Bf.96/2021/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont) és folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében (Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pont). Ezért őt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, valamint 4 év, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségeinek viselésétől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000,- forintban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy az így kiszabott, összesen 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 300 napi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Elrendelte a Győri Járásbíróság B.607/2015/

1. számú ítéletével kiszabott 8 hónap szabadságvesztés végrehajtását, rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A törvényszék ítéletével szemben a II. r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.234/2021/1-I. számú átiratában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésen a II. r. vádlott bűnösséget beismerő és tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatát végzésével elfogadta. Erre figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be.
2. §

(2)bekezdésére és az 583. §

(3)bekezdés a) pontjára tekintettel a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdései alapján korlátozott. Kifejtette, hogy a lefolytatott eljárás során a törvényszék a büntetőeljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, a megállapított tényállásból helyesen következtetett a II. r. vádlott bűnösségére, és a terhére rótt bűncselekmények jogi minősítése is törvényes. A büntetés kiszabása körében utalt arra, hogy a kiszabott büntetések a Be. 606. §

(4)bekezdése alapján nem törvénysértőek és nem tekintendők eltúlzottan súlyosnak sem, nem sértik a Be. 565. §

(2)bekezdésében írt rendelkezést, és az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. Minderre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokra és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. tv. 211. §

(2)bekezdésére, valamint a Be. 598. §

(2)bekezdésére figyelemmel tanácsülésen eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt2 vádlott vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Győri Ítélőtábla I.Bf.96/2021/5/I 2 [4] A II. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában a kiszabott büntetés enyhítése mellett érvelt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések összhatásukban túlságosan szigorúak. Bár a törvényszék hiánytalanul tárta fel az enyhítő körülményeket, azokat nem a szükséges súllyal értékelte, emiatt a büntetés enyhítésére tett indítványt. [5] A Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [6] Abban az esetben azonban, ha a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [7] Az ún. korlátozott felülbírálat esetén is vizsgálja azonban a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(5)bekezdésében meghatározottak szerint az elsőfokú bíróság eljárását, valamint az ítélet bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését. [8] Az elsőfokú eljárás során a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján végzésével elfogadta, és a Be. 565. §

(1)bekezdésére figyelemmel a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. Mindezek alapján mondta ki a vádirattal egyezően Terhelt2 vádlottat bűnösnek a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében és a Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő, folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében, és szabott ki vele szemben büntetést. [9] A törvényszék ítéletével szemben a II. r. vádlott és a védője kizárólag a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést, erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590. §

(3)bekezdésében meghatározott keretek között végezte el, a 2020. évi LVIII. tv. 211. §

(2)bekezdésére, valamint a Be. 598. §

(2)bekezdésére figyelemmel tanácsülésen, miután nyilvános ülés tartását sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem indítványozta. [10] A felülbírálatot az ítélőtábla a Be. 590. §

(5)bekezdésében írt rendelkezések figyelembevételével végezte el. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvénynek megfelelően folytatta le az eljárást. [11] A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék által megállapított és a fentiek szerint a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett okszerűen került sor a II. r. vádlott bűnösségének megállapítására, továbbá a II. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmény minősítése is megfelel az anyagi jog szabályainak, az adott tényállás mellett a II. r. vádlott felmentésére, vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincs törvényes lehetőség. [12] Az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket helyesen vette számba, részletesen ismertette, majd a súlyuknak megfelelően értékelte azokat. Győri Ítélőtábla I.Bf.96/2021/5/I 3 [13] A büntetés kiszabása során a büntetés generális és speciális célja mellett figyelemmel kell lenni a büntetéskiszabás egyéb szempontjaira, így a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára, az elkövető személyének társadalomra veszélyeségére, a fokozatosság elvére, és a tettarányos büntetéskiszabás és a belső arányosság követelményére is. [14] A II. r. vádlott személyi viszonyait vizsgálva rögzíthető, hogy valóban nagy számú enyhítő körülmény tárható fel a javára. Így – amint azt a törvényszék is rögzítette az ítéletében – a II. r. vádlott a bűnösségét beismerte, tettét megbánta, három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, jelentős az időmúlás, és az okozott vagyoni hátrány mértéke is az alsó határhoz közelít. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény absztrakt társadalomra veszélyessége jelentős, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, amelyet a II. r. vádlott felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követett el, továbbá a jelen büntetőeljárás alatt is újabb büntetőeljárás indult vele szemben, amely eljárásban a bíróság ismételten végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki vele szemben. Mindez pedig - tekintettel a jelen ügyben betöltött kezdeményező, vezető szerepére is - a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességre utal. [15] Mindezek alapján a feltárt személyi és tárgyi tényezőket egybevetve az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a törvényszék által az ún. enyhítő szakasz alkalmazásával meghatározott mértékű szabadságvesztés megfelelően igazodik az enyhítő és a súlyosító körülményekhez, figyelemmel van a belső arányosság, a fokozatosság és az egyéniesítés követelményére, a Btk. 79. §-ában rögzített büntetési célok elérését megfelelően szolgálja, továbbá mindenben megfelel a Btk. 80. §

(1)bekezdésében írt büntetéskiszabási elveknek is. Ennélfogva a szabadságvesztés mértékének jelentős enyhítésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget, a büntetés kisebb megváltoztatását pedig a Be. 605. §

(2)bekezdése zárja ki. Az elsőfokú bíróság által megállapított további joghátrányok, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés is mind nemében, mind pedig mértékében törvényesek. [16] Erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet – miután egyéb rendelkezései is törvényesek – a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. február
2. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Élő András sk. előadó bíró Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Győri Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt B.34/2021/
5. számú ítélete Terhelt2 vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. február
7. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke