A határozat elvi tartalma: A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, ha a felülvizsgálat engedélyezésének feltételei nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.I.20.278/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Szőnyi-Molnár László ügyvéd (ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Cs.Cs.J. igazgatósági tag, (vezető tisztségviselő) (alperes képviselőjének címe) A per tárgya: 679.183 forint és járulékai megfizetése A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet benyújtó fél: Kúria I.Pfv.20.278/2021/2 2 a felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék 2.Pkf.50.267/2020/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Egri Járásbíróság 10.P.20.705/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Indokolás A döntés előzményei [1] Az alperes (végrehajtást kérő) tájékoztatta az ügyében eljáró felperest (végrehajtói irodát), hogy a végrehajtási ügy adósa közvetlenül neki fizette meg a követelt összeget, és kérte, hogy a végrehajtás akkor szűnjön meg, amikor az adós a végrehajtási költségeket is megfizette. A felperes ezt követően megállapította a végrehajtási eljárás befejeződését, azonban a végrehajtási költség megfizetésére az alperest hívta fel. [2] A felperes intézkedésével szemben az alperes végrehajtási kifogást terjesztett elő, melyet a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
- június 17-én kelt
- szeptember 5-én jogerőre emelkedett 0104-17.Vh.436/2019/
- számú végzésével elutasított. Döntését azzal indokolta, hogy ha az adós a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, úgy a végrehajtási költségek kielégítéséről is a végrehajtást kérő köteles gondoskodni. Ennek során az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget a végrehajtó elszámolási számlájára kell befizetnie, vagy nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén a végrehajtónak járó összeg megfizetésért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel. Kúria I.Pfv.20.278/2021/2 3 [3] A 0104-17.Vh.436/2019/
- számú végzésben foglaltakra figyelemmel a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte az alperessel szemben. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében 679.183 forint végrehajtási költség és járulékai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. [4] Az elsőfokú bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasította, a felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A bíróságok azzal indokolták a döntésüket, hogy ha a végrehajtást kérő a végrehajtás megszüntetését kéri, a végrehajtást foganatosító bíróság a kérelmet – az egyéb feltételek fennállása mellett – akkor teljesítheti, ha a végrehajtási költség megfizetésére sor került. Abban az esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére nem került sor, a végrehajtás a végrehajtási költség behajtására folytatódik. Mivel az alperes kérte a végrehajtás folytatását a végrehajtási költségre, a felperes akkor járt volna el helyesen, ha nem állapította volna meg a végrehajtási eljárás befejeződését, hanem a végrehajtási ügyet beterjesztette volna a végrehajtást foganatosító bírósághoz, mivel a végrehajtási költségek behajtására peres eljárás helyett a Vht. által szabályozott nemperes eljárásban van lehetőség. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [5] A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt: kérte, hogy a Kúria a Pp. 409.§
(2)bekezdésének
- a)pontja, „illetve”
- b)pontja alapján engedélyezze a jogerős végzés felülvizsgálatát. Érvelése szerint a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása indokolja, mert az ügyben első- és másodfokon eljárt bíróságok gyakorlata ellentétes a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság mint a végrehajtást foganatosító bíróság gyakorlatával, hiszen a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási eljárás befejeződését, a díjjegyzék kiállítását helyesnek tekintette. A keresetlevelet arra hivatkozással visszautasító bírósági döntés, hogy az igény elbírálása polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető, ellentétes a Vht. 41.§-ának megfelelő értelmezésével és alkalmazásával. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelem nem alapos. [7] A Pp. 409.§
(2)bekezdésének a) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (IX.13.) PK vélemény 1. pontja szerint a Pp. 409.§
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell Kúria I.Pfv.20.278/2021/2 4 alkalmazni. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Nem elegendő ugyanakkor, hogy a Kúria a felmerülő elvi jelentőségű jogkérdésben még nem foglalt állást, az is szükséges, hogy az engedélyezés iránti kérelemben a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy kúriai döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését. [8] A jelen perben eljárt bíróságok megfelelően értelmezték és alkalmazták a Vht. rendelkezéseit, határozataik az egységes bírói gyakorlatot tükrözik, amelyet nem gyengít a felperes által hivatkozott, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 0104-17.Vh.436/2019/4. számú végzése, annál inkább sem, hogy ez a határozat nem másodfokon emelkedett jogerőre. [9] A felperes kérelmében a Pp. 409.§
(2)bekezdése a) pontjának második fordulatára is hivatkozott az engedélyezés alapjaként. Az adott jogszabályi rendelkezés akkor teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, azaz a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor áll fenn, ha egy elvi kérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de a gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható, például a társadalmi, vagy gazdasági viszonyok megváltozása, jogszabályváltozás, vagy a jogtudományban felmerülő újabb álláspontok miatt. A Pp. 409.§
(2)bekezdésének a) pontja „vagylagos” eseteket tartalmaz, amelyből az következik, hogy a rendelkezés két fordulata egyszerre nem állhat fenn, egyszerre nem képezheti az engedélyezés alapját, mert (az első fordulat értelmében) vagy nincs egységes bírói gyakorlat, vagy (a második fordulat értelmében) van egységes bírói gyakorlat, de az már nem irányadó, nem támogatható. A felperes a [8] pontban foglaltakra tekintettel is, ezen esetkörben sem tudta megfelelően alátámasztani a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét. [10] A kifejtettekből következően a Kúria a jogerős végzés felülvizsgálatát a Pp. 411.§
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [11] A végzés ellen a Pp. 407.§
(1)bekezdésének d) pontja alapján nincs helye jogorvoslatnak. Kúria I.Pfv.20.278/2021/2 5 [12] A Kúria a felülvizsgálat megtagadásáról tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró