A határozat elvi tartalma: Sajtó-helyreigazításnak van helye, ha a közlemény egésze szempontjából fontos körülménnyel kapcsolatban csak a cikk címében szerepel lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, akkor is, ha a cím ilyen értemezését a cikk további része nem erősíti meg, de nem is oszlatja el. Győri Ítélőtábla Pf.I.20.069/2021/4 .szám A Győri Ítélőtábla dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Fodor Tímea (cím6) által képviselt Felperes1 (cím2.) felperesnek dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Kovács Loránd (cím9) által képviselt alperes1 (cím10.) I.r., Alperes2 (cím1.) II.r. alperesek sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- február
- napján meghozott P.20.025/2021/
- számú ítélete ellen az alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 7.620,- (Hétezerhatszázhúsz) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 48.000,- (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az I. r. alperes internetes oldalán
- május 20-án „Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” címmel cikk jelent meg. [2] A cikk a napilap1 információira hivatkozva – többek között – az alábbiakat közölte: „Erzsébetvárosban a járványhelyzet alatt több 10 millióért kötöttek szerződést Név1ékkel. Miközben több ellenzéki vezetésű településen, kerületben jut pénz zsíros megbízási szerződésekre, megemelt vezetői fizetésekre, vagy megkérdőjelezhető fejlesztésekre, más területen megszorítanak. Van, ahol egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvoda pedagógusok – bérét csökkentették egyik, másik helyen jelentősen”. [3] A cikk ezt követően azt taglalta, hogy a felperes a vírus elleni küzdelem helyett a párttárs ügyvédi irodáját tömi ki – törvénysértően kötött szerződés alapján – 10 milliókkal, és hogy „a Név2 család és a párt ügyvédjének irodájával kötött szerződés annak tükrében is megdöbbentő, hogy a napilap1 információi szerint a kerületben dolgozó óvodapedagógusoknak a megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük. Annyi azonban biztos, hogy az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntették.” Győri Ítélőtábla I.Pf.20.069/2021/4 [4] 2 A II. r. alperes az I. r. alperes kiadója. [5] A felperes
- május
- napján kelt, és az I. r. alperes által
- május 28-án átvett helyreigazítási kérelmében sérelmezte a cikk címét, valamint az alábbi megállapításokat: - „E.-ban a járványhelyzet alatt több 10 millióért kötöttek szerződést (…).” „Miközben több ellenzéki vezetésű településen, kerületben jut pénz zsíros megbízási szerződésekre megemelt vezetői fizetésekre, vagy megkérdőjelezhető fejlesztésekre, más területeken megszorítanak. Van, ahol egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvoda pedagógusok – bérét csökkentették egyik, másik helyen jelentősen”. „A napilap1 információi szerint a kerületben dolgozó óvodapedagógusoknak a megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük, annyi azonban biztos, hogy az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntették.” [6] Arra hivatkozott, hogy a helyreigazítani kívánt közlés minden ténybeli alapot nélkülöz és teljességgel valótlan, ezért az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérte: „helyreigazítás: Budapest Főváros ...Önkormányzatáról valótlanságot híreszteltünk.
- május
- napján a www.hirportal1.hu online felületünkön közzétett „Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Felperes1 egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvodapedagógusok – bérét csökkentette, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy Budapest Főváros ... Önkormányzat az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntette.” [7] Az I. r. alperes a helyreigazítási kérelmet nem teljesítette. [8] A felperes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. tv. (Smtv.)
- §
- pontjára és 12.§-ára, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (Pp.) 495., 496.,
- §-aira alapozott keresetében az alábbi helyreigazító közlemény sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben, közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül történő 5 napon belüli közzétételére kérte kötelezni az I. r. alperest a www.hirportal1.hu honlapon olyan módon, hogy a helyreigazító közlemény (helyreigazítás) az eredeti a https://www.hirportal1.hu/.../ linken a cím alatt, a lead felett – legalább 30 napig, illetve addig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető, és Győri Ítélőtábla I.Pf.20.069/2021/4 3 a www.hirportal1.hu kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, jelenjen meg 24 óra időtartamban az alábbi cím, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhető: „Helyreigazítás: Budapest Főváros ... Önkormányzatáról valótlanságot híreszteltünk”: „Helyreigazító közlemény:
- május
- napján a www.hirportal1.hu online felületünkön közzétett „...” című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Felperes1 egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvodapedagógusok – bérét csökkentette, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy Felperes1 az éves szinten 100 ezer forintos ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntette.” [9] Keresetét azzal indokolta, hogy az I. r. alperes a napilap1 információira hivatkozva valótlanul híresztelte mind a cikk címében, mind annak bevezető részében, hogy Budapesten az ellenzéki vezetésű kerületek elvettek az óvónők pénzéből, csökkentették a bérüket. [10] Úgy vélte, hogy a cikk állításai egyértelműen vonatkoztathatók rá, miután a cikk jelentős része az ...Önkormányzatról szól, és már leadben is megnevezésre került E.. [11] Nem ítélte relevánsnak, hogy a cikk címében és bevezető részében szereplő „elvettek”, „megszorítanak”, „csökkentették” igék utóbb a cikkben már feltételes módban szerepelnek. [12] Arra is utalt, hogy az I. r. alperes felelőssége annak ellenére fennáll, hogy a valótlan tényeket a napilap1től vette át, miután valótlan tény híresztelése esetén is van helye helyreigazításnak. [13] Állápontja szerint a 24 órás közlés megfelel a bírói gyakorlatnak. [14] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [15] Vitatták, hogy a sérelmezett cikkben azt állították volna, hogy a felperes csökkentette az óvodapedagógusok bérét. [16] Előadták, hogy a cikk a felperessel kapcsolatban csupán annyit állított, hogy az óvodapedagógusoknak E.-ban a megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük, és az óvodapedagógusok fizetésének csökkenését (és nem csökkentését) a nagyértékű ügyvédi megbízási szerződéssel állították párhuzamba. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.069/2021/4 4 [17] Azt is vitatták, hogy a cikk bevezetőjében foglaltak minden önkormányzatra vonatkoznak. Kifejtették, hogy a teljes cikket elolvasva kiderül az olvasó számára, mely önkormányzatokról szól a cikk, és mely önkormányzatok, mely lépéseit kritizálja a szerző. [18] Indokolatlannak ítélték a kezdőoldalon és 24 órában történő helyreigazítás közzétételt. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a www. hirportal1.hu
- május 20-i számában „Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” címmel megjelent cikk miatt a portálon 24 órán keresztül, önálló hírként a főoldalon „Helyreigazítás az >Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből< címmel megjelent cikk miatt” szövegezéssel jelenjen meg cím, illetve a cikk elérhetőségi helyén, a cím alatt és a lead felett, amíg a cikk elérhető, de minimum 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás:
- május
- napján a www.hirportal1.hu online felületén közzétett >Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből< című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Felperes1 egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvódapedagógusok – bérét csökkentette, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy Budapest Főváros ... Önkormányzat az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntette.” [20] Kötelezte a II. r. alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 50.800,- Ft perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 36.000,- Ft illetéket. [21] Az egyéb béren kívüli juttatások (ruhapénz, E.-pótlék) körében az alperesek védekezést nem terjesztettek elő, így a kereset ezen részét a bíróság nem vitatottnak tekintette. [22] Az Smtv.12.§
(1)-
(2)bekezdéseire, a Pp. 495-
- §-aira és a Kúria PK.
- sz. állásfoglalására utalással rögzítette, hogy a perben az I. r. alperes volt köteles a sajtóközlemény valóságát bizonyítani, még akkor is, ha más sajtószerv közleményét vette át. [23] Idézte a Kúria PK.
- számú állásfoglalásának II. és III. pontját, amely szerint a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Ha a cikkben írt kijelentés tényállításnak minősül, a sajtószerv alapvetően akkor mentesül a helyreigazítási kötelezettség alól, ha azt tudja bizonyítani, hogy az adott állítás valós. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.069/2021/4 5 [24] Rámutatott arra, hogy a sérelmezett cikk bevezetőjében írtak a cikkben megemlített önkormányzatokra összességükben és egyenként is vonatkoznak. A cikk címe azt sugallja, hogy olyan önkormányzatokról lesz szó a cikkben, akik különböző megszorításokat, elvonásokat eszközöltek az általuk fenntartott intézmények dolgozóinál, köztük a címben és a bevezetőben kiemelt óvodapedagógusoknál is. A konkrétan a felperest említő részben a feltételes módban megfogalmazott bércsökkentés lehetősége nem ellensúlyozza a bevezetőben, illetve a címben írt (és ekként kiemelt) csökkentésre vonatkozó állítást. [25] Az alperesi érveléssel szemben az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az olvasóban éppen az a meggyőződés alakul ki a cikket elolvasva, hogy a címben és bevezetőben írt megszorítások, elvonások generálisan a cikkben szereplő valamennyi önkormányzatra vonatkoznak. A cikk címe a figyelemfelhívást szolgálja és az abban megfogalmazott valótlan tényállítás (jelen esetben valótlan tény híresztelése) nem tompítja a cikk további részében a feltételes mód használata. [26] Miután az alperesek pervesztesek lettek, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. r. alperest a felperes perrel kapcsolatban felmerült és felszámított költségei, valamint az ügy tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. [27] Az ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)–
- d)pontjai szerinti felülbírálati jogkör gyakorlásával az ítélet részbeni megváltoztatásával a helyreigazító közleményből az alábbi szövegrész mellőzését kérték: „Valótlanul híreszteltük, hogy Felperes1 egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvodapedagógusok – bérét csökkentette.” [28] Arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, mert a fellebbezésben kifogásolt tényt a cikk nem tartalmazza. Megismételték, hogy a felperes vonatkozásában a cikk nem állítja az önkormányzati dolgozók fizetésének csökkentését, csak azt tartalmazza, hogy megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük, ami nem azonos a fizetés csökkentésével. [29] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezésének helybenhagyását kérte. [30] A fellebbezés nem alapos. [31] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján annak fellebbezett részében, a Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezett döntését a jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg. Döntésének indokait az ítélőtábla teljeskörűen osztja, azokat nem ismétli meg, a fellebbezés kapcsán csupán rámutat az alábbiakra. [32] Az alperesek a fellebbezésükben vitatták, hogy a felperesről azt híresztelték, hogy önkormányzati dolgozók – így óvodapedagógusok – fizetését csökkentette. Megismételték, hogy erre vonatkozó következtetés nem vonható le a sérelmezett cikkből. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.069/2021/4 6 [33] A cikk tartalma és értelmezése kapcsán az ítélőtábla is utal a Kúria PK.
- számú állásfoglalásának II. pontjára, amely szerint a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell értékelni. E szempontok figyelembevételével kell megállapítani, hogy a sajtóközlemény kifogásolt részében, illetőleg a közlemény egészében – esetleg a címében – kifejezett tényállításaival meghamisítja-e, hamis színben tünteti-e fel a valóságot, így indokolja-e a helyreigazítást. A Kúria kitért arra is, hogy a jogsértő közlés történhet – közvetetten – célzásokkal, utalásokkal, egyes tényállásrészek elhagyásával, a tényálláselemek téves következtetésre indító csoportosításával is, és ilyen esetben is lehetővé kell tenni a helyreigazítást. [34] Az elsőfokú bíróság a fenti állásfoglalásban kifejezésre jutatott szövegkörnyezetben történő értelmezés elve alapján a cikk egyes állításait nem önmagukban, hanem a kifogásolt szöveg egyéb kijelentéseivel összefüggésben ítélte meg. Alkalmazta továbbá az ugyancsak a bírói gyakorlat által kialakított érintettre méltányos értelmezés elvét is, amely szerint, ha a kifogásolt közleménynek több lehetséges értelmezése is van, és ezekből legalább egy alkalmas a jogsérelem megállapítására, akkor ezt az értelmezést kell alapul venni. Ezzel a bírói gyakorlat kifejezésre juttatja, hogy a közlésben rejlő értelmezési nehézségek hátrányai nem terhelhetők az érintettre (pl. Kúria Pfv.IV.20.727/2011/4.). [35] Az ítélőtábla rámutat arra is, hogy a cikk címe nem egy a cikk mondatai vagy fordulatai között, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és a cikk tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés, amelynek így adott esetben a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet. Ez a kiemelő, hangsúlyozó szerep az írás címének önálló jelentőséget ad, amihez önálló értékelésnek kell társulnia a személyiségvédelem körében. Az írás címének megítélése ezért nem oldható fel a többi résszel való együttes értékelésben. A cikk címe műfajából és az említett szerepéből adódóan természetes módon tartalmazhat leegyszerűsítést, pontatlanságot: mind a figyelemfelkeltés indokolt mértéke, mind a tartalom lényegi megragadásának szüksége behatárolja a címadás pontosságát. Az így előálló leegyszerűsítések, pontatlanságok jogszerűségének kérdése azonban nem azon múlik, hogy a cikk többi, kifejtő része ellensúlyozza-e azokat, hanem azon, hogy önmagukban véve olyan pontatlanságnak tekintendők-e, amelyek nem félrevezetők vagy megtévesztők valamely lényeges információ tekintetében. A cikk egésze szempontjából fontos körülménnyel kapcsolatban ugyanis a sajtócikk címében – sajátos szerepe miatt – önmagában sem szerepelhet lényeges, megtévesztő pontatlanság, valótlanság (az Alkotmánybíróság 8/2018 (VII. 5) sz. határozata). [36] A fentiek alapján a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a sérelmezett cikk címéből és bevezetéséből a cikk olvasója alappal vonhatta le azt a következtetést, hogy az óvónők fizetését a cikkben szereplő valamennyi önkormányzat csökkentette. [37] Az „ezek a polgármesterek” kifejezés alkalmas ugyanis arra, hogy az olvasóban azt rögzítse, hogy a cím állítása (elvettek az óvónők pénzéből) a cikkben szereplő összes polgármesterre (és így önkormányzatra) vonatkozik. Erre erősít rá, hogy közvetlenül a cím után a cikk a felperest nevesíti, majd rátér az önkormányzati dolgozók – köztük az Győri Ítélőtábla I.Pf.20.069/2021/4 7 óvodapedagógusok – bércsökkentésére, és ezt követően ismét a felperes működésével foglalkozik. [38] Tény ugyan, hogy a cikk a további részében a felperessel kapcsolatban már feltételes módot használ (csökkenhetett a fizetésük), de mivel a cím, valamint felvezetés hangsúlyosan a fizetések csökkentését helyezi előtérbe, az olvasóban egyértelműen kialakulhatott az a vélekedés, hogy a felperesre is vonatkozik az önkormányzati dolgozók – köztük óvodapedagógusok – bérének csökkentésére vonatkozó állítás, és ezt az értelmezést nem oszlatja el egyértelműen a cikk további része. [39] Ezért az I. r. alperes valótlan tény híresztelőjeként kötelezhető volt helyreigazító közlemény közzétételére. [40] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] Miután az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése és az illetékekről szóló
- évi XCIII. tv. (Itv.)
- §
(1)bekezdése alapján a II. r. alperest kötelezte a részben a felperes által felszámított ügyvédi munkadíjból, részben pedig az ügy tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, és az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illetékből álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,
- május
- dr. Lezsák József sk. sk. dr. Molnár Andrea sk. dr. Sarmon Hedvig a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: