Bfv.988/2022/7 – Kúria

(1)bekezdés IV. fordulat], ezért őt 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a III. rendű terhelttel szemben 62.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. április 11-én jogerős 1.Bf.276/2021/
2. számú ítéletével a III. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az eljárt bíróság által megállapított, a felülvizsgálattal érintett I. és III. tényállási pont lényege a következő: I. tényállási pont: – Az I. rendű terhelt a nyomozás során ismeretlenül maradt személytől, ismeretlen körülmények között – delta-9-THC-t tartalmazó – kábítószernek minősülő anyagot szerzett
3. év végétől abból a célból, hogy saját fogyasztása mellett azt rendszeres haszonszerzésre törekedve értékesítse. Az I. rendű terhelt a fentiek szerint szerzett kábítószerből – egyes alkalmakkor saját maga, máskor pedig ismerősei, így a III. rendű, a IV. rendű és a VI. rendű terhelt közreműködésével – rendszeres haszonszerzésre törekedve, viszonteladásra, illetőleg fogyasztásra szánt mennyiségben az alábbiak szerint kereskedett: – 1.: Az I. rendű terhelt a lakóhelyén a korábbi munkatársa, a III. rendű terhelt részére viszonteladásra szánt mennyiségben 2.500 forint/gramm áron
4. január és február hónapokban hetente, így legalább 8 alkalommal, alkalmanként legalább 3 gramm mennyiségű, így mindösszesen legalább 24 gramm mennyiségű delta-9-THC-t tartalmazó kábítószert adott át mindösszesen 60.000 forintért, majd 2018 márciusától a
5. február
6. napi elfogása időpontjáig 4 naponta, így legalább 187 alkalommal, alkalmanként 5 gramm mennyiségű, így mindösszesen legalább 935 gramm mennyiségű kábítószert adott át, aki azért mindösszesen 2.337.500 forintot fizetett. Kúria 3.Bfv.988/2022/7 3 – 4/B.: A II. rendű terhelt – miután a IV. rendű terhelten keresztül az I. rendű terhelttől már nem tudott kábítószert szerezni –
7. év végén megkereste ismerősét, az V. rendű terheltet, hogy tudna-e segíteni neki 100 gramm kábítószert szerezni. Az V. rendű terhelt ekkor megkereste a III. rendű terheltet – aki saját maga számára az I. rendű terhelttől szerzett kábítószert –, és
8. év végén, egy előzetesen megbeszélt, pontosan meg nem állapítható napon az I. rendű terhelt lakóhelyén a II. rendű terhelt a 100 gramm kábítószer vételárát, 120.000 forintot a III. rendű terheltnek átadta, aki a kábítószerért az I. rendű terhelt lakóhelyére elment, azt kifizette, majd a kábítószert a II. rendű terheltnek átadta. A II. rendű terhelt részére az I. rendű és a III. rendű terhelt egymás tevékenységéről tudva, közösen értékesítettek kábítószert. III. tényállási pont: – A III. rendű terhelt az I. rendű terhelttől kereskedés és saját fogyasztás céljából vásárolt, mindösszesen 959 gramm tömegű kábítószerből rendszeres haszonszerzésre törekedve a nyomozás során ismeretlenül maradt fogyasztókon túlmenően az alábbi fogyasztóknak értékesített kábítószert, így azzal kereskedett: – 1.: A III. rendű terhelt az ismerőse részére
9. évben és
10. év elején legalább 10 alkalommal, alkalmanként legalább 1 gramm, tehát mindösszesen legalább 10 gramm mennyiségű, delta-9-THC tartalmú kábítószert értékesített, 2.500 forint/gramm áron. – 2.: A III. rendű terhelt a lakóhelyén ismerőse részére
11. év márciusától legalább 5 alkalommal, alkalmanként legalább 2 gramm, tehát mindösszesen legalább 10 gramm mennyiségű, delta-9-THC tartalmú kábítószert értékesített változó, így 2.500-3.000 forint/gramm áron. – 3.: A III. rendű terhelt lakóhelyén ismerőse, az V. rendű terhelt részére
12. év őszén, bizonyosan október
13. napja utáni, pontosan meg nem állapítható időpontban 1 alkalommal 4 gramm mennyiségű delta-9-THC-t tartalmazó kábítószert értékesített 3.000 forint/gramm áron. – A III. rendű terhelt a kábítószer értékesítéséből legalább 62.000 forint bevételre tett szert. – A III. rendű terhelt által az V. rendű terhelt, és ismerősei, továbbá a nyomozás során ismeretlenül maradt személyek részére értékesített kábítószer összes mennyisége 959 gramm, amelynek totál-THC tartalma 1,918 gramm, amely nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 31,96%-a. – A III. rendű terhelt
14. február
15. napján a tartózkodási helyén kábítószer-kereskedelem és saját használat céljából kábítószert, így – csoki feliratú, simítózáras műanyag tasakban 1,44 gramm nettó tömegű, zöld színű növényi ágvégződéseket, – GOLD feliratú fém növényörlőben 0,9 gramm nettó tömegű zöld növényi törmeléket, – közepes méretű simítózáras műanyag tasakban 1,22 gramm nettó tömegű, szürkészöld színű növényi magokat, – „brutál szagú” feliratú simítózáras műanyag tasakban 0,16 gramm nettó tömegű, szürkészöld színű növényi magokat, – vegyes feliratú simítózáras műanyag tasakban 0,41 gramm nettó tömegű, szürkészöld színű növényi magokat, Kúria 3.Bfv.988/2022/7 4 – továbbá kábítószer-kereskedelemhez használatos eszközöket, így – kábítószerrel szennyezett USA Weight feliratú digitális mérleget, – 2 db növényörlőt tartott, amelyeket a nyomozó hatóság az ezen a napon foganatosított kutatás során lefoglalt. A lefoglalt kábítószerek kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9THC-t – tartalmaztak. A III. rendű terhelttől lefoglalt, általa tartott kábítószerekben lévő totál THC összes mennyisége 0,24-0,26 gramm, ami nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 4-4,3%-a. – A III. rendű terhelt által értékesített, és az általa a lakásán tartott kábítószerben lévő totál THC összesített mennyisége 2,158 gramm, ami nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 35,96%-a. – A III. rendű terhelt
16. február
17. napját megelőzően meg nem állapítható helyen, naponta 3-4 gramm delta-9-THC-t tartalmazó cigarettát fogyasztott. A III. rendű terhelttel szemben a nyomozó hatóság
18. február
19. napján kábítószer gyorstesztet alkalmazott, amely THC(kannabinoid)-ra pozitív eredményt mutatott, ezért tőle vizeleminta biztosítására került sor. A III. rendű terhelt vizeletében delta-9-THC volt kimutatható. – A delta-9-THC kannabiszra jellemző kannabinoid vegyület. A kannabisz a Btk.
20. §

