← Magyarország

Pfv.20019/2026/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása – a pert kötelezően megelőző eljárásként – csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben az adatkezelő a megtagadásnak korábbiaktól eltérő indokára vagy arra hivatkozzon, hogy az adatigénylés nem egyértelmű. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.019/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány (1055 Budapest, Falk Miksa u.
  2. IV. em. 2.) A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Frank Evelyn ügyvéd) Az alperes: Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Felügyelőbizottság (1014 Budapest, Úri utca 72.) Az alperes képviselője: Dr. Heinek Péter ügyvéd (cím2) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.461/2025/
  3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 21.P.21.467/2025/
  4. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 444.500 (négyszáznegyvennégyezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. március 31-én az alperesnél benyújtott adatigénylésében a következő adatok e-mail címére történő kiadását kérte:
  6. Miként ellenőrizte a Pallas Athéné Domus Meriti (a továbbiakban: PADME) Alapítvány gazdálkodásának a törvényességét és a célszerűségét;
  7. A PADME Alapítvány gazdálkodása törvényességének és célszerűségének alperes által való ellenőrzése során keletkezett, az ilyen ellenőrzés megállapításait tartalmazó valamennyi iratot, függetlenül az irat elnevezésétől;
  8. Miként ellenőrizte a PADME Alapítvány kuratóriumi döntéseinek az összhangját a PADME Alapítvány alapító okiratában meghatározott alapítványi célokkal;
  9. A PADME Alapítvány kuratóriumi döntéseinek a PADME Alapítvány alapító okiratában meghatározott alapítványi célokkal való összhangjának alperes által való ellenőrzése során keletkezett, az ilyen ellenőrzés megállapításait tartalmazó valamennyi iratot, függetlenül az elnevezésétől;
  10. Hány célvizsgálatot folytatott le az alperes azért, mert az alapítványi célok megvalósulását, illetve a pénzügyi gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látta;
  11. Az általa lefolytatott valamennyi célvizsgálat esetében a célvizsgálatról készült jelentés, illetve – amennyiben a célvizsgálatokról nem készült külön jelentés – úgy a célvizsgálat megállapításait tartalmazó egyéb iratot, az irat elnevezésétől függetlenül;
  12. A PADME Alapítvány működését érintő tapasztalatairól az alapítónak készített valamennyi beszámolót azzal, hogy amennyiben a beszámolók nem külön iratként (például írásba foglalt jelentés formájában) készültek el, úgy a beszámolás megállapításait, közléseit tartalmazó iratot (pl.: levél, feljegyzés, tájékoztató stb.);
  13. A PADME Alapítvány alapító okirat VIII/
  14. pont a) alpontja szerint a PADME Alapítvány kuratóriumának küldött valamennyi tájékoztatást azzal, hogy amennyiben a tájékoztatások nem külön iratként (például írásba foglalt jelentés formájában) készültek el, úgy a tájékoztatás megállapításait, közléseit tartalmazó iratot (pl.: levél, feljegyzés, tájékoztató stb.);
  15. A PADME Alapítvány alapító okirata (a továbbiakban: Alapító Okirat) VIII/
  16. pont b) alpontja szerint a PADME Alapítvány kuratóriumának küldött valamennyi tájékoztatást azzal, hogy amennyiben a tájékoztatások nem külön iratként (például írásba foglalt jelentés Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 3 formájában) készültek el, úgy a tájékoztatás megállapításait, közléseit tartalmazó iratot (pl.: levél, feljegyzés, tájékoztató stb.). [2] Az alperes az adatigénylést nem teljesítette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes az 1-
  17. keresetében az előzetes adatigénylés 1-
  18. pontjában meghatározott adatok kiadásának teljesítésére kérte az alperes kötelezését. A kereset jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  19. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  20. §
  21. pontját, a
  22. §

(1)bekezdését és a 28. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésére, valamint a VI. Cikk
(3)bekezdésére. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelme szerint az 1.,
  1. és
  2. kereset azért alaptalan, mert a kért adatokat nem kezeli; az adatkezelői minőségét önmagában cáfolja az a tény, hogy a felperes ugyanezen adatok kiadása iránt a PADME Alapítvánnyal szemben is keresetet terjesztett elő, ezért a felperes bizonyítási érdeke, hogy mi okból minősíti adatkezelőként. [5] Állította, hogy az
  3. és
  4. kereset nem kellően konkrét, a
  5. és a
  6. keresetben a felperes nem határozta meg, hogy az adatigénylés a PADME Alapítvány mely céljának való megfelelésre irányul, a kereset ezért nem kellően határozott. A felperes a
  7. 4.,
  8. és a
  9. keresetben iratok kiadását kérte, amely nem felel meg az adatelvnek, míg ezt meghaladóan a felperes adatigénylése a „beszámoltatására” irányul. [6] Védekezése szerint a kért adatokat nem kereshető formában kezeli, jelentős terjedelmű irat nem rendszerezetten, szkennelt formátumban áll rendelkezésére. Ezért a kért adatok kikeresése a teljes iratanyag áttekintését igényelné, ami jelentős munkaerőráfordítást igényelne, erre azonban humán erőforrással nem rendelkezik. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével az 1-
  10. keresetben foglalt adatok 45 napon belül, a felperes elektronikus e-mail címére, kereshető (word, pdf dokumentumként) történő kiadására kötelezte az alperest. [8] Az elsőfokú ítélet indokai szerint az
  11. és a
  12. keresetben foglalt adatok az alperes által ellenőrzött, közfeladatot ellátó szerv közfeladatának ellátásával keletkeztek, ezért az Infotv.
  13. §
  14. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek. Ezek az adatok a közpénzek felhasználásával függnek össze, amelyről az alperes az Alaptörvény
  15. Cikk
(2)bekezdése értelmében elszámolni köteles. Az alperes az 1-
  1. keresetben foglalt adatokat az Alapító Okirat VIII/1., VIII/6-8., 10-
  2. pontjai, továbbá az Állami Számvevőszék
  3. évi jelentésének 96-
  4. oldalai alapján ténylegesen kezeli, a saját tevékenységére vonatkozó adatokkal nyilvánvalóan rendelkezik, az adatkezelői minőségét önmagában nem cáfolja az körülmény, hogy a felperes a keresetben foglalt adatok kiadását más adatkezelőtől is kéri. Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 4 Emellett az adatkezelés tényét az alperes – a bíróság által feltett kérdésre – saját nyilatkozatában sem vitatta, kizárólag azzal érvelt, hogy azt a felperes köteles bizonyítani. [9] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az 1., 3.,
  5. keresetek teljesítése nem igényli a rendelkezésre álló adatokból új, minőségileg más adat létrehozását, mivel a meglévő ügyiratokból az adatok kikeresése többletmunkaigény esetén sem alapozza meg az Infotv.
  6. §
(2a)bekezdésében foglalt megtagadási ok fennállását. A 3. és a 4. kereset azért kellően határozott, mert az „alapítványi célokat” az Alapító Okirat VIII/6. pontja – a III/1. pontjára visszautalással – részletesen tartalmazza. A felperes egyébként nem új adatok létrehozását, hanem konkrétan azon iratok kiadását kérte, amelyek az alapítványi célok vizsgálata körében keletkeztek. Az 1. és 3. keresetek az alperes eljárásrendjére és az alapján a megtett intézkedésekre, a 2., 4., 6-9. kereset a meghatározott eljárásokban (a PADME Alapítvány gazdálkodásának, törvényességének, célszerűségének ellenőrzése, a kuratóriumi döntések és az alapítványi célok összhangjának ellenőrzése, a célvizsgálat lefolytatása, VIII/11
  1. a)és
  2. b)pont szerinti eljárás során) keletkezett, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó iratok, beszámoló, tájékoztatás, az 5. kereset pedig egy számadat kiadására irányult, amelyek nem minősíthetők az alperes gazdálkodása számlaszintű ellenőrzéseként sem. [10] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint az adatelvnek nem az adatigénylés, hanem az adatkezelő által hivatkozott megtagadási ok megítélése során van jelentősége, ezért az alperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a 2., 4., 6-9. kereset azért nem teljesíthető, mert az irat kiadása ellentétben állna az adatelvvel. A keresetekben megjelölt adatokat az alperes elektronikus formában – szkennelt iratként – kezeli, ezért nincs akadálya az iratok kereshető formában, elektronikus úton történő megküldésének, a jelentős mennyiségű iratra tekintettel 45 napos határidőn belül. [11] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az elsőfokú bíróság által meghatározott adatkiadási kötelezettség időtartamát a PADME Alapítvány létrejöttétől kezdődően, 2025. március 31-ig terjedő időszakban határozta meg, továbbá mellőzte az alperes iratok kereshető formában való megküldésére kötelezését. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] A jogerős ítélet indokai szerint a kiadni kért adatok olyan közérdekű adatok, amelyek az alperes kezelésében állnak. Mivel az alperes a pert megelőzően – az Infotv. 28. §
(3)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére – a felperest nem hívta fel az adatigénylése pontosítására, ezért a perben nem hivatkozhat arra, hogy a „miként” szóhasználat miatt az
  1. és
  2. kereset nem kellően határozott. [13] A másodfokú bíróság megítélése szerint a keresetek nem minőségileg új adat, elemzés, statisztika létrehozására, hanem a meglévő, az alperes által kezelt közérdekű adatok kikeresésére irányulnak, ezért az alperes nem hivatkozhat az Infotv.
  3. §
(2a)bekezdés b) pontjára sem. [14] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben azért változtatta meg, mert a felperes a kereset teljesítését elektronikus formában kérte, ezért a kereshető formátumban történő teljesítésre az alperes nem kötelezhető; emellett a pert megelőző adatigénylés korlátaira tekintettel kellett meghatározni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az alperes a kereset teljesítésére köteles. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 5 [15] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [16] Megsértett jogszabályként az Infotv. 30. §
(2a)bekezdés b) pontját, 28. §
(3)bekezdését és a 26. §
(1)bekezdését jelölte meg. [17] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a „miként” kérdőszóval kezdődő
  1. és
  2. keresetek teljesítésével az eljárt bíróságok új adat létrehozására, elemzés készítésére kötelezték, a jogerős ítélet ezért sérti az Infotv.
  3. §
(2a)bekezdés b) pontját. [18] Állította, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 28. §
(3)bekezdését is megsértette, mivel a pert megelőzően az adatigénylés pontosítására való felhívás elmulasztása nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy az adatigénylés pontatlanságára a perben már nem hivatkozhat. A nem egyértelmű adatigénylés teljesítésére akkor sem kötelezhető, ha a pert megelőzően az adatigénylőt az adatigénylés pontosítására nem hívta fel, a bíróság nem hozhat teljesíthetetlen, végrehajthatatlan ítéletet. A másodfokú bíróság jogszabállyal alátámasztott indokok nélkül fűzte a jogvesztés következményét a pert megelőző felhívás elmaradásához és nem egyértelmű, így teljesíthetetlen adatigénylésre kötelezte az alperest. [19] Érvelése szerint a másodfokú bíróság az Infotv. 26. §
(1)bekezdését megsértve a PADME Alapítvány kuratóriuma által kezelt adatok kiadására is kötelezte annak ellenére, hogy ezeknek az adatoknak a kiadására az Infotv. 31. §
(4)bekezdése szerint önálló jogképességgel rendelkező kuratórium köteles eleget tenni adatkezelőként. [20] Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.460/2025/6 számú jogerős ítéletére, amelyben kifejtette, hogy olyan adatok kiadására nem kötelezhető, amelyeknek nem adatkezelője. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [23] A felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető rendkívüli perorvoslat, amelynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással van helye. Rendkívüli perorvoslati jellegéből következően funkciója a kérelmet előterjesztett fél által állított jogsérelem elbírálása, és megalapozottsága esetén annak orvoslása. [24] A Kúria rögzíti, hogy a felperes keresetében tárgyi keresethalmazatban álló igényeket érvényesített, az eljárt bíróságok ilyen tartalommal döntöttek az adatigénylésről, ennek ellenére nem vizsgálták hivatalból, hogy fennállnak-e a Pp. 173. §
(1)bekezdésében a valódi tárgyi keresethalmazatra meghatározott feltételek. [25] A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása ugyanis hivatalból is a bíróság feladata, a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében nem mellőzhető [Kúria Pfv.V.20.539/2023/7.]. A Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a hiánypótlás ellenére a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevél benyújtását jelöli meg, míg Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 6 a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie. [26] A Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.614/2025/
  1. számú határozatában (megjelent: BH
  2. 268.) kifejtett jogértelmezésétől, amely szerint a közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése a pert megelőző eljárásban speciális. Az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben viszont már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek, ezért hivatalból vizsgálta ezt a feltételt. [27] A felperes kereseteiben az alperest a pert megelőző adatigényléssel egyezően az 1-
  3. pontokban foglalt adatok kiadására kérte kötelezni. Az ekként előterjesztett 1-
  4. keresetben megjelölt adatok közül valamennyi adat az alperesnek a PADME Alapítvány Alapító Okiratában foglaltak szerinti ellenőrzési kötelezettségének teljesítésével összefüggő adat, ami az adatigénylésben megjelölt adatok között a ténybeli és jogi összefüggést megteremti, az 1-
  5. keresetek egymással ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek, az Infotv.
  6. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 173. §
(1)bekezdése értelmében valódi tárgyi keresethalmazatnak minősülnek. [28] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése sérti-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, továbbá e jogszabályok értelmezése során a másodfokú bíróság indokolás nélkül eltért-e a Kúria közzétett határozatától. [29] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében – és a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglaltakkal szemben – már a perfelvétel során az ellenkérelme 4. pontjában arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező adatokat nem kezeli, ezért elsődlegesen az alperes adatkezelői minőségét kell vizsgálni. [30] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [31] Az adatigény megtagadása esetén az Alkotmánybíróság 3252/
  1. (XII. 6.) AB határozat Indokolásának [28] bekezdése szerint „a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg”. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog a közfeladatot ellátó szerv által ténylegesen kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot biztosítja {Indokolás [38]}. Amennyiben az adat létezik, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül (Infotv.
  2. § 5.,
  3. pontja) és a kérelmező azt kezeli, azaz gyűjti, felveszi, rögzíti, rendszerezi, tárolja (Infotv.
  4. §
  5. pontja), továbbá az adat azonnal elérhető, „készen és rendelkezésre áll”, az adatközlés kötelezettsége nyilvánvalóan fennáll {13/
  6. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [46]}. [32] A Kúria következetes gyakorlata szerint az alperes bizonyítási érdeke a közérdekű adatigény teljesítése megtagadásának jogszerűsége és a megtagadás indokainak bizonyítása, a felek közötti vita esetén azonban ezt megelőzi a felperes részéről annak a tényállításának a bizonyítása, hogy az alperes adatkezelő. A közérdekű adat kezelése esetén az adatkezelőt csak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására (közlésére) lehet kötelezni. Ha az adatkezelő Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 7 az adat létezését (kezelését) vitatja, az adatigénylő bizonyítási érdeke ennek igazolása (Pfv.IV.20.421/2021/7., Pfv.IV.21.461/2021/12., Pfv.IV.20.035/2023/6.). [33] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a kiadni kért adatok az alperesnek a Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  8. §
(1)-
(2)bekezdésében, valamint a 3:400. §
(1)bekezdésében előírt tevékenységére vonatkoznak: az 1-
  1. keresetekben felsorolt adatok a felügyelőbizottság eljárásával, az Alapító Okirat VIII.
  2. és VIII.6-
  3. pontjában meghatározott feladataival állnak összefüggésben. A rendelkezésre álló adatok alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy az alperes a saját tevékenységére vonatkozó adatokat nem birtokolja, ilyen tartalmú tényállítása – az elsőfokú bíróság kérdésére – sem volt (21.P.21.467/2025/7.). Felülvizsgálati kérelmében is kizárólag arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla az Alapítvány Kuratóriumát kötelezte a Kuratórium által kezelt adatok kiadására, ez a körülmény azonban önmagában az alperes adatkezelői minőségét nem zárja ki. Önmagában a kiadni kért adatok birtoklása is az Infotv.
  4. §
  5. pontja szerinti adatkezelésnek minősül (Kúria Pfv.IV.20.911/2018/4; Kúria Pfv.IV.20.112/2023/5). [34] Az alperes alaptalanul állította az Infotv.
