A határozat elvi tartalma: Rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához önmagában nem elegendő az, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, s vitatja a bizonyítékok értékelését. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadás esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek olyan mértékben kell kétségeket ébresztenie a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy az állított eljárásjogi jogsértésnek érdemi vizsgálat nélkül, majdnem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania. Az ügy száma: A tanács tagjai: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.432/2025/2. Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 Ügyvédi Iroda eljár: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Tolna Vármegyei Kormányhivatal (7200 Dombóvár, Jókai u. 18.) Az alperes képviselője: Dr. Pálos Ágnes kamarai jogtanácsos A közigazgatási per tárgya: határozat jogszerűsége vizsgálata térképészeti hiba kijavítása tárgyában hozott A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 5.K.701.029/2023/61. számú ítélete Kúria I.Kfv.37.432/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A S.i helyrajzi szám1 hrsz.-ú, szántó művelési ágban nyilvántartott, 23 hektár 3.922 2 m területű ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa a felperes. A felperes az ingatlan tulajdonjogát édesapja halála után öröklés jogcímen szerezte 2023-ban, míg a felperes édesapja 1993-ban kárpótlás útján. [2] A felperes 2023. május 16-án benyújtott kérelmére térképezési hiba javítása tárgyú eljárás indult a helyrajzi szám1.hrsz-ú ingatlant érintően az alperes előtt. A felperes a kérelmét az általa felkért S.P. földmérő - kitűzés nyomán kialakított - véleményére alapozta, amely szerint az ingatlan kitűzött határvonala nem azonos a kárpótlás során kijelölt térképpel és az akkori területtel. Kérelmében hivatkozott arra, hogy az ingatlan olyan területeket is tartalmaz (0,4056 ha), amelyek jellegüknél fogva nem tartozhatnak a szántó művelési területbe. Az alperes előtt 133075/2023. szám alatti eljárásban 2023. május 17-én állítása alátámasztásaként hivatalos blokktérképet is csatolt. [3] Az alperes a 2023. június 16-án kelt 133075-4/2023. számú határozatával a felperes térképezési hiba javítás iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint valamennyi rendelkezésre álló dokumentum vizsgálata eredményeként megállapítható, hogy a térképezés során felmérési és térképezési hiba nem történt, a szabvány alatti területeket helyesen a mellette levő szántó művelési ágban tartották nyilván és térképezték. Az indokolás szerint a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép és a természetbeni állapot közti eltérés az időközben bekövetkezett változások mindenkori használójának vagy tulajdonosának változásbejelentési kötelezettségének elmulasztásából adódik. [4] Az indokolás utalt arra, hogy térképezési hiba javítási eljárás lefolytatására abban az esetben van lehetőség az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI.29.) AM rendelet (a továbbiakban: AM rendelet) szerint, ha a térképezési, felmérési hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése vagy annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik. Utalt arra, hogy az AM rendelet 56. §
(7)bekezdése szerint a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változás átvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén. [5] Az alperes határozatával szemben felperes által előterjesztett kereseti kérelmet a Pécsi Törvényszék alaptalannak találta, ezért azt
- április 30-án kelt, (5.K.701.029/2023/62.számú végzéssel kijavított) 5.K.701.029/2023/
- számú ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján - utalva a Kp. 85. §
(1)bekezdése szerinti kereseti kérelemhez kötöttség elvére is - elutasította. [6] Az elsőfokú bíróság döntése során figyelembe vette a közigazgatási perben kirendelt szakértő1 igazságügyi földmérő és térképész szakértő által készített 1.101/
- számú, per irataihoz /
- sorszám alatt csatolt szakvéleményt is, melyből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes által hivatkozott blokktérkép önmagában nem volt elegendő a térképezési Kúria I.Kfv.37.432/2025/2 3 hiba megállapítására, a blokktérkép ugyanis nem tulajdonosi viszonyokat, hanem használati viszonyokat rögzít, a perben pedig az ingatlan területével kapcsolatos térképezési hibát vitatta a felperes. [7] Az alperes határozata indokolásának azt a részét azonban, amely arra utalt, hogy a fellelt térképezési hibát a felperest terhelő változásbejelentési kötelezettség elmaradása okozta, megalapozatlannak találta, utalva arra, hogy az nem minősíthető időközi változásnak, tekintve, hogy a szakértői vélemény szerint a „változás” már az
- évi légi felvételen is egyértelműen látszott. [8] Hangsúlyozta, hogy a jelen jogvitában még alkalmazandó, az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/
- (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: régi Inytv. vhr.)
- január
- napjától hatályos
- §
(1)és
(2)bekezdései szerint jogszerűen kerültek szántóként rögzítésre a felperesi ingatlannak azon részei, amelyek nem szántóként hasznosíthatók, miután azok területe 1.500 m2-nél kisebb volt. Az ítélet indokolása utalt arra, hogy a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján csak azt tudta megállapítani, hogy a felperes által kifogásolt területrész a felperesi ingatlan részét képezi, az a körülmény pedig, hogy a felperes ezt nem műveli, illetve, hogy művelhetetlen a terület, nem írja felül az ingatlan határvonalait. [9] Az ítélet utalt arra, hogy a közigazgatási perben beszerzett szakértői vélemény nem a felperes által megjelölt térképezési hibát rögzítette, ebből következően az alperes határozata nem szenved olyan hibában, amely annak megsemmisítését eredményezné, még azzal együtt sem, hogy a perszakértő szakvéleményében rögzítette, hogy az alperesnek miként kellene a hatósági eljárásban a szakértő által feltárt térképezési hibát javítania. [10] Az ítélet végül utalt arra, hogy a felperesnek a közigazgatási perben beszerzett szakértői vélemény alapján lehetősége van az alperesnél a szakértő által jelölt térképezési hiba kijavítását kérni. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)és
- aa)alpontjai alapján kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadásának szükségességét külön nem indokolta, a Pécsi Törvényszék ítéletét azonban a Kp. 2. §
(1)bekezdése, 78. §
(1)és
(2)bekezdése Pp. 279. §
(1)bekezdése és Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése alapján találta jogsértőnek. [12] Felülvizsgálati kérelmében ugyanis arra hivatkozott, hogy a közigazgatási bíróság a per adataival ellentétesen és a Kp. 78. §
(1),
(2)bekezdése, Pp. 279. §
(1)bekezdés sérelmével állapította meg, hogy jogszerűen kerültek szántóként rögzítésre az ingatlan nem szántó részei az ingatlan-nyilvántartásban, továbbá, hogy nem tudta bizonyítani a felperes, hogy azok 1.500 m2-nél nagyobbak lettek volna. A felülvizsgálati kérelem szerint az alperes megsértette indokolási kötelezettségét is, mert nem adta indokát annak, hogy miért nem fogadta el a földmérő és igazságügyi szakértő megállapításait. Álláspontja szerint az ítélet feltételezéseken alapul, és felperes véleménye szerint a blokktérkép is egyértelműen bizonyítja, hogy a kérdéses területek nem képezték a kárpótláskor kitűzött terület részét. [13] A felülvizsgálati kérelem szerint tényadatokkal bizonyította (szántóterület csökkenése, szakértői bizonyítás), hogy az alperes által utólag készített térképet térképezési és felmérési hibák terhelik, így a közigazgatási perben hivatkozott Kúria BH2022.337. számú döntése is releváns az ügyben. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Kfv.37.432/2025/2 4 [14] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez az ismertetett szabály azonban a Kúria gyakorlata szerint nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, ugyanis annyit ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok, okok miatt miért indokolt a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntése, ugyanis így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése során. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.147/2021/2.) [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontjában szereplő, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre történő hivatkozás esetében a felperest kifejezett indokolási kötelezettség terheli, míg a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a kúriai határozatot, és annak azt a részét is, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél nem tesz eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdés szerinti indokolási kötelezettségének azzal, hogy megjelöli a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés ügyszámát. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának indokolása külön jelentőséget kap a Kp.118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadásra hivatkozás esetén. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél oldalán Kp. 117. §
(4)bekezdésében fennálló indokolási kötelezettség nem teljesíthető csupán a jogszabályhelyek megjelölésével vagy a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással, és a Kp. nem ad lehetőség a Kúriának arra, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg és válassza ki, hogy mi minősül eljárásjogi szempontból befogadhatósági érvelésnek. A Kúria ugyanis a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti, eljárási jogi indokra alapított befogadási kérelemről való döntés során sem végezheti el a felülvizsgálni kért határozat érdemi vizsgálatát. A Kúria csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének megjelölt alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek olyan mértékben kell kétséget ébresztenie a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy a jogsértésnek érdemi vizsgálat nélkül, majdnem nyilvánvalóan fennállóan kell látszania. Kúria I.Kfv.37.432/2025/2 5 [19] A Kúria rámutat, hogy amellett, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelem befogadási okát külön nem indokolta, az attól elkülönülő, felülvizsgálati kérelem érdemi részében alapvetően a törvényszék bizonyíték értékelésére és az azokból levont következtetések jogszabálysértő voltára és az indokolási kötelezettség megsértésére alapította felülvizsgálati kérelmét. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat, hogy a Kúria következetes joggyakorlata szerint a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése hiányában nincs törvényes lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására. (Kfv.I.37.431/2023/3., Kfv.II.37.220/2022/2., Kfv.III.37.687/2021/2.) [20] A bizonyíték értékelésével összefüggő felperesi érvelésre a Kúria megjegyzi – bár befogadási eljárásban nem feladata az ügy érdemi vizsgálata –, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor lenne lehetőség, ha a felperes kellően valószínűsítette volna, hogy a bíróság logikátlanul és okszerűtlenül értékelte a bizonyítékokat, vagy iratellenes tényeken alapulna döntése. Ezzel szemben a közigazgatási perben szakkérdés merült fel, melyet a bíróság a beszerzett szakértői véleményt figyelembe véve bírált el, értékelve azt is, hogy a felperes meghatározott irányú kérelmét utasította el a hatóság. A közigazgatási perhez 42. sorszám alatt csatolt igazságügyi szakértői vélemény 16. oldalán rögzített – és a bíróság által is elfogadott - szakértői álláspont a felperes blokktérképre alapított állításának helyességét teljességgel kizárta. Nyilvánvalóan logikátlan, okszerűtlen és iratellenes döntéshozatalt a Kúria nem azonosított jelen ügyben. [21] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdéséből következően egyrészt nem kellett, hogy vizsgálja a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot, hiszen egyrészt erre a befogadás okra a felperes nem hivatkozott, másrészt ennek kapcsán a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest kifejezett indokolási kötelezettség terhelte volna. [22] A Kúria megvizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontján kívüli befogadási okokat is, és megállapította, hogy azok alapján sincs helye a befogadásnak az alábbiak miatt. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható, az meghaladottá vált. (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2.). A Kúria álláspontja szerint perbeli ügy nem vet fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a jogegység megbomlásának veszélye fennáll, vagy a kialakult joggyakorlat követése ne lenne támogatható. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló, perben alkalmazandó 8/2018 (VI.29.) AM rendelet 56. §
(5)bekezdéséhez kapcsolódó joggyakorlat egységes (lásd pl. Kfv.V.37.079/2022/10., Kfv.VII.37.526/2023/2., Kfv.I.37.011/2023/3., Kfv.II.37.277/2020/9.), emellett a Kúria az adott jogvitával összefüggésben a joggyakorlat továbbfejlesztését sem tartotta indokoltnak. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés ab) alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, vagy a jogalanyok széles körét érinti. A Kúria az ingatlan-nyilvántartási térkép felmérési, térképezési hibája kijavítása tárgyú közigazgatási jogvitával összefüggésben az egyedi ügyön túlmutató társadalmi jelentőséget nem észlelt. [25] Miután az adott jogvitában nem került sor uniós jog alkalmazására, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja alapján sincs helye befogadásnak, mert az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezése indokoltsága nem merülhet fel. Kúria I.Kfv.37.432/2025/2 6 [26] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kp. 118. §
(2)bekezdés alkalmazásával annak befogadását megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] Rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához önmagában nem elegendő az, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, s vitatja a bizonyítékok értékelését. [28] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadás esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek olyan mértékben kell kétségeket ébresztenie a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy az állított eljárásjogi jogsértésnek érdemi vizsgálat nélkül, majdnem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt. [31] A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. július 10. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró