A határozat elvi tartalma: A Kúriának a perbelivel azonos felek között, a releváns tényállásbeli elemekben egyező, azonos jogkérdésben keletkezett határozatainak megfelelő jogerős ítélet esetén nem szükséges a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása. Változatlan körülmények hiányában a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége sem merül fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.213/2022/
- A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: ügyvéd1 Cím3 Az alperes: Alperes1 cím5 Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt Kúria I.Kfv.35.213/2022/3 2 Az elsőfokú bíróság határozatának 107.K.702.068/2021/
- számú ítélete száma: a Fővárosi Törvényszék Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézményt fenntartó
- augusztus
- napján a
- szeptember
- –
- december
- közötti időszakra vonatkozóan 131.600.000 forint összegű működési támogatás iránti kérelmet terjesztett elő. A kérelmet az elsőfokú hatóság elutasította. Alperes az ÖNKFO/759-2/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a felperes nem szerepel a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
- évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) mellékletében a bevett egyházak között, és nem minősül a bevett egyház belső szabályzata szerinti jogi személyiséggel nem rendelkező egységének sem. [2] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Rögzítette, hogy a felek között – a releváns tényállási elemek tekintetében – azonos tényállású ügyben, azonos jogkérdésben a Kúria (Kfv.IV.35.352/2015/5., Kfv.III.35.367/2014/5., Kfv.II.37.893/2015/2., Kfv.IV.35.285/2015/5., Kfv.IV. 35.305/2017/3, Kfv.IV.35.203/2021/4., Kfv.II.37.124/2015/6., Kfv.IV.35.077/2021/5.,Kfv.IV.35.060/2021/5., Kfv.IV.35.022/2021/4., Kfv.IV.35.310/2020/5.) ítéleteivel elvi jelleggel döntést hozott. A releváns tényállás és a jogkérdés egyezőségén túl a felek előadásai is azonosak voltak, ezért nem látta indokát, hogy eltérjen a Kúria döntéseiben és indokolásaiban foglaltaktól. A 3310/
- (X. 16.), 3047/
- (III. 14.) ABH számú határozatoki, és az Alaptörvény
- módosítása kapcsán kitért arra, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően az Alaptörvény releváns rendelkezése módosul, akkor a bírói döntés nem alapítható kizárólag a korábbi AB határozattal való ellentétre, figyelemmel kell lenni az Alaptörvény változására is, annak hatálya alatt. Az ezzel összefüggésben keletkezett igények érvényesítésére ugyanakkor más eljárások rendelkezésre állhatnak, mint ahogyan ez az Emberi Jogok Európai Bíróságának a felperes által a
- és
- támogatási évekre vonatkozóan kezdeményezett, Felperes1 kontra Magyarország (54977/12) ügyben
- április 25-én meghozott ítéletéből is Kúria I.Kfv.35.213/2022/3 3 kiderül (Kfv.IV.35.310/2020/
- számú ítélet [41]-[43] pontok). Csak az Országgyűlés által elismert egyházak tekinthetők egyháznak, ezen belül bevett egyháznak, amely feltételnek felperes nem felel meg. A jogkérdés szempontjából egyedül az a jogi tény bír relevanciával, hogy a felperesnek van-e egyházi jogállása, vagy sem, az, hogy a felperes egyesületnek minősült-e, nem lényeges. A felülvizsgálati kérelem [3] A felperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmének befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira alapította. [4] A joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása kapcsán arra hivatkozott, hogy a Kúria a felperes státuszával összefüggő peres eljárásban hozott Kfv.V.35.719/2016/5. és Kfv.I.35.004/2017/8. számú határozataiban - a felperes részére történt szja 1 % felajánlásáról szóló adózói nyilatkozat érvényessége körében - megállapította, hogy a jogalkalmazó szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a 6/2013.(VIII.1.) AB határozat rendelkezéseit. Az ítéletek közötti ellentmondások alapján megállapítható, hogy a joggyakorlat a jelen per tárgyát illetően nem egységes, ezért a befogadás feltételei fennállnak. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontjában rögzített feltétel is megvalósult, miután a jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége is indokolja a kérelme befogadását. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [6] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kp. 117.§
(4)bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és Kúria I.Kfv.35.213/2022/3 4 annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] A joggyakorlat egysége biztosításának szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás vagy a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi véleménye), az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [9] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában a korlátozott precedens rendszerre tekintettel ismertette és megvizsgálta a Kúriának a perbelivel azonos felek között, a releváns tényállásbeli elemekben egyező, azonos jogkérdésben keletkezett határozatait, és alkalmazta az azokban foglaltakat. A döntések áttekintés alapján a Kúria is azt a következtetést vonta le, hogy a joggyakorlat egységes, nincsenek olyan körülmények, amelyek miatt szükséges lenne a joggyakorlat továbbfejlesztése. A befogadás kapcsán hivatkozott Kfv.V.35.719/2016/
- és Kfv.I.35.004/2017/
- számú kúriai ítéletek nem támogatási ügyben keletkezetek, azon perek tárgya felperes, mint kedvezményezett javára történő 1 %-os felajánlásokat a technikai szám hiányában érvénytelenné nyilvánító adóhatósági határozatok voltak. Ezekben az ítéletekben nem az volt a kérdés, hogy a felperes jogosult-e a kedvezményezetti státuszra, illetve, hogy bevett egyháznak minősül-e, hanem kizárólag a technikai szám meglétével összefüggő eljárás felfüggesztésével kapcsolatban döntött a Kúria. Így ezen ítéletekből nem lehet a felperes egyházi státuszát érintő joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességre következtetni. [10] A felperes a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva is kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A felvetett jogkérdés különleges súlya azonban csak akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagyszámú, új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merül fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. A Kúria ezen körülményeket sem látta megállapíthatónak, jelen ügy ugyanis a jogalanyok széles körét sem közvetlenül, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. [11] Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes által a Kp.
- §
(4)bekezdésének megfelelően megjelölt befogadási okok nem állnak fenn, ezért a Kúria a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján eljárva megtagadta a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását. Kúria I.Kfv.35.213/2022/3 5 A döntés elvi tartalma [12] A Kúriának a perbelivel azonos felek között, a releváns tényállásbeli elemekben egyező, azonos jogkérdésben keletkezett határozatainak megfelelő jogerős ítélet esetén nem szükséges a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása. Változatlan körülmények hiányában a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége sem merül fel. Záró rész [13] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján tárgyaláson kívül határozott. [15] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- április
- dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Oláh Éva s.k. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. dr. Heinemann Csilla s.k. bíró bíró Kúria I.Kfv.35.213/2022/3 6