← Magyarország

M.70038/2020/39 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék a Tordainé dr. Sztráska Erzsébet ügyvéd (Cím1) által képviselt felperes (Felperesi cím) felperesnek – a Dr. Sipka Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Sipka Péter Máté ügyvéd (Cím2) által képviselt Alperes (Alperesi cím) alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi Ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 117.000.-Ft + Áfa, (egyszáztizenhétezer forint plusz áfa), valamint 109.700.-Ft (egyszázkilencezer-hétszáz) forint perköltséget. A le nem rótt 140.760.-Ft (egyszáznegyvenezer-hétszázhatvan) kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a felek terjeszthetnek elő fellebbezést, melyet a Balassagyarmati Törvényszéken kell az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. I n d o k o l á s: [1] [2] A bíróság a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.M. 75/
  2. sz. alatt folyamatban volt peres eljárás iratai, valamint a peres felek részéről az 1.M.70.038/2020.sz. alatti peres eljárásban előterjesztett nyilatkozatok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg. Felperes, mint munkavállaló a
  3. november
  4. napján aláírt munkaszerződéssel a keltezés napjától
  5. február végéig heti 5 munkanapon heti 40 órás, napi 8 órás teljes idejű foglalkoztatás és kötetlen munkaidő mellett határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperessel, mint munkáltatóval. Felperes munkaköre informatikai rendszergazda / rendszergazda volt. A tényleges munkavégzés helye a Alperesi Közös Önkormányzati Hivatal /a továbbiakban Hivatal/ volt. Felperes munkaszerződésben rögzített személyi alapbére a Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [3] 2 munkaviszonya megszüntetéséig havi bruttó 195.500.-Ft volt. A munkaszerződéshez az Mt. 46.§ alapján kiadott írásbeli tájékoztatás szerint munkakörébe tartozó általános feladatait képezte a rendszergazdai, informatikai és az ebből eredő adatvédelmi feladatok ellátása az alábbi önkormányzati intézményekben. Alperesi Város Önkormányzaton belül: Védőnői szakfeladat ellátási hely, Manóvár Gyerekház; Alperesi Közös Önkormányzati Hivatal; Alperes és Térsége Humánszolgáltató Központ; Alperesii Cseperedő Óvoda és Bölcsőde. A munkakörébe tartozó speciális feladatait képezte a szoftverkörnyezet naponta történő ellenőrzése, üzemben tartása (operációs rendszer, segédprogramok), vírusvédelem biztosítása, programok telepítése, felügyelete; a felhasználók tájékoztatása a hálózat biztonságos használatáról, jogtiszta szoftverek alkalmazásának ellenőrzése, biztosítása; a fenntartó által megrendelt informatikai fejlesztések végrehajtása; a számítógépek, nyomtatók fizikai állapotának karbantartása, szükség esetén a szervizt igénylő esetekben a szakszervizbe való eljuttatás lebonyolítása; hardveribák vagy bővítések esetén új alkatrészek beszerzése, ezekre megfelelő garancia biztosítása; hálózat működésének felügyelete, szerver és az internet működésének biztosítása, hibák javítása; szükség esetén segédanyagok (pl. festékszalag, mágneslemez) beszerzése; biztonsági másolat igény szerinti készítése; térfigyelő kamerarendszer kezelése. A tájékoztató szerint felperes vonatkozásában a munkáltatói jogkört Alperesi város polgármestere, Alperesi törvényes képviselő (2019.10.14-től harmadik ciklusban polgármester) gyakorolta. A
  6. november
  7. napján kelt - helyes dátumozás szerint
  8. november
  9. - munkaköri leírás szerint is a munkavégzés helye a Hivatal volt. Felperes közvetlen (szakmai) felettese munkavállaló1 csoportvezető, távollét esetén a felperest helyettesítő személy munkavállaló2 informatikus volt. A munkaköri leírás szerint a felperes munkaköri feladatait képezték az alábbiak is: Alperes pályázatainak előkészítő munkájában, dokumentálásában, ügyvitelében, való részvétel; kulturális rendezvények, városi programok, megemlékezések lebonyolításának segítése; segítség nyújtása a Alperesii Hírek elkészítéséhez; a alperes.hu weboldal fejlesztése, tartalomkezelés; Alperes igényeinek megfelelően grafikai tervező munkák elvégzése, fotózás, hardverek javítása, hálózat üzemeltetés; minden olyan városmarketinget és városfejlesztést érintő feladat elvégzése, mellyel a felettesei megbízzák. Hatásköre: a feladatkörébe tartozó ügyekben önálló ügyintézés, döntések előkészítése. Felelőssége: felelős a munkakörével kapcsolatos jogszabályok, hivatali előírások utasítások betartásáért. Munkakörével kapcsolatban a közérdekű információkat kivéve teljeskörű titoktartási kötelezettsége van. Felperes a
  10. március
  11. napján aláírt Önkéntes szerződéssel határozatlan idejű önkéntes jogviszonyt létesített a Alperesi-Közhasznú Alapítvánnyal /a továbbiakban Alapítvány/ az alábbi közérdekű önkéntes tevékenységek heti maximum 20 órában történő végzésére: kulturális, közoktatási, környezetvédelmi, városszépítő, karbantartási, szállítási, szervezési feladatok. A tevékenység ellátásának helye Alperesi Járás. Az önkéntes tevékenységet ellátó személy számára kapcsolattartásra kijelölt személy tanú1 a kuratórium elnöke (
  12. októbertől
  13. október 13-ig alperes alpolgármestere is) volt. A szerződés szerint felperes az önkéntes tevékenység ellátása fejében juttatásban nem részesült, az önkéntes feladatainak ellátása érdekében a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján költségeinek megtérítésére volt jogosult. Felperes a munkaviszonya létesítéséről, azt megelőzően az alperes törvényes képviselőjével, Alperesi törvényes képviselő polgármesterrel tárgyalt személyesen, mely magába foglalta az informatikai rendszergazda pozíció által igényelt munkaköri feladatokkal kapcsolatos alperesi tájékoztatást is. A munkaviszony létesítésére annak ismeretében került sor, hogy felperes informatikai területen és sajtóügynöki tevékenységi körben (fotósként) 2008-tól egyéni vállalkozóként tevékenykedik. A munkaviszony létesítését követően a vállalkozói jogviszonyt másodállásként tartotta fenn. Felperes a munkáját az alperesi önkormányzat, mint munkáltató alkalmazásában végezte az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóként, hasonlóan a közmunka Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [4] [5] 3 programban foglalkoztatottakhoz. Mindkét munkavállalói csoport vonatkozásában a munkáltatói jogkört alperes polgármestere, Alperesi törvényes képviselő gyakorolta. A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a munkáltatói jogkört az alperes jegyzője, tanú3 gyakorolta, aki a felperes vonatkozásában munkáltatói jogkört nem gyakorolt. Felperes a munkaszerződéséhez kiadott írásbeli tájékoztatóban rögzített informatikai rendszergazda, valamint a munkaköri leírásában rögzített - túlnyomó részt városmarketinghez kapcsolódó munkaköri feladatait 2016.11.
  14. napjától
  15. február végéig teljeskörűen és ténylegesen, a napi munkaidő beosztásának megfelelően végezte. A felperesi munkavégzés helye túlnyomó részt és ténylegesen a Hivatalban volt a munkavállaló1-val és munkavállaló-val közös irodában. Felperes munkavégzését szakmai felettesként munkavállaló1 koordinálta, irányította, ellenőrizte. Ő végezte az azzal kapcsolatos adminisztrációt is. Alperesi törvényes képviselő, mint munkáltatói jogkört gyakorló részéről
  16. februárig a felperes vonatkozásában intézkedésre nem került sor. Alperesi törvényes képviselő, figyelemmel a felperes és munkavállaló2 között kialakult munkahelyi konfliktusra, a
  17. február végén szóban közölt nyilatkozatával
  18. március hónaptól a felperes munkavégzési helyét munkáltatói jogkört gyakorlóként eljárva akként módosította, hogy az átkerült az Alapítvány Alperesi, alapítvány címe. alatt nyilvántartott székhelyén lévő irodába. A módosítás nem került írásban rögzítésre. A tényleges módosításról felperes akként szerzett tudomást, hogy Alperesi törvényes képviselő utasítására a Hivatalba belépést biztosító kártyáját visszavonták, az informatikai rendszerhasználati hozzáférését - a jelszavak megváltoztatásával – megvonták. Az informatikai rendszergazda feladatait
  19. márciustól kizárólag az Alapítványnál végezte, ami ténylegesen egy-két számítógépet jelentett. Az informatikai rendszergazda feladatköröket érintő módosítás nem került írásban rögzítésre. A módosítást követően felperes a munkaköri leírásában rögzített városmarketing tevékenységét folytatta, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy
  20. márciustól a munkaviszonya megszüntetéséig (
  21. október) kb. 20-21 db önkormányzati rendezvényen végzett fotózást, amelyeken részt vett alperes polgármestere is. Alperesi törvényes képviselő
  22. márciusát követően szóban is kérte, hogy a nagyobb városi rendezvényekre menjen el a felperes és fotózzon. Felperes a városi rendezvényeken való fotózásra az alperesi Polgármesteri Titkárságtól is kapott email-ben felkéréseket, illetve munkavállaló1on keresztül is. Több nagyobb rendezvényre felkérés nélkül, magától ment el és készített képeket. Felperes az általa készített képeket - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - feltöltötte egy tárhelyre, illetve elektronikusan elküldte munkavállaló1nak. A felperes munkaviszonyát érintő fenti módosításokkal egy időben került megkötésre az önkéntes szerződés, amellyel kapcsolatban a felperesi munkavégzésről a heti 20 órás foglalkoztatásnak megfelelő jelenléti ívet vezették az Alapítványnál. Felperes az Alapítványnál a közérdekű önkéntes tevékenységei keretén belül, az informatikus végzettségétől eltérően, többek között a Alperesi Tűztorony turisztikai helyszínen is dolgozott, jegyet is árult. Felperes részére az Alapítvány vállalkozói, illetve megbízási jogviszony keretén belül teljesített kifizetéseket a felperes, mint egyéni vállalkozó által kiállított számlák ellenében. A munkaviszony módosítását követően a felperesi munkaviszony megszüntetéséig, Alperesi törvényes képviselő utasítására, felperes részére továbbra is havonta az alperesnél bérszámfejtésre és kifizetésre került az alperessel megkötött munkaszerződés szerinti bruttó 195.500.-Ft személyi alapbér, valamint a városmarketing tevékenységéhez kapcsolódóan korábban is havi rendszerességgel fizetett 30.000.-Ft eszközhasználati költségtérítés. A munkaviszony módosítását követően felperes sem Alperesi törvényes képviselő alperesi polgármestert, munkáltatói jogkört gyakorlót, sem alperes alpolgármesterét tanú1-et, úgy is mint az Alapítvány kuratóriumi elnökét, sem alperes jegyzőjét tanú3-at nem kereste meg a munkavégzési hely és a munkaköri feladatok módosításával, illetve az alapítványi munkavégzésével kapcsolatban, azokat nem kifogásolta Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [6] [7] [8] [9] [10] 4 meg, azzal kapcsolatban munkaügyi pert nem indított. Indokolásként felperes a perben tett személyes előadásában az alábbiakat nyilatkozta: „Úgy gondoltam, hogy megvárom a választások végét és akkor újra tervezve átbeszéljük ezeket a dolgokat.” (1.M.70.038/2020/37.sz.jkv.