(1)bekezdés

1. pont a) pont alapján kábítószernek minősül, mivel az
2. évi
3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről Genfben,
4. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az
5. évi
6. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban,
7. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény melléklet I. jegyzéke a kábítószerek között tartja nyilván. A delta-9THC a Btk.
8. §

(1)bekezdés

1. pont b) pontja alapján kábítószernek minősül, mivel az
2. évi
3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló Bécsben, az
4. évi február
5. napján aláírt egyezmény mellékletének II. jegyzéke a veszélyes pszichoaktív anyagok között tartja nyilván. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján, a feltrótt bűncselekmény minősítésének megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [5] Kifogásolta, hogy a III. rendű terhelt terhére a haszonszerzési célzat nem állapítható meg, erre vonatkozó bizonyíték nem állt rendelkezésre. Az elsőfokú bíróság a III. rendű terhelt vonatkozásában a tényállást a beismerő vallomására alapította, ennek azonban része volt az a tényállítás is, amely szerint a terhére rótt bűncselekményt nem haszonszerzés céljából követte el. [6] Sérelmezte, hogy sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. [7] Álláspontja szerint a tanúvallomások alapján nem lehetett volna megállapítani a III. rendű terhelt által átadott kábítószer mennyiségének a nagyságát, az átadások időpontját és módját, szerinte a tényállás ellentmondásos és pontatlan. Kúria 3.Bfv.988/2022/7 5 [8] Vitatta a társtettesi elkövetési alakzatot. A tényállás alapján a III. rendű terhelt terhére csupán a bűnsegédi magatartás állapíthó meg, ami szintén enyhítő körülmény a büntetés kiszabása körében. [9] Sérelmezte, hogy a büntetéskiszabási körülményeket a bíróság nem megfelelően értékelte, ezért az ítélet belső arányossága csorbát szenvedett. Részletesen hivatkozott a III. rendű terhelt esetében figyelembe vehető enyhítő körülményekre. Szerinte a III. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés aránytalanul súlyos az általa elkövetett bűncselekményre tekintettel. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.1108/2022/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Kifejtette, hogy az indítványozó részben a tényállás megalapozottságát vitatja, a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolja, amelyre a felülvizsgálati eljárás keretei között nincs lehetőség. [12] Álláspontja szerint az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítását, valamint cselekményének a jogerős ítélet szerinti minősítését megalapozzák. [13] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Kaposvári Járásbíróság és a Kaposvári Törvényszék ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [14] A III. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő büntetést szabtak ki. [17] A Be. 659. §

(1)bekezdéséből következően a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [18] A védő álláspontja szerint az irányadó tényállás mellett a III. rendű terhelt cselekményének minősítése törvénysértő, melynek következtében törvénysértően súlyos büntetést szabott ki a bíróság. [19] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és aszerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében állapította meg. [20] A Btk. 176. §

