A határozat elvi tartalma: A bíróság érdemi döntését a rendelkező rész tartalmazza, ezért kizárólag a rendelkező rész kiegészítésére van jogszabályi lehetőség. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pf.IV.24.565/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Rózsa Péter (cím1) ügyvéd Az alperes: Miskolci Törvényszék (3525 Miskolc, Dózsa György utca 4.) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Imre (3525 Miskolc, Dózsa György utca 4.) kollégiumvezető Az eljárás tárgya: kártérítés megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: A felperes A fellebbezésre észrevételt előterjesztő fél: Az alperes A fellebbezéssel érintett bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.108/2024/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. Kúria IV.Pf.24.565/2025/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A másodfokú bíróságként eljáró alperes (a továbbiakban: alperes) a Pf.20.292/2015/
- számú jogerős ítéletével az alapügy I. és II. rendű alpereseit személyenként a felperesnek 893.750 forint és kamata megfizetésére kötelezte. Az alperes az alapügyben a Pf.20.292/2015/
- számú végzésével a felperesnek a jogerős ítélet kiegészítése és kijavítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. [2] Az alperes szervezeti egységének minősülő Mezőkövesdi Járásbíróság 05056.Vh.50/
- és 0505-6.Vh.50/
- számon a felperes végrehajtást kérő kérelme alapján folyamatban volt eljárásban (a továbbiakban: végrehajtás elrendelése iránti ügy) az alapügy alpereseivel szemben elrendelte a jogerős ítélet szerinti tartozás végrehajtását. Az alperes mint másodfokú bíróság az előbbi ügyben a Pkf.22.536/2015/
- számú, az utóbbi ügyben a Pkf.22.537/2015/
- számú jogerős végzésével megállapította, hogy a végrehajtást kérő jogutódja név
- A végrehajtási eljárások során végrehajtást foganatosító bíróságként az alperes szervezeti egységének minősülő Miskolci Járásbíróság járt el 0501-7.Vh.3174/
- és 0501-3.Vh.3249/
- számon (a továbbiakban: végrehajtás foganatosítása iránti ügy). [3] A felperes keresetében az alapügyben meghozott Pf.20.292/2015/
- számú végzéssel kapcsolatban 50.000 forint sérelemdíj és 10.000 forint kártérítés, továbbá azok késedelmi kamata; mindkét végrehajtás elrendelése és foganatosítása iránti ügyekkel összefüggésben összesen 500.000 forint sérelemdíj és 740 forint kártérítés, valamint azok késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 9.472 forint perköltséget, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának 16.822 forint közjegyzői eljárási díjat, az államnak pedig 19.178 forint meg nem fizetett illetéket. [5] A felperes fellebbezése alapján eljárt Debreceni Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a Mezőkövesdi Járásbíróság 05056.Vh.50/
- és 0505-6.Vh.51/2015., az alperes Pkf.22.536/
- és Pkf.22.537/2015., valamint a Miskolci Járásbíróság 0501-7.Vh.3174/
- és 0501-3.Vh.3249/
- számú eljárásai miatt 500.000 forint sérelemdíj megfizetése iránt előterjesztett keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felperesnek 14.019 forint másodfokú perköltsége merült fel, a meg nem fizetett fellebbezési illeték összege 44.859 forint. [6] A felperes az ítélőtábla jogerős részítéletének a kiegészítését és a kijavítását kérte. A kiegészítés iránti kérelem indokai szerint az ítélőtábla nem bírálta el az eljárási illetékre, a közjegyzői eljárási díjra és az alperes által feleslegesen okozott perköltség viselésére vonatkozó fellebbezését. Emellett elbírálatlan maradt az elsőfokú bíróság ítélete ellen Kúria IV.Pf.24.565/2025/2 3 előterjesztett, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásával összefüggésben kifejtett fellebbezési érvelése, az elévülés tárgyában az indokolás nem megfelelő, okszerűtlen, az illeték viselésére kötelező rendelkezés pedig nem megfelelő. A részítélet kijavítását a felperes arra kiterjedő indokok nélkül kérte, hogy a kérelemmel érintett határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmazna. A fellebbezés alapjául szolgáló határozat [7] Az ítélőtábla Pf.
- sorszámú végzésével a jogerős részítélet indokolásának kiegészítése iránt előterjesztett kérelmet visszautasította, ezt meghaladóan a felperes ítélet kiegészítése iránti kérelmét elutasította. [8] A végzés indokai szerint a határozat kiegészítése iránti kérelem azért alaptalan, mert az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárási illeték, a közjegyzői eljárási díjról és a perköltség tárgyában is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, ennélfogva a jogerős részítélet kiegészítésének a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn. Mivel a kiegészítés csak a határozat rendelkező részét érintheti, ezért a jogerős részítélet indokolásának kiegészítése iránt előterjesztett kérelmet vissza kellet utasítani. Emellett a jogerős részítéletben azért nem határozott az illeték viseléséről, mert e tárgyban a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság dönt. A jogerős részítélet részletes indokolást tartalmaz a kérelemben hivatkozott végrehajtási eljárás során előterjesztett felfüggesztés iránti kérelemmel és annak mikénti elbírálásával összefüggésben is. A felperes fellebbezés és az alperes észrevétele [9] A felperes fellebbezésében – tartalma szerint – elsődlegesen a végzés kiegészítése iránti kérelmet elutasító és visszautasító rendelkezésének megváltoztatását és kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését, az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezése indokai szerint a kiegészítés iránti kérelme azért alapos, mert az ítélőtábla nem bírálta el a közjegyzői eljárási díjra és az alperes által feleslegesen okozott perköltség viselésére vonatkozó fellebbezését, e tárgyban a per eredményére tekintet nélkül rendelkeznie kellett volna. A kérelem visszautasítása azért jogszabálysértő, mert a részítélet indokolásának kiegészítését nem kérte. A kiegészítés iránti kérelme a Miskolci Járásbíróság 05013.Vh.3249/2016. számú eljárásában az adós végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmének késedelmes elbírálásával kapcsolatos keresetre vonatkozott. [10] Az alperes az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Pf.24.565/2025/2 4 [11] A fellebbezés alaptalan az alábbiak szerint. [12] A Pp. 355. §
(1)bekezdése szerint a bíróság az ítéletet kérelemre kiegészítheti, ha abban nem határozott valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá – habár annak helye lett volna – a perköltség viseléséről vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől. [13] A Kúria jogértelmezése szerint az ítélet kiegészítésének célja a Pp. 341. §
(1)bekezdésének megfelelően a határozat teljessé tétele abban az esetben, ha a bíróság valamely kérelemről nem rendelkezett. Önmagában az a körülmény, hogy a kiegészítést kérő fél a bíróság döntésével vagy annak indokolásával nem ért egyet, nem ad alapot az ítélet kiegészítésére (Kúria Pf.IV.24.691/2024/2.). Figyelemmel arra, hogy a bíróság döntését a rendelkező rész tartalmazza, kizárólag a rendelkező rész kiegészítésére van jogszabályi lehetőség (Kúria Pf.III.24.509/2023/2.). Kiegészítésnek kizárólag a határozatok rendelkező része tekintetében lehet helye; az indokolás kiegészítésére irányuló kérelmet mint a törvényben kizártat vissza kell utasítani (Pf.II.24.770/2023/2.). [14] A Kúria a jogerős részítélet rendelkező része és indokolása alapján megállapította, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezéseit teljeskörűen, valamennyi kereseti kérelemre és az eljárási költségekre is kiterjedően felülbírálta. A jogerős részítélet rendelkező része szerint a végrehajtás elrendelése és foganatosítása iránti ügyekkel összefüggésben sérelemdíj megfizetése iránt előterjesztett keresetet elutasító rendelkezést helybenhagyta, míg a végrehajtás foganatosítása iránti ügyekkel összefüggésben érvényesített kártérítési igény tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ez utóbbi rendelkezés vonatkozik a perköltség, a meg nem fizetett eljárási illeték, a közjegyzői eljárási díj viselésére vonatkozó döntésre is, ugyanis a jogerős részítélet indokai szerint e költségek viseléséről való döntés feltételei a másodfokú eljárásban nem álltak fenn. Mindezek alapján a Kúria egyetértett az ítélőtábla megállapításával, mely szerint a Pp. 355. §
(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában az ítélőtábla részítéletének kiegészítésére nem volt lehetőség. [15] Az ítélőtábla a kiegészítés iránti kérelem tartalma alapján azt is helytállóan állapította meg, hogy a felperes ténylegesen a Miskolci Járásbíróság 0501-3.Vh.3249/
- számú eljárásban az adós végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmének időszerű elbírálásával összefüggésben érvényesített igényt elutasító döntés megalapozottságát is vitatta. Mivel a fent kifejtettek szerint a részítélet indokolását nem lehet kiegészíteni; a kiegészítése körében nem értékelhető az a körülmény, hogy a felperes az ítélőtábla döntésével, annak indokaival nem ért egyet. Ezért az ítélőtábla a jogerős részítélet indokolásának kiegészítése iránti kérelem visszautasításáról is jogszabálysértés nélkül rendelkezett. [16] Mindezekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [17] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azonban az alperes az eljárási költségét a Pp. 364. §-a és a 389. §-a alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint nem számította fel, ezért a Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében mellőzte annak megállapítását. Kúria IV.Pf.24.565/2025/2 5 [18] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés g) pontja szerint illetékmentes. [19] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró