← Magyarország

Bfv.671/2022/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elkövető tudatának legalább eshetőlegesen ki kell terjednie az objektív tényállási elemeket megvalósító életbeli jelenségek fennállására, illetve a fennállásának a lehetőségére, így – jelen esetben – az új pszichoaktív anyagot átvevő személy életkorára és a cselekményét ezen körülményekbe legalább belenyugodva kell elkövetnie. Nem kell azonban tisztában lennie az új pszichoaktív anyagot átvevő személy pontos életkorával. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.671/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette Terhelt: I. rendű II. rendű Első fok: Másodfok: Kisvárdai Járásbíróság, 4.B.182/2019/47., ítélet, tárgyalás,
  4. május
  5. Nyíregyházi Törvényszék, 3.Bf.297/2021/6., ítélet, nyilvános ülés,
  6. szeptember
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű és a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű és a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kisvárdai Járásbíróság 4.B.182/2019/
  8. számú, illetőleg a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.297/2021/
  9. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.671/2022/8 2 A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kisvárdai Járásbíróság a
  10. május
  11. napján kihirdetett 4.B.182/2019/
  12. számú ítéletével – a I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért az I. rendű terheltet halmazati büntetésül 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terhelttel szemben 156.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. – a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. rendű terhelttel szemben 156.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Elrendelte a korábbi, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. szeptember 28-án meghozott 3.Bf.297/2021/
  2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az irányadó jogerős tényállás lényege szerint: – az I. rendű és a II. rendű terhelt testvérek, akik
  3. évtől
  4. február hónapjáig új pszichoaktív anyaggal kereskedtek az általuk közösen lakott lakóhelyükön, illetve a város vonzáskörzetében. – A cselekményt szervezetten, együttesen tevékenykedve hatjották végre, az új pszichoaktív anyagot (herbált, ami 5F-MDMB-PINACA hatóanyagot tartalmazott) a fenti lakóhelyükön készletezték, kimérték, csomagolták, és az alufóliába csomagolt új pszichoaktív anyagot átlagosan 1.000 forintért árusították adagonként (pakettenként), általában 1 adag kb. 1 gramm anyagot tartalmazott. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt az előzetesen kimért paketteket értékesítette a III. rendű terheltnek, aki viszonteladó és fogyasztó is volt. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt által kiszolgált fogyasztói körhöz tartozott az
  5. számú tanú, aki a III. rendű terhelttől is rendszeresen szereztek be új pszichoaktív anyagot. – Az I. rendű és a II. rendű terhelttől vásárlók közül az
  6. és
  7. számú tanú
  8. évben még nem töltötte be a
  9. életévét. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt
  10. november hónaptól
  11. október hónapjáig heti rendszerességgel, összesen kb. 150 alkalommal értékesített új pszichoaktív anyagot Kúria 3.Bfv.671/2022/8 3 pakettenként 1.000 forintos árért, akik ezt rendszeresen el is fogyasztották. Az
  12. és
  13. számú tanú az új pszichoaktív anyag vásárlásakor még nem töltötte be a
  14. életévét, amiről az
  15. számú tekintetében az I. rendű és a II. rendű terheltnek tudomása volt. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  16. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Kifejtette, hogy számos tanú ellentétes tartalmú vallomást tett a nyomozó hatóság, majd a bíróság előtt a terheltek cselekvőségére vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy észlelte az ellentmondásokat, valamint a vallomások hamis voltát, nem tette meg a szükséges és elengedhetetlen jogi lépéseket (eljárás felfüggesztése), ellenkezőleg, az ítéletet e tanúk vallomására alapította. [6] A másodfokú bíróság szintén eljárási szabályt sértett akkor, amikor észlelve az ellentmondásokat, nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. [7] A hatályon kívül helyezés jogalapjaként a Be. 609. §
(1)bekezdésére és a
(2)bekezdés a) pontjára hivatkozott, mivel álláspontja szerint a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után megsértették. [8] Anyagi jogi szabálysértésként kifogásolta azt, hogy az elsőfokú ítélet szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt cselekménye súlyosabban minősül tekintettel arra, hogy a
  1. életévét be nem töltött
  2. és
  3. számú tanú részére is történt haszonszerzés céljából új pszichoaktív anyag árusítása. Szerinte mindez nem megalapozott, nincs olyan bizonyíték, amelyből a bíróság ezt megállapíthatta volna. [9] Ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.825/2022/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [11] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány eljárási és anyagi jogi törvénysértésre hivatkozással ugyan, de valójában a bizonyítékok mikénti értékelését kifogásolja, ezen keresztül a tényállás megalapozottságát vitatja, jogi álláspontját az irányadó tényállásban megállapított tények vitatására alapítja, ami a törvényben kizárt. [12] A jogerős ítélet – a másodfokú bíróság által kiegészített, helyesbített tényállás alapján – nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, amely szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt tisztában lett volna azzal, hogy a
  5. számú tanú még nem töltötte be a
  6. életévét az egyes vásárlások alkalmával. A jogerős ítélet ilyen ténymegállapítást csak az
  7. számú tekintetében tartalmaz, ezzel kapcsolatban ugyanakkor a felülvizsgálati indítvány szintén a bizonyítékok értékelését sérelmezi, ezáltal pedig az irányadó tényállást támadja. [13] Az irányadó tényálláshoz képest az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg az I. rendű és a II. rendű terhelt bűnösségét, cselekményüket törvényesen minősítették. [14] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Kisvárdai Járásbíróság 4.B.182/2019/
  8. számú és a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.297/2021/
  9. számú ítélete ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. Kúria 3.Bfv.671/2022/8 4 [15] Az I. rendű és a II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
  10. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A Be.
  11. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [18] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] A védő a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját megjelölve kifogásolta, hogy a bíróság a terheltek cselekményét súlyosabban minősítette a fiatalkorúak vásárlásai miatt. [20] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [21] A Btk. 184/A. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint, az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [22] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – Az I. rendű és a II. rendű terhelt által kiszolgált fogyasztói körhöz tartozott (mások mellett) az 1. számú tanú. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt 2017. novembertől 2018. októberig értékesített heti rendszerességgel, összesen kb. 150 alkalommal új pszichoaktív anyagot pakettenként 1.000 forintos árért – mások mellett – az 1. számú tanúnak, aki(
  2. k)ezt el is fogyasztották. – Az 1. számú tanú 2017. évben még nem töltötte be a 18. életévét, amiről az I. rendű és a II. rendű terheltnek az új pszichoaktív anyag eladásakor tudomása volt. [23] Következésképpen a tényállás egyértelműen rögzíti, hogy az I. rendű és a II. rendű terheltnek felrótt magatartás kimeríti a Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét. [24] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. Jelen ügyben az I. rendű és a II. rendű terhelttől az új pszichoaktív anyagot vásárló személy életkora és a kifejtett magatartás együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. [25] Ezen bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának legalább eshetőlegesen ki kell terjednie az objektív tényállási elemeket megvalósító életbeli jelenségek fennállására, illetve a fennállásának a lehetőségére, így – jelen esetben – az új pszichoaktív anyagot átvevő személy életkorára és a cselekményét ezen körülményekbe legalább belenyugodva kell elkövetnie. Nem kell azonban tisztában lennie az új pszichoaktív anyagot átvevő személy pontos életkorával. [26] Az elsőfokú bíróság pedig ténymegállapításának indokát is adta ítéletében: „Az pedig, hogy 18 év alattiak voltak a fogyasztók, tudniuk kellett a vádlottaknak, hiszen ugyanabba a középiskolába jártak Vaján, ahová az ő egyik rokonuk is járt, így tisztában kellett azzal lenniük, hogy egyikük sem töltötte be a nagykorúságot, legalább szándékuk eshetőlegesen át Kúria 3.Bfv.671/2022/8 5 kellett, hogy fogja annak tudatát, hogy a két fogyasztó 18 év alatti személy.” {Kisvárdai Járásbíróság 4.B.182/2019/47. számú ítélet [112] bekezdés}. [27] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű és a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont] is megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a törvényi keretek között kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [28] Az indítvány a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással a Be. 609. §
(1)bekezdése szerinti és a
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott relatív eljárási szabálysértést is állítja. [29] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye eljárási szabálysértés miatt, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [30] A Be. 608. §
(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §
(1)bekezdés c)-
  1. d)és
  2. i)pontjában, valamint a
(2)bekezdésében vagy az 567. §
(1)bekezdés a)-
  1. b)és
  2. g)pontjában, valamint a
(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [31] A bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezések megsértése nem alapozhat meg a Be. 608. §
(1)bekezdés szerinti abszolút hatályon kívül helyezési okot. Másképpen szólva a bizonyítás esetleges hibája vagy hiányossága relatív eljárási szabálysértés, amely nem tartozik ebbe a kimerítően felsorolt, a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe, így nem képezik felülvizsgálat tárgyát. [32] A Kúria megjegyzi, hogy az elsőfokú ítélet indokolása – az indítványban foglaltakkal ellentétben – kitér az egyes tanúvallomások ellentmondásosságára, illetve azok elfogadásának indokára is {Kisvárdai Járásbíróság 4.B.182/2019/47. számú ítélet [63], [66], [68], [71], [77] bekezdés}. [33] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Kúria 3.Bfv.671/2022/8 6 [34] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [35] Ezzel szemben a védő az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor a tényállásban foglaltakkal ellentétes tényeket állított, miszerint az I. rendű és a II. rendű terheltnek nincs olyan rokona, aki a vajai középiskolába járt, és ismerné tanú11t, erre utaló bizonyíték az ügyiratban nem található, ezért a bíróság nem állapíthatta volna meg tényként azt, hogy tudták az életkorát. [36] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [37] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, és a Kisvárdai Járásbíróság 4.B.182/2019/
  1. számú, illetőleg a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.297/2021/
  2. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [38] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [39] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.