A határozat elvi tartalma: Az egyéni ügyvédként eljáró jogi képviselőnek a képviseleti tevékenysége során a cégkapuját kell használnia. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.102/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Felperes: felperes felperes címe A felperes jogi képviselője: Dr. Rodek Margit ügyvéd felperesi képviselő címe Alperes: ... Önkormányzata alperes címe Az alperes jogi képviselője: Dr. Burrat Husam ügyvéd alperesi képviselő címe A per tárgya: elmaradt illetmény és szabadságmegváltás megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Kúria III.Kpkf.45.102/2021/2 2 Elsőfokon eljárt bíróság neve: Pécsi Törvényszék, 9.K.701.605/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 9.K.701.605/2021/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes ... Önkormányzatának főállású polgármesteri tisztségét töltötte be 2014 és 2019 között, majd újraválasztását követően
- október
- napjáig. Keresetében 2015-től
- október
- napjáig tartó időszakra 3.059.491 forint szabadságmegváltás megfizetésére kérte kötelezni az alperest, havi bruttó 299.151 forint illetményére, valamint az őt megillető évenkénti 39 munkanap szabadságára tekintettel. Kérte továbbá kötelezni az alperest háromhavi végkielégítés címén 897.453 forint, továbbá
- október
- napja és
- október
- napja közötti időtartamra 171.971 forint elmaradt illetmény megfizetésére is. Az elsőfokú bíróság a 9.K.701.605/2020/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.701.156 forintot és kamatát elmaradt illetmény és szabadságmegváltás címén, 66.000 forint perköltséget, továbbá ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [2] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az ítéletet megváltoztatva a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, harmadlagosan a marasztalási tőkeösszeg 2.056.686 forintra történő leszállítását kérte. Az elsőfokú végzés [3] Az elsőfokú bíróság a 9.K.701.605/2020/
- számú végzésével az alperes fellebbezését visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján a Kp. 29. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgálatatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)
- §
(1)bekezdés b) pontja, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
- §
(1)bekezdése alkalmazásával. Indokolásában Kúria III.Kpkf.45.102/2021/2 3 kifejtette, hogy az alperes jogi képviselője az ítélet elleni fellebbezést nem a fenti jogszabályi rendelkezések által meghatározott módon, cégkapun, hanem ügyfélkapun terjesztette elő. A fellebbezés [4] Az alperes a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a fellebbezés elbírálását kérte. [5] Hivatkozott a
- november 28-29-i Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozás (CKOT)
- számú állásfoglalására, amely szerint az egyéni ügyvéd az ekapcsolattartás szempontjából természetes személy, ezért jogosult ún. KÜNY regisztrációra és ügyfélkaput nyithat. Ugyanakkor a vonatkozó Kr. kizárólag a tárhelyhasználat – mint hivatalos kézbesítési cím – szempontjából határozza meg az egyéni ügyvéd gazdálkodó szervezeti jellegét a cégkapu tekintetében. Természetes személyként az egyéni ügyvéd az ügyfélkapun keresztül is jogosult feladni az elektronikus leveleit, még azokat is, amelyek az ügyvédi tevékenységéhez tartoznak. [6] Álláspontja szerint az ügyfélkapuról küldött beadvány biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül érkezik, megfelel a Pp.
- §-ában foglalt feltételeknek, így a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmények (jelen esetben a keresetlevél – jelen ügyben fellebbezés – visszautasítása) nem alkalmazhatók az ügyfélkapuról érkezett beadvány esetén. [7] Hangsúlyozta, hogy az interneten hozzáférhető és a Kúria által is közzétett gyakorlati alkalmazás szerint a bírósági iratot minden esetben a cégkapura kell, hogy küldjék, akkor is, ha az előzményi irat esetleg az ügyfélkapuról érkezett. [8] Hivatkozott arra is, hogy az interneten széles körben ismertté vált, valamint gyakorlatként kialakult, és a Kúria honlapján közzétett egységes Civilisztikai Kollégiumvezetői állásponttal szemben alkalmazott gyakorlat veszélyes, félrevezető, és hátráltatja a jogbiztonságot, valamint az érdemi ügyvédi tevékenységet. Amennyiben a fenti közzétételre nem került volna sor, cégkapun keresztül nyújtotta volna be a fellebbezési kérelmet tekintve, hogy annak joghatása azonos a cégkapun benyújtottakkal. A felperes észrevétele [9] A felperes észrevételében kiemelte, hogy a CKOT állásfoglalásait tartalmazó közlemény bevezető része szerint a szakmai testület ülésein a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt, amelynek állásfoglalásai a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást. Ez alapján az elsőfokú bíróság végzése nem jogszabálysértő, annak helybenhagyását kérte a Kúriától. Kúria III.Kpkf.45.102/2021/2 4 A Kúria döntése és jogi indoka [10] A fellebbezés megalapozatlan az alábbiak szerint. [11] A Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 608. §
(1)bekezdése értelmében az Eügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít részére. A Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, ha az elektronikus úton kapcsolattartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. [12] A Kr. 91. §
(1)bekezdése alapján az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. [13] Mindezekből következően a fellebbezés előterjesztésére a felperes jogi képviselőjének a cégkapuját kellett használnia. Mivel az egyéni ügyvéd ügyfélkapujáról előterjesztett fellebbezés elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és a Kr.-ben meghatározott módon történő előterjesztésnek minősül, a fellebbezés visszautasításának volt helye. [14] A Kúria irányadó gyakorlata következetes (pl. Kpkf.VII.39.247/2021/2., Kpkf.II.40.702/2021/2.), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 27/A. §-ában foglaltakra is figyelemmel – 2020. április 1. napjától „bírák tanácskozása nevében” már nem tehető közzé jogértelmezési célú állásfoglalás. [15] A Kúria a fentiek alapján a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvéd ügyfélkapun előterjesztett fellebbezését visszautasító végzést annak helyes indokainál fogva a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés rövid tartalma [16] Az egyéni ügyvédként eljáró jogi képviselőnek a képviseleti tevékenysége során a cégkapuját kell használnia. Záró rész Kúria III.Kpkf.45.102/2021/2 5 [17] Az alperesnek a másodfokú eljárásban nem merült fel költsége, ezért a Kúriának e körben a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése, Pp. 82. §
(1)bekezdése, valamint a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján nem kellett rendelkeznie. [18] Az eljárás az alperes illetékmentességére tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján illetékmentes, ezért az illeték megfizetéséről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [19] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Suba Ildikó s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő