A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 5.Kf.700.137/2024/
- Felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe.; eljáró képviselő: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság (8200 Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Molnár Ibolya Paula kamarai jogtanácsos A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezéssel támadott határozat: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita alperes (
- sorszám alatt) Veszprémi Törvényszék 1.K.701.132/2023/
- számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.137/2024/4 2 [1] A felperes a
- július 1-jétől
- március 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: peresített időszak) a helység1 Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízott csoportparancsnok beosztásban teljesített szolgálatot. Az alperes a rendőrkapitányság illetékességi területén a felperes működési körzetét (helység2, helység3, helység3-helység4) is magában foglaló körzeti megbízotti csoport működési körzetet alakított ki. A felperes a peresített időszakban rendszeresen végzett a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan a fenti körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül járőri, járőrszolgálati és egyéb (átkísérési, rendezvénybiztosítási) feladatokat, amelyek ellátásáért megbízási díj megfizetését kérte. Szolgálati panaszát az alperes vezetője megalapozatlanság miatt elutasította. A felperes keresete [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a peresített időszak vonatkozásában bruttó 260.892 forint megbízási díj és annak késedelmi kamatai megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- § a), b) és c) pontjait egyaránt megjelölte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 260.892 forint megbízási díjat és annak késedelmi kamatát. Döntésében a Hszt.
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaira és
(5)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10. §
(1)-
(2),
(4)bekezdéseire, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 18., 21-
- és 24-
- pontjaira hivatkozott. Megállapította, hogy a felperes által napi rendszerességgel, a működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül ellátott járőr és egyéb feladatok nem tartoztak a szolgálati beosztásához. Az alperes azzal, hogy a felperest a körzeti megbízotti működési területén kívül foglalkoztatta, illetőleg kísérőőri feladatokra is igénybevette, megsértette a vonatkozó előírásokat. A felperes az ellátott többletszolgálat ellentételezéseként megbízási díjra jogosult; ennek havi összegét a kereseti kérelemmel egyezően a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg, miután ezen mértéket alaposnak, a többletfeladatokkal arányban állónak találta. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [4] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdését, Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.137/2024/4 3 a Hszt. 71. §
(1),
(5)-
(6)bekezdéseit, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 35. §
(3)-
(4),
(6)-
(7)bekezdéseit, továbbá téves értelmezésként a KMB Szabályzat egyes rendelkezéseit hivatkozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ám annak alapján téves jogértelmezésre jutott. Érvelése szerint jogszerűen alakította ki azon gyakorlatot, hogy megbízási díjat kizárólag azon időszakokra fizet a helyettesítők részére, amikor azok a más munkakörébe tartozó feladatokat tartósan, azaz a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamon túl, folyamatosan, a helyettesített személy tényleges feladatkörében eljárva, valóban többletmunkával látják el. A KMB Szabályzat tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek ellátására a körzeti megbízott nem osztható be; a járőrözési feladatok nem tartoznak ezen munkaköri feladatok közé. Ezen túlmenően a KMB Szabályzat engedélyezi az ideiglenes csapatszolgálati századba történő beosztást, illetőleg a körzeti megbízott távolléte esetén a rendőri jelenlétet elsősorban a körzeti megbízotti csoportból kijelölt körzeti megbízottal kell biztosítani, vagyis a körzetek közötti átjárás megengedett. Hangsúlyozta, hogy a járőr, járőrvezető, járőrparancsnoki és körzeti megbízotti feladatkörök átfedést mutatnak. A felperes a körzeti megbízotti körzeten kívüli, „járőr jellegű” szolgálati feladatokat túlnyomórészt a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, amely számára többletfelelőséggel nem járt, többletterhet nem okozott; vonatkozásában tehát a Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn. [5] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy az alperes fellebbezésében a járőrfeladatok rendszeres ellátását nem vitatta, őt a körzeti megbízotti beosztása ellátása alól a munkáltató nem mentesítette; emiatt el kellett végeznie a saját és a járőri beosztáshoz tartozó feladatokat is. Hangsúlyozta e beosztások különbözőségét. Állítása szerint az alperes nem igazolta, hogy a működési körzeten kívüli feladatellátás vonatkozásában a foglalkoztatása a KMB Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt. Az alperes különleges jogrendre, illetőleg fokozott ellenőrzés elrendelésére történő hivatkozását sem fogadta el. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [6] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [7] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül. [8] Az alperes az ítélet anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól; a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést, ekként az elsőfokú bíróság által megállapított összegszerűséget nem vitatta, ezért azt az ítélőtábla sem érintette, Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.137/2024/4 4 ebben a körben vizsgálódnia nem kellett. A felülbírálati jogkörét illetően a másodfokú bíróság rögzíti, hogy az alperes fellebbezésében hivatkozott a Pp. 346. §
(5)bekezdésének, továbbá a BM rendelet 35. §
(6)bekezdésének megsértésére, azonban ezzel összefüggően a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait nem adta elő, ezért – a Kp. 99. §
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és 104. §
(1)bekezdésére figyelemmel – az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott, mivel a fellebbezésnek e normákkal összefüggésben nem voltak olyan érvei, amelyeket a másodfokú bíróság összevethetett volna az ítéleti indokolással. Mindezeken túlmenően az ítélőtábla rámutat, hogy az ORFK utasítás szolgálati viszonyra vonatkozó szabály [Hszt. 2. § 30. pont], de nem jogszabály, így a KMB Szabályzat egyes rendelkezéseinek (vagy egészének) helytelen értelmezésére történő hivatkozás önmagában fellebbezésre nem adott alapot [Kp. 99. §
(1)bekezdés], ezért a másodfokú bíróság a KMB Szabályzat fellebbezésben felhívott részletszabályaival kapcsolatos álláspontját csak az eldöntendő jogkérdés (a kereseti igény jogalapjának fennállása) megítéléséhez szükséges mértékben ismertette. Ekként a jogorvoslati eljárás szabta keretek között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel – az indokolás kiegészítésével – a másodfokú bíróság is egyetértett. [9] Az elsőfokú bíróság a marasztalás jogalapját nem jelölte meg egyértelműen, ugyanakkor ítéletének indokolásából egyértelműen kiolvasható, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés egyes pontjai közül a c) pont szerinti törvényi feltételek fennállását vizsgálta és állapította meg. A másodfokú bíróság ennek megfelelően az ítélet indokolását kiegészíti azzal, hogy az ítéleti marasztalás jogalapja pontosan a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése. [10] A felperes kereseti igényét a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontjaira is alapította. Az elsőfokú bíróság ítéletéből egyértelmű, hogy a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladat ellátását vizsgálta, ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátását, illetve szolgálati beosztása ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítését nem állapította meg. Miután ítéletét a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti esetkörre alapította, és a felperes kereseti igényét e szerint jogszerűnek találta, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjai szerinti feltételek fennállását vizsgálnia nem kellett. Indokolásában ugyan nem adott számot arról, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontjai szerinti tényállások vizsgálatát mely okból mellőzte, ez a hiányosság azonban a per érdemi eldöntésére kihatással nem volt. [11] A fentiek szerint a felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria a fellebbezésben felvetett jogszabálysértés-állítások esetében elvégezte. Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.137/2024/4 5 [12] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes; csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás. A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az a gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak (Kfv.VII.39.525/2021/3.), ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. A Kúria következetes gyakorlata értelmében, ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [13] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatás szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, ám az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoportműködési körzetben ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB Szabályzat – különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén és csoportműködési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes a működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A felperest a peresített időszakban rendszeresen osztották be a körzeti megbízotti és csoportműködési körzeten kívül elvégzendő feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB Szabályzat 21. pont b)-
- c)alpontjai alapján arra, hogy a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri és egyéb tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.137/2024/4 6 személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [14] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [15] Az alperes alaptalanul hivatkozott a BM rendelet 35. §
(3)-
(4), és
(7)bekezdéseinek megsértésére is. Az eredeti szolgálati beosztás mellett végzett és abba nem tartozó feladatok rendszeres ellátása az alperes által sem vitatott felperesi feladatkimutatás adatai szerint a harminc napot egyértelműen meghaladta, a BM rendelet 35. §
(7)bekezdése pedig kizárólag a Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén bírt volna jelentőséggel – az elsőfokú bíróság megállapítása szerint ugyanakkor a felperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján jogosult megbízási díjra –, ezért a fellebbezés e hivatkozásai, figyelemmel az elsőfokú döntés indokaira, irrelevánsak. [16] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [17] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére. A perköltség mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)és 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdéseire figyelemmel állapította meg, amelynek során a felperes által felszámított költség összegét a pertárgy értékére, az ügy bonyolultságára, a felperes által benyújtott fellebbezési ellenkérelem elkészítésének munka- és időigényére, valamint a tárgyaláson kívüli elbírálásra tekintettel a felszámított összeggel arányban állónak ítélte. [18] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. A fellebbezési eljárási illeték összege az Itv. 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján 20.871 forint. [19] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 5.Kf.700.137/2024/4 7 [20] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- szeptember
- dr. Rácz Krisztina s.k. dr. Bicskei Ildikó s.k. dr. Németh Andrea s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró bíró