← Magyarország

Köf.5010/2015/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásakor a jogszabályokban előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárás nem mellőzhető. Önmagában valamely épület helyi védettsége nem lehet akadálya az épület állapotából eredő életveszély elhárításának, vagy a vagyonbiztonság védelmének. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5010/2015/

  1. A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró Az indítványozó: Fejér Megyei Kormányhivatal (Székesfehérvár, Szent István tér 9.) Az indítványozó képviselője: dr. Ivanits Viktor Miklós Az érintett önkormányzat: Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzata (Szabadbattyán, Csíkvár tér 1.) Az ügy tárgya: helyi építési szabályzat módosításának véleményezése Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzatának a 14/
  2. (X.04.) önkormányzati rendelettel módosított – Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/
  3. (IX.28.) önkormányzati rendelet
  4. melléklete jogszabálysértő, ezért azt megsemmisíti. elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét, a megsemmisített rendelkezés a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát; elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
  5. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  6. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
  7. §

(1)bekezdése alapján törvényességi felhívással élt Kúria I.Köf.5.010/2015/3-I 2 Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) a Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/
  1. (IX.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló 14/
  2. (X.04.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Mód. Ör.) kapcsolatban. A Mód. Ör. módosította az Ör.
  3. mellékletét, megalkotása során azonban nem folytatták le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  4. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
  5. §
(2)bekezdésből fakadó egyeztetési, véleményeztetési eljárást. Az indítványozó utalt rá, hogy a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Irodájának tájékoztatása szerint a Mód. Ör. elfogadása kapcsán egyeztetési eljárás lefolytatásáról tudomásuk nincs, az önkormányzat polgármestere a rendeletet részükre nem küldte el.
  1. A törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártát megelőzően a Szabadbattyán Nagyközség polgármestere határidő-hosszabbítást kért, amelyet az indítványozó megadott. Ezt követően a polgármester tájékoztatta az indítványozót, hogy az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalta a törvényességi felhívást, és a 222/
  2. (XII. 29.) önkormányzati határozatában kifejtette az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját. E szerint a törvényességi felhívásban foglaltakkal egyetért, a jogsértő állapotot a törvényes keretek közé kívánja helyreállítani. Az önkormányzat előadta, hogy az Ör. egyeztetés, véleményeztetés nélküli módosítására mások élet, testi és vagyonbiztonsága védelmében került sor. Az önkormányzat a
  3. évi rendezési tervben helyi védetté nyilvánította Szabadbattyán, Kossuth u.
  4. és Árpád u.
  5. alatti ingatlanokat, amelyeket az ingatlan-tulajdonosok több évtizeden át elhanyagoltak, élet-és balesetveszélyessé váltak. Ezt a veszélyhelyzetet csak az ingatlan lebontásával lehetett megszüntetni, amelyhez szükség volt az Ör.
  6. számú mellékletének módosítására, a jelzett ingatlanok helyi védettségének megszüntetésére. Az Ör. módosítására szakhatósági egyeztetés lefolytatása nélkül került sor. Az önkormányzat ugyanezen a napon elfogadta a 223/
  7. (XII. 29.) önkormányzati határozatát, amelyben döntött a folyamatban lévő építési szabályzat és szabályozási terv módosítási tételeinek kiegészítéséről.
  8. Az indítványozó szerint a megtett intézkedések ellenére a jogsértő állapot fennáll, a törvényességi felhívás a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/
  9. (VI.26.) Kormányrendelet
  10. §-a értelmében eredménytelen volt. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
  11. A fenti tényállás alapján az indítványozó a Mötv.
  12. §
(2)bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  1. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  2. §
(1)bekezdés f) pontja alapján kezdeményezte az Ör. – Mód. Ör.-rel megállapított –
  1. melléklete felülvizsgálatát és megsemmisítését. Az indítványozó kifejtette, hogy az Étv.
