Bf.162/2024/78 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat

(3)bekezdés], ezért 5 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Úgy rendelkezett, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott által letartóztatásban és ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítani rendelte a kiszabott szabadságvesztésbe akként, hogy egy napi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek, míg öt napi ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet egynapi szabadságvesztésnek felel meg. Az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról rendelkezett, 1.042.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el, kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 2 [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás és pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett. [3] A vádlott teljeskörűen, a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. [4] Az ügyész írásbeli fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy a vádlott többszörösen büntetett előéletű, korábban 3 alkalommal volt büntetve kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mindhárom alkalommal végrehajtandó szabadságvesztés került vele szemben kiszabásra. További súlyosító körülmény a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága. Az időmúlás enyhítő körülményként elenyésző súllyal vehető figyelembe, mert a vádlott az eljárás elhúzására törekedve terjesztette elő bizonyítási indítványait, az általa bizonyítani kívánt tényekről már a nyomozati szakban tudott. A 12 és fél éves középmértékhez képest a törvényszék eltúlzottan alacsony tartamban állapította meg a szabadságvesztés mértékét. Utalt az ügyész arra is, hogy a vádlott nyilatkozata szerint bérelt autóval érkezett a tárgyalásra, a kábítószerrel kapcsolatos tevékenységet is bérelt lakásban végezte, erre figyelemmel megfelelő jövedelemmel és vagyonnal rendelkezik, a pénzbüntetés kiszabásának törvényi feltételei is fennállanak esetében. [5] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.185/2023/13. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi perorvoslatokat nem tartotta alaposnak. [6] Utalt arra, hogy a felülbírálat terjedelme a Be.590.§

(2)bekezdései értelmében teljes. [7] Tanácsülésen elbírálhatónak tartotta a jogorvoslatokat, bejelentette, hogy az esetlegesen tartott nyilvános ülésen az ügyész nem vesz részt. [8] Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, figyelemmel volt a vádlott által a tárgyalási szakban előterjesztett többirányú védekezésére, valamennyi az ügy érdemére vonatkozó bizonyítékot beszerzett és az eljárás anyagává tett. [9] A történeti tényállás mentes a Be.592.§-ban foglalt megalapozatlansági okoktól ekként a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő. [10] A törvényszék a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét a szükséges körben teljesítette. A vádbeli bűncselekmény elkövetését tagadó vádlott nyilatkozatainak figyelembevételével a bizonyítékok tartalmát egyenként és egymással maradéktalanul összevetve értékelte, a vádlott bűnösségének megállapítása okszerű. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 3 [11] Álláspontja szerint az eltérő tényállás megállapítását célzó, felmentésre irányuló védelmi fellebbezések a bizonyítékok mikénti mérlegelésén keresztül a megállapított és megindokolt tényállást támadják, amelyek annak megalapozottsága miatt a másodfokú eljárásban érvényesülő felülmérlegelési tilalom folytán eredményre nem vezethetnek. [12] törvényes. Az irányadó tényállás alapján a vádlott cselekményének jogi minősítése [13] Tévedett azonban a törvényszék a büntetés kiszabása során, mert a kiszabott büntetés nem szolgálja kellően a büntetési célokat, annak jelentős súlyosítása indokolt. Csatlakozott az elsőfokú ügyész fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtettekhez. Kiemelte, hogy a vádlott kriminológiai értelemben nemcsak visszaeső, hanem különös visszaeső is, háromszor ítélték el kábítószerrel visszaélés miatt, az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése rendkívül elszaporodott, főleg a főváros területén. Enyhítő körülmény gyakorlatilag nincs, mert az időmúlás nem tekinthető annak, részben az ideje, részben azon vádlotti időhúzónak minősíthető hozzáállás miatt, hogy egészen a tárgyalási szakig nem terjesztett elő védekezést, amit akkor megtett, azt viszont ellenőrizni kellett, ami az eljárás húzódását eredményezte. Az ítélet járulékos rendelkezéseit törvényesnek találta. [14] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.606.§

(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a vádlott büntetéseit az elsőfokú ügyészi fellebbezésben írtak szerint súlyosítsa, egyebekben az elsőfokú ítéletet a Be.605.§

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [15] A vádlott első beadványában elsősorban tárgyalás, másodsorban nyilvános ülés kitűzését kérte. Utalt arra, hogy védekezni kíván. Az ítélőtábla

1. október hó
2. napján tájékoztatta a vádlottat, hogy az ügyet nyilvános ülésre tűzte. [16] A vádlott fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy az ügyészi fellebbezést nem tartja alaposnak, korábbi nyilatkozatait, aggályait fenntartja. [17] Nem észlelte a törvényszék, hogy a nyomozás során megszegték a lefoglalás szabályait, a bűnjelkezelést, helytelen volt a bűnjel csomagolás, a hitelesítés, a lezárás. 2 mérleg egybecsomagolásra került. Nem kerültek betartásra a Be.311.§-ában a lefoglalás végrehajtására vonatkozó szabályok, megszegésre került a 16/
3. (V.31.) ORFK utasítás a kábítószer lefoglalásának szabályairól, a 11/
4. (V.8.) IM-BM-PM rendelet, a 100/2018.(VI.8.) Kormányrendelet 89.§

(2)bekezdése, ezért a lefoglalással kapcsolatos okiratok bizonyítékként nem vehetők figyelembe. [18] Az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének.

1. március hó
2. napján a
3. számú jegyzőkönyvben alaptalanul került elutasításra a nyilvánosság kizárására vonatkozó indítvány. [19]
4. november hó
5. napján a
6. számú jegyzőkönyvben kérte számítástechnikai szakértő kirendelését. Bár kirendelésre került szakértő1 szakértő, nem minden általa feltett kérdést foglalt a végzésbe a bíróság, ezen túl a törvényszék anélkül hozta Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 4 meg ítéletét, hogy a szakvéleményt bevárta volna, az ítéletben mégis hivatkozott annak megállapításaira. [20] Nem rendelt el az elsőfokú bíróság bizonyítást a lefoglalt pénz bűnös eredetére. [21] tanú1 és tanú2 tanút a
7. jegyzőkönyvben foglaltan úgy hallgatta ki a törvényszék, hogy nem hangzottak el a törvényes figyelmeztetések, nem kerültek rögzítésre a Be.176.§

(1)bekezdés b-d) pontjaiban írtak, ezért vallomásuk bizonyítékként nem vehető figyelembe, azt ki kell rekeszteni. [22] Sérelmezte azt is, hogy nem élhetett a Be.541.§

(1)bekezdésében írt jogával, saját védelmében nem emelhetett szót, terhelti jogaira nem lett kioktatva. A Be.545.§-ában írt utolsó szó jogán tett nyilatkozatában félbe lett szakítva, erre a bíróságnak nem volt törvényes lehetősége. [23] Elsősorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodsorban felmentését, harmadsorban enyhébb minősítés meghatározását, a büntetés lényeges enyhítését kérte. [24] Második beadványában ismételten felsorolta a súlyos eljárási hibákat, valamint a történeti tényállás megalapozatlansági hibáira utalt. Álláspontja szerint a nyomozóhatóság törvénytelen eljárása nem lett kiküszöbölve, bejelentett bizonyítási indítványai indokolás nélkül kerültek elutasításra, figyelmen kívül hagyásra, téves ténybeli következtetések kerültek levonásra. Indítványozta a helyes tényállás megállapítását, felmentését, a vagyonelkobzás mellőzését, valamint a bűnügyi költség államra terhelését kérte. [25] Harmadik beadványában indítványozta a budapesti egyéb érdekelt4 gázszolgáltató megkeresését az általa tanú12-től és név igénybe vett lakás gáztartozására vonatkozóan, mert bizonyítani szeretné az igazát a lefoglalt pénzösszeg tekintetében. tanú18tól kölcsönkért 1.000.000 forint összeg került lefoglalásra, amelyből 20.000 forint eltűnt a hatósági cselekmény során. [26] Indítványozta, hogy a tényállás megalapozatlansági hibáit küszöbölje ki az ítélőtábla, írja be a tények közé tanú3, tanú1, tanú2 és tanú4 vallomása alapján, hogy a vádlott a rendőrök megjelenése után megkérte ezen személyeket, hogy tegyenek rá terhelő vallomást 1-2 gramm tekintetében, amelynek e személyek eleget is tettek. [27] Indítványozta továbbá, hogy az ítélőtábla írja bele e személyek házkutatási és lefoglalási jegyzőkönyveibe azt a megállapítható tényt, hogy e személyek a nyomozóhatóság engedélyével előre értesíthették a hozzátartozójukat arról, hogy a hatóság házkutatást fog végrehajtani náluk, kérte e tény tényállás részévé tételét is. [28] Utalt arra, hogy a nyomozóhatóság közreműködött az eljárás során abban, hogy számára mentő körülmény eltüntetésre kerüljön, melyet a bizonyítás eredménye is alátámaszt megítélése szerint. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 5 [29] Kérte a saját és e tanúk tárgyaláson tett vallomásainak elfogadását a tényállás alapjául, valamint indítványozta e tanúk nyomozati nyilatkozatainak kirekesztését. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során tisztázódott, hogy a nyomozati szakban reá terhelő nyilatkozatot tevő személyek miért tették azt, illetve a beszerzett további terhelő bizonyítékok sem voltak valósak, mert azokból a mentő körülmények a hatóság hibája miatt hiányoztak. [30] Kérte az ítélőtáblát, hogy állapítsa meg, ki vitte a lakásba az általa fogyasztásra tartott csekély mennyiségű anyagon felüli jelentős mennyiségű kábítószert. [31] Ismételten indítványozta a korábban is hivatkozott helytelen bűnjelkezelés megállapítását. A lefoglalt bűnjelek álláspontja szerint a hitelesítés elmulasztásával kerültek megszerzésre, bizonyítékként nem használhatók fel, azok kirekesztését indítványozta. [32] A vádlott ismételt irattanulmányozások után újabb beadványaiban hivatkozott az ellene folyó eljárás koncepciózus voltára, a rendőri visszaélésekre, manipulációkra, a tisztességes eljárás és a fegyverek egyenlősége elvének megsértésére. Utalt az elkészített okiratok hibáira, hiányosságaira, az aláírások hiányaira és általa vélelmezett hamisításaira, ezért azok bizonyító erejét kétségbe vonta. [33] Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyészség az eljárásban a reá vonatkozó törvényeket nem tartotta be, nem gyakorolhatta jogait, ezért született téves elsőfokú ítélet. [34] A kutatásról és lefoglalásról készült kézzel írott jegyzőkönyv (

