A határozat elvi tartalma: Fellebbezés megalapozott visszautasítása illetékhiány miatt. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkhf.VI.30.496/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 A felszámoló képviselője: dr. Nagy János Árpád ügyvéd cím1 A kifogást tevő hitelező: hitelező1 A kifogást tevő hitelező képviselője: Munz és Társai Ügyvédi Iroda cím2 Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban A fellebbezést benyújtó fél: kifogást tevő hitelező A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.355/2021/
- számú végzés Kúria VI.Fpkhf.30.496/2021/4 2 Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. Megállapítja, hogy a kifogást tevő hitelező 30.000 (harmincezer) forint szükségtelenül megfizetett fellebbezési eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós elleni felszámolási eljárásban elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az 5.Fpkh.455/2020/
- számú végzésével a hitelező kifogását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(3)bekezdése alapján elutasította. [2] A végzés ellen a kifogást tevő hitelező nyújtott be fellebbezést, amely alapján a Fővárosi Ítélőtábla előtt 15.Fpkhf.43.355/
- ügyszámon indult másodfokú eljárás. Az ítélőtábla
- sorszámú végzésével a fellebbezés hiánypótlását rendelte el, melyben egyfelől a Cstv.
- §
(3)bekezdés szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése d) pontja alapján a fellebbezés alapjául szolgáló anyagi, illetve eljárási jogszabálysértés megjelölésére, ezen felül pedig arra hívta fel a kifogást tevő hitelezőt, hogy igazolja a 30.000 forint másodfokú eljárási illetéknek az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. §
(3)bekezdésének megfelelő, a Fővárosi Törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történt megfizetését. [3] A kifogást tevő a másodfokú bíróság felhívására megjelölte a fellebbezését álláspontja szerint megalapozó anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést, és az O. részéről „Belföldi átutalási megbízási státusza” megnevezésű okiratot csatolt. [4] A Fővárosi Ítélőtábla ezt követő megkeresésére a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala azt a tájékoztatást adta, hogy adatai szerint nem állapítható meg a kifogást tevő hitelező részéről 30.000 forint eljárási illeték megfizetése a Fővárosi Törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012334 számú illetékbevételi számlájára. Kúria VI.Fpkhf.30.496/2021/4 3 A fellebbezéssel támadott határozat [5] Az ítélőtábla végzésével a kifogást tevő fellebbezését a Pp. 366. §
(2)bekezdése és a 367. §
(2)bekezdése alkalmazásával visszautasította. [6] Végzésének indokolásában rögzítette, hogy hiánypótlási felhívását a kifogást tevő hitelező a fellebbezési eljárási illeték megfizetésére vonatkozó részében nem teljesítette, az illeték szabályszerű megfizetését nem igazolta. Rámutatott, hogy a hitelező által csatolt, az O. „Belföldi átutalási megbízási státusza” megnevezésű okiratból kitűnően a hitelező
- március 22-én ugyan a Fővárosi Törvényszék kedvezményezett részére, de a 0148301300000000 számlaszámra utalt át 30.000 forintot, amellyel szemben a Fővárosi Törvényszék illetékbevételi számláját – amelyre a fellebbezési illetéket meg kell fizetni – a Magyar Államkincstár 10032000-01012334 számon vezeti. [7] A kifogást tevő hitelező igazolási kérelmét, amelyben a hiánypótlási határidő elmulasztását kívánt kimenteni, a Fővárosi Ítélőtábla a 15.Fpkhf.43.355/2021/
- számú jogerős végzésével visszautasította. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [8] A kifogást tevő hitelező az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte a Fővárosi Törvényszék 5.Fpkh.455/2020/
- számú végzése ellen benyújtott fellebbezés érdemi elbírálására. [9] Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla végzése – az azt megelőző hiánypótlás teljeskörűsége nélkül – ellentétes a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltakkal. [10] Előadta, hogy a csatolt utalási bizonylat szerint a 30.000 forint fellebbezési eljárási illetéket megfizette, ugyan nem a Fővárosi Törvényszék eljárási illetékszámlájára, hanem az előirányzat felhasználási keretszámlára. Hangsúlyozta, hogy az utalási bizonylat adatai alapján az illeték rendeltetése beazonosítható volt. A téves alszámlára történő utalás – álláspontja szerint – nem eredményezhette a fellebbezés visszautasítását, különösen azért nem, mert az ítélőtábla hiánypótlási felhívása nem tartalmazott figyelmeztetést arra, hogy az illetékutalás a Fővárosi Törvényszékhez nem a megfelelő számlaszámra történt. [11] A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében a fellebbezés visszautasítását kérte érdemi elbírálásra való alkalmatlansága miatt. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria VI.Fpkhf.30.496/2021/4 4 [12] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [13] A felszámoló fellebbezésre tett észrevételében foglaltak miatt a Kúra elsőként azt rögzíti, hogy nem volt eljárásjogi akadálya az ítélőtábla végzésével szembeni fellebbezés érdemi elbírálásának. A kifogást tevő hitelező perorvoslati kérelme rendelkezett valamennyi, a Pp. 371. §