  2. §
(2)bekezdése kimondja azt az általános elvet, amely szerint a településrendezési eszközöket a települési önkormányzatok a kormányrendeletben foglaltak szerint megállapításuk előtt véleményeztetni kötelesek. A részletes szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 28. §-a, 29.§-a 32-43. §-ai állapítják meg. Az önkormányzat nem tartotta meg a Korm. rend. jelölt szabályait, így a Mód. Ör. e rendelkezésekkel, valamint az Étv. 8. §
(2)bekezdésével ellentétes. Kúria I.Köf.5.010/2015/3-I 3
  1. Az indítványozó utalt arra, hogy a Korm. rend.
  2. §-a alapján a partnerségi egyeztetés szabályait az önkormányzat a 30/
  3. (III.24.) önkormányzati határozatával fogadta el, ennek betartására sem került sor a Mód. Ör. elfogadása során. Az indítványozó utalt a Kúria Köf. 5002/2012/
  4. számú határozatára is, amely a helyi építésügyi előírások megalkotása során a vonatkozó eljárási szabályok – a véleményeztetési eljárás – betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
  5. Az Étv.
  6. §
(2)bekezdés szerint a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti. Az Étv. 9/B. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a településrendezés eszközei közé tartozik a helyi építési szabályzat. Az Étv. 8. §
(2)bekezdése alapján megalkotott Korm. rend.
  1. §-a a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályait tartalmazza. A Korm. rend.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A Korm. rend. 28. §
(2)bekezdése értelmében a koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes – helyi önkormányzati – előírás hatályon kívül helyezése esetén. A Korm. rend. 28. §
(3)bekezdés szerint a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. A Korm. rend.
  1. §-a a partnerségi egyeztetésre vonatkozó szabályokat tartalmazza, amellyel kapcsolatban az önkormányzat önmagára irányadóan meghozta a 30/
  2. (III.24.) önkormányzati határozatát.
  3. Az ügyben nem volt vitás, hogy a fenti jogszabályok szerinti egyeztetés a Mód. Ör. elfogadása során nem történt meg, az önkormányzat a 223/
  4. (XII. 29.) határozatának 1) pontjában azt határozta meg, hogy „az Ör.
  5. mellékeltében szereplő Szabadbattyán Kossuth út
  6. sz., valamint Szabadbattyán Árpád u
  7. sz. alatti ingatlanok 'műemléki védelem alatt álló épület' megnevezés hatálya alóli kivételét a folyamatban lévő rendezési terv módosítása során bevonja a szakhatósági egyeztetési eljárásba”. Az önkormányzat e határozata
  8. december 29-ei kihirdetési dátumot tartalmaz, a Mód. Ör. pedig
  9. október 4-én került kihirdetésre, így a határozatban jelzett szakhatósági egyeztetés szükségképpen csak utólagos lehet. Kúria I.Köf.5.010/2015/3-I 4
  10. Jelen ügyben önkormányzati rendelet, mint jogszabály megalkotására vonatkozó szabályok megsértése a vizsgálat tárgya. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogszabályalkotásnak – így az önkormányzati rendeletek megalkotásának is – elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása [11/
  11. (III.5.) AB határozat, ABH 1992, 85.]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/
  12. (IV.29.) AB határozat, ABH 1997, 122.]. A fentiekkel összhangban a Kúria több határozatában – így a Köf.5045/2012/
  13. számú határozatban – kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele.
  14. Az Étv. – s benne a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabálya –
  15. január 1-től módosult, nem az Étv. (korábban annak
  16. §-a) hanem a Korm. rend. tartalmaz részletes szabályokat erre vonatkozóan. Ugyanakkor a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása előtti egyeztetési eljárás fontossága – annak a jogalkotási eljárásban megnyilvánuló garanciális jellege – nem változott. Korábban mind az Alkotmánybíróság, mind a Kúria Önkormányzati Tanácsa a véleményeztetési eljárás szabályait olyan rendelkezéseknek tartotta, amelynek be nem tartása az így elfogadott szabályozás megsemmisítéséhez vezetett. A Kúria, követve az Alkotmánybíróság gyakorlatát, következetesen érvényesítette ítélkezése során, hogy az önkormányzat képviselő-testülete nem rendelkezik szabad döntési lehetőséggel abban a tekintetben, hogy a helyi építési előírások megállapításáról az Étv.-ben szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban, vagy ezen eljárási kötöttségek nélkül elfogadott önkormányzati rendeletben rendelkezik-e. A helyi építési előírásokat a képviselő-testületnek a jogszabályokban szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban kell megállapítania [lásd pl. az 52/
  17. (VI. 24.) AB határozat].
  18. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a Mód. Ör.-rel megállapított Ör.
  19. melléklete az Étv.
  20. §
(2)bekezdését, valamint a Korm. rend.
  1. §-a, 29.§-a 32-
  2. §-ait sértő eljárásban született, ezért az jogszabálysértő. Az Étv.
  3. §
(2)bekezdése – csakúgy, mint a korábbi szabályok – nem teszik lehetővé az utólagos véleményeztetést, egyértelműen fogalmaz e rendelkezés amikor kimondja: az önkormányzat a településrendezési eszközöket „a kormányrendeletben foglaltak szerint megállapításuk előtt véleményezteti.” A Korm. rend. 28. §
(2)bekezdése is egyértelműen fogalmaz amikor kimondja, hogy „településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el”. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.055/2013/
  1. számú határozatában kifejtette: a véleményeztetési eljárásban szükséges vélemények utólagos beszerzése nem teszi az eljárást visszamenőlegesen törvényessé.
  2. Az érintett önkormányzat hivatkozott az élet, a testi épség és a vagyonbiztonság védelmére a tekintetben, hogy az épületek elhanyagolt állapotából adódó sürgősség nem tette lehetővé a jogszabályokban előírt véleményeztetés lefolytatását. A Kúria ezzel kapcsolatban a következőkre mutat rá: önmagában a helyi védettség az Étv. alapján nem lehet akadálya az életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet megszüntetésének. Az Étv. erre több megoldást is kínál, de figyelembe kell venni azt is, hogy az Étv.
  3. §
(7)bekezdés c) pontja szerint maguk a jogszabályi és/vagy a hatóság által elrendelt tilalmak sem Kúria I.Köf.5.010/2015/3-I 5 érvényesülnek életveszély elhárítása, köz- és vagyonbiztonságot fenyegető vészhelyzet megszüntetése esetén. Az önkormányzat által kifejtettek szerint az adott épületeket több évtizede nem újították fel, tehát 2010-ben, amikor azokat helyi védettség alá helyezte az Ör., e helyzettel mindenképpen számolnia kellett. Az önkormányzat a Mód. Ör.-t 2014-ben hozta, az épületek állagára tekintettel lehetősége lett volna a módosítást úgy elvégezni, hogy a kialakult helyzet indokainak az ismertetésével a szakhatóságoktól véleményük gyors megadását kéri. 12. Mindezekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa úgy ítélte meg, hogy a Mód. Ör. által megállapított Ör. 1. melléklete jogszabálysértő eljárásban – garanciális elemek mellőzésével – került elfogadásra, ezért sérti az Étv. 8. §
(2)bekezdését és a Korm. rend. fent jelölt rendelkezéseit. A Bszi. 55. §
(2)bekezdés b) pontja szerint ha az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. 13. A Bszi. 56. §
(2)bekezdése értelmében a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti. A döntés elvi tartalma
  1. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásakor a jogszabályokban előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárás nem mellőzhető. Önmagában valamely épület helyi védettsége nem lehet akadálya az épület állapotából eredő életveszély elhárításának, vagy a vagyonbiztonság védelmének. Alkalmazott jogszabályok
  2. évi LXXVIII. törvény
  3. §
(2)bekezdés; 314/
  1. (XI. 8.) Korm. rendelet
  2. §-a, 29.§-a 32-
  3. §-ai Záró rész
  4. A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi.
  5. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja alapján került sor. 17. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2015. május 12. Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria I.Köf.5.010/2015/3-I tisztviselő 6

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.