A határozat elvi tartalma: A csalás tényállásszerűsége szempontjából (alanyi oldalon) annak van jelentősége, hogy az elkövetőnek kezdettől fogva, azaz az adott ügylet létrejöttekor sem volt szándékában az abból következő teljesítés megtétele (visszafizetés). Csalás esetén ez a meglévő akarat az, amivel a megtévesztés létrejön, aminek következtében a sértett tévedésben lévén, úgy rendelkezik a vagyonáról, ahogy azt egyébként nem tette volna. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.403/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Kisvárdai Járásbíróság, 12.B.64/2019/106., ítélet, tárgyalás,
- április
- Kúria 3.Bfv.403/2023/6 Másodfok: 2 Nyíregyházi Törvényszék, 3.Bf.287/2022/11., ítélet, nyilvános ülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kisvárdai Járásbíróság 12.B.64/2019/
- számú és a Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.287/2022/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kisvárdai Járásbíróság a
- április 6-án kihirdetett, 12.B.64/2019/
- számú ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)pont,
(5)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)pont,
(4)bekezdés b) pont], csalás bűntette [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)pont,
(4)bekezdés b) pont] és társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] miatt mint különös és többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 9 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte, s megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a polgári jogi igényről, a bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. Kúria 3.Bfv.403/2023/6 3 [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- szeptember 13-án jogerős, 3.Bf.287/2022/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt büntetését 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra enyhítette. A szabadságvesztés büntetést a terhelttel mint többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, a korábbi büntetéséből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, pontosította a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az eljárt bíróság által megállapított – a felülvizsgálati indítvánnyal érintett – irányadó tényállás lényege a következő: A terhelt
- évet követően rendszeresen kijárt külföldre, hogy sportfogadásokban vegyen részt abból a célból, hogy egy nagyobb nyereményt érjen el. Nagy nyereményt azonban nem ért el, ennek ellenére több személyt (3 sértettet) jogtalan, rendszeres haszonszerzés végett ebben a tényben megtévesztett, majd tévedésben is tartott.
- tényállási pont: – A terhelt
- év decemberében megismerkedett az
- számú sértettel, akit a saját külföldi sportfogadási tevékenységébe kívánt bevonni. Az
- számú sértett 100.000 forint összeget kölcsönadott a terheltnek, amelyet rövid időn belül a terhelt vissza is fizetett. – A terhelt, miután a fenti esetet követően az
- számú sértett bizalmát elnyerte, pontosabban meg nem határozhatóan,
- év elején újra megkereste az
- számú sértettet azzal, hogy sürgősen szüksége lenne 2 hétre 800.000 forint kölcsönre, amelyet a terhelt meg is kapott, majd pontosabban meg nem határozhatóan, 2016 májusát megelőzően az
- számú sértett újabb 500.000 forint kölcsönt bocsátott a terhelt rendelkezésére. Az átvett kölcsönösszegeket nem fizette vissza, hanem jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette az
- számú sértettet abban, hogy ezen összegek visszafizetése szándékában áll, és erre van reális lehetősége. – Ezt követően, 2016 májusában a terhelt újra megkereste az
- számú sértettet azzal, hogy rendelkezik egy külföldi sportfogadásból származó „nagy nyereménnyel”, melynek a „lehívásához” és a nyeremény felvételéhez pénzre van szüksége. A terhelt további kölcsön fejében 27.000.000 forint visszafizetését ígérte a sértettnek. Az
- számú sértett bízva ebben – pontosabban meg nem határozhatóan –átadott újabb 2.200.000 forintot azzal, hogy
- május
- napjáig rendezze a terhelt a tartozását. – A terhelt az ígért összegeket nem fizette meg az
- számú sértettnek, akit továbbra is – pontosabban meg nem határozhatóan – hónapokon át,
- nyár végéig hitegetett, mert azt adta elő, hogy a „nagy nyeremény” átvételét két külföldi illetékes vizsgálja, amelyhez újabb pénzösszegek kellenek, továbbá 53.000.000 euró értékű nyertes szelvényét egy külföldi gazdasági társaság megvásárolná, valamint külföldi informátorát ki kell fizetnie. Az
- számú sértettnél a terhelt megtévesztő „nagy nyereményt” ígérő, és azzal rendelkező magatartása célt ért, és több részletben, két alkalommal 300.000 forintot, egy-egy alkalommal 400.000 forint és 500.000 forint összeget, összesen még 1.500.000 forintot adott át a terhelt részére abból a célból, hogy a részére ígért pénzt megkaphassa. Kúria 3.Bfv.403/2023/6 4 – A pénzösszegek kérésének idején nem volt szándékában visszafizetni a sértett pénzét, és erre reális lehetősége sem volt, hiszen valójában nem is nyert a fogadásokon, az általa állított „nagy nyereménnyel” nem rendelkezett, illetve anyagi helyzete sem tette lehetővé a kölcsönök és sportfogadásra átvett pénzösszegek visszafizetését. Így az
- számú sértettnek összesen 5.000.000 forint kárt okozott azzal, hogy megtévesztő magatartásával, valamint a valótlan anyagi helyzete – „nagy nyeremény” megléte – látszatának keltésével őt jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette, tőle készpénzt kért kölcsön, annak visszafizetésének szándéka nélkül. – A cselekménnyel okozott kár megtérült, azt a terhelt
- október
- napján fizette vissza a sértett részére.
- tényállási pont: – A terhelt és társa – akivel szemben a Kisvárdai Járási Ügyészség a
- július
- napján kelt, B.1278/2020/
- számú határozatával a büntetőeljárást 1 év időtartamra felfüggesztette – 2019 júliusában, pontosabban meg nem határozható időpontban, előzetesen megegyeztek abban, hogy a
- számú sértettől pénzt fognak kérni. – A terhelt társa 2019 júliusa körül – pontosabban meg nem határozható időpontban – megkereste a
- számú sértettet abból a célból, hogy tőle pénzt kérjen kölcsön üzleti célú befektetésre, valójában azonban olyan szerencsejáték fogadásra, melyre külföldön került volna sor oly módon, hogy a pénzt a terhelt sportfogadásokon fogja majd megjátszani. – Minderről nem tájékoztatták a
- számú sértettet, így őt tévedésbe ejtették, majd tévedésben tartották a kölcsönkért pénz felhasználását illetően, hiszen a terhelt társa úgy kért tőle kölcsön pénzt, hogy a pénzszerzés valódi célját a sértett előtt nem fedte fel. – A terhelt társa azt ígérte a
- számú sértettnek, hogy minél több pénzt ad – rajta keresztül – a terheltnek, annál több pénzt adnak majd vissza neki. Tévedésbe ejtették a sértettet azzal, hogy amennyiben átad a terhelt társa részére 2.000.000 forintot, akkor azt üzleti befektetésre használják fel a terhelttel együtt, és a befektetett összeg magas hozamából annak dupláját, 4.000.000 forintot fognak neki visszaadni 3 hónapon belül. – A sértett a fenti ajánlattól vonakodott, ezért a terhelt társa több esetben telefonon megkereste, hogy meggyőzze őt. 2019 augusztusában a terhelt társa már azt az ajánlatott tette a sértettnek, hogy amennyiben 2.500.000 forintot átad, akkor ő 3 hónapon belül garantáltan 6.000.000 forint készpénzt ad neki vissza. A sértett ekkor is abban a hiszemben volt, hogy a tőle kölcsönkért pénzt a terhelt és társa olyan üzleti befektetésre fogja felhasználni, amely rövid időn belül a fenti garantált magas hozamot hozza. – A megtévesztett
- számú sértett
- augusztus
- napján a terhelt társának átadott 2.000.000 forintot, majd ezt követően 500.000 forintot abban bízva, hogy a fent részletezett Kúria 3.Bfv.403/2023/6 5 üzleti befektetésükből származó bevételből a terhelt és társa 3 hónapon belül 6.000.000 forintot adnak neki vissza. – Az ily módon – sértettet megtévesztve megszerzett – 2.500.000 forint összeget ezt követően a terhelt és társa külföldön szerencsejátékokra fordította. Sem a 2.500.000 forint készpénz kölcsönkérésekor, sem annak átadásakor, illetve megszerzését követően nem folytattak semmilyen üzleti tevékenységet, illetve – mivel azt kizárólag szerencsejátékokra költötték – a pénz visszafizetése sem állt szándékukban, és erre reális esélyük sem volt. – A sértett fenti módon való megtévesztése után a terhelt és társa pénzt nem fizettek vissza a
- számú sértettnek, a sértett többszöri kérésére a terhelt és társa csak hitegették őt a pénz visszafizetésével. –
- február
- napján a sértett és férje a terhelt társának lakásán találkozott a terhelttel és társával, ahol a terhelt már azt az ígéretet tette, hogy az általuk kölcsönadott 2.500.000 forintra 7.000.000 forintot fizetnek vissza a sértettnek kettő részletben, ez azonban szintén csak ígéret maradt. – A terhelt és társa fenti cselekményükkel a sértett részére 2.500.000 forint kárt okoztak, mely kár megtérült, azt a terhelt társa a nyomozás során a sértettnek visszafizette, aki polgári jogi igényt nem terjesztett elő. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára és a
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozással a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokai szerint a bíróság a 2. és 4. tényállási pontban szereplő tényekből a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével téves jogkövetkeztetést vont le, mivel a csalás bűntettének megállapításához szükséges törvényi tényállási elemek hiányában állapította meg a bűnösségét. [6] Az indítványozó szerint az elsőfokú bíróság nem derítette fel kellően a tényállást, helytelen módon értékelte a bizonyítékokat, és ezzel összefüggésben téves következtetéseket tett. Sérelmezte a tényállás 1. pontja vonatkozásában, hogy a bíróság a sértett vallomását hitelesnek fogadta el, holott az nem volt életszerű. [7] A tényállás 2. pontja nem tartalmazza a csalás megállapításához szükséges valamennyi törvényi tényállási elemet, ugyanis a részéről nem volt károkozási szándék a kölcsönök felvételekor, valamint a kölcsönöket vissza is fizette. Továbbá ezen tényállási pont nem tartalmaz a sértett tévedésbe ejtésére, tévedésben tartására utaló elkövetési magatartást. Kúria 3.Bfv.403/2023/6 6 [8] Kifejtette, hogy a tényállás 4. pontja szerinti cselekményt nem követte el, egyrészt mert nem ő kért kölcsön a sértettől, hanem a társa, másrészt a sértettnek kára nem keletkezett, mivel az megtérült. [9] Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság többszörös visszaesőként szabta ki vele szemben a büntetést. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.501/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Az ügyészi álláspont szerint a felülvizsgálati indítványnak az a része, amelyben a terhelt az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, a tényállás megalapozottságát támadja, törvényben kizárt. Az indítvány azon része sem vizsgálható érdemben, amelyben a terhelt azt állítja, hogy az alapügyben eljárt bíróság törvénysértően szabta ki a büntetést vele, mint többszörös visszaesővel szemben, mivel e kérdés elbírálása egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra tartozik. [12] Hivatkozott arra, hogy az alapügyben hozott jogerős ügydöntő határozat szerinti tényállás alapján a bíróság törvényesen állapította meg a terhelt bűnösségét a 2. és 4. tényállási pontokban írt cselekményekben, és minősítette e cselekményeket, tekintettel a jogtalan haszonszerzési célzatra, a tévedésbe ejtésre, mint az elkövetési magatartásra, valamint az ezzel okozati összefüggésben a sértettek oldalán bekövetkezett kárra figyelemmel csalásnak. [13] Ugyanakkor az ügyészség szerint, mivel a 4. tényállási pont azt rögzíti, hogy a sértettel közvetlen kapcsolatban a terhelt társa állt, a kölcsön összegét személyesen ő kérte a sértettől, valamint a sértett a kért pénzösszeget a terhelt társának adta át, ezért a terhelt a 4. tényállási pontban írt cselekményt nem társtettesként, hanem bűnsegédként követte el. Az elkövetői minőség téves megállapításának a kiszabott büntetés törvényessége szempontjából jelentősége nincs, a terhelttel szemben nem került sor törvénysértő büntetés kiszabására. [14] Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [15] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-
- d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.403/2023/6 7 [17] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [18] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [20] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a 2. és 4. tényállási pontban folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pont –
- tényállási pont] és társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont –
- tényállási pont] megállapította. [21] Az indítvány kifogása jogi kifogás, ugyanis arra vonatkozik, hogy a terheltnek a károkozási szándéka hiányzott, erre a megállapított tényekből vonható következtetés, és nem történt tévedésbe ejtés, a kárt pedig visszafizette. Ez kétségtelenül nem ténybeli, hanem jogi következtetés, az adott jog alkalmazására vonatkozó kifogás. [22] A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. [23] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálati indítvánnyal érintett –
- pontja alapján a terhelt és a sértett között a megállapodás valójában arra vonatkozott, hogy a terhelt egy külföldi sportfogadásból származó nagy nyereménnyel rendelkezik, melynek a felvételéhez pénzre van szüksége. A kölcsön fejében 27.000.000 forint visszafizetését ígérte a sértettnek. A terhelt ezt mondta a sértettnek, és a sértett ebben hitt a terheltnek. Ez a kettőjük közötti kapcsolat lényege. [24] Ehhez képest viszont a terhelt nem rendelkezett semmilyen nyereménnyel. A kölcsönök visszafizetése már azok átvételekor sem állt szándékában, illetve arra lehetősége sem volt, az anyagi helyzete sem tette lehetővé a pénzösszegek visszafizetését. Kizárólag a sértett pénzének megszerzése volt a terhelt célja, mely cselekményével 5.000.000 forint kárt okozott a sértettnek. [25] Az irányadó tényállás
- pontja alapján a terhelt, valamint a társa és a sértett között a megállapodás szerint a terheltnek üzleti célú befektetéshez volt szüksége a pénzre. A terhelt társa azt mondta a sértettnek, hogy minél több pénzt ad a terheltnek, annál több pénzt adnak neki vissza, a terhelt társa és a terhelt ezt mondta a sértettnek, és a sértett ebben hitt nekik. Kúria 3.Bfv.403/2023/6 8 [26] Ehhez képest viszont a terhelt és és társa előzetesen megegyeztek abban, hogy pénzt fognak kölcsönkérni a sértettől, amit valójában sportfogadásokon fognak megjátszani. Minderről azonban nem tájékoztatták a sértettet. [27] A tényállás