  23. oldal) tanú2 a Nemzeti Sportközpontok és Alperesi Város Önkormányzat közös projektje részét képező, Alperesi városában lévő tornaterem átadás előtti technikai bejárását szervezte meg
  24. szeptember
  25. napjára. A rendezvény időpontja a
  26. évi őszi helyhatósági választások kampányidőszakában volt. tanú2 meghívására azon részt vett Név1 államtitkár és Név2 országgyűlési képviselő. Alperesi törvényes képviselő alperes polgármestere meghívót nem kapott. Felperes az alapítványi közérdekű önkéntes tevékenységéhez kapcsolódó beosztás szerint aznap munkát nem végzett, az szabadnap volt számára. tanú2 egyéni vállalkozóként kérte fel a felperest fotózásra, akit korábban is rendszeresen felkért ilyen tevékenységre és aki önkéntes segítőként részt vett tanú2 Alperesi várost érintő polgármesterjelölti kampányában is. Felperes a rendezvényről Alperesi törvényes képviselőt nem tájékoztatta. A rendezvényen a felperesen kívül más fotós nem vett részt. Az ott készült fotók nem kerültek be Alperesi város városmarketing portfóliójába. A rendezvényt követően a facebook közösségi oldalon működő, aktuálisan 4762 taggal rendelkező Alperesii Nyitott Csoport elnevezésű, nyilvános csoportban
  27. szeptember 30án Alperesi törvényes képviselő a saját neve alatt az alábbi bejegyzést posztolta: „tanú2 nem szoktam a Hilton előtt más Ferrarijánál fotózkodni. Mint ahogy Maseratit sem béreltem a Riviérán, és szlovák rendszámú autóm sem volt, magyar adófieztő állampolgárként. AMÚGY pedig a fotózkodás sem az erősségem. Pláne nem más alkalmazottjával.” Erre a bejegyzésre felperes
  28. október 3-án, ugyanezen csoportban, a saját neve alatt az alábbi választ posztolta: „Az alkalmazott egy tisztességes adófizető polgár aki próbálja a másodállását és magát életben tartani. Ez jó az alkalmazottnak és a városnak is mert ide fizeti be az adóját. Mivel az alkalmazott végzettségének nem megfelelően van foglalkoztatva már február végétől ezért semmilyen összeférhetetlenséget nem látott a tűztoronyban való lealacsonyító jegyosztása és a szabadidejében saját gépével történő fotózás között. Ellentétben a jelenlegi városvezetéssel, szerencsére mások számítanak a szakmai munkámra a megyében több helyen is. Ez mindig is így volt a múltban is és most is. Talán megteheti az ember, hogy a szabadidejével ne kelljen elszámolnia a munkáltatójának. Továbbá fontos számomra a szakmai fejlődés is és ehhez pedig ara van szükségem, hogy ezt gyakoroljam. Ha már ezt a tudásomat a munkáltatóm nem veszi igénybe az nem az én hibám.” Alperesi törvényes képviselő a saját neve alatt posztolt bejegyzést tanú2-nek címezte azzal, hogy az „AMÚGY pedig a fotózkodás sem az erősségem. Pláne nem más alkalmazottjával.” megjegyzés címzettje a felperes volt. Felperes a válaszát kifejezetten Alperesi törvényes képviselőnek, mint magánszemélynek címezte, abban a véleményét kívánta elmondani a munkaviszonyában
  29. márciustól történt változásokról. Felperesről mind Alperesi városában, mind a Alperesii Nyitott Csoport városi tagjai között köztudomású tény volt az, hogy az önkormányzat fotósa, aki egy jó fotós. Felperes a bejegyzésében megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban, azt megelőzően, nem kereste meg sem Alperesi törvényes képviselő alperes polgármesterét, munkáltatói jogkört gyakorlót, sem alperes alpolgármesterét tanú1-et, úgy is mint az Alapítvány kuratóriumi elnökét, sem alperes jegyzőjét tanú3-at. A felperesi bejegyzést követően az Alapítvány felmondta a felperessel fennállt önkéntes jogviszonyt. Alperes, Alperesi törvényes képviselő polgármester, mint munkáltatói jogkört gyakorló által aláírt,
  30. október
  31. napján kelt munkáltatói felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló
  32. évi I. törvény /a továbbiakban Mt. / 65-66.§-ai alapján, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból. A Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [11] [12] 5 felmondás az alábbi indokolást tartalmazta. „A Munkáltató Önt a
  33. november
  34. napja óta határozatlan idejű munkaviszony keretében általános teljes napi munkaidőben általános munkarend szerint foglalkoztatja. Munkakörébe tartozó feladatai többek között a munkáltató informatikai rendszerével kapcsolatos rendszergazdai feladatok ellátása, valamint Munkáltatója tevékenységével kapcsolatos marketing feladatok (fényképek készítése) nyújtása. Munkáltatója helyi, települési önkormányzat, mely legfőbb célja Alperesi helyi lakossága alapvető létfeltételeinek, és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének biztosítása, a helyi közakarat érvényre juttatása az együttműködés kibontakoztatásával. A munkáltató rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy a közösségi médián keresztül — így munkahelyén kívül — több olyan bírálatot is magába foglaló bejegyzést tett közzé nagy nyilvánosság előtt a Munkáltató által képviselt értékrenddel szemben, amely összeegyeztethetetlen a Munkáltatójánál betöltött munkakör jellegével. Az Mt. 6.§

(2)bekezdése kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Az Mt. 8. §
(1)-
(2)bekezdése továbbá rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Fentiekre figyelemmel hangsúlyozandó, hogy az Mt. 52. § (
  1. l)bekezdésének
  2. d)pontja alapján köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. A munkaköre és a munkakörébe tartozó feladatai - különös figyelemmel a Munkáltató értékrendjét és tevékenységét érintő informatikai, - marketing, - és fotó tevékenységekre -, a munkaszervezetben elfoglalt helye alapján a Munkáltatót nyíltan bíráló nyilatkozatai miatt a Munkáltatójának megrendült a bizalma Önben. Az, hogy önkormányzati dolgozóként a közösségi média oldalán a munkáltató tevékenységét nyíltan bírálta, a munkáltató megítélését lényegesen rontotta, az állampolgárok önkormányzattal szemben fennálló közbizalmát csökkentette. A feljebb ismertetettek szerint, és okán Ön megsértette az Mt. 52. §
  3. d)pontjaiban leírt kötelezettségét, amikor a Munkáltatóját közvetlenül érintő tevékenység keretében a munkáltató vezetését a közösségi médián keresztül közzétett bejegyzésével bírálta, ebből adódóan a munkaköre körében tanúsítandó, és annak bizalmi jellegéből fakadó magatartási normát szegte meg. A fenti magatartásával okokozati összefüggésben az irányadó munkaköréhez is kapcsolódó munkáltatói értékrendet bírálta, Munkáltató jóhírnevét és gazdasági érdekét sértette meg, a magatartása ezáltal olyan, munkaköre teljesítése során elvárt viselkedési normába ütköző magatartást eredményezett, amelyre figyelemmel a Munkáltatója arra jutott, hogy a személyét érintően az informatikai és marketing tevékenységet végző munkakör ellátásához szükséges bizalma alapvetően és teljességgel megingott.” Felperes végleges kereseti kérelmét azzal tartotta fenn, hogy elsődlegesen a felmondás érvénytelenségének - a rendes felmondás okiratot nem munkáltatói jogkört gyakorló írta alá jogkövetkezményeként az Mt. 29.§
(5)bekezdése és az Mt. 82.§
(2)bekezdése alapján, másodlagosan a felmondás jogellenességének - a felmondás indoka nem valós, a munkáltató intézkedése nem okszerű, az indokolás összességében sem világos - jogkövetkezményeként az Mt. 82.§
(2)bekezdése alapján kérte kötelezni alperest
  1. december
  2. napjától a per jogerős befejezéséig havi 195.500.-Ft elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés és a Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [13] 6 felperesi jogi képviselettel felmerült perköltség megfizetésére. A perköltséget a 32/
  3. (VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján kérte megállapítani azzal, hogy nem tartozik ÁFA körbe. A perköltség felszámítására költségjegyzék nyomtatványt csatolt. Felperes az elsődleges kereseti kérelme jogalapjaként hivatkozott Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 81.§
(3)bekezdés b) pontjára, miszerint a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. Hivatkozott Alperes Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban SzMSz) 70-72.§-aira, melyek nem nevesítik az alperesi törvényes képviselő, a polgármester munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályait, ugyanakkor a Mötv-vel összhangban az SzMSz 75.§
(1)-
(2)bekezdései rögzítik, hogy a jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az
(1)bekezdésben megjelölt hivatal köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében. Hivatkozott az SzMSz-hez tartozó Ügyrend
  1. pontjában foglaltakra is, miszerint a közös hivatal köztisztviselői, valamint a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Hivatkozott a Alperesi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatára (a továbbiakban Hivatalra vonatkozó SzMSz) is, amely III/2.
  2. pontja f/-g/ alpontjai szerint a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezető tekintetében. A Hivatalra vonatkozó SzMSz III/2.
  3. pont i/ alpontja szerint a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, munkavállalói és a megbízási jogviszonyban lévők tekintetében […]. Felperesi jogi álláspont szerint a
  4. október
  5. napján kelt munkáltatói felmondást Alperesi törvényes képviselő, alperes polgármestere munkáltatói jogkört gyakorlóként nem volt jogosult aláírni, figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabály és az alperesre, illetve a Hivatalra vonatkozó SzMSz-ek szerint a felperes vonatkozásában a munkáltatói jogkört a jegyző volt jogosult gyakorolni. A másodlagos kereseti kérelme körében a munkáltatói felmondás indokolása kapcsán felperes jogi álláspontja az volt, hogy
  6. márciusától az alperes, megszegve az Mt. 52.§-ban foglalt rendelkezéseket, nem a munkaszerződésben és nem a munkaköri leírásban rögzített munkakörben foglalkoztatta a felperest, hanem valójában – az Mt. 53.§-ban foglaltakat is megsértve – kirendelte/átirányította a Alperesi-Közhasznú Alapítványhoz (a továbbiakban Alapítványhoz), ahol felperes nem informatikai feladatokat látott el, hanem gyakorlatilag teljes foglalkoztatás keretében a szakképzettségéhez nem igazodó egyéb tevékenységeket. Felperes
  7. márciustól, figyelemmel az általa ellátott tényleges feladatokra, nem volt olyan munkakörben, amely bizalmi jellegű lett volna, így az ezzel kapcsolatos magatartási normákat sem szegte meg. Felperes jogi álláspontja szerint semmilyen munkaköri kötelezettségét nem szegte meg, továbbá munkaidőn kívül sem tanúsított olyan magatartást, amivel közvetlenül és ténylegesen veszélyeztette volna a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét, vagy a munkaviszonyának a célját. A felmondás indokolásában rögzített ezzel ellentétes felmondási okok nem valósak. Felperes jogi álláspontja szerint a bizalomvesztés indoka kizárólag a munkavállaló magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható konkrét tény lehet, amelyet nem tartalmaz a felmondás indokolása. A felmondás indokolása továbbá nem jelölte meg, hogy ténylegesen milyen médiában, milyen tartalommal jelentek meg a „munkáltatót nyíltan bíráló nyilatkozatok.” A facebookon működő Alperesii Nyilvános Csoportban (ami zárt csoport) rögzített felperesi vélemény az alkotmányos jogainak gyakorlásából fakadt, amelyben az alperesi polgármester személyét érintően nem tett kritikai megnyilvánulást. Felperes jogi álláspontja szerint a felmondás indokolása nem felel meg a világosság követelményének mivel abból nem állapítható meg az a tény, körülmény, amelyre a munkáltató az intézkedést alapította, és amelyből megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [14] [15] 7 munkájára. (BH.2001.395.) Felperes jogi álláspontja szerint a felmondásban felhozott indokok jelentős részben általánosságban megfogalmazott, közhelyszerű megállapítások, konkrét tényeket, körülményeket nem jelölnek meg. Az indokolás konkrétan nem nevesíti a közmédiát, továbbá a bizalomvesztés alapjául szolgáló, a felperes terhére írható a munkaköréből, (illetve az általa ténylegesen ellátott feladatokból) származó kötelezettségszegést vagy mulasztást. Felperes jogi álláspontja szerint vele az önkéntes szerződést jogellenesen íratták alá,
  8. márciusában a korábbi munkaköréből ténylegesen eltávolításra került. A munkaköri leírását Alperesi korábbi jegyző írta alá, amelyre nem volt jogosultsága. Felperes álláspontja szerint munkaköre „polgármesteri hivatal rendszergazdája” volt, így miután kikerült a Hivatalból azzal gyakorlatilag alperes polgármestere a korábbi szerződéses munkaviszonyát lényegét tekintve megszüntette. Alperes az írásbeli ellenkérelmében - fenntartva valamennyi perfelvételi iratában, előkészítő iratában rögzített tény- és jogállításait - érdemét tekintve mind az elsődleges, mind a másodlagos kereseti kérelmeket jogalap hiányában kérte elutasítani. A felperessel közölt munkáltatói felmondás munkáltatói jogkör gyakorlójától származik. A felmondásban rögzített indokok valósak, az arra alapított munkáltatói intézkedés okszerű. Az indokok összességében megfelelnek a világosság követelményének is. Alperes pernyertessége esetére a jogi képviselettel felmerült perköltség - amely tartalmazza a tárgyalásokon való megjelenéssel felmerült útiköltségét is - megfizetését a 32/
  9. (VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja és 4.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján kérte azzal, hogy ÁFA-körbe tartozik. Alperes a perköltség felszámítására költségjegyzék nyomtatványt csatolt. A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatban alperes jogi álláspontja szerint a felperes által hivatkozott Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény felperes által hivatkozott szakasza egyértelműen rögzíti, hogy a jegyző kizárólag a polgármesteri hivatal, vagy a közös önkormányzati hivatal alkalmazottjai kapcsán gyakorol munkáltatói jogokat. Ennek nem mond ellent az alperes SzMSz-ben, az Ügyrendjében, valamint a Hivatalra vonatkozó SzMSz-ben rögzített, a munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos szabályok. Azokból egyértelműen megállapítható, hogy a jegyző a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Alperes jogi álláspontja szerint a felperesi munkaviszony létesítésekor az Mt. 46.§ szerint kiadott írásbeli tájékoztatással az alperes meghatározta a munkáltatói jogkör gyakorlásának módját, nevesítette, hogy azt alperes törvényes képviselője, a polgármester jogosult gyakorolni. Alperes jogi álláspontja szerint, figyelemmel arra is, hogy a munkaviszony létesítésekor felperes az alperes polgármesterével tárgyalt, továbbá, hogy a felmondás közlését követően azt elfogadva, nem vette fel a munkát, azt bizonyítja, hogy tudott róla, tudnia kellett arról, hogy az ő vonatkozásában a munkáltatói jogokat az alperes polgármestere gyakorolja. A felmondás indokolása kapcsán alperes kiemelte, hogy a felperes által is elismerten, a facebook oldalon működő Alperesii Nyitott Csoportban közzétett bejegyzése mind tartalmában, mind megfogalmazásában alkalmas volt arra, hogy az alperes jogát, jogos érdekét sértse, az alperes jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét, a munkaviszony célját veszélyeztesse. A bejegyzéssel felperes megsértette az Mt. 52.§
