← Magyarország

Bfv.826/2024/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Ha az elsőfokú bíróság a Be. CI. Fejezet szerinti külön eljárásban hozta meg az ítéletet, és a terhelt felkutatására tett intézkedések a másodfokú eljárásban eredményre vezettek, a másodfokú eljárásban a tárgyalás kitűzése kötelező, amelynek elmulasztásával feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.
  2. A jelenlét jogának megsértésével megvalósított feltétlen eljárási szabálysértés megelőzi a specialitás szabályainak megsértése miatti szabályok alkalmazását. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.826/2024/
  3. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
  4. január
  5. járművezetés ittas állapotban vétsége … Debreceni Járásbíróság, 53.B.53/2021/34., ítélet, tárgyalás, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok:
  6. január
  7. Másodfok: Debreceni Törvényszék, 1.Bf.86/2022/10., végzés, tanácsülés,
  8. május
  9. Az indítvány előterjesztője: Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.86/2022/
  10. számú végzését hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség összegének a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria 2.Bfv.826/2024/11-I 2 [1] I. A Debreceni Járásbíróság a
  11. január
  12. napján, a terhelt távollétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozott 53.B.53/2021/
  13. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki – saját szóhasználatával – ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
  15. §

(1)bekezdés], ezért 1 év szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad részének a kitöltését követő napban állapította meg. [2] A védelmi fellebbezés folytán másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. május
  2. napján meghozott 1.Bf.86/2022/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
  4. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség B.451/2024/
  5. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
  6. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  7. §
(2)bekezdés f) pont I. fordulat és a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra való hivatkozással, eljárási szabálysértés okán. [4] Okfejtése szerint a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozta meg a jogerős ügydöntő határozatát a terhelttel szemben, a Be. CI. Fejezetének szabályai szerint eljárva. A Miskolci Törvényszék Büntetésvégrehajtási Csoportja ugyanis – más ügyben –
  1. november
  2. napján európai elfogatóparancsot bocsátott ki a terhelttel szemben, amely alapján a terheltet
  3. március
  4. napján külföldön elfogták, átadási letartóztatásba helyezték, majd
  5. április
  6. napján a magyar hatóságoknak átadták, és még aznap az
  7. számú bv. intézetbe beutalták. [5] Mindeközben a támadott ügyben
  8. január
  9. napján hozta meg a Debreceni Járásbíróság az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében megtartott nyilvános tárgyaláson az 53.B.53/2021/
  10. számú ítéletét, amelyben a terhelt bűnösségét megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. Az elsőfokú ítélettel szemben a terhelt kirendelt védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. [6] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság
  11. április
  12. napján a tudomásuk szerint ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette az 1.Bf.86/2022/
  13. számú, a másodfokú tanácsülés
  14. május
  15. napjára történő kitűzéséről szóló értesítést és a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség másodfokú indítványát, majd
  16. május
  17. napján tanácsülésen eljárva a Debreceni Járásbíróság 53.B.53/2021/
  18. számú ítéletét helybenhagyta, ezzel az ítélet jogerőre emelkedett. [7] Érvelése szerint jelen esetben annak ellenére, hogy a terhelt a másodfokú eljárás idején már Magyarországon, ismert helyen tartózkodott a
  19. számú bv. intézetbe, részére a másodfokú bíróság a tanácsülésről szóló értesítést – az eljárási szabályok megsértésével – nem kézbesítette, majd a másodfokú eljárásban személyes meghallgatása is elmaradt, ezzel a specialitás szabályán alapuló mentesség elhárításának megkísérlésére nem került sor, ezért a jogerős elítélés a specialitás szabályain alapuló mentességet sérti. [8] Mindemellett arra is hivatkozott, hogy a másodfokon eljáró törvényszék, mivel nem kézbesítette törvényesen a terhelt részére a másodfokú tanácsülés kitűzéséről szóló értesítést és nem biztosította a terhelt részére a Be.
  20. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított jogosultságai gyakorlását – a nyilvános ülés vagy tárgyalás tartásának lehetőségét, amelyen a terhelt személyesen részt vehet – a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályt is vétett, hiszen olyan személy távollétében bírálta el az ügyet, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező lett volna. Kúria 2.Bfv.826/2024/11-I 3 [9] Mindezek alapján a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.86/2022/
  1. számú végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú eljárás ismételt lefolytatására utasítását indítványozta. [10]
  2. A Legfőbb Ügyészség a BF.816/2024/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt pontosított tartalommal tartotta fenn. [11] Kifejtette, hogy miután a terheltet a magyar hatóságoknak akkor adták át, amikor jelen ügyben a Debreceni Törvényszék előtt még folyamatban volt a másodfokú eljárás, a másodfokú bíróságnak – az ügy tanácsülésen való elintézésével szemben – a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján a terhelt az ügyész és a védő jelenlétével tárgyalást kellett volna tartania, ahol a terhelt kihallgatásának, a terhelt távollétében tartott tárgyalás anyaga lényegének ismertetésének, valamint – ha szükséges – további bizonyítás felvételének lett volna helye. [12] Utalt rá, hogy a jelenlét jogának megsértésével megvalósított feltétlen eljárási szabálysértés megelőzi a specialitás szabályainak megsértése miatti szabályok alkalmazását. A megelőző feltétlen eljárási szabálysértés megállapításának esetén a Kúriának nincs lehetősége a specialitás mint eljárási akadály elhárítására a Be. 721/A. §
(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával. [13] Mindezek alapján a megtámadott másodfokú jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és a Debreceni Törvényszék új másodfokú eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [14]
  1. A Kúria a
  2. november
  3. napján meghozott Bfv.II.826/2024/
  4. számú végzésével a terhelttel szemben kiszabott 1 év szabadságvesztés, 5 év közúti járművezetéstől eltiltás, 2 év közügyektől eltiltás, továbbá 80.469 forint bűnügyi költség végrehajtását felfüggesztette. [15] III. A felülvizsgálati indítvány – a Legfőbb Ügyészség pontosított átiratának megfelelően – alapos. [16]
  5. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  6. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  7. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [17] 2.
  8. A Be.
  9. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] A Be. 428. §
(1)bekezdése alapján a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le [
  1. a)pont], vagy ha a bíróság a jelenlét jogáról lemondott vádlottat kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre [
  2. b)pont]. [19] A jelenlét jogáról le nem mondott terhelt tárgyalási távolléte azonban értelemszerűen csak akkor értékelhető feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésként, ha a távollétében való eljárásra a törvény nem biztosít lehetőséget. [20] Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott, a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárásban pedig a terhelt tárgyalási jelenléte nyilvánvalóan nem kötelező, sőt, a terhelt személyes részvételének a hiánya éppen ezen eljárási forma sajátossága. A terhelt személyes jelenléte e külön eljárás folytatását kifejezetten kizárja. Amennyiben a terhelt a tárgyaláson részt vesz, az a törvény erejénél fogva az általános eljárási szabályokhoz való Kúria 2.Bfv.826/2024/11-I 4 visszatérést jelenti. A Be. CI. Fejezete szerinti eljárásban tehát nem önmagában a terhelt távolléte, hanem az képezheti felülvizsgálat tárgyát, hogy a külön eljárás feltételei valóban fennálltak-e. Azok hiányában ugyanis az általános szabályok szerint kell eljárni. A Be. CI. Fejezete szerint, de e külön eljárás törvényi feltételeinek hiányában a terhelt távollétében megtartott tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenlétét a törvény kötelezően előírja [Bfv.II.449/2020/8. (BH 2021.9.)]