(1)bekezdésében írt tartalmi elemmel: idetartozóan az irat első bekezdése pontosan és számának megfelelően megjelölte az ítélőtábla fellebbezéssel támadott határozatát [371. §
(1)bekezdés a) pont], amelyet nem rontott le a fellebbezést jelentő másodlagos petitumban megjelenő elírás, és feltüntette a konkrét jogszabályhely [366. §
(2)bekezdés] megjelölésével azt az eljárási jogszabálysértést is, amelyre alapítottan az ítélőtábla döntését támadta [371. §
(1)bekezdés d) pont]. [14] Az ügyben másodfokon eljárt tanács elnöke a Pp. 367. §
(1)bekezdésének, 366. §
(2)bekezdésének és 115. §
(2)bekezdésének megfelelően járt el, amikor a másodfokú bíróságra hiányosan érkezett fellebbezéssel kapcsolatban – ideértve a fellebbezési eljárási illeték megfizetésének elmaradását is – hiánypótlást rendelt el. Hiánypótlásra felhívó végzésének tartalma a [2] bekezdésben ismertetettek szerint nem csak az illetékhiány ténye és a mulasztás következményei tekintetében egyértelmű, de félreérthetetlen a fellebbezési eljárási illeték szabályszerű megfizetésének mikéntjét illetően is. A kifogást tevő hitelező maradéktalanul azzal tehetett eleget a bíróság hiánypótlási felhívásának, ha az illetéknek a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. §
(3)bekezdésének megfelelő, vagyis a Fővárosi Törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történt megfizetését igazolja a megszabott határidőn belül. [15] A fellebbezés álláspontjától eltérően a bíróságnak a fentieket meghaladóan nem volt feladata a hiánypótlás körében, és jogköre sem egyéb intézkedéssel – akár a téves számlára fizetett illeték átvezetése érdekében – eljárni a hiányosan előterjesztett fellebbezéssel kapcsolatban. A kellő tartalommal bíró hiánypótlásra felhívó végzés alapján a fellebbező fél kötelezettségébe tartozott a felhívás teljesítése, idetartozóan annak ellenőrzése, hogy az általa teljesített utalás a jogszabályban és a végzésben is megjelölt illetékbevételi számlára történt-e. Amennyiben nem, annak korrigálásáról is maga a fél gondoskodhatott volna a hiánypótlási határidőn belül, annak érdekében, hogy hiányosan benyújtott fellebbezése érdemben elbírálható legyen. [16] Rámutat egyben a Kúria, hogy a fellebbezés illetékhiányához, majd pedig a hiány fennmaradásához az vezetett lényegében, hogy a kifogást tevő hitelező nem a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. §
(1)bekezdésében írtak szerint járt el: a hitelező az adott törvényszék Kincstárnál vezetett – a bíróságok központi honlapján közzétett – illetékbevételi számlájának számáról nem a bíróságok központi honlapjának adatai alapján győződött meg, hanem előadása szerint e célból általános internetkeresőt használt. [17] Az ítélőtábla eljárása abban a részében is megfelelt a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. §-ában támasztott eljárásrendnek [6/A. §
(8)bekezdés], ami az illetékfizetés tényének ellenőrzését – átutalásos fizetés esetén – a Kincstártól kapott illetékbevételi számlakivonat adataira kiterjedően írja elő. Kúria VI.Fpkhf.30.496/2021/4 5 [18] Mindebből következően az ítélőtábla megalapozottan következtetett a kifogást tevő fellebbezésének hiányos jellegére, és eredménytelen hiánypótlási felhívását követően helytállóan döntött a hiányos fellebbezés visszautasításáról. [19] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [20] Az eredménytelenül fellebbező hitelező a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles. A Pp. 86. §
(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával mellőzte a Kúria a kifogást tevő hitelező eljárási költségben marasztalását a felszámoló javára, mivel a felszámoló a fellebbezésre tett észrevételét – szintén eredménytelenül – egyedül a fellebbezés visszautasítása iránt terjesztette elő, érdemben a fellebbezésre nem nyilatkozott. [21] Jelen másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt, ezért a kifogást tevő hitelező az általa elektronikusan megfizetett 30.000 forint illetéket jogosult visszaigényelni az adóhatóságtól. Erről a Kúria az adóhatóságot határozata egy példánya megküldésével a fellebbezéssel támadott határozatot hozó ítélőtábla útján értesíti [Itv. 80.§
(1)bekezdés i) pont, 81. §
(2)bekezdés, 44/
- (XII. 20.) PM rendelet]. [22] el. A Kúria a fellebbezést a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
- március
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: