A határozat elvi tartalma: Amennyiben a hivatásos állomány tajga a beosztáshoz nem tartozó feladatkört is ellát többletszolgálatot végez, amelyért ellentételezés jár. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VIII.39.832/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró Az I. rendű felperes: I. r. felperes neve cím1 A II. rendű felperes: II. r. felperes neve cím2 A III.rendű felperes: III. r. felperes neve cím3 A felperesek képviselője: Börzsönyiné dr. Kiricsi Szilvia ügyvéd cím4 Az alperes: alperes neve cím5 Az alperes képviselője: Dr. Németh Róbert kamarai jogtanácsos Kúria VIII.Kf.39.832/2021/4 A per tárgya: 2 megbízási díj megfizetése A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék 5.K.700.461/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 5.K.700.461/2020/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek fejenként 18.000 (Tizennyolcezer) forint fellebbezési eljárási költséget. A fellebbezési eljárásban felmerült 150.720 (Százötvenezer-hétszázhúsz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek hivatásos szolgálati jogviszonyban állnak az alperesnél, nyomozó beosztást töltenek be a V... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán. Feladataikat a munkaköri leírásaik rögzítették, amelyekben a szemlebizottság-vezető tevékenység nem szerepel. [2] A felperesek
- novemberében szolgálati jegyet nyújtottak be megbízási díj megfizetése érdekében. Arra hivatkoztak, hogy a nyomozó beosztásukba tartozó feladataikon túl folyamatosan ellátták a szemlebizottság-vezető tevékenységet is 2016 novembertől 2020 januárjáig terjedő időszakban. Ezért megbízási díjra lettek volna jogosultak, többletfeladataik teljesítéséért azonban külön díjazásban nem részesültek. [3] A szolgálati jegy elutasítását követően a felperesek szolgálati panasszal éltek, és az alperestől megbízási díj megfizetését kérték a szemlebizottság-vezető többletfeladataikra Kúria VIII.Kf.39.832/2021/4 3 tekintettel. A V... Rendőrkapitányság vezetője a kérelmeknek nem adott helyt, és azokat felterjesztette a alperes neve vezetőjéhez. [4] A alperes neve vezetője mindhárom felperes szolgálati panaszát elutasította. Álláspontja szerint a szemlebizottság-vezető nem egy szolgálati beosztás, hanem egy nyomozási feladatot, vagyis bizonyítási cselekményt végrehajtó személy, így ezen tevékenység nem képez önálló munkakört. A szemlebizottság-vezetői tevékenység ellátása nem alapoz meg megbízási díjra való jogosultságot. A felperesek keresete és az alperes védirata [5] A felperesek keresetükben fejenként 753.675 forint megbízási díj és ennek
- június 15-től járó középarányos kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest. [6] Érvelésük szerint 2016 novemberétől 2020 januárjáig eredeti nyomozó beosztásuk mellett szemlebizottság-vezető feladatokat is elláttak a V... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának állományában. [7] Keresetük jogalapjaként megjelölték a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés c) pontját, valamint ugyanezen paragrafus
(5)bekezdését. Hivatkoztak továbbá 30/
- (VI. 16.) BM rendelet
- §-ára, valamint a .... utasításban foglaltakra. [8] Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a 30/
- (VI. 16.) BM rendelet
- melléklete szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél nincs szemlebizottság-vezető szolgálati beosztás, így ilyet egyetlen rendőri szerv állománytáblázata sem tartalmaz. [9] Utalt a .... utasításban rögzített szemlebizottság fogalomra, továbbá az utasítás
- pontjára, amely szerint a szemlebizottságot a vizsgált esemény jellegének, a helyszín sajátosságának figyelembevételével az eljárást folytató szerv vezetője állítja össze. Vitatta, hogy a felperesek folyamatosan látták el a szemlebizottság-vezetői tevékenységet, ilyet ők maguk sem igazoltak. Az elsőfokú bíróság ítélete [10] A Győri Törvényszék 5.K.700.461/2020/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek fejenként 753.675 forint megbízási díjat és ennek