1. augusztus
2. cím) nem egyezik a legépelt példánnyal, annak egyes lapjairól a saját, míg
3. oldaláról tanú17 r. zls. aláírása hiányzik. [35] Nem szerepelnek az iratban az ott írt lefoglalt pénzről készült fényképfelvételek, bűnjelek nincsenek lemérve, egyes bűnjelek bruttó súlytömeg nélkül kerültek lefoglalásra. [36] A bűnjelkezelés szabályai is megsértésre kerültek, a jegyzőkönyv adatvesztéseket tartalmaz, manipulált, hitelessége megkérdőjelezhető, tanú11 r. fhgy. nevét mintha más írta volna alá. A jegyzőkönyv bizonyítékként nem használható fel. [37] Indítványozta, hogy az ítélőtábla további bizonyítást folytasson le az ügyben a korábbi indítványában szereplőn túl is. 1) A kutatási és lefoglalásról készült jegyzőkönyvben szereplő 1-
4. számú bizonyítékokat a tárgyaláson tekintse meg. 2) Hallgassa ki tanúként tanú17, tanú11, tanú13 rendőröket, mert kérdéseket kíván intézni hozzájuk abban a körben, hogy miért történhettek meg törvénysértő cselekmények a nyomozás során. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 6 3) Idézze meg szakértő2 igazságügyi vegyész szakértőt, és tegye fel neki az általa írt 5 kérdést: milyen módon küldte meg a nyomozóhatóság a bűnjeleket, a leghatékonyabb módszert alkalmazta-e a nyomozóhatóság a lefoglalás során, volt-e olyan láncszeme a vizsgálatnak, hogy nem objektív, hanem szubjektív következtetések alapján kellett tovább lépnie a vizsgálatot folytató hatóságnak, volt-e lehetősége a nyomozóhatóságnak a manipulációra, a jegyzőkönyvben feltűnt-e a szakértőnek a bűnjelkezelés hiányossága? 4) Indítványozta a XIV. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnüldözési Alosztályán
5. augusztus
6. napján készült eredeti feljegyzés beszerzését, mert ez az irat is a hatóság önkényes, törvénnyel össze nem egyeztethető cselekményeit igazolja. 5) Írásszakértő kirendelését is kérte, a fentebb megjelölt rendőrök aláírásainak vizsgálatát tartotta szükségesnek. 6) Indítványozta név r. alezredes tanúkénti kihallgatását is, mert választ kell kapnia arra, miért a cím alatti írta meg határozatát, és rendelte el a kutatást, motozást, lefoglalást. [38] További bizonyítási eszközöket kívánt megismerni a többszöri irattanulmányozást követően is, így azt a pendrive tartalmat, amely az informatikai szakvéleményhez került becsatolásra, és a közte és a tanú1 tetvérek közti Messengeren folytatott beszélgetést tartalmazza. [39] Kérte, hogy az ítélőtábla járjon utána név eseti számítástechnikai szakértő eljárhatott-e az ügyben, mert nem szerepel a szakértői listában. [40] Sérelmezte azt is, hogy a nyomozóhatóság a tanú1 tetvérektől nem a utcanév utcában foglalta le a kábítószert, az eljárási cselekmény csak a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságon történt meg órákkal később, mely nem magyarázható. A lefoglalást tőlük ekkor tanú11 r. fhdgy. foganatosította, de a jegyzőkönyvet más írta alá. [41] Ezen túl beadványában ismételten mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a tényállás megváltoztatását, az ellene emelt vád alóli felmentését kérte. [42] A lefoglalt bűnjelpénz részére történő kiadását, valamint a bűnügyi költség államra terhelését is kérte. [43] A vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában előadta, hogy sérült az elsőfokú eljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog, ezen belül a fegyveregyenlőség elve és a védelemhez való jog. A vádlott szerette volna összefoglalni védekezését az utolsó szó jogán, erre azonban nem volt lehetősége, az elsőfokú bíróság ezt nem engedélyezte annak ellenére sem, hogy felszólalása nem célozta az eljárás elhúzódását. Ezen eljárási szabálysértés az ítélet hatályon kívül helyezését kell, hogy eredményezze, a jogsérelem a másodfokú eljárásban már nem reparálható, kizárólag megismételt eljárás lefolytatásával. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 7 [44] Hivatkozott a védő arra is, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mert a tényállás nem lett kellően felderítve, a megállapított téves tényekből további tényekre helytelen következtetést vont a törvényszék, indokolási kötelezettségének pedig csak részben tett eleget. [45] Nem került felderítésre a tényállás, sem személyi, sem tárgyi bizonyíték nincs, amely a bűnösségét kétséget kizáró módon alátámasztaná. A nyomozóhatóság az állampolgári bejelentést követően priorálta védencét, kábítószerrel kapcsolatos múltja miatt terelődött rá a gyanú, nem volt leplezett eszköz-használat, nem került felderítésre a beszerzéstől a vevőig vezető hálózat. Koncepciója volt a nyomozóhatóságnak, a szükséges bizonyítékok beszerzése pedig elmaradt, ez vezetett a megalapozatlan vádhoz, a bírósági eljárásban pedig már nem volt mód az el nem végzett nyomozati cselekmények kiegészítésére. [46] A vádlott nem tudott védekezni a nyomozás során, azt a bírósági eljárásra hagyta, mely nem róható a terhére. [47] Az elfogásról készült rendőri jelentés és az azt követő házkutatásról készült jegyzőkönyv alapján pedig kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a lakásban tartózkodó tanú1 tetvérek, továbbá tanú4 és tanú3 birtokából előkerült exstasy tabletta és a fehér színű, folyékony formában csomagolt speed kábítószerek a vádlottól származtak volna. [48] Bár a vádlott a házkutatás alkalmával előkerült mérlegeket magáénak ismerte el, azzal a saját használatra történő mérés okán volt szüksége, hiszen elmondása szerint hosszú évek óta kábítószerfogyasztó. Saját adagját egyrészt vásárlás után, valamint felhasználás előtt a túladagolás elkerülése végett mérte, illetve csomagolta ki magának. [49] Az elfogáskor a lakásban tartózkodó, az elsőfokú bírósági eljárásban részletesen kihallgatott tanúk valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy azért mondták a kihallgatás alkalmával, hogy a vádlottól vásárolták a kábítószereket, mert arra a vádlott megkérte őket. [50] A tanú1 tetvérek úgy nyilatkoztak, hogy sokkal komolyabb eljárás folyik ellenük, mint Terhelt1 ellen. [51] A vádlottól a nyomozó hatóság lefoglalta a mobiltelefonját, az azon lévő adatokat kiértékelte, kábítószer fogyasztásra, kereskedelemre vonatkozó adat nem került elő. Ezen tény is azt igazolja, hogy a vádlott nem folytatott kábítószer-kereskedelmet. [52] A kihallgatott tanúk elmondták, hogy a rendőrök az ő tartózkodási helyeiken végrehajtott házkutatás előtt lehetőséget biztosítottak arra, hogy telefonon hazaszóljanak és jelezzék az otthon tartózkodó hozzátartozóiknak, hogy házkutatás következik, így lehetőség volt a kábítószerek elrejtésére. A védő utalt ennek kapcsán arra, hogy nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 8 [53] A vádlott a bírósági eljárás során, a lefoglalt telefonok részére történő kiadását követően észlelte, hogy a telefonban olyan üzenetek találhatóak, amely üzeneteket a nyomozó hatóság nem vett figyelembe, illetve függetlenül attól, hogy a telefon lefoglalásra került, az adott üzenetváltások nem kerültek a nyomozóhatóság részéről kimentésre és értékelésre. Ezt az elsőfokú eljárásban jelezte, ennek okán igazságügyi informatikai szakértő került kirendelésre, azt a bíróság is indokoltnak látta, továbbá kihallgatásra került a rendőr is, aki a telefon adatainak elemzése során eljárt. [54] A szakértő kimentett egy nem azonosítható facebook fiókról a vádlott részére érkezett üzenetet, amelyben az üzenetet küldő fél kábítószert kínál fel a vádlottnak, sőt közli, hogy kábítószert visz a vádlottnak. A szakértői véleményben szerepel egy telefonszám is az üzenetnél, mely igazolhatóan tanú1 telefonszám telefonszáma, mely bizonyíték ugyancsak a vádlott ártatlanságát támasztja alá. [55] Az eljárás elhúzódása egyrészt a nyomozati hiányosságok bírósági kiküszöbölésének, másrészt a covid-járványnak köszönhető, senkinek nem róható fel, azaz enyhítő körülményként értékelhető. Az az időintervallum, amelyet a vádlott letartóztatásban, majd bűnügyi felügyelet alatt töltött, szintén enyhítő körülmény. [56] A védő elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a vádlott bizonyítékok hiányában történő felmentését, harmadlagosan a kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte. Utalt arra is, hogy a vádlott jelenleg letartóztatás kényszerintézkedés hatálya alatt áll más ügyben, korábban sem volt vagyona, jövedelme, vele szemben pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség. Az ügyészi indokolásban szereplő bérelt autó a bíróságra való közlekedéshez nem alapozhatja meg a megfelelő jövedelem megállapítását. [57] Az ítélőtábla az ügyet tárgyalásra utalta, mert bizonyítási cselekmény lefolytatását tartotta szükségesnek, ugyanakkor a vádlotti bizonyítási indítványokat elutasította. [58] A vádlottnak az elsőfokú eljárásban módjában állt a vagyonelkobzás tárgyát képező összeg eredetének bizonyítása, kétféle előadást is tett ebben a körben (lakásfelújításra vagy gázszámla tartozás kiegyenlítésére szolgált volna az összeg), megnevezte tanú18-at is mint az összeg kölcsönadóját. A törvényszék az ítélet
7. oldal 2-
8. bekezdésében adott számot arról, hogy e vádlotti vallomásokat miért nem fogadta el, a többféle előadáson túl utalt arra is, hogy a lakásban a vádlott csak szívességi lakáshasználó volt, mely okirattal volt igazolható. A másodfokú eljárásában indítványozott egyéb érdekelt4 megkeresés a gázszámla elmaradás tisztázására önmagában még annak valóságtartalma esetén sem lenne alkalmas a törvényszék által hivatkozott Btk.74/A.§

(2)bekezdés a) pont szerinti vélelem megdöntésére. A vádlott nem tudta bizonyítani a megtalált összeg legális eredetét. [59] A vádlott által kihallgatni kért rendőrtanúkat az elsőfokú bíróság kihallgatta, további kihallgatásuk szükségtelen. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 9 [60] Név r. alezredes tanúkénti kihallgatása arra a tényre, hogy miért egy VI. kerületi címen rendelt el eljárási cselekményeket, az ügy megítélése szempontjából irreleváns. [61] Írásszakértő kirendelése a rendőrtanúk aláírásainak ellenőrzésére ugyancsak szükségtelen, mert részükről okirathamisítás ténye nem merült fel a vádlott feltételezései ellenére sem. [62] A vádlott által megtett számtalan feltételezés bizonyítékkal nem támasztható alá. A Kúria a BH2021.

1. számú jogesetben megállapította, "bármiféle bizonyítékértékelési, mérlegelési tevékenység alapját konkrét bizonyítékból származó tényszerű adat, körülmény kell képezze; az nem feltételezésen alapuló, fel nem merült ténybeliségre vonatkozó spekulatív tevékenység. Ez utóbbi ugyanis nem más, mint kétségek mesterséges előállítása, illetve mesterséges kétségek előállítása - valós ténybeli alap nélkül -, ez pedig semmibe vezető." [63] A bűnjelek tárgyalóteremben történő megszemlélése és az igazságügyi vegyész szakértő meghallgatása a vádlott által feltenni szándékolt kérdésekre szükségtelen, az írásbeli szakvélemény elégséges az ügy megítélése szempontjából, a szakértő a beérkezett bűnjelekről tételesen számot adott a véleményben, nem fogalmazott meg olyan észrevételeket, amelyek miatt a szakvélemény elkészítése a szakma szabályai szerint ne lett volna lehetséges. A vádlott által feltenni szándékolt kérdések részben megválaszolásra kerültek a véleményben, részben pedig a nyomozóhatóság munkájának szakértő általi véleményeztetésére vonatkoznak, melyre a bíróság rendelkezik kompetenciával az eljárási szabályok betartásának vizsgálata során. [64] További okirati bizonyíték beszerzését az ítélőtábla szintén nem tartotta szükségesnek. [65] A vádlott által részére kiadni kért pendrivén lévő Messenger üzenet a nyomozati iratokban kinyomtatott formában rendelkezésre áll. [66] Ugyanakkor alaposnak találta az ítélőtábla a vádlott észrevételét tanú2 és tanú1 tanúk megfelelő figyelmeztetésének, illetve azok jegyzőkönyvezésének elmaradásával kapcsolatosan a
2. december hó 5.-i tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásukat érintően, e tanúk figyelmeztetése a Be. 176.§

(1)bekezdés

1. b)-
2. d)pontjaiban írtakra nem történt meg, enélkül a Be. 177.§

(2)bekezdése szerint a vallomás bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. [67] Tekintettel azonban a Be. 177. §

(3)bekezdésében foglaltakra – ha a tanú a figyelmeztetést követően vallomását fenntartja, közlése már vallomásként figyelembe vehető - az ítélőtábla megidézte tanú1 és tanú2 tanúkat az eljárási hibát kiküszöbölendő. A tanúk szabályszerű idézésre a kitűzött tárgyaláson nem jelentek meg, magukat nem mentették ki. Ezt követően rendőri elővezetésüket rendelte el az ítélőtábla. A lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság megkeresésre közölte, hogy az elővezetés nem történt meg, azonban megerősítette, hogy a tanúk bejelentett lakcíme az elővezetéssel érintett cím. Az ítélőtábla a nyilvántartások adatait ellenőrizve megállapította, hogy a tanúk nincsenek büntetés- Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 10 végrehajtási intézetben, más bejelentett lakcímük sincs.

1. október hó
2. napjára ismételt elővezetést rendelt el, mely eredményre nem vezetett. Az illetékes rendőrkapitányság közlése szerint a lakcímen lakó hozzátartozó közlése szerint a tanúk a bejelentett lakcímen nem tartózkodnak, egyikük Csehországban végez tartósan munkát, ottani címe a hozzátartozó előtt nem ismert, másikuk Magyarország területén tartózkodik, a hozzátartozó által nem ismert helyen. Az ítélőtábla megállapította, hogy a tanúk ismeretlen helyen tartózkodásuk miatt nem hallgathatók ki, további kereső intézkedések nem lehetségesek. Figyelmeztetésük a Be. 176.§

(1)bekezdés

1. a)-
2. d)pontjában foglaltakra a 2022. december hó 5. napján tett vallomásaikkal kapcsolatosan nem lehetséges. Utal az ítélőtábla arra, hogy a Be. 527.§

(1)bekezdés a) pontja szerint a korábbi tanúvallomás felolvasható lenne abban az esetben, ha a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki vagy tartós külföldi tartózkodása miatt ez nem lehetséges. Ugyanakkor a törvényi figyelmeztetések és az arra adott válaszok elmaradása miatt a 2022. december hó 5.-i tárgyaláson tett vallomások felolvasására nem volt lehetőség, az elsőfokú eljárásban elkövetett eljárási hiba nem volt reparálható, a bizonyíték törvényessé tétele nem valósulhatott meg. [68] A tárgyaláson a vádlott nem kívánt vallomást tenni. [69] Az ügyész perbeszédében kitért a vádlott beadványaiban szereplő és a tárgyaláson előadott eljárási kifogásokra, álláspontja szerint a felsorolt eljárási hibák részben nem állapíthatóak meg, részben pedig nem olyan súlyúak, amelyek a beszerzett bizonyítékok hitelességét, törvényességét megkérdőjeleznék. A vádlott cselekvősége szempontjából jelentőséggel nem bírnak. A vádlott jogaiban nem volt korlátozva, a védelem joga, a fegyveregyenlőség és tisztességes eljárás elve sem sérült, az utolsó szó jogán nyilatkozatát a vádlott megtehette. A tanú1 tetvérek második tanúvallomása során történt ugyan eljárási hiba, amelyet a másodfokú bíróság megkísérelt kiküszöbölni, amelyre azonban nem volt lehetőség. Az első kihallgatásuk szabályszerű volt, e tanúk gyanúsítotti vallomása törvényesen került felolvasásra, a gyanúsítotti vallomások felhasználhatóak voltak. Az írásbeli átiratban foglaltakat a továbbiakban is fenntartotta, a bizonyítékok mérlegelését helyesnek tartotta, a törvényszék indokolási kötelezettségét is teljesítette. A megállapított tényállást a másodfokú eljárásban irányadónak tartotta. Álláspontja szerint okszerűen került sor a vádlott bűnössége megállapítására, a cselekmény minősítése törvényes. A szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás tartamának növelését továbbra is indokoltnak tartotta, pénzbüntetés kiszabását is indítványozta. Egyebekben a törvényszék ítéletének helybenhagyását kérte. [70] A vádlott védője perbeszédében az írásbeli fellebbezés indokolásban írtakat ismételte meg. [71] A vádlott felszólalásában azokat az eljárási hibákat sérelmezte ismételten, amelyet a hatóságok elkövettek, és amelyeket korábbi beadványaiban tételesen megjelölt. Sérelmezte, hogy a tanú1 tetvérek felkutatása nem vezetett eredményre, hozzájuk kérdéseket kívánt volna intézni. A tényállást teljes mértékben megalapozatlannak tartotta, megismételte annak hibáit, amelyekről korábban már számot adott, sérelmezte az indokolás hibáit is. Kérte a felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, valamint enyhébb büntetés kiszabását. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II [72] hangot. 11 Az utolsó szó jogán megtett nyilatkozatában a vádlott ártatlanságának adott [73] Az ügyészi fellebbezés részben eredményes volt, a vádlotti és védői jogorvoslatok nem vezettek eredményre. A fellebbviteli főügyészség indítványa részben helytálló. [74] Az ítélőtábla megállapította, hogy a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be.590.§

(1),

(2)bekezdései értelmében teljes. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. Az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Hivatalból vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó rendelkezéseket. [75] Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat – szemben a vádlotti és védői érveléssel - maradéktalanul megtartotta. [76] Nem osztotta az ítélőtábla a vádlottnak és védőjének érvelését a fentebb írt kivételtől eltekintve az eljárási hibákra, a vádlott és más résztvevők eljárási jogainak csorbítására vonatkozóan. [77] Nem volt megállapítható a nyomozati iratokból olyan eljárási hiba, amely miatt az ügyben ne lenne felhasználható a kutatásról és a lefoglalásról szóló jegyzőkönyv, mint okirati bizonyíték. [78] A bűnjelkezelés szabályainak megszegése sem tettenérhető, szemben a vádlott állításával. A Be. 311. §-a a lefoglalás általános szabályairól szól, a 312.§

(1)bekezdésében írt dolog birtokosának a dolog hollétének felfedésére vonatkozó felszólítása megtörtént, majd a továbbiakban a kutatás, motozás elrendelhető volt. [79] A 100/2018. (VI.8.) Korm. rendelet a nyomozás részletes szabályairól rendelkezik, a vádlott által hivatkozott 89.§

(2)bekezdése szerint a tárgyi bizonyítási eszközöket tartalmazó csomagot az érintett jelenlétében a helyszínen kell lezárni, az érintett aláírásával is hitelesíteni kell a lezárást. A

(3)bekezdés alapján az érintettet értesíteni kell, hogy hol, mikor kerül sor csomagbontásra, vagy arról, hogy a csomagbontásra a szakértői vizsgálat keretében kerül sor. A

(7)bekezdés szerint, ha a csomagbontást szakértő végzi, ezt megelőzően a nyomozóhatóság a csomagot nem bonthatja ki, értelemszerűen szemlézés sincs, amelyen a vádlott egyéb esetben a

(3)-

(4)bekezdés szerint értesítést követően jelen lehetett volna. Az iratokból nem állapítható meg, hogy a csomaglezárás a vádlott aláírásával hitelesítve történt volna, illetve, hogy értesítették volna arról, hogy a szakértőnél lesz a csomagbontás, így e szabályok betartása nem ellenőrizhető, ugyanakkor rögzíthető, hogy ennek elmaradása sem minősülne olyan eljárási hibának, amely miatt a bírósági eljárásban az okirati bizonyítékok ne lennének felhasználhatóak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 12 [80] A 11/2003. (V.8.) IM-BM-PM rendelet a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről szól, melynek 7.§-a foglalkozik a bűnjel csomagolással,

(1)bekezdésben szerepel, hogy amennyiben szükséges, a hatóság a bűnjeleket külön csomagolja, a két mérleg esetében tehát szabályszegés nem történt. A továbbiakban a szakszerű lezárást, csomagbontást taglalja a rendelet, a 10.§ a lefoglalásról készített jegyzőkönyv elkészítésének szabályait tartalmazza, melynek a nyomozóhatóság eljárása megfelelt. [81] A 16/2018.(V.31.) ORFK utasítás a kábítószer gyanúját keltő anyag lefoglalásának szabályait rögzíti. A 8.§-a szerint amennyiben lehetséges, a tablettákat meg kell számolni, ha a számolás aránytalanul sok idővel járna, a számolás helyett arra alkalmas eszközzel gramm pontossággal meg kell mérni. Jelen ügyben darabszámlálás történt a szabályozásnak megfelelően. A port vagy növényi törmeléket bűnjelzacskóba kell csomagolni, címkével kell ellátni, és tömegét gramm pontossággal meg kell mérni, rá kell írni, nettó vagy bruttó tömeget tartalmaz, mely jelen ügyben megtörtént. A

1. ponttól taglalja a rendelet, hogy a lefoglalás utáni napon szakértőhöz kell szállítani a kábítószer gyanúját keltő anyagot, addig ideiglenes tárolóhelyen kell elhelyezni. Az iratokból megállapíthatóan a nyomozóhatóság e szabályok szerint járt el. Közvetlenül a lefoglalást követően elkészült az igazságügyi vegyész szakértőt kirendelő határozat, másnap a csomagokat a vegyész szakértő már bontotta, a kábítószer gyanús anyagokat vizsgálta. Az összesített bűnjeljegyzéken szereplő és a szakértői vélemény adatai között nem volt fellelhető olyan különbség, vagy arra utaló adat, hogy a lefoglalt kábítószerhez bárki hozzáférhetett volna, bármilyen manipuláció történhetett volna. A bűnjeljegyzék értelemszerűen a bruttó tömegeket tartalmazta, míg a szakértő a száraz nettó tömeget rögzítette, mely minden esetben természetesen lényegesen kisebb a bruttó tömegnél. A
2. tételnél a bűnjeljegyzék 39 darab tablettát, míg a szakvélemény 38 db egészet rögzít, ugyanakkor a szakértő rögzíti azt is, hogy ezen felül volt tabletta töredék és por, a bűnjel 39 tablettának felelt meg, így eltérés itt sem tapasztalható. Rögzítésre került, hogy a szakértő bűnjelcímkével letűzött borítékokból vette ki a kábítószert, megállapítható, hogy a fentebb taglalt szabályoknak a bűnjel kezelése megfelelt. [82] A kutatásról, lefoglalásról szóló jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a vádlott nem tagadta, hogy nála bűncselekményből származó tárgy lenne, a lefoglalással szemben panasszal nem élt. A jegyzőkönyvet
3. augusztus hó
4. napján 22.40-kor zárták le, ekkor a vádlott aláírta. Megállapítható az is, hogy a tanúknál végzett kutatások már
5. augusztus hó
6. napjának éjszakai és hajnali óráira estek a kutatásokról szóló jegyzőkönyvek tanúsága szerint, így a vádlott azon hivatkozása, hogy azért engedték meg a nyomozók a tanúknak a hazatelefonálást, hogy gyorsabban végezzenek, mert lejárt a műszak, nem fog helyt, a nyomozók az éjszakai órákban is szolgálatban voltak. [83] Ehelyütt utal az ítélőtábla arra, hogy az ítélőtábla pótlólag nem írhat bele a kutatásról és lefoglalásról szóló jegyzőkönyvbe, az közokirat, csak az azt készítő hatóság megállapításait tartalmazhatja, ezen vádlotti indítvány nem volt teljesíthető. [84] Az eljárás során az ügyben nem járt el olyan szakértő, aki az ügyben nem volt szakvélemény adására jogosult. [85] Megállapítható, hogy a vádlott a vele szemben folytatott eljárás nyomozati, ügyészi és elsőfokú bírósági szakaszát is koncepciósnak vélelmezte, az erre utaló Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 13 bizonyítékait megjelölte, melyek azonban nem támasztották alá azon feltételezését, hogy a hatóságok törvényellenesen, manipulált bizonyítékokat létrehozva jártak volna el a bűnösségét alátámasztandó. [86] Kétségtelen, hogy a vádlott feljelentést tett ismeretlen tettes, de lényegében az elfogásnál jelen lévő, kutatást végző rendőrök ellen
7. október hó
8. napján hivatali visszaélés bűntette és bűnpártolás bűntette miatt, feljelentését a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség
9. november hó
10. napján kelt határozatával elutasította (
11. számú bírósági irat). Nem igazolódtak a törvényszék által lefolytatott bizonyítási eljárás során sem a vádlott azon állításai, amelyek bármilyen szabálytalanságra vagy törvénysértésre utalnak, többek között az sem, miszerint a lakásban lévő tanúknak (tanú4, tanú1 és név tanú3) a rendőrök megengedték a saját ingatlanjaikban végzendő házkutatás előtt olyan időben történő odatelefonálást, hogy a hozzátartozóik eltűntethették volna a kábítószereket, ezáltal a vádlottat mentő körülmény feltárását lehetetlenítették volna el. A tanú1 tetvérektől kábítószer lefoglalásra került, hogy az miért nem a utca1 lakásban történt meg, miért a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságon, a nyomozóhatóság hatáskörébe tartozó nyomozástaktikai kérdés, mint ahogy az is a nyomozóhatóság kompetenciája, hogy mely címen rendel el nyomozati cselekményeket. [87] A vádlott az előkészítő ülésen a nyilvánosság kizárása iránti kérelmet terjesztett elő, melyet a törvényszék végzéssel helyesen utasított el, mert csak a Be.436.§

(4)bekezdés

1. a)-
2. c)pontjaiban tételesen felsorolt okok alapján (erkölcsi ok, különleges bánásmódot igénylő személy védelme, minősített adat és egyéb védett adat védelme) rendelhető el zárt tárgyalás, ilyen pedig nem volt. [88] A tanúk figyelmeztetése a fenti két kivételtől eltekintve törvényes volt. [89] Eljárás hiba történt a fenti utalás szerint tanú2 és név tanúk figyelmeztetése során. (47. számú jegyzőkönyv) A Be.176.§

