Pfv.20040/2022/5 – Kúria

(3)és

(4)bekezdése alapján nem kívánja kiadni, adjon tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen szempontok alapján és milyen konkrét információkra alapozva látja Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyben. E körben kért tájékoztatást arról is, melyek Magyarországnak azok a külpolitikai és külgazdasági érdekei, amelyek sérülhetnek azzal, hogy a közpénzeket érintő szerződéses kötelezettségvállalást a nyilvánosság megismeri. [2] Az alperes 2020. augusztus 18-án küldött válaszlevelében a kért információk kiadását megtagadta azzal, hogy a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdése alapján a szerződésekkel kapcsolatos adatok kiadását meg kell tagadni, ha az iratok megismerése Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeit sértené. Tájékoztatta a felperest, hogy Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve, a Kínai Népköztársaság Kormánya álláspontjának ismeretében az adatigénylés teljesítésére nincs lehetősége. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében kérte az alperest az előzetes kérelemben foglaltak teljesítésére kötelezni, eszerint elsődlegesen a hitelszerződés kiadását, másodlagosan a kért tájékoztatások megadását kérte. Keresetének jogalapjaként az Alaptörvény N) Cikk

(1)bekezdését, a VI. cikk

(3)bekezdését, a IX. cikk

(1)bekezdését, az 36. cikk

(2)bekezdését, a 37. cikk

(1)és

(2)bekezdését, a 39. cikk

(1)és

(2)bekezdését, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
2. §
3. pontját,
4. §

(1)bekezdését, 30. §

(5)bekezdését és 31. §

(1)és

(3)bekezdését jelölte meg. A felperes a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 3
2. §-a alapján az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet is előterjesztett, mert álláspontja szerint a BBtv.
3. §

(3)és

(4)bekezdése alaptörvény-ellenes. [4] Keresetének indokolásában előadta, hogy az alperes kétséget kizáróan kezelője a kért adatoknak, amelyek egyértelműen közérdekű adatoknak minősülnek, tekintettel arra, hogy igénye a magyar adófizetők által finanszírozott építési beruházással kapcsolatos hitelszerződésekre vonatkozik, amelyek hosszabb távon befolyásolják Magyarország költségvetését, adott esetben államadósságát. A kért információk kiadását az alperes automatikusan nem tagadhatta volna meg, részletesen indokolnia kellett volna a megtagadás okát. Azzal, hogy a BBtv. a perbeli beruházást kiemelten közérdekű beruházásnak tekintette és erre figyelemmel a törvényben önálló titkosítási lehetőséget rendelt el, kivonta a szerződést és a teljes megvalósítást a jogi és nyilvánossági kontroll alól. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kereset nem felelt meg a Pp. 170. §-ában foglalt követelményeknek, ezért azt a bíróságnak vissza kellett volna utasítania. Érdemben azzal védekezett, hogy jogszerűen tagadta meg az adatok kiadását, mert a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdése alapján kötelezettsége volt az adatok kiadásának megtagadása, amennyiben az Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti. Az elutasítást a jogszabályi előírásnak megfelelően indokolta, az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontja pedig külügyi kapcsolatokra tekintettel lehetővé teszi a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog törvényi korlátozását. A külgazdasági ügyekért felelős miniszter figyelembe vette a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját, ennek ismeretében, Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek mérlegelésével hozta meg döntését. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Indokolásában rögzítette, hogy a kérdéses beruházásról Magyarország és a Kínai Népköztársaság között nemzetközi egyezmény jött létre, amelyet a 2016. évi XXIV. törvény hirdetett ki. A felperes adatigénylését megelőzően a beruházásról az Országgyűlés külön törvényt alkotott, azt kiemelt állami feladatnak minősítette, a jogszabály speciális rendelkezéseket is tartalmaz. A BBtv. 2. §

(3)bekezdése rendelkezik a perrel érintett szerződésekkel kapcsolatos adatok tekintetében azok megismerése iránti igény teljesítésének az adatok keletkezésétől számított 10 évig történő megtagadási kötelezettségéről, ha az Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, míg

(4)bekezdés szerint az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről - Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve és a mérlegelés során a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt. [8] E jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben a kért adatok megismerésének törvényes korlátja van, amelynek alkalmazására az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontja lehetőséget ad. Ehhez képest, bár az igényelt adatok közérdekű adatnak minősülnek és azok az alperes kezelésében állnak, az alperes jogszerűen tagadta meg az adatok kiadását, teljesítve azon kötelezettségét is, hogy előzetesen beszerezte a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját. A másodlagos kereseti kérelem elutasítását az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a speciális jogszabály Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 4 nem írja elő a külgazdasági és külügyminiszter számára az adatigényléssel kapcsolatos döntésének indokolásának kötelezettségét. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes megadott e-mail címére a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása tárgyában Magyarország Kormánya és a Kínai Export Import Bank között aláírt hitelszerződést. [10] A másodfokú bíróság indokolásában kifejtett álláspontja szerint az adat kiadásának megtagadása alapjául megjelölt Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontja alapján a korlátozás akkor jogszerű, ha azt olyan törvényi rendelkezés írja elő, amely az adatfajtákat meghatározza, és az adatkezelő közli és bizonyítja, mely külügyi kapcsolatra tekintettel, mely tények alapján tagadta meg az adott adatfajtához tartozó közérdekű adat tekintetében az adatszolgáltatást. [11] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdésének rendelkezései nem minősülnek Alaptörvény-ellenesnek, a rendelkezések tartalmazzák a konkrét adatfajták meghatározását, ugyanakkor külön szükséges vizsgálni, hogy a kiadni kért adatok nyilvánossága veszélyezteti-e Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését. Amennyiben ugyanis ilyen veszélyeztetés nem állapítható meg, az adatkiadás nem tagadható meg. Az adott esetben az alperes részéről nem elegendő a jogszabályhelyekre való puszta hivatkozás. A döntéselőkészítő adatok Infotv. 27. §

(5)bekezdése szerinti korlátozott nyilvánosság esetében irányadó joggyakorlathoz hasonlóan az alperesnek kellett volna előadni és bizonyítani, hogy az adatok kiadását jogszerűen tagadta meg. A szerződésekben és iratokban rögzített adatok tekintetében, azok közlése nélkül, körülírással meghatározva, érvelésének arra kellett volna kiterjednie, hogy ezen adatok nyilvánossága miként veszélyezteti az ország pontosan meghatározandó külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését. [12] A másodfokú bíróság az ügyben tartott tárgyaláson végzett anyagi pervezetés során az alperes bizonyítási kötelezettségéről történt tájékoztatását követően azt állapította meg, hogy az alperes csupán közölte a miniszteri mérlegelés tényét és a külföldi fél álláspontját, nem adott azonban elő elemző érveket, az általa zárt kezelés mellett csatolt iratban a szerződés adatai nem szerepeltek, illetve az olyan tényeket sem tartalmazott, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a miniszter mely adatokból, tényekből vonta le Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek veszélyeztetésére vonatkozó következtetését. Ezért nem lehetett megállapítani, hogy az alperes mit és hogyan mérlegelt, hogyan jutott annak megállapítására, hogy az adatok kiadása a megjelölt érdekeket veszélyeztetné. A zártan kezelt iratból a másodfokú bíróság megállapította: az alperes igazolta, hogy megismerték a kínai fél álláspontját, felsorolták a szerződéskötéshez kapcsolódó okiratokat, közöttük a perrel érintett kölcsönszerződést olyan iratként, amelynek "megoszthatósága" nem lehetséges, de érvelést a zártan kezelt irat sem tartalmazott. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes a megismerni kívánt szerződést zárt kezelés mellett sem csatolta, így annak tartalmát a bíróság nem tudta megismeri, ezért azt sem tudta megítélni, hogy annak egésze vagy bizonyos részletei a nyilvánosság elől jogszerűen zárhatók-e el. Mindezekre figyelemmel a teljes szerződés tekintetében rendelte el a közérdekű adat kiadását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 5 [13] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen - tartalmilag - az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontjára, valamint a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdésére. [14] Felülvizsgálati álláspontja szerint a speciális jogszabály a külgazdasági ügyekért felelős miniszter számára diszkrecionális döntési jogot biztosít, és nem írja elő az érvelő elemzés kötelezettségét. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Kínai Népköztársaság Kormányának beszerzett álláspontját, amelynek tartalma alapján az igényelt közérdekű adat megismerhetővé tétele mindenképpen sértené Magyarország külpolitikaikülgazdasági érdekeit. A BBtv. 2. §

(3)bekezdésének rendelkezésére figyelemmel elegendő indokolásnak minősül a válaszban a jogszabályi rendelkezésre történő utalás. A másodfokú bíróság a Pp. 346. §

(5)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét megsértve nem jelölte meg döntése indokainak jogszabályi alapját. [15] A felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyesnek tartott indokai alapján. Álláspontja szerint az Infotv. és a BBtv. lehetővé teszi a közérdekű adat megismerésének korlátozását, ez a lehetőség azonban nem automatikus, azaz az alperesnek igazolnia kell, hogy ténylegesen fennáll a meghatározott érdekek veszélyeztetése, ebben a körben nem elegendő a jogszabályra való formális hivatkozás. Abban az esetben, ha az adat kiadása az adatkezelő mérlegelésétől függ, az Infotv. 30. §

(5)bekezdése meghatározza a mérlegelés szempontjait, ez egyben indokolási kötelezettséget is jelent, a különböző érdekek összemérése pedig információk nélkül nem lehetséges. Az alperes döntése alapvetően a kínai szerződő fél érdekeit helyezte előtérbe, ténylegesen nem jelölte meg, hogy az adatok kiadása mennyiben és miért veszélyeztetné Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem alapos a következők szerint. [17] A felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitatott, hogy az alperes az adatkezelője a felperes által kiadni kért közérdekű adatoknak. Ezért a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte-e az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontjának, valamint a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdésének rendelkezéseit és jogszabályt sértve kötelezte-e az alperest a közérdekű adatok megismerése iránti igény teljesítésére. [18] Az Alaptörvény VI. cikkének

(3)bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Infotv. 26. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontja értelmében a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával törvény külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel korlátozhatja. [19] A BBtv. 2. §

(3)bekezdése szerint, ha a beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 6 adatok keletkezésétől számított 10 évig meg kell tagadni. A

(4)bekezdés alapján a

(3)bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről, valamint az adatok nyilvánosságra hozataláról - Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve és a mérlegelés során a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt. [20] Az Alkotmánybíróság a 4/

1. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) áttekintette és értelmezte az Alaptörvény
2. cikkét a közpénzek felhasználása tárgyában, valamint ehhez kapcsolódóan az információszabadság kérdését, kitérve a nemzetközi kötelezettséghez mint legitim célhoz kapcsolódó nyilvánosság korlátozására. Az Alkotmánybíróság a korábbi határozataival egyezően rögzítette, hogy az információszabadság tárgyát elsősorban a közérdekű adatok képezik. Az információszabadság a demokratikus, az alapjogok széles körét garantáló pluralista jogállam fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú, ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdése alapján. Miután a nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása a kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni. Alapelvként rögzíti az Alkotmánybíróság, hogy a kellő szigorúsággal – időlegesen – elfogadható nyilvánosságkorlátozás csak megfelelő adatkezelői eljárással, az adatkezelőt terhelő bizonyítási teher érvényesítésével, valamint az adatkezelőnek az adatkérést megtagadó döntése ellen kezdeményezhető, - a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő – tartalmi bírósági felülvizsgálat garantálása mellett lehetséges {Indokolás [37], [42], [44], [70]}. Mindezekre figyelemmel azt kellett vizsgálni, hogy a korlátozás ezen feltételei a jelen esetben fennálltake. [21] Az alperes az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontjában megjelölt, az adatok kiadást korlátozó törvényi rendelkezésként a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdésére, illetve az Egyezmény

1. cikk
2. és a
3. pontjára hivatkozott és csatolta a külügyminiszternek a kínai fél elutasító álláspontján alapuló döntését. Az Egyezmény
4. cikk
5. pontja ugyanis kimondja, hogy nem hozható nyilvánosságra és nem adható át harmadik félnek a két Fél előzetes írásbeli beleegyezése nélkül egyetlen olyan információ sem, amelyet jelen Egyezmény keretein belül átadnak egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik. [22] A másodfokú bíróság e jogszabályi rendelkezéseket úgy értelmezte, hogy a BBtv.
6. §

(3)és

(4)bekezdése nem csupán a kínai fél álláspontjától és annak beszerzésétől teszi függővé az adatnyilvánosságot, hanem attól is, hogy annak birtokában a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a

(3)bekezdésben írt veszélyeztető helyzetet megállapítja-e és hogyan dönt az érintett adatok nyilvánosságra hozataláról. Ehhez képest úgy ítélte meg, hogy a BBtv. 2. §

(3)bekezdése az Infotv. 26. §

(1)bekezdése és 27. §

(2)bekezdés f) pontja alapján olyan, az adatnyilvánosságot korlátozó törvényi szabály, amely az Egyezményben írt írásbeli nyilatkozatok ellenére nem zárja ki az Alaptörvénynek megfelelő adatnyilvánosságot. A másodfokú bíróság álláspontja szerint e rendelkezések a – az Infotv. 27. §

(5)bekezdése szerinti – döntés-megalapozó adatok nyilvánosságának korlátozásához hasonlóan, az adatkiadás megtagadását feltételhez kötik. Ezért az alperes érvelésének annak elemzésére és szükség szerint a bizonyításnak arra kellett volna kiterjednie, hogy a megismerni kívánt adatok nyilvánossága miképpen veszélyezteti Magyarország pontosan meghatározható külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen befolyástól mentes érvényesítését. [23] A Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a perbeli közérdekű adatok kiadásának megtagadása esetén, annak jogszerűsége megítélése Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 7 során az adatkezelőnek – a szerződő partner kötelezően beszerzendő álláspontjának közlését meghaladóan – elő kell adnia és szükség szerint bizonyítania a mérlegelése alapjául szolgáló, részletes elemzéssel ellátott érvelését. [24] Az Alaptörvény

1. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [25] A felperes által megismerni kívánt közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozásáról az Infotv.
2. §

(2)bekezdés f) pontja szerinti külön törvények rendelkeznek [BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdése, Egyezmény

1. cikk
2. és
3. pont]. A BBtv. preambuluma rögzíti, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítása kiemelt állami feladatnak minősül, a beruházás magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása hatékony és egységes eljárási rendet igényel. Specialitása a beruházásnak az is, hogy jelentős mértékű külföldi részvétellel valósul meg. Az adatkezelésre vonatkozó speciális rendelkezéseknek [BBtv.
4. §

(3)és

(4)bekezdése] ez az indoka. A BBtv. 2. §

(3)bekezdése törvényi kötelezettségként írja elő, hogy amennyiben a megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, a megismerési igény teljesítését az adatok kezelésétől számított 10 évig (időlegesen) meg kell tagadni. A

(4)bekezdés az igény teljesíthetőségére vonatkozó döntést a miniszter diszkrecionális jogkörébe utalja. A döntéssel kapcsolatban azt a követelményt írja elő, hogy a miniszternek mérlegelnie kell Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit, melynek során be kell szereznie a Kínai Népköztársaság Kormányának az álláspontját. A BBtv. nem hatalmazza fel a minisztert a kínai fél álláspontjának a felülbírálatára, az Egyezmény

1. cikk
2. és
3. pontja értelmében az Egyezmény keretében végzett közös munka során keletkezett információ nyilvánosságra hozatalához a másik szerződő fél hozzájárulásának hiánya köti a magyar felet. A perbeli közérdekű adatokra vonatkozó speciális jogszabály azt sem határozza meg, hogy milyen szempontok mentén kell megítélni a szóban forgó adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségét és nem írja elő a külgazdasági ügyekért felelős miniszter számára a döntés alapjául szolgáló mérlegelésre vonatkozó részletes indokolási kötelezettséget. A törvényi követelmény csupán az állásfoglalás beszerzése az érdekmérlegelésen alapuló döntés meghozatala előtt. Ezért a bíróság a perben csak az vizsgálhatja, hogy az alperes a külön törvényben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően hozta-e meg a döntését. A törvényi feltételek teljesülése esetén pedig az adatmegismerési igény teljesítését meg kell tagadni. [26] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes megfelelően igazolta: az Egyezmény alapján beszerzésre került a Kínai Népköztársaság Kormányának az állásfoglalása, amelyben az adatok kiadásának a megtagadását kérte. A speciális jogszabály – szemben a másodfokú bíróság által hivatkozott döntéselőkészítő adatok körében az Infotv.
4. §

(6)bekezdésével – a bíróság számára nem állapítja meg e döntés felülvizsgálatához Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítésének veszélyeztetettsége megítélésének a szempontjait, nem jogosítja fel a bíróságot a veszélyeztetés tárgyában a külgazdasági ügyekért felelős miniszter döntésének a felülmérlegelésére, és nem ír elő a miniszter számára tételes indokolási kötelezettséget. A külgazdasági ügyekért felelős miniszter a kínai szerződő fél álláspontját beszerezte, Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve az elutasító döntését meghozta. A BBtv. 2. §

(3)bekezdésében írt feltételek fennállása esetén pedig az adatmegismerési igényt Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 8 meg kell tagadni. Mindebből következően a másodfokú bíróság tévesen hívta fel az alperest Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítésének a veszélyeztetettségét bizonyító és tételes elemzést tartalmazó indokolására annak igazolása érdekében, hogy az alperes a kérelem teljesítését jogszerűen tagadta meg. [27] A felperes által hivatkozott Infotv. 30. §

(5)bekezdése csupán általános rendelkezést tartalmaz arra az esetre, hogy ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A másodfokú bíróság által – analógiaként – hivatkozott döntés-előkészítő adatok megismerését korlátozó rendelkezések körében az Infotv. 27. §

(6)bekezdése tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek mérlegelésével az adatkezelő az igény teljesítését megtagadhatja. Ezért a döntés-előkészítő adatok kiadásának megtagadása esetén a bíróság a jogszabályban meghatározott szempontok mentén mérlegelheti, hogy a megtagadáshoz vagy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződik-e nagyobb közérdek. [28] A perbeli esetben azonban az Infotv. 27. §

(2)bekezdés f) pontja alapján alkalmazandó BBtv. az általános szabályhoz képest a beruházással kapcsolatos közérdek érvényesítése és a nyilvánosság korlátozása tekintetében speciális rendelkezéseket tartalmaz. A BBtv. 2. §

(1)bekezdése a perbeli adatmegismerési igénnyel érintett beruházást a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közé sorolja, a

(2)bekezdésben deklarálva, hogy azok megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a megvalósítás érdekében kötött szerződések pedig kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelten fontos közérdek fűződik. A BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdése a beruházással összefüggésben keletkezett adatok nyilvánossága tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter diszkrecionális döntési jogkörébe utalja Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek mérlegelését. A törvény tehát maga rendelkezik az érdekmérlegelés mikéntjéről azzal, hogy a kiemelten közérdekű beruházással kapcsolatban az ország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek mérlegelése során a döntés meghozatalának jogszabályi feltételeként csupán a szerződő fél álláspontjának beszerzését írja elő, a mérlegelés szempontjait azonban nem határozza meg. Az Alaptörvény 28. cikkének figyelembe vételével a BBtv. 2. §

(3)és

(4)bekezdésének rendelkezései – a BBtv. preambulumában is rögzítettek szem előtt tartásával – nyilvánvalóan azt a célt szolgálják, hogy a külgazdasági ügyekért felelős miniszter Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek mérlegelése során hozott döntése biztosítja egyben a megtagadáshoz vagy a közérdekű adat megismeréséhez fűződő közérdek megfelelő érvényesülését. A másodfokú bíróságnak az az elvárása, miszerint a megtagadás jogszerűségének igazolásához a mérlegelés részletes érveinek, elemzésének előadását és szükségszerinti bizonyítását kívánta meg, lényegében az adatkezelő diszkrecionális jogkörébe utalt mérlegelésének felülmérlegelésére irányult, amelynek jogszabályi alapja nincs. [29] A Kúria fenntartja a Pfv.IV.21.217/2021/5. számú közzétett határozatában az Infotv. 27. §

(2)bekezdésében meghatározott törvényben rögzített, az adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezések megítélésére vonatkozó álláspontját. Eszerint a közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása; amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni. Kúria IV.Pfv.20.040/2022/5-II 9 [30] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az alperes a jogszabályi felhatalmazásra figyelemmel jogszerűen tagadta meg a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítését. [31] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §

(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [32] 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §

(1)bekezdés, 27. §

(2)bekezdés f) pont

1. évi XXIX. törvény (BBtv.)
2. §

(3)és

(4)bekezdés A döntés elvi tartalma [33] A közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani. Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását meg kell tagadni. Záró rész [34] A Kúria a Pp. 83. §

(1)bekezdés alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [36] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró