy nem volt lehetősége az új elnöknek a kódok ismerete nélkül a honlap kezelésére. A tanúk meghallgatásának elutasítása a tényállás felderítettlenségét eredményezte és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. [5] A felperes határidőben fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [6] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [7] A felperes a Ptk. 3:

1. § alapján keresettel támadta meg a bíróság előtt az alperes
2. február
3. napján tartott küldöttközgyűlésén meghozott elnökválasztó határozatát. A keresetlevele a bíróságra
4. június
5. napján érkezett. [8] Az alperes az ellenkérelmét elsődlegesen a Ptk. 3:
6. §

(1)bekezdése szerinti határidő elmulasztására alapította. A Ptk. 3:36. §

(1)bekezdése a keresetlevél előterjesztésére határidőt ír elő. Ennek értelmében a keresettel támadott határozatról történt tudomásszerzés időpontjának, illetve annak az időpontnak van jelentősége, amikor a tag a határozatról tudomást szerezhetett volna, és ettől az időponttól számított 30 napon belül kellett a keresetet előterjeszteni a bíróságon. Ez a 30 napos anyagi jogi határidő elévülési jellegű. Annak megtartottsága az alperesi ellenkérelem alapján vizsgálandó volt a bíróság által és a felperesnek lehetősége volt az elévülés nyugvására, megszakadására hivatkozni. A felperes azzal érvelt, hogy a 2025. május 10-i emailt kövezően volt lehetősége a keresetlevél előterjesztésére, amelytől számítottan határidőn belül érkezett a bíróságra a keresetlevele. [9] A Ptk. 3:36. §

(1)bekezdése szerint a keresetlevél előterjesztésének szubjektív 30 napos határidejének kezdő időpontja az a nap, amikor a támadott határozatról a felperes Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.052/2026/6/II 5 tudomást szerzett, vagy szerezhetett, és nem az az időpont amikor a határozatot szabályszerűen közölték vele (BH2018.121.) A tudomásszerzés bármilyen értesülést jelent a határozatról, tehát arról, hogy adott tartalmú határozatot hozott a szervezet. Nemcsak a tudomásszerzés, hanem a tudomásszerzés lehetősége is elegendő a törvényhely értelmében, azaz a megismerés lehetősége is elégséges. A tudomásszerzés, illetve a megismerés lehetősége a törvényhely megszövegezéséből is következően nem azt jelenti, hogy a tudomásszerzéskor egyúttal tisztában is kell lenni a határozat jog-, illetve alapszabályba ütközésével. A tudomásszerzés időpontjánál annak nincs jelentősége, hogy a felperes értesülte és mikor, milyen módon a határozat meghozatalának módjáról, körülményeiről. Annak sincs jelentősége, hogy a határozatot hozó küldöttgyűlés kitűzéséről, napirendjéről előzetesen értesült- e a felperes, mivel a határozat meghozatalát megelőző események, amelyeknek a határozatról való tudomásszerzés időpontjánál nincs jelentősége, a kereseti kérelem érdemi elbírálására tartozó kérdések lehetnek, amennyiben a felperes a keresetlevelében e körülményeket megjelölte jogszabályi, illetve alapszabályi rendelkezésbe ütközőként. A határozat tartalmáról kellett, hogy tudomást szerezzen a felperes, amely független attól is, hogy a határozat tartalmát közlő emailhez egyéb iratok csatolásra kerültek-e vagy sem. [10] Az nem volt vitatott, hogy a felperes 2025. február 18-án emailt kapott az alperestől, amelynek tartalma szerint a 2025. február 12-i küldöttgyűlésen a küldöttek megválasztották egyéb érdekelt1t az alperes elnökévé. A felperes ebből az emailből tudomást szerzett arról, hogy a küldöttgyűlés 2025. február 12. napján elnököt választott, ilyen tartalmú határozatott hozott. A felperes a keresetével támadott határozatról így 2025. február 18. napján tudomást szerzett, ezért ettől számított 30 napon belül volt a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdése alapján lehetősége a határozatot megtámadó keresete előterjesztésére. [11] A felperes az elévülés idő elmulasztása kimentése körében érdemi előadást nem tett, az elévülés nyugvását, megszakadását eredményező okot nem jelölt meg. A fentebb kifejtettekre tekintettel az elévülés nyugvása és megszakadása tekintetében az nem értékelhető, hogy a felperes mikor ismerte fel, illetve mikor tudatosult benne, hogy a határozat jogszabályba, alapszabályba ütközik. A másodfokú bíróság csak megjegyzi, hogy a

1. május 10-i emailből, amelyet az új elnök küldött a tagoknak, is csak arról értesülhetett a felperes, hogy új törvényes képviselője van az alperesnek, azaz magával az elnökválasztó határozattal kapcsolatosan további érdemi információja nem volt, mint a korábbi
2. február 18-i emailben. Mivel az új elnök megválasztásáról a
3. május 10-i emailt megelőzően már a
4. február 18-i emailből értesült, így az új elnökválasztó küldöttgyűlési határozatról a tudomásszerzésének időpontja
5. február
6. napja, azaz ez az az időpont, amely a keresetindítási határidő kezdő időpontja és ettől számított 30 napon belül volt lehetőség a keresetlevél bíróságon előterjesztésére. [12] A felperes a keresetlevelét
7. június
8. napján, azaz
9. február
10. napjától számított 30 napon túl, tehát elkésetten terjesztette elő, ezért a kereset elutasításának volt helye. Ebből következően érdemben a kereset megalapozottságát, a támadott határozat jogszabályba és alapszabályba ütközését a keresetlevélben megjelölt okokból már nem kellett a másodfokú bíróságnak vizsgálnia és elbírálnia. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.052/2026/6/II 6 [13] A kifejtettek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
11. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a kerestet elutasította. [14] Az alperes fellebbezése eredményes volt, így az első- és másodfokú eljárás tekintetében is pernyertes lett, ezért az első- és másodfokú perköltség viseléséről a Pp. 82. § és 83. §

(1)bekezdés alapján határozott a másodfokú bíróság. Az alperes az elsőfokú eljárásra a költségét, ügyvédi díját 220.000 forintban, a másodfokú eljárásra 100.000 forintban, összesen 320.000 forintban számította fel, amelyet a másodfokú bíróság a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés alapján elfogadott és ennek megfelelő összegű perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó s.k. előadó bíró Dr. Szentpáli Judit s.k. bíró