(1)bekezdés a) pontja alapján az tisztázásra került, hogy a vallomástétel megtagadhatják a Be.172.§

(1)bekezdése alapján. A vallomástételt a 22. jegyzőkönyvbe foglaltan jogszerűen megtagadták, ezért nem került sor további figyelmeztetésükre a Be.176.§

(1)bekezdés

1. b)-
2. d)pontban írtakra. Helyesen került alkalmazásra ekkor a Be.177.§

(5)bekezdésében írt szabály. Eszerint, ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadta. Jelen ügyben a korábban gyanúsítottként kihallgatott tanúk tekintetében a terhelti figyelmeztetés a törvényeknek megfelelően elhangzott, így a Be. irányadó rendelkezései szerint nem volt akadálya annak, hogy a gyanúsítottként vallottakat az elsőfokú bíróság felolvassa. [90] 2022. december hó 5. napján ugyanakkor a tanúkat a törvényszék visszaidézte, e tárgyaláson figyelmeztetésre kerültek a Be. 176.§

(1)bekezdés a) pontjában írtakra (önmagukat nem kötelesek bűncselekmény elkövetésével vádolni a birtoklásra vonatkozóan), elmaradt azonban a Be. 176.§

(1)bekezdés

1. b)-
2. d)pontjában írt figyelmeztetés, miszerint kötelesek a legjobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint az igazat vallani, a hamis tanúzást és Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 14 a vallomás jogosulatlan megtagadását a törvény bünteti, ha vallomást tesznek, az akkor is felhasználható, ha a vallomást a későbbiekben megtagadják. Értelemszerűen elmaradt a figyelmeztetést követően adott válasz jegyzőkönyvezése is. [91] Az igazságügyi informatikai szakértő kirendelése azon kérdésekre történt meg, amelyeket a vádlott védője indítványozott, (50. sorszám alatt). Nem felel meg a valóságnak, hogy a szakvélemény a bizonyítási eljárás során ne került volna ismertetésre, ezáltal ne lett volna a bizonyítás anyagává téve, a 62. sorszám alatt befűzött szakvélemény ismertetése házszám1 jegyzőkönyv 3. oldalán írtak szerint megtörtént. [92] A 88. számú jegyzőkönyvbe foglaltan a bizonyítási eljárás befejezését követően elhangzott az ügyészi és a védői perbeszéd, a 100. jegyzőkönyvbe foglaltan a tárgyalás a vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozatával folytatódott. Bár a Be.541.§

(1)bekezdése szerint az ügyész és a védő perbeszéde után a vádlott még felszólalhat, ez nem történt meg. A vádlott sérelmezte, hogy ezen jogára nem került kioktatásra. Ilyen kioktatást a jegyzőkönyv valóban nem tartalmaz, azonban az eljárás összes adatából az állapítható meg, hogy a vádlott bármikor bármit elmondhatott, lényeges, az eljárást befolyásoló jogsérelem nem állapítható meg. (a vádlott utóbb elmondta, hogy egy verset kívánt volna elszavalni) [93] Nem állapítható meg az eljárási szabályok megsértése a vádlott utolsó szó jogán megtett nyilatkozata kapcsán sem (100. számú jegyzőkönyv). [94] A bíró kioktatta a vádlottat, hogy az utolsó szó jogán tett nyilatkozat nem bizonyítási eljárásban történő vallomástétel. Ezt követően a vádlott verset kívánt felolvasni, és közölte, hogy korábban – amikor nem élhetett azon jogával, hogy saját védelmében felszólaljon - csak egy verset mondott volna el. Később elméleti fejtegetésekbe, jogdogmatikai értekezésbe bocsátkozott hosszan, majd alkotmányossági kérdéseket érintett, a bírót is minősítette: „lapozgassa, amit megkodifikáltam..” , „az ügyészi perbeszédre figyelt, nálunk fogta a fejét, borzolta a haját.” Az ügyészt is kritizálta, amely miatt figyelmeztetésben is részesült. [95] Az elsőfokú bíróság többször intette, hogy az ügyre vonatkozóan nyilatkozzon, nyugodjon meg. Kétszer került figyelmeztetésre abban a körben, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. [96] A jegyzőkönyv szerint a szó nem került megvonásra tőle, a korábban az eljárás során mondottakat foglalta töredezetten össze, főként elméleti síkon. [97] A Be.546.§

(1)bekezdése szerint a

(2)bekezdésben írt kivétellel az utolsó szó jogán tett nyilatkozat során a szót nem lehet megvonni. A

(2)bekezdés alapján, ha az utolsó szó jogán előadottak az eljárás elhúzását célozzák, a bíró a vádlottat figyelmezteti, ismételt esetben a szót megvonhatja. A

(3)bekezdés szerint az utolsó szó jogán előadottak nem szakíthatók félbe, kivéve, ha bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak magukban vagy rendzavarást keltenek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 15 [98] Az utolsó szó joga összefoglaló nyilatkozattételi lehetőség, ahogy elnevezése is erre utal. Jogpolitikai célja az, hogy a vádlott legyen az, aki utoljára szól a bírósághoz. Megállapítható, hogy az utolsó szó jogán előadott nyilatkozat során a vádlott figyelmeztetésére, beszéde megszakítására mindig olyan esetben került sor, amikor eltért az ügytől, sértegette a hatóságot, a szó megvonása pedig nem történt meg. Ehelyütt szükséges utalni arra, hogy a tárgyalás vezetése és méltósága megőrzése a bíró feladata, ennek keretében jogosult figyelmeztetések megtételére, a tárgyalás komolyságának megőrzéséért felelős. (Be.440.§

(1)bekezdés) [99] A vádlott részéről többször megfogalmazásra került az eljárás menetében az, hogy vele szemben koncepciós eljárás folyt, mely az eljárás irataiból nem állapítható meg. Az eljárási cselekmények a Be. szabályainak megfelelően történtek, a vádlott a nyomozás során nem kívánt védekezni (nem fog helyt védőjének azon állítása, hogy a nyomozás során nem tudott), csupán a bíróság előtt kívánt ezen jogával élni. [100] A védő által hivatkozott hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. Az eljárás tisztességes volt, nem sérült a vádlott védekezéshez, védelemhez fűződő joga, és a fegyverek egyenlőségének elve sem. [101] A bizonyítást a törvényszék teljes terjedelemben lefolytatta, további bizonyítás elrendelése nem volt szükséges. A törvényszék valamennyi olyan bizonyítékot értékelési körébe vont, amelyek a tényállás megállapítása szempontjából relevánsak voltak, ezek alapján megalapozottan állapította meg a történeti tényállást, mely mentes a Be.592.§

(2)bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, ezért a Be.591.§

(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő. [102] Az ítélet a személyi részében ugyanakkor szükséges utalni arra, hogy a vádlottal szemben jelen eljárás alatt újabb eljárás indult a Btk. 178.§