  6. §
(3)bekezdésének megsértését. [35] Az Infotv. 28. §
(3)bekezdése értelmében a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen. Az Infotv. e rendelkezéséhez fűzött törvényjavaslat indokolása szerint „… [a]z igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre”. A bíróság az alperest olyan közérdekű adat kiadására kötelezheti, amelyet a felperesek a pert megelőzően az adatkezelőtől kértek (Kúria Pfv.IV.20.993/2018/5.). [36] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben arra helytállóan hivatkozott, hogy nincs akadálya a pert megelőző pontosításra történő felhívás elmulasztása esetén a perben a nem egyértelmű adatigénylés pontatlanságára történő hivatkozásnak. A pert kötelezően megelőző eljárás ugyanis csupán a kiadni kért közérdekű adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon (Kúria Pfv.IV.20.052/2025/3.) Az igényelt adat egyértelmű azonosíthatósága a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat kiadására kötelező jogerős bírósági döntés végrehajthatóságának is feltétele (Kúria Pfv.IV.20.425/2024/6.). [37] Az alperes által jogsértésként megjelölt Infotv. 28. §
(3)bekezdésének azonban az ügy eldöntése szempontjából azért nem volt jelentősége, mert a felülvizsgálati érvelése szerint a felperes a „miként” szóhasználatból következően az 1.és 3. keresetben egyfajta „elemzés”, azaz új adat kiadását kéri, amely tartalma szerint az Infotv. 30. §
(2a)bekezdés b) pontjának megsértésére hivatkozás, ami kizárja az Infotv. 28. §
(3)bekezdésének megsértését. [38] Az Infotv. 30. §
(2a)bekezdés b) pontja szerint az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé. [39] Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint adat-előállítási kötelezettség nem következik az Alaptörvényből {13/
  1. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [59]-[61]}. Ha a kiadni kért – közérdekűnek (vö. Infotv.
  2. §
  3. pont) vagy közérdekből nyilvánosnak minősülő (vö. Infotv.
  4. §
  5. pont) – adat kérelmezett általi kezelése (vö. Infotv.
  6. §
  7. pont) nem állapítható meg, ez a közérdekű adatok megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát képezi {3252/
  8. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [24]}. Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 8 [40] A Kúriának – az Alkotmánybíróság szempontrendszerén alapuló – precedens határozatai szerint az Alaptörvényből adat-előállítási kötelezettség nem következik, az adatkezelő új minőségű adat létrehozására nem kötelezhető (Kúria Pfv.IV.21.060/2023/7., Pfv.IV.21.767/2019/6., Pfv.IV.20.663/2015/4., Pfv.IV.20.543/2016/4.). [41] A felperes az az
  9. és
  10. keresetében a következő adatok kiadását kérte: miként ellenőrizte a PADME Alapítvány gazdálkodásának a törvényességét és a célszerűségét; miként ellenőrizte a PADME Alapítvány kuratóriumi döntéseinek az összhangját a PADME Alapítvány alapító okiratában meghatározott alapítványi célokkal. A Kúria megállapítása szerint ez az adatigénylés nem az alperes által kezelt adatok feldolgozásával új minőségű adatok létrehozására, nem is az alperes saját működésének „elemzésére” irányul, hanem az alperes által kezelt adatokból a saját nyilatkozata szerint „nem rendszerezetten”, nagy mennyiségben rendelkezésére álló iratokból azoknak az adatoknak a kigyűjtésére irányul, hogy a Ptk. 3:
  11. §
(1)és
(2)bekezdésében a felügyelőbizottság működésére írt rendelkezések alapján a jogerős ítéletben meghatározott időszakban pontosan mikor, és mely intézkedéssel gyakorolta feladatát, a PADME Alapítvány érdekeinek megóvása céljából az ügyvezetést hogyan ellenőrizte. Ezért a jogerős ítélet nem sérti az Infotv. 30. §
(2a)bekezdés b) pontját sem. [42] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [43] A közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása – a pert kötelezően megelőző eljárásként – csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben az adatkezelő a megtagadásnak korábbiaktól eltérő indokára vagy arra hivatkozzon, hogy az adatigénylés nem egyértelmű. Záró rész [44] A Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes által a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő munkadíjában felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét 7 munkaóra alapulvételével a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján határozta meg. [45] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [46] A Kúria a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [47] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Kúria IV.Pfv.20.019/2026/5 9 Budapest,
  1. március
  2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.