Kbf.51/2023/11 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében foglaltak szerint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság az ügydöntő határozatban előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. A kialakult bírói gyakorlat szerint az érdemesség vizsgálata során az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és indítékait összevetve kell állást foglalni. A vádlott esetében a jelen ügyben az elkövetett bűncselekmény jellegére figyelemmel nem állapítható meg az érdemesség megléte. A vádlott hivatali hatalmával visszaélve bántalmazta a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogvatartottat, és okozott neki sérülést. Ilyen körülmények mellett a másodfokú bíróság sem látta indokoltnak a vádlott előzetes mentesítésben részesítését. . Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.51/2023/

1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. február
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő végzést: A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 büntetés-végrehajtási törzszászlós vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
4. október
5. napján kihirdetett 42.Kb.75/2023/16-I. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
6. október
7. napján kihirdetett 42.Kb.75/2023/16-I. számú ítéletével Terhelt1 büntetés-végrehajtási törzszászlós vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
8. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében, valamint a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében, ezért – halmazati büntetésül – egy év fogház fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Úgy rendelkezett, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A tanú1 sértett által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt kamerafelvételről, és a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 48.600 Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az előkészítő ülésen a katonai ügyész a nyilatkozattételre három munkanapot tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül tudomásulvételt jelentett be. A vádlott okának megjelölése nélkül jelentett be fellebbezést. A védő enyhítés és előzetes mentesítés érdekében fellebbezett. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.760/2023/

1. számú átiratában kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában, törvényesen Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2023/11-II. 2 fogadta el a vádlott váddal egyező beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatát. A váddal egyezően rögzítette a tényállást és állapította meg a jogi minősítést. Az ügyészi álláspont szerint a törvényszék helytállóan állapította meg az enyhítő és súlyosító körülményeket, és törvényesen szabott ki halmazati büntetésül fogház végrehajtási fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést. A szabadságvesztés büntetésnek és a próbaidőnek a tartama is alkalmas a Btk.
2. §-ában meghatározott büntetési célok elérésére. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság okkal tekintett el a vádlott előzetes mentesítésben történő részesítésétől, mert az erőszakos jellegű, testi sértést megvalósító, és az emellett elbírált hivatali bűncselekmény súlyosan sértette a fegyveres testület törvényes működésébe vetett közbizalmat. A másodfokú ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ügydöntő határozatát a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [4] A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, melyben az elsőfokú ítélet ellen enyhítés, valamint védencével szemben előzetes bírósági mentesítés alkalmazása érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Kifejtette azon álláspontját, hogy az ügyben védence javára az enyhítő körülmények túlsúlya állapítható meg, valamint, hogy az elsőfokú katonai tanács figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a terhelt a munkáját elveszíti. Utalt arra, hogy védence a büntetőeljárás során mindvégig együttműködött a hatóságokkal, a bűncselekmény elkövetését követően azt rögtön jelezte feletteseinek. A jelen ügy tárgyát képező cselekmény előtt és után sem követett el hasonló jellegű cselekményt, és annak emberileg érthető indoka volt. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottal szemben kiszabott büntetést enyhítse, részesítse őt előzetes bírósági mentesítésben. [5] A védő által bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §

(3)bekezdésében foglaltak alapján korlátozott, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. Ebből következően a másodfokú bíróság a felülbírálat során a Be. 590. §

(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem követett-e el olyan a Be. 607.,

1. vagy
2. §-ában írt eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, továbbá az ítéletnek a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezését. [6] A Fővárosi Ítélőtábla korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését, ilyen körülményre egyik érdekelt sem hivatkozott. [7] Az elsőfokú katonai tanács a törvényes határidőn belül előkészítő ülést tűzött ki, melyen a Be. LXXVI. Fejezetében írt eljárási szabályokat betartotta. A
3. október
4. napján megtartott előkészítő ülésen a Be.
5. §

(3)bekezdése alapján törvényesen fogadta el Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2023/11-II. 3 a vádlott bűnösséget elismerő és tárgyalásról lemondó nyilatkozatát. Az elfogadás törvényi feltételei fennálltak, a beismerő vallomást pedig a nyomozás ügyiratai mindenben alátámasztották. [8] Az elsőfokú katonai tanács lényegében a váddal egyező történeti tényállást rögzített, és törvényesen a váddal egyezően minősítette a vádlott cselekményeit. Terhelt1 büntetés-végrehajtási törzszászlós vádlott azzal a magatartásával, hogy körlet-főfelügyelői szolgálata során, ruházatátvizsgálást követően a fogvatartottat a bal kezében tartott bakanccsal egy alkalommal gyomortájon ütötte, majd jobb kezével megragadta a nyakát és a falhoz szorította, a bal karját hátra feszítette, majd a nyakát megragadva ismét a falhoz szorította, a fejét négyszer a falhoz verte, és végül bal kézzel két alkalommal arcul ütötte, megvalósította a Btk. 301. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettét. A bántalmazás következtében a sértett a nyakán nyolc napon belül gyógyuló felületes sérülést szenvedett, amely által a vádlott a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségét is megvalósította. [9] alapos. Az enyhítést és előzetes bírósági mentesítést célzó védői fellebbezés nem [10] Az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel és értékelte a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket, így a vádlott javára szólóan a feltáró beismerő vallomását, megbánó magatartását, cselekménye emberileg érthető motivációját, valamint a bekövetkezett időmúlást, míg a terhére a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát rótta. Nem tévedett a katonai tanács, amikor a jelentősebb számú és nagyobb súlyú enyhítő körülményre figyelemmel a vádlottal szemben halmazati büntetésül a rendelkező részben írt 1 év szabadságvesztés büntetést szabta ki, jelentősen eltérve a középmértéktől, azt az adott bűncselekményre előírt büntetési tétel minimumában határozva meg. Ugyanezen körülményekre figyelemmel helyesen foglalt állást, amikor a szabadságvesztés fokozatát a Btk. 35. §

(2)bekezdésében foglalt enyhítő rendelkezés alkalmazásával eggyel enyhébb, fogház fokozatban határozta meg. Nem tévedett akkor sem, amikor lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére, és a próbaidőt 2 évben határozta meg. Megállapítható, hogy a törvényszék rendkívül méltányosan járt el a vádlottal szemben, messzemenően figyelembe vette a javára értékelhető enyhítő körülményeket, azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint a büntetés tovább nem enyhíthető, mert az már nem szolgálná megfelelően a Btk. 79. §-ában írt büntetési célokat. Így az enyhítést célzó védői fellebbezés eredményre nem vezetett. [11] Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor nem látott lehetőséget a vádlott előzetes bírósági mentesítésére. A Btk. 102. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság az ügydöntő határozatban előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. A kialakult bírói gyakorlat szerint az érdemesség vizsgálata során az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és indítékait összevetve kell állást foglalni. A vádlott esetében a jelen ügyben az elkövetett bűncselekmény jellegére Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.51/2023/11-II. 4 figyelemmel nem állapítható meg az érdemesség megléte. A vádlott hivatali hatalmával visszaélve bántalmazta a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogvatartottat, és okozott neki sérülést. Ilyen körülmények mellett a másodfokú bíróság sem látta indokoltnak a vádlott előzetes mentesítésben részesítését. [12] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság – helyes indokai alapján a – helybenhagyta. [13] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §

(1)bekezdésén Budapest,

1. február
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 42.Kb.75/2023/16-I. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.51/2023/
3. számú végzése folytán
4. február
5. napján Terhelt1 büntetés-végrehajtási törzszászlós vádlott tekintetében jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Budapest,
6. február
7. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke ..