A határozat elvi tartalma: Ha a fél a felülvizsgálati kérelmét kizárólag jogszabálysértésre, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét pedig a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapítja, a két kérelem közötti tartalmi összefüggés hiánya miatt a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.072/2025/
- A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Boros Dániel Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Boros Dániel ügyvéd) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Vázsonyi Ügyvédi Iroda (cím4.; ügyintéző: dr. Vázsonyi Miklós ügyvéd) A per tárgya: tagsági jogviszonyból eredő pénzkövetelés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria II.Pfv.20.072/2025/2 2 Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 7.P.21.674/2023/
- A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.172/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasítja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetékeként meg nem fizetett 32.614 (harminckétezer-hatszáztizennégy) forint az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítélet ellen az alperes jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben – annak tartalma alapján – a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetnek helyt adó új határozat meghozatalát kérte. Felülvizsgálati kérelméhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt, amelyben a Kúria közzétett határozataitól való eltérésre hivatkozással kérte a felülvizsgálat engedélyezését. [4] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemben nem bírálható el. [5] A Kúria mindenekelőtt hivatalból vizsgálta, hogy a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)vagy
(2)bekezdésében foglalt kizárási ok fennáll-e, és ennek következtében szükséges-e a felülvizsgálati kérelem befogadásához a felülvizsgálat engedélyezése. Ennek során megállapította, hogy – amint arra Kúria II.Pfv.20.072/2025/2 3 a felperes maga is rámutatott – a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték (a felperes által követelt marasztalási összeg, azaz 1.630.708 forint) az 5.000.000 forintos értékhatárt nem haladja meg. A felülvizsgálati kérelemmel szemben tehát a Pp. 408. §
(1)szerinti kizáró ok fennáll, ezért befogadására csak kivételes engedélyezés útján kerülhet sor. [6] Jelen ügyben a felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 409. §
(3)bekezdésére hivatkozással terjesztette elő, amelynek a 409. §
(1)bekezdésével együttes értelmezése alapján, ha a felülvizsgálatnak a Pp.
- §-a alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki –, és az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a felülvizsgálatot a Kúria – a mérlegelés lehetősége nélkül – engedélyezi. [7] A Kúria következetes gyakorlata szerint azonban a Pp.
- §
(3)bekezdésére alapított engedélyezés iránti kérelem érdemben csak akkor vizsgálható, ha a fél a felülvizsgálati kérelmét is a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapította. [8] A Pp. 406. §
(1)bekezdése szerint ugyanis felülvizsgálat egyrészt az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, másrészt a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással kérhető. Mivel pedig a felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza, a két kérelem között tartalmi összefüggés áll fenn (vö. Kúria Pfv.VI.20.764/2020/3., szerkesztett formában megjelent: BH2020. 366.). Ezért a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit a Pp. 409. §
(2)és
(3)bekezdése a Pp. 406. §
(1)bekezdésében megjelenő mindkét esetkör (jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással előterjesztett felülvizsgálati kérelem) vonatkozásában külön-külön szabályozza. Ehhez igazodva a Pp. 413. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja, illetve a Pp. 410. §
(2)bekezdés
- b)pontja és
- c)pontjának ca)-
- cc)alpontjai, valamint
- cd)alpontja is mindkét esetkör vonatkozásában külön-külön szabályozza, hogy a felülvizsgálati kérelemnek, illetve a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek milyen tartalmi követelményeknek kell eleget tennie. [9] A két kérelem közötti szükségszerű tartalmi összefüggésből egyúttal az is következik, hogy – a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem eredményessége esetén – a felülvizsgálati eljárás kereteit a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem együttesen jelöli ki. A felülvizsgálat engedélyezése esetén ugyanis a Kúria a jogerős ítéletet csak az eredményes engedélyezési okkal összefüggésben vizsgálja felül (vö. Kúria Gfv.I.30.270/2022/10., Gfv.V.30.039/2023/10.). A Pp. 413. §
(1)bekezdése és 423. §
(1)bekezdése alapján pedig a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül (Kúria Pfv.I.20.748/2021/8.). [10] Ezért, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Kúria határozatától való eltérésre, míg a felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre alapítja, a két kérelem közötti közvetlen tartalmi összefüggés hiányában a Kúria – a felülvizsgálati eljárás korlátaira figyelemmel – a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértést a felülvizsgálat Kúria II.Pfv.20.072/2025/2 4 engedélyezése esetén sem vizsgálhatná (hiszen a felülvizsgálatot a jogszabálysértés körében nem, hanem csak a Kúria határozatának való ellentmondás körében engedélyezhetné); emiatt egyúttal a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának lehetősége is kizárt (vö. Kúria Gfv.I.30.510/2022/
- és Pfv.I.21.321/2022/3.). [11] Bár a felperes a felülvizsgálati kérelmében is utalt a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében felhívott kúriai határozatokra (a Kf.39126/2021/
- , a Pfv.20.456/2024/
- és a Pfv.20.610/2023/
- számú határozatra, valamint a Gfv.VII.30.079/
- számú ügyben meghozott, szerkesztett formában BH 2020.4.
- számon megjelent határozatra); ezt azonban – a Kúria következetes gyakorlata alapján (vö. Kúria Pfv.I.21.321/2022/3., Pfv.I.20.647/2024/6., Pfv.II.20.287/2024/2.) – nem lehetett úgy tekinteni, hogy a felülvizsgálati kérelmét e határozatok megsértésére alapította volna. A felperes ugyanis a felülvizsgálati kérelmében többször is megismételte, hogy azt az általa tételesen megjelölt jogszabályhelyek megsértésére hivatkozással terjeszti elő, míg a Kúria közzétett határozatának megsértésére, mint a felülvizsgálati kérelmet megalapozó körülményre, nem hivatkozott; csupán a jogszabálysértésre vonatkozó állításaihoz fűzött jogi érvelése keretében, jogi álláspontja alátámasztásának célját szolgáló eszközként utalt a kérelmében felhívott kúriai határozatokra. [12] Mindezek alapján megállapítható, hogy jelen ügyben a felperes a felülvizsgálati kérelmét kizárólag jogszabálysértésre, míg a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Kúria közzétett határozatától eltérésre alapította. A két kérelem közötti közvetlen tartalmi összefüggés hiánya miatt pedig a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem – a fentiekben kifejtettek okán – érdemben nem volt elbírálható, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján visszautasította. [13] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárási illeték mértéke – 1.630.708 forint felülvizsgálati kérelemben vitatott érték figyelembevételével az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdése és 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján – 32.614 forint, amely – a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasítására tekintettel teljes mértékben pervesztes felperes teljes személyes illetékmentességére tekintettel – a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [14] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria II.Pfv.20.072/2025/2 tisztviselő 5