(1)bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklása büntette miatt a

1. április hó
2. napján elkövetett cselekmény kapcsán, a megalapozott gyanút az Orosházi Rendőrkapitányság közölte vele
3. április hó
4. napján és kábítószer-kereskedelem bűntette miatt a
5. augusztus
6. napján elkövetett cselekmény miatt, a megalapozott gyanút
7. szeptember
8. napján közölték vele. [103]
9. augusztus
10. napján a Gyulai Járásbíróság letartóztatásba helyezte, ezért az ítélőtábla jelen ügyben fennálló közigazgatási területre korlátozott bűnügyi felügyeletét
11. szeptember hó
12. napján kelt végzésével megszüntette. A terhelt
13. június hó
14. napjáig állt letartóztatás hatálya alatt. [104] Bár a védő felderítetlennek nevezte a tényállást, szükséges megjegyezni, hogy az előkészítő ülésen a vád indítványán kívül védői bizonyítási indítvány nem volt, bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítványt sem tett, ahogy a vádlott sem. [105] Megállapítható ugyanakkor, hogy a vádlott és védő bizonyítási indítványaikat a Be.506.§

(4)bekezdése szerint már az előkészítő ülésen előadhatták volna. A Be.520.§

(1)bekezdése szerint az

(5)-

(6)bekezdésben írt jogkövetkezmények nélkül a tárgyalás előkészítése után akkor terjeszthető elő bizonyítási indítvány, ha az indítvány alapjául Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 16 szolgáló tény vagy bizonyítási eszköz az előkészítő ülést követően keletkezett, vagy arról az indítványozó önhibáján kívül később szerzett tudomást, az indítvány valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál, feltéve, ha ennek módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált számukra felismerhetővé. Ezen esetekben is a tudomásszerzéstől számított 15 napos határidőn belül terjeszthető elő, a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni kell. Minderre a vádlott és védő a bíró által kioktatásra is került. A rendőrtanúk kihallgatásának szükségessége a reájuk terhelő vádlotti vallomás későbbi megtétele miatt utóbb merült fel, ennek kapcsán vált szükségessé az is, hogy a már kihallgatott kutatásnál jelenlévő további négy tanú ismételten visszaidézésre kerüljön. [106] A fenti jogszabályhely

(6)bekezdése szerint az informatikai szakértő kirendelésére vonatkozó indítvány került utóbb elrendelésre, mert a vizsgálandó bizonyíték kapcsán nem volt megállapítható, hogy arról a vádlott és a védő már korábban tudott volna, ugyanakkor az ügy elbírálása, a tényállás tisztázása szempontjából lényeges volt. A törvényszék az indítványt teljesítette. Amennyiben az indítványozott bizonyítás nem szükséges az ügy elbírálásához, a később előterjesztett indítvány érdemi indoklás nélkül is elutasítható. (Be.520.§

(5)bekezdés) A Be.520.§

(7)bekezdése szerint a fentebb kifejtettek szerint kell eljárni bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítvány esetében is. [107] Az igazságügyi elmeorvosszakértő kirendelésére vonatkozó indítványt helyes indokkal utasította el a törvényszék, melyet az ítélet

1. oldal
2. bekezdésében indokolt. [108] Bizonyítás folyt az elsőfokú eljárásban a lefoglalt pénz eredetére is, további bizonyítás e körben határidőben nem került felajánlásra. [109] A
3. számú jegyzőkönyvbe foglaltan a törvényszék elutasította a vádlott azon bizonyítási indítványát is, miszerint rendeljen ki egy másik igazságügyi informatikai szakértőt arra, hogy a korábbi szakértő díja elfogadható-e, mert azt eltúlzottnak találta. Az elutasítást a törvényszék nem indokolta, de nyilvánvalóan helyesen döntött, hiszen a szakértői díj megállapítása a hatóságok feladata, nem szakkérdés, a költség viseléséről pedig az ítéletben történik döntés. [110] Az ítélőtábla nem észlelte azon megalapozatlansági hibákat sem, amelyekre a vádlott és védő felhívták a figyelmet. [111] vont. Iratellenes megállapítást nem tett a törvényszék, téves logikai következtetést sem [112] A vádlott vallomása rendkívül szerteágazó volt. Először arra hivatkozott, hogy tanú3ba szerelmes volt, őt akarta menteni, magára vállalva a cselekményt, illetve a nyomozók is fenyegették azzal, hogy névnek baja eshet. [113] Majd találgatások útján arra hivatkozott, hogy egy korábbi bicikli lopás alkalmával tehették be a lakásába az ismeretlen elkövetők a kábítószert, majd azt mondta, az ingatlanban élő másik személy, tanú6 helyezhette oda, majd az eljáró nyomozókat vádolta, Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 17 mondván ők vitték magukkal és pakolták le azokat, majd tanú1ot és tanú2ot vádolta, mondván ők terítették szét a kábítószer jelentős részét a lakásban. [114] Kétségtelen, hogy a vádlott állításainak egy részét az eljárás során meghallgatott tanúk közül a lakásban tetten értek megpróbálták alátámasztani, azonban a törvényszék helyesen mérlegelte e bizonyítékokat, és a vádlotti vallomást nem fogadta el tényállás alapjául. [115] A védő által hivatkozott, a vádlott ártatlanságát alátámasztó bizonyítékkal (igazságügyi informatikai szakvéleményben megjelenített telefonszám alapján tanú1 felelőssége irányába ható szöveges üzenet) a törvényszék behatóan foglalkozott ítéletében, az ott leírtakkal az ítélőtábla egyetértett. [116] Az a védő által hivatkozott tény, miszerint a tanú1 tetvérekkel szemben is kábítószer-kereskedelem bűntette miatt folyt büntetőeljárás, a szöveges üzenettel együtt sem alkalmas annak bizonyítására, hogy a testvérek vitték volna a lefoglalt jelentős mennyiségű kábítószert a vádlott által használt lakásba. A tőlük lefoglalt kábítószer igen csekély mennyiségű volt, velük szemben kábítószer birtoklása vétsége miatt indult eljárás jelen ügyhöz kapcsolódóan. [117] A vádlotti nyilatkozat szisztematikusan arra irányult, hogy a vádhatóság által rendelkezésre bocsátott okiratok bizonyító erejét kikezdje, az eljárási cselekményeket foganatosító nyomozók szavahihetőségét, eljárásuk jogszerűségét cáfolja, ezáltal bizonyítékokat rekesztessen ki. A rendőröket bűncselekmények elkövetésével vádolta, mondván mentő körülményeket hallgattak el, megfenyegették, hogy tanú3nak esik baja, ha nem csinálja, amit mondanak, pénz tűnt el a lefoglalásnál, stb. Utóbb az ügyészséget szakszerűtlenséggel, a bíróságot közömbösséggel vádolta a koncepcióját tovább erősítve, miszerint nem tudja a hatóságoknál ártatlanságát bizonyítani, pedig arra nem is lenne köteles. A vádlott, valamint tanú4, tanú3, tanú1, tanú2 nyilatkozatai részben ellentmondanak az okiratokban írtaknak, valamint a kihallgatott rendőrtanúk vallomásainak, azonban helyesen mérlegelve a törvényszék a rendőrtanúk koherens nyilatkozatát fogadta el, mellyel cáfolták a fenti vallomásokat, valamint az okiratokban foglaltakkal egyeztek. [118] A törvényszék ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékokat teljeskörűen felsorolta, ismertette, minden vádlotti felvetésre reagált, bizonyíték értékelő tevékenységével, következtetéseivel, indokolásával az ítélőtábla minden tekintetben egyetértett. Nem felel meg a valóságnak, hogy indokolási kötelezettségét megszegte volna. [119] Arra tekintettel, hogy a másodfokú eljárásban nem volt sikeres tanú1 és tanú2 tanúkénti idézése, a
4. december hó
5. napján jegyzőkönyvbe foglalt vallomásuk a törvényi figyelmeztetések és az arra adott válaszok elmaradása miatt nem volt felhasználható bizonyítékként, azt mellőzni kellett. Utal ugyanakkor az ítélőtábla arra, hogy ezen vallomásokat a törvényszék a többi bizonyítékkal összevetve nem fogadta el, mert az elfogadott bizonyítékok azokat megcáfolták. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 18 [120] A megalapozottan megállapított tényekre figyelemmel a vádlott és védő érvelése más tényállás megállapítására nem vezetett eredményre, mert megalapozottan megállapított tények mellett a bizonyítékok felülmérlegelésére a másodfokú eljárásban nincs törvényi lehetőség. [121] A vádlott bűnösségének megállapítására vont következtetés okszerű, felmentésre az ítélőtábla sem bűncselekmény, sem bizonyítottság hiányában nem látott lehetőséget. [122] A kábítószer-kereskedelem bűntette tényállását a vádlott megvalósította, az e körben kifejtett törvényszéki indokolás teljes és helytálló. [123] A Legfelsőbb Bíróság 1/
6. Jogegységi Határozatában írtak szerint a kereskedés a piac oly módon történő működtetése, hogy a haszonszerzési törekvés tetten érhető. Rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adás-vétel, melynek keretében nemcsak az eladó és a vevő, hanem a közreműködők is tettesként vonhatók felelősségre. [124] A kábítószer-kereskedés céljából történt megszerzés, készletezés is megvalósítja a kábítószer-kereskedelem bűntettének befejezett alakzatát. A kereskedelmi célú megszerzés akkor is a kereskedelem körébe tartozik, ha többlet magatartás nem tartozik hozzá. [125] A törvényszék helyesen fejtette ki, hogy a kereskedésre miért tudott következtetést vonni. Az is megállapítható volt a házkutatás során megtalált kábítószerek mennyisége, fajtái, a porciózáshoz, méréshez, szükséges eszközök (simítózáras zacskók, mérlegek) alapján, hogy a kábítószereket nem saját fogyasztásra tartotta, hanem vagyoni haszonszerzés céljából történő továbbértékesítésre szánta, illetve értékesített is belőle. [126] Nem osztotta az ítélőtábla a vádlott védőjének azon felvetését, hogy a vádlott csupán a Btk.
7. §

(1)bekezdésében írt kábítószer birtoklása bűntettéért lenne felelősségre vonható. [127] A büntetés kiszabás körében irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság többnyire helyesen sorolta fel. Az időmúlás enyhítő körülmény, a másodfokú eljárásban újabb másfél év eltelt, mely nem a vádlott hibájából következett be. Súlya azonban kisebb, mert az elsőfokú eljárás két évet meghaladó tartama (az elsőfokú eljárás

1. január és
2. február között folyt) részben a vádlott adagolt, változtatott vallomásának is betudható. Ugyan a vádlott eljárási joga, hogy csak a bírósági eljárásban tegyen vallomást, akkor kezdje a védekezést a teljes iratanyag ismeretében, de a Be. a fentebb írtak szerint éppen az időszerű ítélkezés követelménye és a pertartam rövidítése érdekében szigorú határidőket tartalmaz a bizonyítási indítványok előterjesztésére vonatkozóan. Késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítványa pedig több is volt a vádlottnak. Az igazságügyi informatikai szakértő kirendelésével kapcsolatos indítvánnyal összefüggően ugyanakkor igazolható volt, hogy a bizonyítandó tényről és bizonyítási eszközről később, az előkészítő ülést követően szerzett a vádlott tudomást. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 19 [128] Az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék által kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés a cselekmény tárgyi súlyával és a bűnösségi körülményekkel nem arányos, azoknak a rendelkező részben írt mértékű jelentős felemelése indokolt, az ügyészi érvelés minden tekintetben helytálló. A törvényhozó 5-20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, a középmérték 12 és fél év. [129] A vádlott korábban már három alkalommal volt felelősségre vonva kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt, korábbi büntetései visszatartó erőt nem képviseltek. [130] További súlyosító körülmény, hogy a jelen eljárás hatálya alatt újabb kábítószerrel kapcsolatos ügyben került meggyanúsításra, és állt kényszerintézkedés hatálya alatt. (Kúria 56/
3. Bk. véleménye II/
4. pontja) Esetében már a törvény szigorának alkalmazása szükséges, az ítélőtábla 9 évben határozta meg a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértékét a törvényszék által helyesen felsorolt bűnösségi körülmények és a cselekmény tárgyi súlya alapján. A középmértéktől így is elmaradó tartamot az enyhítő körülmények indokolták. [131] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározása törvényes, mint ahogy a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjának meghatározása is. [132] A Btk.50.§

(2)bekezdése szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre kell ítélni. A vádlottnak vagyona nincs, elmondása szerint a cselekmény elkövetése idején

1. augusztusig a egyéb1 árult, havi jövedelme 400.000 forint volt.
2. augusztus hó
3. napjától
4. június
5. napjáig letartóztatásban volt más ügyben, pénzbüntetés kiszabását megalapozó jövedelme nincs. Esetében a pénzbüntetés kiszabásának feltételei jelenleg nem állanak fenn, ahogyan azt a törvényszék helyesen indokolta. [133] Helyesnek tartotta az ítélőtábla a rendelkezést a vagyonelkobzás körében, az ítélet
6. oldal 2-
7. bekezdéséig, illetve
8. oldal
9. bekezdésében írtakkal egyetértett. [134] A Btk.74/A. §

(1)alapján az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető b) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett.

(2)Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés [176.§

(4)és

(6)bekezdés, 177.§

(1)bekezdés

1. b)pont,
2. c)pont
3. cb)alpont és

(2)-

(3)és

(5)bekezdés], kábítószer termesztése, előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása [178.§ Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II 20

(1)-

(5)bekezdés és 179. §], a kábítószer készítésének elősegítése [182.§

(1)-

(4)bekezdés], a kábítószer-prekurzor forgalomba hozatala, szállítása, azzal közvetítői tevékenység végzése [135] [183.§

(1)bekezdés a) pont] elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. [136] A

(3)bekezdés szerint nem rendelhető el vagyonelkobzás az

(1)és

(2)bekezdés esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekmény elkövetéséből származik. [137] Az ítélőtábla a vagyonelkobzást a vádlottnál talált pénzösszegre törvényesnek találta a Btk.74/A.§

(2)bekezdés a) pontja alapján. A vagyonelkobzás alól ellenbizonyítással lehet mentesülni, tehát a vádlottnak kellett volna bizonyítani, hogy a tőle lefoglalt pénzre nem vonatkoztathatók az

(1)és

(2)bekezdésben írt szabályok. A vádlott előadása a megtalált pénzre különböző, valóságtartalma megcáfolható volt. Az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenysége szerint nem igazolta a pénz legális eredetét, mely következtetéssel az ítélőtábla egyetértett. [138] A bűnjelekkel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezései a törvényszéknek helytállóak. [139] A fent írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 600.§

(1)bekezdés b) pont alapján megtartott tárgyaláson a Be.606.§

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva a Be.605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [140] A vádlott személyi azonosító igazolványának száma megváltozott, melyet az ítélőtábla a Be. 451.§

(3)bekezdése alapján megjelölt. [141] Rögzítette az ítélőtábla az ítélet rendelkező részében a vádlott által közigazgatási területre korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött idő tartamát is. Budapest,

1. október hó
2. napján dr. Magócsi István dr. Fatalin Judit dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék
3. február hó
4. napján kelt 21.B.15/2022/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.162/2024/
6. számú ítéletével eszközölt változtatással
7. október hó
8. napján jogerőre emelkedett. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2024/78-II Budapest,
9. október hó
10. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke 21