(1)bekezdés d) pontjában rögzített magatartási előírást, a városmarketinghez kapcsolódó fotós munkaköri feladatai ellátásához szükséges bizalomnak nem megfelelő magatartást tanúsított. Alperes jogi álláspontja szerint a 2019. márciusi munkaviszony módosítás nem tárgya a pernek tekintve, hogy a kereseti kérelem kizárólag a munkáltatói felmondás jogellenességének jogkövetkezményeire irányul. Alperes jogi álláspontja szerint a munkaviszony módosítását követően is megmaradtak felperesnek a városmarketinggel kapcsolatos azon munkaköri feladatai, amelyek során az önkormányzat média megjelenéseiért volt felelős fotósként. A facebook közösségi portálon működő Alperesii Nyitott Csoportban a felperes által is elismerten, saját neve alatt megjelentetett bejegyzéssel nyíltan bírálta az alperest, mint munkáltatót és annak vezetését. Nagy Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [16] [17] [18] [19] 8 nyilvánosság számára elérhető módon olyan bírálatot fogalmazott meg az alperes által képviselt értékrenddel szemben, amely összeegyezhetetlen az alperesnél betöltött munkaköre jellegével. A bejegyzés posztolásával a felperesnek, a válasziratában írtak szerint, kifejezett célja volt a vélt vagy valós sérelmének nyilvánosság előtti kibeszélése, azok világ elé tárása, amellyel egyértelműen rontja a munkáltatója társadalmi megítélését – különösen egy helyhatósági választások előtti felfokozott közhangulatban. Felperes a saját maga által tett facebook bejegyzés ismeretében pontosan tisztában volt azzal, hogy a felmondást a munkáltató mely okra alapítva közölte, és mely magatartásával okozott az alperesnél bizalomvesztést. Alperes jogi álláspontja szerint az indokolás megfelel az Mt. 64.§
(2)bekezdésében foglaltaknak, miszerint világosan összefoglalta azon valós okokat, amelyekre az alperes jogszerűen és okszerűen alapította a munkáltatói felmondást, figyelemmel az Mt. 66.§
(2)bekezdésben meghatározott, munkaviszonnyal összefüggő, munkaviszonyon kívüli felperesi magatartásra. A felmondás indokolása megfelel az MK. 95. sz. állásfoglalásban foglaltaknak is, amely nem kívánja meg a felmondási okok részletes leírását, hanem megelégszik azok összefoglaló megjelölésével is. Alperes jogi álláspontja szerint a felmondás indokául megjelölt bizalomvesztésre okot adó kötelezettségszegést (munkavállalói magatartást) a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása, valamint a munkaszervezetben betöltött helye és szerepe alapján kell vizsgálni. (BH.2005.117.) Alperes az Mt. 52.§
(1)bekezdés d) pontjában előírt, az adott munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás és az annak megsértése következményeként alkalmazható bizalomvesztés munkajogi megítélése kapcsán hivatkozott a Kúria Mfv.10505/2015/1.sz. elvi jellegű döntést tartalmazó egyedi ügyben hozott érdemi határozatára. [32] A felmondásban a munkáltató a felperes terhére rótta az Mt. 52. §
(1)bekezdés d) pontjának (a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítása követelményének) a megsértését. A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint e rendelkezés a munkavégzés minőségének új mércéjét határozza meg, amely olyan általános - tehát a munkavégzés során is érvényesülő - magatartási szabály, amely a munkaviszony bizalmi jellegéből szükségképpen következik. A bírói gyakorlat e §-ban megfogalmazott elvet már korábban is alkalmazta, és nemcsak a vezető állású munkavállalók esetében (Mfv. I.10.439/2010/5., Mfv. I.10.267/2010/4.), hanem azt általános jellegű kötelezettségként is megkövetelte a munkaviszonyban álló felek szoros kapcsolatára, és az őket egymással szemben terhelő együttműködési kötelezettségre tekintettel (EBH 1999.41.). A bíróság a perfelvétel lezárását megelőzően tájékoztatta a peres feleket a rájuk irányadó bizonyítási kötelezettségről, ezen belül alperest kifejezetten, hogy a munkáltatói felmondás indokolása kapcsán alperesnek kell bizonyítania, hogy annak indokai valósak, az arra alapított munkáltatói intézkedés okszerű, az indokolás összességében is megfelel a világosság követelményének. Továbbá alperesnek kell bizonyítania, hogy alperes törvényes képviselője Alperesi törvényes képviselő a felperes felé munkáltatói jogkört gyakorló az alperesre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat szerint. A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta megalapozatlannak. A bíróságnak a perben a felperessel közölt munkáltatói felmondás jogszerűségéről / jogellenességéről, a jogellenesség jogkövetkezményeiről kellett döntenie. A jogszerűség körében a bíróság vizsgálta, hogy a munkáltatói felmondást ellenjegyző Alperesi törvényes képviselő munkáltatói jogkört gyakorló volt, vagy nem 2019. október 24. napján; a felmondás indokai valósak, az arra alapított intézkedés okszerű, az indokolás összességében megfelel a világosság követelményének, vagy nem. A munkáltatói felmondás okainak érdemi vizsgálata során a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes a terhére rótt munkaviszonyon kívül tanúsított magatartása, a 2019. október 3. napján a saját neve alatt megjelentetett facebook bejegyzés tartalma, Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [20] [21] [22] [23] 9 megfogalmazásának módja, sértette vagy sem az Mt. 52.§
(1)bekezdés d) pontjában előírt, a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás; az Mt. 6.§
(2)bekezdésben rögzített, a másik fél jogát, jogos érdekét nem sértő magatartás és az Mt. 8.§
(2)bekezdésében rögzített, a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét vagy a munkaviszony célját nem veszélyeztető magatartás tanúsítására vonatkozó kógens általános magatartási követelményeket. A bíróság a jogvita eldöntéséhez az alábbi jogszabályokat, a Legfelsőbb Bíróság MK 95.sz. állásfoglalását, az Alkotmánybíróság 14/2017. (VI.30.) AB határozatát, valamint a Legfelsőbb Bíróság (BH1998.195.; BH2001.395.; BH2003.211.) illetve a Kúria (Mfv.10.505/2015/1.; EBH2018.M.23.) közzétett határozatait vette figyelembe. Az Mt. 52.§
(1)bekezdés d) pont alapján a munkavállaló köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. Az Mt. 6.§
(2)bekezdése alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Az Mt. 8.§
(1)-
(2)bekezdései alapján a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos érdekeit veszélyeztetné.
(2)A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Az Mt. 82.§
(1)-
(2)bekezdései alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
(2)A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. A Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása II-III. pontjaiban foglaltak szerint az írásban közölt munkáltatói felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie [Mt. 64.§-ának
(1)-
(2)bekezdései], enélkül a bíróság ugyancsak megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét. E törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. III. Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg. A perben a munkavállaló Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdésében biztosított véleménynyilvánításhoz való joga érintett, ezért a bíróság vizsgálni köteles e jog alkotmányos tartalmát. Az Alkotmánybíróság a 14/2017. (VI.30.) AB határozatában az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdésében elismert véleménynyilvánítás szabadságának a munka világában, a munkaviszonnyal összefüggésben érvényesülő alkotmányjogi mércéit vizsgálva a jövőre nézve, általános jelleggel fogalmazta meg az alábbiakat. [30] 3.
  1. Valamennyi munkaügyi kapcsolat a felek kölcsönös bizalmán alapszik. A gyümölcsöző munkaviszony záloga ugyanis a kölcsönös bizalom. E bizalom alapvető feltétele a munkavállaló úgynevezett „hűségi” kötelezettsége, amely szerint hozzájárul a munkáltató céljainak hatékony eléréséhez. Ez a kötelezettség jelenik meg többek között a korábban hatályban lévő Munkatv.
  2. §
(5)bekezdésében, amely az alapvető szabályok között tilalmazza, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt olyan magatartást tanúsítson, amely munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A munkaviszony során irányadó magatartási követelmények Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [24] [25] [26] [27] 10 között hasonló, ám részletezőbb zsinórmértéket írnak elő a jelenleg hatályos Munkatv. 8. §
(1),
(2)és
(3)bekezdései. Eszerint munkáltató jogos gazdasági érdekeit a munkavállaló nem veszélyeztetheti és a munkavállaló köteles tartózkodni a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető véleménynyilvánítástól. Ezek a szabályok irányadóak a munkavállaló munkaidőn kívül tanúsított magatartásának megítélésekor is. Erről a jelenleg hatályos Munkatv. 8. §
(2)bekezdése rendelkezik, miszerint a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A bíróság a peres felek által indítványozott tanú meghallgatásoknak teljeskörűen eleget tett, a
  1. április
  2. napján megtartott folytatólagos érdemi tárgyaláson valamennyi felperesi és alperesi tanút meghallgatta. A bíróság a peres felek által a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtti peres eljárásban, valamint a Balassagyarmati Törvényszék, mint munkaügyi bíróság előtti peres eljárásban csatolt iratok, a peres felek nyilatkozatai, a meghallgatott tanúk tanúvallomásai alapján, azok egyenként és összességében történő értékelése alapján a Pp. 279.§ alkalmazásával állapította meg a perbeli tényállást. A megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat, körülményeket, és az értékelés szempontjait a bíróság az alábbiak szerint részletezi. A bíróság a felperesi munkaviszony létrejöttére, annak tartalmára, a felperes munkaköri feladataira, a munkavégzés helyének és a munkaköri feladatainak módosítására vonatkozó tényeket az iratokhoz csatolt munkaszerződés, írásbeli tájékoztatás, munkaköri leírás, önkéntes szerződés, az ahhoz kapcsolódó adatlapok tartalma alapján állapította meg, figyelemmel a felperes perbeli személyes előadásaira, valamint a perben alperesi bizonyítási indítványra tanúként meghallgatott tanú3 alperes jegyzőjének, tanú1 alperes volt alpolgármesterének, a Alperesi-Közhasznú Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) volt kuratóriumi elnökének tanúvallomásai, valamint alperes törvényes képviselőjének Alperesi törvényes képviselő személyes előadása alapján. A fenti bizonyítékok együttes értékelésével tényként az volt megállapítható, hogy felperes
  3. november
  4. napjától a munkaviszonya felmondással történő megszűntetéséig
  5. november
  6. napjáig az alperessel, mint munkáltatóval állt munkaviszonyban. Munkaköri feladatait a munkaszerződés mellékletét képező írásbeli tájékoztatás és a munkaköri leírása határozták meg, melyeket felperes
  7. február végéig teljeskörűen és ténylegesen ellátott. Erre figyelemmel jogilag indifferens volt az a körülmény, hogy a munkaköri leírását a munkáltató részéről a jegyző írta alá.
  8. márciustól felperes munkaviszonyát az alperes a munkavégzés helyét és a munkakör tartalmát képező feladatok tekintetében egyoldalúan módosította, amellyel a munkaviszonyt nem szüntette meg. A módosítást felperes elfogadta, mivel
  9. márciustól a munkaviszonya megszüntetéséig sem alperes törvényes képviselőjét Alperesi törvényes képviselőt, sem alperes alpolgármesterét, sem az alpereshez tartozó Hivatal jegyzőjét a módosítással kapcsolatban nem kereste meg, azzal kapcsolatban kifogást nem emelt, munkaügyi pert nem indított. A munkaviszony módosítását követően a felperes továbbra is, havi rendszerességgel ellátta a munkaköri leírásában korábban is rögzített városmarketing feladathoz kapcsolódó fotózást. Annak pontos volumene irreleváns volt a felperes munkakörét tekintve, mivel tanú2 tanúvallomása alapján is megállapíthatóan felperes Alperesi városában és a Alperesii Nyitott Csoport városi tagjai körében is „az önkormányzat fotósaként” volt ismert, és mint „jó fotós” tanú2 felkérésére is rendszeresen végzett fotózásokat. A munkaviszony módosítását követően az Alapítványnál történt foglalkoztatás pontos időtartama, annak körülményei, az Mt. 5253.§-oknak való megfelelés, figyelemmel a felperes keresetére, nem képezte a per tárgyát. Alperes törvényes képviselőjének Alperesi törvényes képviselő polgármesternek a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos jogosultságát a bíróság a Mötv. 81.§
(3)Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [28] [29] 11 bekezdés b) pontja, az alperesre vonatkozó SzMSz 70-72.§-ai, 75.§
(1)-
(2)bekezdései, az Ügyrend
  1. pontja, a Hivatalra vonatkozó SzMSz III/2.
  2. pont f/-g/ alpontjai, továbbá a III/2.
  3. pont i/ alpontja alapján állapította meg, figyelemmel az iratokhoz csatolt munkaszerződésre, írásbeli tájékoztatásra, az ahhoz kapcsolódó adatlapok tartalmára, a felperes perbeli személyes előadásaira, valamint a perben alperesi bizonyítási indítványra tanúként meghallgatott tanú3 alperes jegyzőjének, tanú1 alperes volt alpolgármesterének, a Alperesi-Közhasznú Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) volt kuratóriumi elnökének tanúvallomásaira, valamint alperes törvényes képviselőjének Alperesi törvényes képviselő személyes előadására. A fenti bizonyítékok együttes értékelésével tényként az volt megállapítható, hogy az alperesi önkormányzat, mint munkáltató munkavállalói tekintetében, így a felperes esetében is, a munkáltatói jogkört alperes törvényes képviselője, Alperesi törvényes képviselő jogszerűen gyakorolhatta. Felperes jogi hivatkozásával ellentétben, a fenti jogszabályok, az alperesre, valamint a Hivatalra vonatkozó szervezeti szabályok alapján megállapítani azt lehetett, hogy a jegyző a Hivatal munkavállalói tekintetében volt jogosult gyakorolni a munkáltatói jogköröket. Felperes nem a Hivatal munkavállalója volt, hanem az alperesi önkormányzat, mint munkáltató munkavállalója, így az ő vonatkozásában alperes törvényes képviselője, Alperesi törvényes képviselő polgármester jogszerűen gyakorolta a munkáltatói jogkört, jogszerűen írta alá a
  4. október
  5. napján kelt felmondás okiratot. A bíróság a
  6. szeptember
  7. napján történt technikai bejárás körülményeit, az azt követően a facebook közösségi oldalon működő, több ezres tagsággal rendelkező Alperesii Nyitott Csoport, nyilvános csoportba, Alperesi törvényes képviselő és a felperes által posztolt bejegyzések körülményeit, azok tartalmát a perben nyomtatott formában csatolt posztok, a felperes perbeli személyes előadásai, a perben felperesi bizonyítási indítványra tanúként meghallgatott tanú2, továbbá alperesi bizonyítási indítványra tanúként meghallgatott tanú1 tanúvallomásai, valamint alperes törvényes képviselőjének Alperesi törvényes képviselő személyes előadása alapján állapította meg tényként. A fenti bizonyítékok együttes értékelésével tényként az volt megállapítható, hogy felperes alperesi törvényes képviselő 2019.09.30-i bejegyzésére reagálva azzal a céllal posztolta a válaszát, ahogy azt a válasziratában leírta, „hogy a hosszú hónapokon keresztül tartó megaláztatást követően világossá tegyem mások számára is a már fentebb általam előadott munkakörömből, nem kifejezetten elegáns módon történő elmozdítás tényét.” Felperes válasza alperesi törvényes képviselő bejegyzésére nem egy indulati, vagy ad hoc reakció volt, hanem tudatos nyilvánosságra hozatala az alperessel, mint munkáltatóval, Alperesi törvényes képviselő alperesi polgármesterrel, mint munkáltatói jogkört gyakorlóval, a munkaviszonyával összefüggésben munkavállalóként, a bejegyzés szövegezése szerint „alkalmazottként” szubjektíve megélt vélt és valós sérelmeinek. A
  8. október 3-i bejegyzést felperes, aki Alperesi városában és a Alperesii Nyitott Csoport városi tagjai körében is „az önkormányzat fotósaként” volt ismert, az alperessel, mint munkáltatóval fennálló munkaviszonyában munkavállaló „alkalmazottként” posztolta, Alperesi törvényes képviselőnek címezve, aki felperes vonatkozásában munkáltatói jogkört gyakorló és köztudomásúlag „a jelenlegi városvezetés” első számú képviselője volt. Felperes a bejegyzésében az alperessel fennálló munkaviszonyával kapcsolatos foglalkoztatásáról, a szöveg egyszerű olvasatában is megállapítható módon az alábbiakat állította: őt a munkáltató február végétől nem a végzettségének megfelelően foglalkoztatja, aminek része a felperes „alkalmazott” számára „lealacsonyító jegyárusítás a Tűztoronyban”; a munkáltató nem számít a felperes „alkalmazott” szakmai munkájára, a szakmai tudását nem veszi igénybe, ugyanakkor igényli, hogy a felperes „alkalmazott” a szabadidejével is elszámoljon. Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [30] [31] [32] [33] [34] [35] 12 Ehhez képest az [5],[26] pontokban részletesen kifejtésre került, hogy felperes
  9. márciusától a munkaviszonya megszüntetéséig folyamatosan megkapta a korábbi személyi alapbérét, az eszközhasználati költségtérítést, „az önkormányzat fotósaként” dolgozott. A
  10. október 3-ig eltelt 7 hónap alatt a megváltozott munkavégzési hellyel, illetve az informatikai rendszergazda tevékenyégének az alapítványi munkavégzésre korlátozásával / csökkentésével kapcsolatban sem alperes törvényes képviselőjét Alperesi törvényes képviselőt, sem alperes alpolgármesterét, sem az alpereshez tartozó Hivatal jegyzőjét nem kereste meg, azzal kapcsolatban kifogást nem emelt, munkaügyi pert nem indított. [26] A bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként, a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése és a hivatkozott jogszabályok, az MK 95.sz. állásfoglalás, az elvi jelentőségű, illetve az irányadó alkotmánybírósági és bírósági gyakorlatra vonatkozó Ab határozat és bírósági határozatoknak a perbeli tényállás melletti értelmezése alapján az alábbiakat állapította meg a felperessel
  11. október
  12. napján közölt munkáltatói felmondással kapcsolatban. Alperesi törvényes képviselő alperes polgármestere a [2]-[3], [27] pontokban kifejtettek szerint az Mt. 20.§
(1)-
(2)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően jogszerűen gyakorolhatott felperes vonatkozásában munkáltatói jogokat, így érvényesen és joghatályosan aláírhatta a
  1. október
  2. napjára keltezett munkáltatói felmondás okiratot. Erre figyelemmel a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét jogalap hiányában elutasította. A perben megállapított tényállás mellett a munkáltatói felmondás indokolásában rögzített felmondási okok közül az alábbiak valósak: „A munkáltató rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható, hogy a közösségi médián keresztül — így munkahelyén kívül — több olyan bírálatot is magába foglaló bejegyzést tett közzé nagy nyilvánosság előtt a Munkáltató által képviselt értékrenddel szemben, amely összeegyeztethetetlen a Munkáltatójánál betöltött munkakör jellegével.” „A munkaköre és a munkakörébe tartozó feladatai - különös figyelemmel a Munkáltató értékrendjét és tevékenységét érintő fotótevékenységekre -, a munkaszervezetben elfoglalt helye alapján a Munkáltatót nyíltan bíráló nyilatkozatai miatt a Munkáltatójának megrendült a bizalma Önben. Az, hogy önkormányzati dolgozóként a közösségi média oldalán a munkáltató tevékenységét nyíltan bírálta”, (azzal) „megsértette az Mt. 52.§ d) pontjában leírt kötelezettségét, amikor a Munkáltatóját közvetlenül érintő tevékenység keretében a munkáltató vezetését a közösségi médián keresztül közzétett bejegyzésével bírálta, ebből adódóan a munkaköre körében tanúsítandó, és annak bizalmi jellegéből fakadó magatartási normát szegte meg. A fenti magatartásával ok-okozati összefüggésben az irányadó munkaköréhez is kapcsolódó munkáltatói értékrendet bírálta, a Munkáltató jó hírnevét sértette meg.” A perben megállapított tényállás és a [20]-[24] pontokban ismertetett jogszabályok, az MK. 95.sz. állásfoglalás, a vonatkozó AB határozat, valamint az irányadó bírósági gyakorlatot megjelenítő Legfelsőbb Bírósági és Kúriai határozatokban elvi éllel megfogalmazott jogalkalmazási szempontok együttes értékelésével és értelmezésével a bíróság jogi álláspontja szerint az alábbiak voltak megállapíthatók a felperes által posztolt bejegyzés munkajogi minősítése körében. Felperes a facebook oldalon (közösségi média) működő, több ezres tagsággal rendelkező Alperesii Nyitott Csoportban, nyilvános csoportban (nagy nyilvánosság előtt)
  3. október
  4. napján, az alperes és alperes polgármesterének média-megjelenéséért az „önkormányzat fotósaként” felelős (bizalmi jellegű munkakör/munkaköri feladat) önkormányzati dolgozóként tartalmában és megfogalmazásában is olyan, az alperes, mint „munkáltató által képviselt értékrendet nyíltan bíráló, azt megkérdőjelező” bejegyzést posztolt, ami a munka világában korlátozott véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] 13 alkotmánybírósági és bírósági gyakorlatot is tekintve, közvetlenül és ténylegesen alkalmas volt arra, hogy a munkáltató jó hírnevét veszélyeztesse. Felperes ezzel sértette az alperesnek a jó hírnévhez való jogát, jogos érdekét is. Felperes a bejegyzéssel megsértette az Mt. 52.§
(1)bekezdés d/ pontjában előírt, a munkakörének ellátáshoz szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsításának követelményét. Alperes joggal hivatkozott arra, hogy a bejegyzéssel okozati összefüggésben a munkavállalóba vetett bizalma megrendült, és joggal közölt az Mt. 65-66.§-ok alapján, a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okra alapított munkáltatói felmondást. A felmondás indokolása megfelelt az Mt. 64.§
(2)bekezdésében foglalt törvényi kritériumoknak. Alperes a bíróság által valósnak értékelt felmondási okokkal összefoglaló módon, és a perbeli tényállás mellett a felperes számára világosan megjelölte azokat a tényeket és körülményeket, melyek alapján megállapítható volt, hogy a továbbiakban miért nincs szükség a felperes munkájára. A bíróság jogi álláspontja szerint megállapítható volt, hogy a felperes az általa posztolt bejegyzéssel megsértette az Mt. 52.§
(1)bekezdés d/ pontjában és az Mt. 8.§
(2)bekezdésében foglaltakat. Ezen két bizonyított felmondási indok alapján az alperes jogszerűen és okszerűen döntött úgy, hogy a felperes munkaviszonya nem tartható fenn. A perben nem került bizonyításra a felperesi bejegyzéssel ok-okozati összefüggésben álló, a munkáltató gazdasági érdekének megsértése, a munkáltatói megítélés lényeges rontása, a munkáltatóval szembeni közbizalom csökkentése, ami nem tette a munkáltatói felmondást jogellenessé. Egyrészt azért, mert a felperesi bejegyzés közvetlenül és ténylegesen alkalmas volta a munkáltató jó hírének veszélyeztetésére, mely esetben a törvény nem kívánja meg eredmény tényleges bekövetkezését. Másrészt mert az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően egyetlen indok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét. A perbeli tényállás mellet a bíróság a fentebb ismertetett két felmondási indok bizonyítottsága alapján állapította meg a munkáltatói felmondás jogszerűségét és okszerűségét. Mindezek alapján a bíróság jogi álláspontja szerint a perbeli tényállás mellett megállapítható volt, hogy a [34] pontban valósnak elfogadott felmondási indokok megfeleltek a [20]-[24] pontokban ismertetett jogszabályoknak, az MK 95.sz. állásfoglalásnak, az irányadó AB határozatnak és az elvi jelentőségű bírósági határozatoknak. Ezért a bíróság a felperes keresetét, valamennyi kereseti kérelemre kiterjedően, teljeskörűen elutasította jogalap hiányában. A perben teljes egészében pervesztes felperes a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján viseli az alperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja és 4.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján felszámított perköltséget, amely öt tárgyaláson való megjelenés (2020.03.10., 2020.07.07., 2020.09.29., 2021.02.11., 2021.04.29.) útiköltségét is tartalmazza. Az útiköltség aktuális összegét a bíróság az alperesi jogi képviselő által megadott személygépkocsi adataival a www.nograd.justice.hu/uzemanyag programmal határozta meg. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3.§
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti 140.760.-Ft le nem rótt kereseti illetéket, figyelemmel felperes munkavállalói költségkedvezményére, az állam viseli a Pp.102.§
(1)bekezdése alapján. A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365.§
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376.§
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmati Törvényszék 1.M.70.038/2020/39-II 14 Balassagyarmat,
  1. május
  2. Vass Miklós sk. ülnök dr. Virágos Zoltán sk. bíró, a tanács elnöke Szlezákné Papp Judit sk. ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.