- június 15-től járó kamatát. [11] Az elsőfokú bíróság tanúként hallgatta meg F... F...et, aki a felperesek felettese, a V... Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya vezetője. Elmondása szerint a felperesek rendes és rendkívüli munkaidőben is ellátják a szemlebizottság-vezető feladatokat. Rendes munkaidőben mint felettes jelölte ki őket, rendkívüli munkaidőben pedig vezényléssel látták el ezen tevékenységet. A tanú elmondása szerint ahogy az események, esetleges bűncselekmény bejelentések történtek, úgy kellett felpereseknek szemlebizottság-vezető Kúria VIII.Kf.39.832/2021/4 4 feladatokat is ellátniuk utasításra, ami havi szinten 10-12 esetet bizonyosan jelentett. A szemlebizottsági feladat a nyomozó feladaton kívüli plusz tevékenység volt. [12] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek munkaköri leírásai kifejezetten nem tartalmazták, hogy nyomozó beosztásúként el kell látniuk a szemlebizottságvezető feladatokat is, csupán arról rendelkeztek, hogy eseti jelleggel el kell végezniük felettesük utasítására a nyomozó beosztáshoz nem tartozó tevékenységet is. [13] A felperesek munkaköri leírásainak alperes által megjelölt pontjai tartalmazták ugyan azon kötelezettségüket, hogy az elöljárójuk által adott utasítások alapján a munkaköri leírásban külön nem meghatározott, de a Bűnügyi Osztály tevékenységi körébe tartozó eseti jellegű feladatokat is kötelesek végrehajtani, ezek azonban nem rendszeresen visszatérő tevékenységet jelentettek, szemben a büntető eljárásoknál lefolytatott szemlékkel, amelyeket a .... utasítás szabályoz. [14] A szemlebizottságok vezetése nem tartozhat a felperesek munkaköri leírásaiban meghatározott feladatkörökbe, hanem attól független, általánosan ellátandó tevékenységet jelent. A következetes bírói gyakorlat szerint a munkaköri leírásban nem szerepelhet a kinevezésben meghatározott (jelen esetben nyomozó) beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladat a beosztás részeként. Amennyiben a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen, a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és ezért ellentételezés jár (BH. 2018.259.). A munkáltató utasítási joga nem korlátlan, csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik (Kfv.VII.37.193/2020/8.). [15] A felperesek az eredeti nyomozó szolgálati beosztásuk mellett ahhoz nem tartozó feladatkört (szemlebizottság vezető) láttak el rendszeresen többletfeladatként, így jogosultak a Hszt.
- §
(5)bekezdésében meghatározott megbízási díjra, amelyet az illetményalap 50 %ban határozott meg a bíróság figyelemmel F... F... felettes és az alperes vezetőjének, dr. H... B... kapitányságvezetőnek a nyilatkozataira is. Az alperes fellebbezése és a felperesek ellenkérelme [16] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesek keresetének teljes egészében történő elutasítását kérte. [17] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesek jogosultak a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerint meghatározott mértékű díjazásra, és tévesen alkalmazta a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját is. [18] A Hszt. 13. §
(1)bekezdése szerint a szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. [19] A felperesek munkaköri leírásai tartalmazzák, hogy nyomozóként kötelesek elöljárójuk utasítása alapján a munkaköri leírásukban külön nem meghatározott, de a Bűnügyi Osztály tevékenységi körébe tartozó eseti jellegű feladatokat végrehajtani. [20] Alperes utalt a .... utasítás
- pont e) pontjában írtakra is és a szolgálati viszony speciális jellegére, amelyre tekintettel nem lehet szó megbízási jogviszonyról egy büntető eljárási alapfeladat ellátása során. Kúria VIII.Kf.39.832/2021/4 5 [21] A rendőrség teljes feladatkörét lefedik a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendeletben írt szolgálati beosztások. Ez alapján látható, hogy a V.... Megyei Rendőrfőkapitányságon nincs önálló szemlebizottság-vezetői szolgálati beosztás rendszeresítve. [22] Az .... utasítás
- pontja szerinti vezetői kijelölés alapján létrejövő ad-hoc tevékenység nem tartozik a „más beosztáshoz tartozó feladat” végzésének fogalomkörébe. [23] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. [24] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság mind ténybelileg, mind jogilag megalapozott döntést hozott. A keresetek elbírálása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a alperes neveon van-e önálló szemlebizottság-vezetői szolgálati beosztás rendszeresítve, hanem annak, hogy a felpereseket a szolgálati beosztásukhoz nem tartozó feladatkör ellátásával bízták meg, melyet többlettevékenységként végezték a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel. [25] Nem helytálló azon alperesi érvelés, hogy ad hoc jelleggel látták volna el felperesek a szemlebizottság-vezetői