(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [21] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – Az I. rendű terhelt a megszerzett kábítószerből – egyes alkalmakkor saját maga, máskor pedig ismerősei, így köztük a III. rendű terhelt közreműködésével – rendszeres Kúria 3.Bfv.988/2022/7 6 haszonszerzésre törekedve, viszonteladásra, illetőleg fogyasztásra szánt mennyiségben kereskedett. – A II. rendű terhelt részére az I. rendű és a III. rendű terhelt egymás tevékenységéről tudva, közösen értékesített kábítószert. – A III. rendű terhelt által az V. rendű terhelt, ismerősei és a nyomozás során ismeretlenül maradt személyek részére értékesített kábítószer összes mennyisége 959 gramm, amelynek totál-THC tartalma 1,918 gramm, amely nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 31,96%-a. – A III. rendű terhelt a kábítószer értékesítéséből legalább 62.000 forint bevételre tett szert. – A III. rendű terhelt tartózkodási helyén kábítószer-kereskedelem és saját használat céljából kábítószert, kábítószerrel szennyezett digitális mérleget, 2 db növényőrlőt foglalt le a nyomozó hatóság. – A III. rendű terhelttől lefoglalt, általa tartott kábítószerekben lévő totál THC összes mennyisége 0,24-0,26 gramm, ami nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 44,3%-a. A III. rendű terhelt által értékesített, és az általa a lakásán tartott kábítószerben lévő totál THC összesített mennyisége 2,158 gramm, ami nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 35,96%-a. [22] A tényállásból kitűnően a III. rendű terhelt piaci szereplőként, viszonteladói, kereskedői lánc részeként értékesített kábítószert, ellenérték fejében. [23] Jelen ügyben a mennyiség, a III. rendű terhelt által kifejtett magatartás gyakorisága, valamint a tőle lefoglalt kábítószer, illetve a kábítószer-kereskedéshez szükséges eszközök együttesen azok, amik a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározzák. [24] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy a III. rendű terhelt szándéka és tevékenysége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [25] A Kúria rámutat arra, hogy a kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/2007. Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés, mint elkövetési magatartás adás-vételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. Ahogy a jogegységi határozat rámutat, kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [26] Téves a védő álláspontja, mely szerint nem állapítható meg a haszonszerzési célzat a III. rendű terhelt terhére, ezért nem valósult meg a kábítószer-kereskedelem. [27] A jogerős tényállás szerint a III. rendű terhelt több hónapon keresztül pénzért adott el kábítószert, melyből 62.000 forint bevételre tett szert. Ebből nyilvánvalóan következik – a felülvizsgálati indítványban foglaltaktól eltérően – a III. rendű terhelt haszonszerzési célzata. [28] Következésképpen a III. rendű terhelt cselekménye hiánytalanul kimeríti a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette törvényi tényállási elemeit. [29] A Kúria az elkövetői alakzatra vonatkozó védői érvelést illetően a következőkre mutat rá. [30] A Btk. 13. §

(3)bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Mindegyik társtettes törvényi tényállási elemet – tényállásszerű elkövetési magatartást – valósít meg. Kúria 3.Bfv.988/2022/7 7 [31] Ezzel szemben a bűnsegély szándékos segítségnyújtás, azaz olyan cselekmény, amely előmozdítja vagy megkönnyíti a szándékos bűncselekmény elkövetését. A bűnsegéd felelősségének az az alapja, hogy elősegíti a szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának a tettes által történő megvalósítását. [32] Jelen ügyben azonban nem erről van szó, ugyanis a III. rendű terhelt a magatartásával teljes egészében megvalósította a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállását. [33] A tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a II. rendű terhelt részére az I. rendű és a III. rendű terhelt egymás tevékenységéről tudva, közösen értékesített kábítószert. [34] Mindezek alapján a III. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősítése törvényes [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. [35] A büntetés (illetve intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. – adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó – mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [36] Konkrét ügyben a büntetés anyagi jogi alapja – részint a helyes minősítést meghatározó, – részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. [37] A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés nem törvénysértő, azaz, amennyiben a minősítés törvényes, és az annak alapján kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, akkor a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [38] A Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntette miatt a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. [39] Következésképpen a III. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés – miként a 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés – alkalmazása nem törvénysértő. [40] Az pedig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy adott esetben mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezi, így felülvizsgálatban az nem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetéskiszabás során irányadó szempontokat. [41] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [42] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [43] Ezzel szemben a III. rendű terhelt védője az indítványában részben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését kifogásolta. Érvelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg a III. rendű terhelt terhére a kábítószer-kereskedelem bűntette, továbbá a bizonyítékokból levont következtetések tévesek. Ennek kifogásolására azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. Kúria 3.Bfv.988/2022/7 8 [44] A Kúria az indítvány indokolási kötelezettség teljesítését sérelmező részét érintően rámutat a következőkre. [45] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozik [Be. 609. §

(2)bekezdés d) pont]. [46] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [47] A Be. 608. §

(1)bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetnek. [48] Az indokolási kötelezettség megsértése a hatályos Be. alapján már nem felülvizsgálati ok, az nem szerepel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja által hivatkozott Be. 608. §

(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések között. [49] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, és a Kaposvári Járásbíróság 7.B.277/2020/

1. számú, illetőleg a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.276/2021/
2. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [50] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [51] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. április
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria 3.Bfv.988/2022/7 bírósági ügyintéző 9