. [21] 2.2. Az ügyiratokból megállapíthatóan a jelen ügyben a Debreceni Járási Ügyészség a B.3014/2020/5. számú vádiratával 2021. február 11. napján emelt vádat a terhelttel szemben, melyben a terheltet a 2020. szeptember 6. napján elkövetett cselekménye miatt járművezetés ittas állapotban vétsége elkövetésével vádolta. [22] Az elsőfokú bíróság – miután a terheltet a 2021. április 21. napjára tűzött előkészítő ülésre idézni nem tudta, a terhelt felkutatására tett intézkedései pedig eredményre nem vezettek – 2021. május 12. napján elfogatóparancsot bocsátott ki. A bíróság 2021. június 15. napján kelt felhívására a Debreceni Járási Ügyészség B.3014/2020/10. szám alatt, a Be. 749. §
(1)bekezdése alapján az eljárás terhelt távollétében lefolytatására tett indítványt. [23] A bíróság a terhelt részére
  1. június
  2. napján védőt rendelt ki, a
  3. január
  4. napjára kitűzött tárgyalásra a terheltet hirdetményi úton idézte, majd az ügyész és a védő jelenlétével megtartott tárgyaláson ügydöntő határozatot hozott, amellyel szemben a védő enyhítés végett jelentett be fellebbezést. [24] Mindezt megelőzően a terhelttel szemben a Debreceni Törvényszék Büntetésvégrehajtási Csoportja
  5. október
  6. napján 6.SZV.302/2021/
  7. számon hazai, majd
  8. november
  9. napján 6.SZV.302/2021/
  10. számon európai elfogatóparancsot bocsátott ki a terhelttel szemben, a Debreceni Járásbíróság 53.B.259/2020/
  11. számú, a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 18.Bf.235/2020/
  12. számú határozatával
  13. március
  14. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 1 év szabadságvesztés büntetés és az ítélet által elrendelt, a Debreceni Járásbíróság 53.B.920/2018/
  15. számú ítéletével kiszabott 8 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében. [25] Az európai elfogatóparancs eredményeként a terheltet
  16. március
  17. napján külföldön elfogták, hazaszállítására és átadására
  18. április
  19. napján került sor, ugyanezen a napon az
  20. számú bv. intézet vele szemben a szabadságvesztéseket foganatba vette. [26] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályának
  21. április
  22. napján a Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja részére küldött XXNBFO/1667/
  23. számú tájékoztatása szerint a terhelt az európai elfogatóparancs alapján történő elfogását követően
  24. március
  25. napjától-
  26. április
  27. napjáig volt átadási letartóztatásban külföldön és közben a specialitás szabályáról nem mondott le, melyre tekintettel a vele szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától. [27] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügyben a védői fellebbezés folytán megindult másodfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék a
  28. március
  29. napján kelt bírói utasítással,
  30. május
  31. napjára tanácsülést tűzött ki, amelyre a tudomásuk szerint ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette a tanácsülés kitűzéséről szóló értesítést és a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség másodfokú indítványát. [28] Ezt követően a másodfokú bíróság a
  32. május
  33. napján megtartott tanácsülésen eljárva a Debreceni Járásbíróság 53.B.53/2021/
  34. számú ítéletét helybenhagyta, ezzel az ítélet jogerőre emelkedett. [29] 2.
  35. A Be.
  36. §
(3)bekezdése a bíróság eljárását a távollévő terhelt ellen abban az esetben teszi lehetővé, ha a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan Kúria 2.Bfv.826/2024/11-I 5 feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált [
  1. a)pont], a felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre [
  2. b)pont], és azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja [
  3. c)pont]. [30] A Be. 747. §
(4)bekezdése szerint a
(3)bekezdés
  1. b)pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha a terhelt felkutatása érdekében bizonyítás felvételére, adatszerző tevékenység folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására került sor [
  2. a)pont], a bíróság körözést, vagy – ha annak feltételei fennállnak – elfogatóparancsot bocsátott ki [
  3. b)pont], és a körözés vagy elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre [
  4. c)pont]. [31] A Be. 749. §
(1)bekezdése alapján a bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el. Az indítvány beszerzése céljából a Be. 750. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság tájékoztatja az ügyészséget a távollétes eljárás feltételeinek fennállásáról, ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné. [32] Az ügyészség indítványa nyomán a Be. CI. Fejezete szerint folytatott eljárásban a terheltet a Be. 135. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hirdetményi úton kell idézni a tárgyalásra, illetve az ügydöntő határozatot is a Be. 135. §
(2)-
(5)bekezdésében előírt szabályokat betartva, hirdetményi úton kell a részére kézbesíteni. [33] Ennek megfelelően a távollétes eljárás feltételeinek hiányában, ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést megvalósítva jár el a bíróság, ha elfogatóparancs kibocsátása, illetve az erre irányuló ügyészi indítvány nélkül tér át a külön eljárásra (Bfv.II.1025/2014/6., Bfv.II.134/2015/8.). Ugyanezt a következményt vonja maga után, ha a bíróság nem várja meg, hogy a törvényben meghatározott tizenöt nap alatt eredményre vezet-e az elfogatóparancs, és az ügyészséget ezen határidő letelte előtt hívja fel a távollétes eljárás lefolytatása tárgyában történő indítvány megtételére (Bfv.I.1245/2020/8.), vagy ha a Be. CI. Fejezetében meghatározott külön eljárás lefolytatására irányuló ügyészi indítvány birtokában kitűzött tárgyalásra a terheltet nem idézi meg hirdetményi úton (Bfv.I.1254/2020/7., Bfv.II.771/2017/8.). [34] Az ügyiratok igazolják, hogy a járásbíróság a fentebb felsorolt, az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésére vezető eljárási szabálysértéseket elkerülve, a szükséges intézkedések megtételével meggyőződött a külön eljárásra való áttérés törvényi feltételeinek fennállásáról. Az elfogatóparancs kibocsátását követően a Be. 747. §
(4)bekezdés c) pontjában szabott határidő bevárásával tájékoztatta az ügyészséget a Be. 750. §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségével összhangban, majd az ügyészség indítványa alapján kitűzött, és a védő jelenlétében megtartott tárgyalásra szabályosan idézte a terheltet hirdetményi úton. [35] Ezzel ellentétben a másodfokú bíróság a terheltet érintő fellebbezésnek a Be. CI. Fejezete szerinti eljárásban történő elbírálásával már a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósított meg. A terhelt külföldön történő elfogására ugyanis
  1. március
  2. napján, hazaszállítására és átadására
  3. április
  4. napján, vagyis az elsőfokú ítélet
  5. január 3-i kihirdetését követően, az ügy másodfokú elbírálása idején került sor, így ez időponttól kezdve nem tekinthető a Be.
  6. §
(3)bekezdés a) pontja szerint elérhetetlennek. [36] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 Irányelve (
  1. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről
  2. cikke szerint a terhelt távollétében meghozott ítélet esetén a terheltnek joga van új tárgyaláshoz. A hivatkozott rendelkezés szerint: „A tagállamok biztosítják, hogy ha a gyanúsított vagy a vádlott nem volt jelen a saját tárgyalásán és a
  3. cikk
(2)bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, az érintett személynek joga van Kúria 2.Bfv.826/2024/11-I 6 egy új tárgyaláshoz, vagy más olyan jogorvoslathoz, amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását, ideértve új bizonyíték megvizsgálását, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet. E tekintetben a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában áll jelen lenni, ténylegesen részt venni, a nemzeti jog szerinti eljárásoknak megfelelően, továbbá a védelemhez való jogokat gyakorolni”. [37] A magyar jog ennek megfelelően biztosítja a terhelt távollétében hozott ítélet esetén – pusztán erre tekintettel – a perújítás lehetőségét [Be. 637. §
(1)bekezdés g) pont, Be. 752. §
(4)bekezdés]. Annak érdekében pedig, hogy az elsőfokú eljárás megismétlése, illetve a rendkívüli jogorvoslati eljárás elkerülhető legyen akkor, ha a bíróság a terhelt távollétében hozott nem jogerős ítéletet, de a terhelt tartózkodási helye még az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően ismertté válik, megalkotta a Be. 752. §
(1)-
(3)bekezdésében írt szabályozást. [38] A Be. 752. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott vagy a védő által indítványozott további bizonyítást vesz fel. Ez nem értelmezhető másképp, mint hogy a terhelt tartózkodási helyének a másodfokú eljárásban való ismertté válását követően kitűzött tárgyaláson a terhelt részvétele kötelező. Ha ez nem biztosítható, úgy az eljárást a Be. CI. Fejezetének alkalmazására visszatérve kell befejezni. [39] Jelen ügyben a terhelt felkutatására tett intézkedések a fent írtak szerint a másodfokú eljárásban, az ügy tanácsülésre kitűzését (2022. március 10.) követően, de a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát (2022. május 10.) megelőzően vezettek eredményre (elfogás: 2022. március 24., átadás: 2022. április 21.), ezért a Be. 752. §
(1)bekezdésében előírt tárgyalás másodfokú bíróság általi kitűzése nem lett volna mellőzhető. A terhelt másodfokú eljárás idején történt elfogásának ténye eltérést nem engedő módon kényszeríti ki a Be. 752. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi parancs teljesítését. [40] Következésképpen, amikor a másodfokú bíróság a terhelt elfogását követően tárgyalás kitűzését mellőzve, a terhelt távollétében hozott másodfokú eljárást érdemben befejező határozatot, ezzel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, egyben a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulat alapján felülvizsgálati okot is megtestesítő eljárási szabálysértést valósított meg. [41]
  1. Ami a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség indítványában érvényesített további, a Be.
  2. §
(2)bekezdés f) pontjában felülvizsgálati okot illeti – amivel a Legfőbb Ügyészség helytállóan érvelt –, a jelenlét jogának megsértésével megvalósított feltétlen eljárási szabálysértés megelőzi a specialitás szabályainak megsértése miatti szabályok alkalmazását. A megelőző feltétlen eljárási szabálysértés megállapításának esetén a Kúriának nincs lehetősége a specialitás mint eljárási akadály elhárítására a Be. 721/A. §
(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával [Bfv.I.373/2022/9. (BH 2023.94.)]. A Kúria kizárólag akkor orvosolhatja a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértését a terhelt lemondásával vagy az arra jogosult állam – jelen esetben külföldi ország – hozzájárulásával, ha ennek következtében lehetségessé válhat a Be. 721/A. §
(8)bekezdése szerinti határozat – a megtámadott jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartásának – meghozatala. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha a specialitás szabályának megsértése az egyetlen, feltétlen hatályon kívül helyezést érdemlő eljárási szabálysértés az ügyben. Ha azonban a specialitás elvén kívül eső abszolút eljárási szabályt is megvalósít a (másodfokú) bíróság, az értelemszerűen önmagában akadályát képezi a megtámadott határozat Be. 721/A. §-ában írt eljárást követő esetleges hatályában fenntartásának {Bfv.I.373/2022/9. [87]}. Kúria 2.Bfv.826/2024/11-I 7 [42] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulatában írt abszolút eljárási szabálysértés ténye ezért a Be. 649. §
(2)bekezdés f) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok megvalósulását érintő részletes állásfoglalást is szükségtelenné teszi. [43] 4.1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság végzését a Be. 663. §
(2)bekezdése és a
(4)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az abszolút eljárási szabálysértést megvalósító másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [44] 4.2. A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Debreceni Törvényszék a megismételt eljárást a Be. 752. §
(1)bekezdésének előírásai szerint folytassa le. Ha a terhelt a megismételt másodfokú eljárás során esetleges ismeretlen helyen tartózkodása okán újfent elérhetetlenné válik, az ügydöntő határozatot a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárás szabályai szerint kell meghozni. [45] A másodfokú bíróságnak ugyancsak vizsgálnia kell, hogy a megismételt másodfokú eljárásban a terheltet megilleti-e a specialitás, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eu.tv.) 30. §
(1)bekezdésében írt szabályán alapuló mentesség, és ha igen, az az Eu.tv. 30. §
(2)bekezdése szerint elhárult-e, avagy – a Be. 721/A. § szerinti eljárás keretében – elhárítható-e. [46] 4.3. A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [47] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.826/2024/
  3. számú végzése
  4. január
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. január
  7. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.