tevékenységet, hiszen mind F... F..., mind dr. H... B... nyilatkozatából egyértelműen igazolást nyert a folyamatos munkavégzés. A Kúria döntése és jogi indokai [26] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [27] A Kúriának a megjelölt jogsértés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperesek nyomozó beosztásához tartozó feladatainak részét képezte-e a szemlebizottság-vezetői tevékenység állománytáblában rögzített szemlebizottság-vezetői beosztás hiányában, a nyomozói beosztásban dolgozónak a szemlebizottság-vezetői feladatokat a nyomozás részeként külön díjazás nélkül kell-e ellátnia, illetve kötelezhető-e a munkáltató egyoldalú utasítási jogára hivatkozással a nyomozó szemlebizottsági feladatok ellátására. [28] A hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében a munkáltató utasítási joga nem lehet korlátlan, csak olyan feladat határozható meg a munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekint egy másik munkakör akár átmeneti, akár tartós ellátását. [29] A munkáltató szervezetalakítási jogkörébe tartozik az, hogy az egyes feladatkörre létesít-e külön munkakört, vagy más munkakört betöltő személy részére rendeli el akár eseti jelleggel ezen feladatok ellátását. A jelen ügyben irányadó tényállás szerint a felperesek beosztása szerinti szolgálati egységnél szemlebizottság-vezető munkakör létrehozása nem történt, de ez nem jelentheti azt, hogy nyomozó munkakörben dolgozó és beosztást ellátó személyek feladatává tehető ezen tevékenység külön díjazás nélkül. Az ilyen jellegű foglalkoztatás nem vitásan a felperesek tekintetében fogalmilag a munkakörtől való eltérést jelentette. [30] A 13/2012. .... utasítás részletezően adja elő a szemlebizottság-vezető jogosultságait, kötelezettségeit, és határozza meg azt a komplex feladatellátást, amelyet a szemlebizottság- Kúria VIII.Kf.39.832/2021/4 6 vezető irányító, koordináló és jelentős felelősséggel járó tevékenységei jelentenek. Az alperes megalapozatlanul érvelt azzal, hogy kizárólag a nyomozás részeként megjelenő olyan bizonyítási cselekmény és nyomozati feladat képezné a szemlebizottság-vezető feladatkörét, amelyet a bűnügyi szolgálathoz tartozó bármely munkakörben, így különösen nyomozó beosztásban alkalmazott személy elláthat akár ad hoc jelleggel is. [31] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja,
(5)bekezdése és 13/
- .... utasítás rendelkezései egybevétésével az anyagi jogszabály tartalmának megfelelő okszerű következtetést levonva hozta meg döntését. A felperesek sikeresen bizonyították, hogy a szemlebizottság-vezetői tevékenység olyan minőség- és felelősségbeli többletet jelentett a nyomozó munkához képest, melyek egyértelműen elhatárolhatóvá tették a beosztás szerinti feladatkört a többletfeladatként ellátott szemlebizottság-vezetői tevékenységtől. Mindezt a felperesek felettesei is megerősítették tanúvallomásukkal. [32] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálat teljesítése során a munkaköri leírás és a munkáltató rendelkezése alapján a beosztáshoz tartozó, de a munkaköri leírásban konkrétan nem nevesített feladatokat is végre kell hajtania. Amennyiben azonban beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, ez többletszolgálatnak minősül, és ilyen módon ellentételezés jár érte. Ezt fogalmazta meg a Kúria Kfv.37.193/2020/8.; Kfv.VII.39.246/
- számú ítéletében is. [33] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perben a felperesek sikeresen bizonyították a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátását mint többletfeladatot, ezért az alperes megbízási díj fizetésére köteles a Hszt. 71. §
(5)bekezdés szerint. [34] A Kúria a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdés alapján helybenhagyta. [35] A pervesztes alperes a Kp.
- § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdés, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a felpereseknek a pertárgyérték és a jogi képviseleti munka figyelembevételével számított másodfokú perköltsége megfizetésére. [36] A pervesztes alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a tárgyi költségfeljegyzési jogos perben a le nem rótt fellebbezési illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [37] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [38] Az ítélet elleni további fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §-a zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró