A határozat elvi tartalma: I. A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadása csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. II. A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okának fennállását az általa hivatkozott eljárási jogszabálysértésekkel összefüggésben nem indokolja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.897/2022/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-L-4631/2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 48.K.701.900/2022/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.897/2022/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A egyéb1 állampolgár felperes
- július 17-e óta tartózkodik Magyarországon. Kérelmére az elsőfokú idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedélyt, majd
- július 30-áig érvényes nemzeti letelepedési engedélyt adott számára. A felperes kérelmére ezen engedély érvényességét a hatóság
- július 6-án
- július 10-éig meghosszabbította. [2] Közben az elsőfokú idegenrendészeti hatóság
- február 7-én hivatalból eljárást indított a felperes magyarországi tartózkodása feltételeinek fennállásának és a jogszabályok megtartásának vizsgálata érdekében. A hatóság Schengeni Együttműködési Osztálya azt a tájékoztatást adta, hogy a felperessel szemben a egyéb2 hatóságok
- november 8-án beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, és
- november 26-áig SIS figyelmeztető jelzést helyeztek el, egyéb2ország állambiztonsági és közbiztonsági érdekeire figyelemmel, gazdasági-pénzügyi bűncselekmény miatt. [3] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a
- október 9-én kelt határozatával a felperes letelepedett státuszát, valamint letelepedési engedélyét visszavonta. A felperes fellebbezésére eljárt alperes a
- március 24-én kelt, keresettel támadott határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Határozatát a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(2)bekezdés d) pontjára alapította. [4] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- szeptember 14-én kelt 48.K.704.419/2021/
- számú jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette. Megállapította, hogy a hatóság előtt két eljárás volt párhuzamosan folyamatban, a letelepedési engedély meghosszabbítására és az annak visszavonására irányuló eljárás. A hatóság az engedély meghosszabbításával az ügyben véglegesen döntött, ennek ellenére ugyanazon tényállás alapján ellentétes döntést hozott, amikor visszavonta az engedélyt, ezzel megsértette a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, valamint a jogbiztonság elvét. [5] A Kúria a
- március 31-én kelt Kfv.VI.38.066/2021/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Kifejtette, hogy a Harmtv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely a perbeli kérelemre és hivatalból indult eljárás megindításának időpontjában tilalmazta volna a kérelemre indult meghosszabbításra és a hivatalból kezdett visszavonásra irányuló eljárások egymással párhuzamos lefolytatását. Az irányadó jogszabályi keretek között az elsőfokú idegenrendészeti hatóság köteles volt a meghosszabbítás iránti kérelemről dönteni akkor is, ha időközben hivatalból megindította a visszavonásra vonatkozó eljárását is. Részletezte, hogy a két párhuzamosan folyt közigazgatási eljárás között lényeges és alapvető különbségek vannak a tárgyukat tekintve. A jogerős ítélet Kúria VII.Kfv.37.897/2022/2 3 [6] Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 27-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [7] A jogerős ítélet indokolása egyebek mellett kitért arra, hogy a Harmtv.
- §
(2)bekezdés d) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS II figyelmeztető jelzés fennállása az engedély kógens visszavonási indoka. A Harmtv. 37. §
(2)bekezdésében felsorolt okok fennállása esetén a jogszabály – az
(1)bekezdésben foglaltakkal szemben – nem a „visszavonhatja”, hanem a „visszavonja” kifejezést használja. A rendelkezésre álló iratok alapján a magyar idegenrendészeti hatóság a SIS II figyelmeztető jelzésről való tudomásszerzést követően megkereste a egyéb2 hatóságokat. A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) keretében történő információcsere részletes szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 15/
- (I. 28.) Korm. rendelet az egyeztetésre vonatkozóan részletszabályokat nem tartalmaz, annak pontos tartalmát nem határozza meg. A Kúria Kfv.II.37.633/2021/
- számú határozatára utalva azt is kiemelte: a SIS II figyelmeztető jelzés köti a magyar hatóságot, az engedély visszavonása nem lehetőség, hanem kötelezően előírt rendelkezés. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Előadta, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása indokolja az érdemi felülvizsgálatot, azzal egy kényes és jelentős számú külföldi állampolgárt érintő jogértelmezési kérdés kerülhet nyugvópontra. A jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét az alperes és a más tagállami szakhatóság döntésének viszonya – a egyéb2 SIS II figyelmeztető jelzés kötőereje – adja. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta: miért tartja kógens rendelkezésnek a Harmtv. 37. §
(2)bekezdés d) pontját, és figyelmen kívül hagyta, hogy a hatóságok közötti egyeztetésnek miért és miként van helye. Hangoztatta: alkotmányos jogorvoslati lehetősége csorbult, mert sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság a SIS II figyelmeztető jelzés elhelyezésének okát, az arról készült okiratokat nem ismerhette meg. A véleményt adó szakhatóságnak, illetve az idegenrendészeti hatóságnak meg kell indokolnia a döntését. Aggályosnak tartotta, hogy a más tagállamban megállapított közrendi, köz-, illetve nemzetbiztonsági kockázat megítélésére Magyarországon nincs bírói kontroll. Az ügyben néhány hónapon belül két eltérő tartalmú közigazgatási döntés született, ami aláássa a jogbiztonságot. Állította, hogy mind a közigazgatási, mind a bírósági eljárásban sérültek a garanciális eljárásjogi szabályok, melyek az ügy érdemére kihatóan befolyásolták az eljárás jogszerűségét. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Kfv.37.897/2022/2 4 [10] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Ha van közzétett kúriai döntés, és a felülvizsgálni kért jogerős határozat annak megfelel, akkor a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata alapján merülhet fel az eltérés megfontolása, ha pedig a jogerős határozat eltért a közzétett korábbi határozattól, akkor a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kérhető a felülvizsgálat. [15] A perbeli esetben a jogerős ítélet és a felülvizsgálati kérelem alapján megállapítható, hogy a felvetett jogkérdésben a Kúria már állást foglalt. [16] A jogerős ítéletben is felhívott Kfv.II.37.633/2021/
- számú határozat elvi jelleggel foglalkozott a harmadik országbeli állampolgárral szemben elhelyezett, a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés (SIS) jogi megítélésével. E határozatában a Kúria részletesen elemezte a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- december 20-i 1987/2006/EK Rendeletének (a továbbiakban: Kúria VII.Kfv.37.897/2022/2 5 SIS II rendelet)
- cikk
(2)bekezdését,
- cikkét, valamint
- cikk
(1)és
(2)bekezdéseit. Megállapította, hogy a figyelmeztető jelzés alkalmazását megelőzően az érintett intézkedést foganatosító hatóság vagy bíróság minden esetben vizsgálja, hogy a harmadik országbeli állampolgár jelenléte a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot olyan súlyos mértékben veszélyezteti-e, ami miatt a SIS II jelzés elhelyezése indokolt. A mérlegelést az adott bűncselekménnyel összefüggésben az érintett állam illetékes hatósága végzi el, annak felülmérlegelésére a magyar hatóságnak, illetve bíróságnak nincs lehetősége {Kfv.II.37.633/2021/9. Indokolás [42]}. Továbbá arra is rámutatott, hogy a SIS II jelzés elhelyezésével összefüggésben a felperes védekezési lehetősége erősen korlátozott. A felperes a más tagállami hatóság intézkedésével, határozatával – amely a SIS II figyelmeztető jelzés elhelyezését is magában foglalta – szemben a SIS II rendelet 24. cikk
(1)bekezdése alapján e hatóságnál terjeszthetett volna elő jogorvoslatot. A magyar idegenrendészeti hatóság a külföldön alkalmazott figyelmeztető jelzés indokoltságát már nem bírálhatta felül, azt eljárása során tényként kellett kezelnie {Kfv.II.37.633/2021/
- Indokolás [53]}. [17] Emellett a Kúria az előzményi Kfv.VI.38.066/2021/
- számú végzésében – a felperes ügyében párhuzamosan folyt közigazgatási eljárások kapcsán – rámutatott: a két eljárás között lényeges és alapvető különbségek vannak a tárgyukat tekintve. Míg a letelepedési engedély meghosszabbítására irányuló eljárás formális eljárás, tárgya annak megállapítása, hogy fennáll-e a kérelmező letelepedett státusza vagy sem; nem képezi az eljárás részét a letelepedett státusz felülvizsgálata. Ezzel szemben a státusz felülvizsgálata iránti eljárásban az idegenrendészeti hatóság azt vizsgálja, hogy fennállnak-e az státusz visszavonását megalapozó okok. Mindebből következően a két eljárásban – még ha párhuzamosan folytak is – nem azonos feltételek fennállását vizsgálta az idegenrendészeti hatóság, így nem azonos tények alapján hozott döntéseket. Következésképpen tévesnek ítélte a korábbi, 48.K.704.419/2021/
- számú jogerős ítélet azon megállapítását, miszerint az idegenrendészeti hatóság azonos tényállás alapján hozott volna két egymással ellentétes döntést {Kfv.VI.38.066/2021/
- Indokolás [37]}. [18] Miután a felperes felülvizsgálati kérelme nem mutatott be olyan indokot, amely alapján a Kúriának el kellene térnie a másik ítélkező tanács jogértelmezésétől, illetve annak alapján nem volt azonosítható olyan további elvi jelentőségű jogkérdés sem, amelynek megválaszolása az adott ügyben még szükséges lenne, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa), illetve
- ab)alpontjai alapján nem tudta befogadni. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok fennállására csupán utalt, de azt – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására ez utóbbi jogszabályhely alapján sem volt mód. A Kúria hangsúlyozza: az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogi szabályozás értelmezését – a fentebb írtak szerint, a követendő kúriai jogértelmezéssel egyezően – elvégezte. A felperes ezt az értelmezést ugyan vitatja, eltérő álláspontjának hangsúlyozása azonban még nem jelenti, hogy az elsőfokú eljárásban bármiféle szabálytalanság történt volna. A SIS II rendelet vizsgált szabályaiban a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elve fejeződik ki, amelynek alapvető jelentősége van az európai uniós jogban. Ez az elv mindegyik államtól megköveteli, hogy – kivételes körülményektől eltekintve – úgy tekintse, hogy az Kúria VII.Kfv.37.897/2022/2 6 összes többi tagállam tiszteletben tartja az uniós jogot, és különösen az uniós jog által elismert alapvető jogokat. Ez az indoka annak, hogy a SIS II jelzés elhelyezésének indokoltságával kapcsolatos mérlegelést az adott bűncselekménnyel összefüggésben az érintett állam illetékes hatóságának kell elvégeznie, és hogy annak felülmérlegelésére a magyar hatóságnak, illetve bíróságnak nincs lehetősége. Ekként a egyéb2 hatóságok által elhelyezett SIS II jelzés tudomásul vétele nem hozható összefüggésbe a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal, erre hivatkozva nem kérhető felülvizsgálat. [20] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [21] Miután a felperes nem tudta megalapozni a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatásának indokoltságát, emiatt a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban megtehető intézkedések – így az Alkotmánybíróság eljárása kezdeményezésének – megfontolására sem volt törvényes lehetősége. [22] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [23] I. A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadása csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. II. A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okának fennállását az általa hivatkozott eljárási jogszabálysértésekkel összefüggésben nem indokolja. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Varga Zs. András s.k. Kúria VII.Kfv.37.897/2022/2 7 a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József s.k. bíró