- pontja rögzíti, hogy a terhelt és társa által megtévesztett sértett pénzét szerencsejátékokra fordították, sem a pénz kölcsönkérésekor, sem annak átadásakor, illetve azt követően nem folytattak semmilyen üzleti tevékenységet. A kölcsönök visszafizetése már azok átvételekor sem állt szándékukban, illetve arra lehetőségük sem volt, az anyagi helyzetük sem tette lehetővé a pénzösszegek visszafizetését. Kizárólag a sértett pénzének megszerzése volt a céljuk. Ezzel a cselekményükkel 2.500.000 forint kárt okoztak a sértettnek. [28] Az eljárt bíróság tehát a tévedésbe ejtés elkövetési magatartását rögzítette mind a 2., mind a
- tényállási pontban, megállapította, hogy a terhelt a sértetteket a pénzösszegek kérésének időpontjában megtévesztette, ezáltal a csalás elkövetési magatartását megvalósította. [29] Az a körülmény, hogy a terhelt utóbb a tartozását megfizette, a csalás megvalósulását nem érinti. [30] Ugyanis a tévedésbe ejtő magatartás következménye a sértett megtévesztése, s a megtévesztett sértett vagyonjogi rendelkezésével (jelen esetben az adott összegű pénzek kölcsönadásával) következik be a (az átadott pénz összegével egyező) kár, miáltal a bűncselekmény befejezetté válik. [31] A csalás tényállásszerűsége szempontjából (alanyi oldalon) annak van jelentősége, hogy az elkövetőnek kezdettől fogva, azaz az adott ügylet létrejöttekor sem volt szándékában az abból következő teljesítés megtétele (visszafizetés). Csalás esetén ez a meglévő akarat az, amivel a megtévesztés létrejön, aminek következtében a sértett tévedésben lévén, úgy rendelkezik a vagyonáról, ahogy azt egyébként nem tette volna. [32] Következésképp a csalás – ellentétben az indítvány álláspontjával – tényállásszerű, annak a törvényi tényállási elemei, a tárgyi és alanyi oldala hiánytalanul megvalósult. [33] A Kúria a
- tényállási pont esetében az elkövetői alakzatra vonatkozóan megjegyzi a következőket. [34] Az irányadó tényállás a terhelt cselekvősége tekintetében a tényállásszerűséghez szükséges elkövetési magatartást a terhelt társával való közös elkövetésre figyelemmel, többesszámban tartalmazza. [35] Eszerint a megtévesztő magatartást a terhelt is megvalósította a társával együtt, tényként rögzítette ugyanis a bíróság, hogy a tévedésbe ejtésben a terhelt is részt vett. Kúria 3.Bfv.403/2023/6 9 [36] A terhelt és társa előzetesen megegyeztek, hogy a sértettől pénzt kérnek kölcsön. A terhelt társa azt ígérte a sértettnek, hogy minél több pénzt ad a terhelteknek, annál több pénzt adnak vissza neki. Tévedésbe ejtették a sértettet azzal, hogy amennyiben átad 2.000.000 forintot, azt üzleti befektetésre használják fel. Mindezekből kitűnően a terheltnél és társánál realizálódó vagyoni haszonszerzés végett, együttműködve, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg a csalás törvényi tényállását, ezért a Btk.
- §
(3)bekezdése alapján a bűncselekményt –
- tényállási pont – társtettesként követték el. [37] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pont –
- tényállási pont] és társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont –
- tényállási pont] megállapította, és törvényes a cselekmények minősítése is. [38] Mindezekből következően a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására figyelemmel arra, hogy a minősítés törvényes, és az annak alapján kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak [39] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [40] Az indítvány a terhelt visszaesői minőségének téves megállapítására is hivatkozott. [41] A Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján orvosolható. [42] A Be.
- §
- pontja értelmében egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elítélt visszaesői minőségéről. [43] A Be.
- §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [44] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [45] Ezzel szemben a terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor arra hivatkozott, hogy a bíróság iratellenes megállapításokat tett, az indokolás körében téves következtetéseket vont le, egy tanú vallomásának hitelességét vitatta, és a tényállásban foglaltaktól eltérően azt állította, hogy a Kúria 3.Bfv.403/2023/6 10 kölcsönök kérésekor azok visszafizetése szándékában állt, és a 2., valamint a 4. tényállási pont szerinti sértettet kár nem érte. [46] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [47] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. IV. [48] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [49] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- december
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