← Magyarország

Kfv.35166/2023/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [38] Az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú étrend-kiegészítő a népegészségügyi termékadó tárgya volt

  1. augusztus 1-ig. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.166/2023/
  2. A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 Kft. (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2.) Az alperes: alperes1 Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 2 (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos A per tárgya: per adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: kelt 2.K.700.569/2023/
  3. számú ítélete Debreceni Törvényszék
  4. június
  5. napján Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.K.700.569/2023/
  6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét személyenként 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes adóraktári engedéllyel rendelkezik, amellyel finomszeszt szerez be, étrend-kiegészítőket gyárt és értékesít. Termékei között alkoholtartalmú tinktúrák és gyógynövényes szirupok is vannak. [2] A felperes
  7. évre és
  8. január
  9. – 2020.szeptember
  10. időszakra népegészségügyi termékadó adónemben bevallást nem nyújtott be. Kérelmére, a NAVSZI (a továbbiakban: NAVSZI) 2019.09.04-én szám számon szakmai véleményt bocsátott ki a Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 3 társaság által forgalmazott étrendkiegészítő étrend-kiegészítő vonatkozásában. E szerint a bevizsgált termék fogyasztásra kész alkoholos ital, melynek alkoholtartalma 37,1 V/V% (térfogatszázalék), KN kódja: szám
  11. [3] A felperes 2019 – 2020 években 31 féle 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú étrend-kiegészítő terméket forgalmazott. [4] Az elsőfokú adóhatóság a NAVSZI véleménye, a jogkövetési vizsgálatok, majd a
  12. január
  13. -
  14. szeptember
  15. közötti időszakra népegészségügyi termékadó (neta) adónemben lefolytatott adóellenőrzés alapján meghozott ügyszám számú határozatával a felperest 3.504.000 Ft adókülönbözet, 1.752.000 Ft adóbírság és 233.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. [5] A fellebbezés alapján eljárt alperes a ügyszám1/NAV iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] Határozatát a népegészségügyi termékadóról szóló
  16. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.)
  17. § i) pontjára,
  18. §-ára,
  19. §

(1)-
(2)bekezdéseire, 10. §
(1)–
(3)bekezdéseire, a jövedéki adóról szóló
  1. LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
  2. §
(3)bekezdése 1. pont
  1. a)és
  2. b)alpontjaira, 133. §
(1)bekezdés
  1. e)-
  2. i)pontjaira, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 206 - 210. §-aira, 215. §
(1)és
(4)bekezdéseire, 217. §
(1)bekezdésére, 219. §
(1)-
(3)bekezdéseire alapította. [7] Indokolása szerint a Neta. tv. és a Jöt. szabályai alapján amennyiben egy termék a Jöt. szerint alkoholtermék, úgy azt a Jöt. 133. §
(1)bekezdés
  1. e)-
  2. i)pontjában foglalt mentességek kivételével azt népegészségügyi termékadó is terheli. A NAVSZI véleménye alapján a felperes által forgalmazott 5 V/V%-ot meghaladó alkoholtartalmú 31-féle étrendkiegészítő a Jöt. 3. §
(3)bekezdés
  1. pontja szerint jövedéki terméknek, azon belül alkoholterméknek minősül, így adóköteles. [8] A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy fennáll a Jöt.
  2. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti mentesség, ugyanis az érintett termékek alkoholtartalma meghaladja az 1,2 V/V%-ot. Az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszer-adalékanyagokról szóló
  1. december 16-i 1333/2008/EK rendelete, az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló
  2. december 20-i 1924/2006/EK rendelete, valamint az Európai Parlament és a Tanács az étrendkiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló
  3. június 10-i 2002/46/EK irányelve egy-egy területet szabályoznak, fogalommeghatározásaik a szabályozott jogterület vonatkozásában érvényesek, ezért azok nem befolyásolják az adófizetési kötelezettséget. A népegészségügyi termékadó bevezetésének célja valóban az egészségtelen termékek megadóztatása és az egészségtudatos táplálkozás előmozdítása volt, és az adó hatálya alól nem mentesek az étrend-kiegészítő termékek. A törvény nem egyes termékeket, terméktípusokat szankcionál, hanem a termékeknek a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladó mennyiségű cukor-, só-, koffein- és alkoholtartalma után állapít meg adófizetési kötelezettséget. Nem az étrend-kiegészítők jelentenek egészségügyi kockázatot, hanem a részüket képező alkohol mennyisége. Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 4 [9] Az adóhatóság nem tárt fel kivételes méltánylást érdemlő körülményt, így az adóbírság mértékét az adóhiány 50%-ban állapította meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. [11] Nem vitatta, hogy az általa gyártott termékek a szám1 KN kód alá sorolhatók, és hogy alkoholtartalmuk meghaladja az 1,2 V/V%-ot, azonban előadta, hogy a Jöt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. g)és
  2. h)alpontjai alapján, valamint a 110/2008/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet, a 2002/46/EK irányelv és a 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet szerint az étrendkiegészítők élelmiszernek, és nem alkoholos italnak minősülnek, így a Neta tv. 2. §-a alapján - Neta tv. céljára is tekintettel - nem tartoznak adókötelezettség alá. [12] Csatolta az általa megbízott igazságügyi jövedéki szakértő véleményét. [13] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. A jogerős ítélet [14] Az elsőfokú bíróság a 2022. június 9. napján kelt 2.K.702.252/2021/17. számú jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megváltoztatta, a megállapított adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot törölte. [15] Indokolása szerint ellentmondásos az adóhatóság álláspontja, mivel a perbeli termékeket alkoholos italnak minősítette, azonban az 5 V/V%-nál alacsonyabb alkoholtartalmú termékek esetén nem állapított meg adókötelezettséget a Jöt. 133. §
(1)bekezdés h) pontjában foglaltakra tekintettel, annak ellenére, hogy a Jöt. ezen mentességi szabálya nem vonatkozik az alkoholos italokra. Kifejtette, hogy a perbeli termékek a rendeltetésük, kiszerelésük miatt nem neta-kötelesek azért, mert egyrészt a nemzeti jogszabályok alapján élelmiszernek minősülnek, másrészt az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Preambulumának
(13)bekezdése [megjegyzés: helyesen
(12)bekezdése], azaz az uniós jogszabályok szerint az étrendkiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanács irányelvben meghatározott folyékony formájú, 1,2 V/V%-nál több alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítők nem tekintendők italnak. A Neta tv. nem tartalmaz külön rendelkezést az étrend-kiegészítőkre, önmagában a 2208 KN-kód szerinti besorolás – az egyéb körülmények figyelembevételével – nem ad alapot az adófizetési Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 5 kötelezettség megállapítására. A vizsgált időszakban az étrend-kiegészítőket, különösen az alkoholtartalmú étrend-kiegészítőket érintő jövedéki szabályozás hiányos volt, önálló KN-kód hiányában ezeket a termékeket nem lehetett rendeltetésüknek megfelelően besorolni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a neta fizetési kötelezettség szempontjából ezeket a termékeket alkoholos italnak kell minősíteni. A Tanács 1987. július 23-i, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelete (a továbbiakban: Kombinált Nomenklatúra) 2021. november 18-i módosítását követően az alkoholtartalmú étrend-kiegészítők nem vonhatók adófizetési kötelezettség alá, mivel ezen termékek a Kombinált Nómenklatúra 21 Árucsoportjában 2106 főkategóriába sorolandók, azokra a Neta tv. 2. §
  1. i)pontja nem vonatkozhat, mivel az – a Neta tv. Jöt.-re utaló szabálya alapján – a 22 Árucsoportba tartozó bizonyos termékekre terjed ki. Úgy ítélte meg, hogy a hazai és uniós jogszabályi rendelkezésekből a korábbi időszakra vonatkozóan is levonható ugyanez a következtetés, különösen az Alaptörvény 28. cikkére tekintettel a Neta tv. preambuluma és előterjesztői indokolása alapján. A Neta tv. preambulumából és a hozzá fűzött jogalkotói indokolásból megállapítható, hogy a népegészségügyi termékadó rendszerének célja az egészséges táplálkozás elősegítése, az egészségre káros termékek, köztük a potenciálisan veszélyes alkoholos italok fogyasztásának visszaszorítása. A felperes által forgalmazott étrend-kiegészítő termékek kifejezetten az egészséges életmódot hivatottak szolgálni, ezért azok népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettséggel való sújtása méltánytalan, a jóhiszeműség és tisztesség elvével is ellentétes gyakorlat lenne, a törvény céljával ellentétes hatással járna, ezért sem tekinthető az alperes döntése jogszerűnek. [16] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a 2023. január 26. napján meghozott Kfv.V.35.349/2022/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság 2.K.702.252/2021/17. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mert megállapította, hogy az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel helyezkedett arra az álláspontra, hogy az adóhatóság határozata jogszabálysértő. [17] A Kúria rögzítette, hogy a felperes keresetlevelében nem vitatta a perrel érintett termékek tarifális besorolását, ezért az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon, az eljárás lényeges szabályainak [Kp. 85. §] megsértésével a kereseten túlterjeszkedve állapította meg, hogy a vizsgált időszakot követően hatályba lépett uniós rendelkezések értelmében téves volt az 1,2 V/V%-ot meghaladó alkoholtartalmú étrend-kiegészítők KN 2208 9069 „Más szeszes ital” kód alá sorolása. Másrészt kiemelte, hogy a Neta tv. 2. §
  2. i)pontja szerint adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a Jöt. szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt és a Jöt. 133. §
(1)bekezdés
  1. e)-
  2. i)pontja hatálya alá tartozó alkoholterméket. A Neta tv. alkalmazásában e fogalomnak megfelelő termékek minősülnek alkoholos italnak. Mivel az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem támadta az elsőfokú bíróság megállapítását, mely szerint a perbeli étrend-kiegészítők nem tartoznak a Jöt. 133. §
(1)bekezdés
  1. e)-
  2. i)pontjaiban írt adómentességi kategóriák hatálya alá, így azok jövedékiadó-köteles alkoholtermékek. A keresetben nem vitatott tarifális besorolás szerint ezen étrend-kiegészítők a Jöt. alkalmazásában KN 2208 9069 „Más szeszes ital”-nak minősülnek, így a Neta tv. 2. §
  3. i)pontja alapján e törvény hatálya alá tartoznak, azok a népegészségügyi termékadó tárgyai. A Kúria rámutatott, hogy a Neta tv. nem különbözteti meg az adótárgyakat a rendeltetésük, kiszerelésük szerint, és nem ad felhatalmazást egyedi mérlegelésre az adótárgyak rendeltetésére tekintettel, azaz nem teszi lehetővé, hogy a tárgyi hatályát az adóhatóság vagy a bíróság a termékek egészségre esetleg kevésbé káros tulajdonságai miatt szűkítse. A Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 6 szabályozás konkrétan meghatározza azokat az összetevőket – jelen esetben bizonyos szintet meghaladó alkoholtartalmat – amely az adótárgyi minőséget megalapozza. Az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a bírói jogértelmezés határán azáltal, hogy a jövedéki adó szempontjából történt minősítést a kifejezett Neta tv.-i rendelkezést félretéve döntött a keresetről. Az elsőfokú bíróság által felhívott, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az élelmiszerek címkézésére és reklámozására tartalmaz fogyasztóvédelmi előírásokat, a népegészségügyi adó tárgyával a rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe, így annak fogalomrendszere a perbeli adókötelezettség meghatározásakor nem alkalmazható. [18] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, és a felperest 225.200 Ft alperes részére járó perköltség megfizetésére kötelezte. [19] Ítélete indokolása szerint a Kúria végzésében foglaltaktól nem kívánt eltérni, ezért megállapította, hogy alperes a Neta tv. 2. §
  4. i)pontja alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által forgalmazott étrend-kiegészítők tarifális besorolásukra tekintettel a népegészségügy termékadó tárgyát képezik. Ugyanakkor álláspontja szerint az alperes jogszabálysértően nem vonta adózás alá az 5,5 V/V%-nál alacsonyabb alkoholtartalmú étrend-kiegészítőket, mert azok tekintetében jogszabálysértően alkalmazta a Jöt. 133. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti adómentességet, ezért az első- és másodfokú határozat megsemmisítése és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezése volt indokolt. [20] A felperes igazságügyi jövedéki szakértő kirendelésére, valamint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatalára vonatkozó indítványait elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. [22] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(4)-
(5)bekezdését, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §
(2)bekezdését, az Alaptörvény XXIV. cikke és a Kp. 2. §
(2)bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát [3357/2017.(XII. 22.) AB határozat]. [23] Előadta, hogy a jogerős ítélet téves jogértelmezésen alapul, az elsőfokú bíróság megsértette az ítélet teljességére vonatkozó rendelkezést, valamint a kereseti kérelmen túlterjeszkedve, olyan jogszabályhelyekre alapozva utasította új eljárásra az alperesi hatóságot, melyet a felperesi kereseti kérelem nem jelölt meg és az alperesi hatóság maga sem vitatott, továbbá a perköltség- és illeték-fizetési kötelezettségének megállapítása nincs Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 7 összhangban a döntéssel, ugyanis az adóhatóság határozata a kereseti kérelmének megfelelően megsemmisítésre került. [24] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság állításával ellentétben a Jöt. 133. §
(1)bekezdés
  1. g)pontja szerinti mentességre az eljárás során nem hivatkozott, mivel az az aromákra vonatkozik. A keresetlevelében ugyanakkor kifejtette, hogy a per tárgyát képező termékeknél az étrend-kiegészítőkre a megállapított vámtarifaszámot csak pontosabb árubesorolás és termékminősítés hiányában fogadta el, így az az adókötelezettség meghatározásakor nem lehet irányadó. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során a NAVSZI két szakvéleményt bocsátott ki, mindkét szakvélemény alkoholterméknek tekinti a vizsgált termékeket, ugyanakkor míg az étrendkiegészítő elnevezésű termékről azt állapította meg, hogy az fogyasztásra kész alkoholos ital, addig az azonos gyártástechnológiával és szakmai módon előállított étrendkiegészítő2 vonatkozásában már csak azt, hogy alkoholtartalmú termék. A Neta tv. 2.§
  2. i)pontjának alkalmazásában fel sem merülhet a vámtarifaszámok szerepe, csak a Jöt. szerint alkoholterméknek minősülő ital képezi a neta tárgyát, tehát nem az alkoholtermék, hanem csak az alkoholterméknek minősülő ital. A Jöt. szerinti alkoholtermékek jelentős hányada tehát nem adótárgy. A Neta tv. 2. §
  3. i)pontja leszűkíti az adókötelezettséget az alkoholos italokra, ami nem azonos kategória a Jöt. szerinti alkoholtermékekkel. Utóbbi lényegesen nagyobb halmaz, aminek részhalmazát képezik az italok. A neta szempontjából annak van relevanciája, hogy az adóztatni kívánt termék szeszes ital vagy sem, ehhez pedig a vonatkozó 110/2008 EK rendelet a szeszes italokról az irányadó, illetve a termék minősítés szempontjából az étrend-kiegészítőkre vonatkozó 1924/2006/EK és 2002/46/EK uniós rendelet ad iránymutatást, és a nemzeti szabályozású neta szempontjából a vámtarifaszámnak ennél a termékkörnél nincs szerepe. Határozott jogi álláspontja szerint a Kúria nem megfelelően érvelt, mert a jövedéki adókötelezettség és a neta kötelezettség két külön jogi fogalom, és a Kúria is a Jöt. szerinti alkoholtermék minősítésre fókuszált a neta kötelezettség szempontjából, holott a neta kötelezettség csak az italok vonatkozásában került meghatározásra, az alkoholos frissítő kivételével. Álláspontja szerint a Kúria tévedése tetten érhető abban, hogy a Jöt. 3. §
(3)bekezdés 1a. pont b) alpontja szerint minősítette a tárgyi termékeket. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet keresetet alaptalannak tartó megállapításainak hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [27] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye felülvizsgálatnak. A felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni [Kp. 115. §
(1)bekezdés, 117. §
(1)bekezdés], annak kötelező tartalmi eleme a kérelmet megalapozó pontos jogszabályhely, illetve a közzétett kúriai határozat és azon részének megjelölése, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni a felülvizsgálati határidőn túl Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 8 nem lehet [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(5)bekezdése]. A Kúria a jogerős ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §
(5)bekezdése]. [28] A Kúria előrebocsátja, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltakhoz a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 110. §
(3)bekezdése szerint kötve volt, döntését az abban foglalt jogértelmezéssel kellett meghoznia. A Kúria kifejtette, hogy a népegészségügyi termékadó tárgyának meghatározása a Jöt. szabályaihoz kötött, az adó tárgya a Jöt. szerinti alkoholtermék a Neta tv. 2. § i) pontjában foglalt kivételektől eltekintve. Mivel a Jöt. 3. §
(3)bekezdés
  1. pont b) alpontja szerint alkoholterméknek minősül a 2207 10 00 - 2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 V/V%ot, és perben nem volt vitatott a termékek szám1 KN „Más szeszes ital” kód alá sorolása, illetve az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalma, a perbeli termékek a Neta tv. szerint alkoholos italnak, azaz az adó tárgyának minősülnek. A felperes a Neta tv. perben alkalmazandó
  2. §-ában foglaltakkal szemben érvelt azzal, hogy a termékek jövedéki besorolásának nincs jelentősége az adótárgy meghatározásakor. A Kúria ismételten kiemeli, hogy a Neta tv.
  3. augusztus 1-ig a Jöt. szabályainak alkalmazásával határozza meg az adó sajátos tárgyát, azaz az alkoholos italt. A Jöt. nem használja az „alkoholos ital” fogalmat, az a Neta tv. alapján megállapított fogalmat takarta. A konkrét törvényi rendelkezésektől jelen ügy eldöntésekor nem lehetett elszakadni. [29] A felülvizsgálati kérelem, illetve a megismételt eljárásban előterjesztett felperesi észrevételek tartalmára utalással a Kúria megjegyzi, hogy iratellenesen állította a felperes, hogy keresetlevelében nem hivatkozott a Jöt.
  4. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti mentességre. A keresetlevél
  1. oldal második bekezdése ugyanis ezt tartalmazza: „Az étrendkiegészítők értékesítése után, a jövedéki adó felszámolása, és bevallása és befizetése azok alkoholtermék jellege miatt érthető, viszont egészségkárosító hatása miatti NETA felszámolása bevallása indokolatlan, a Jöt.
  2. §
  3. g.) pontja szerinti adóraktári engedélyben szereplő mentességi ok miatt, az 1,2% alkoholtartalom megkötés nemcsak az aromákra vonatkozik, és valamennyi élelmiszer is ide tartozik, amely megadja a NETA tv. alóli mentesülést.” Mivel azonban a korábban meghozott jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem támadta az elsőfokú bíróság megállapítását, mely szerint ez a mentességi ok nem áll fenn, jelen eljárásban nincs érdemi jelentősége, hogy a felperes most elismerte, hogy a mentességi ok a termékeire nem alkalmazható. [30] Habár az elsőfokú bíróság ítéletéből kitűnően a Kúria adótárgy meghatározásával kapcsolatos jogértelmezésével nem értett egyet, végső soron a kúriai végzés kötőerejére hivatkozva a per tárgyáról érdemben helyesen döntött, és a felperes felülvizsgálati érvelése tükrében sem látott indokot a Kúria korábbi álláspontjának megváltoztatására. A felülvizsgálati kérelem e részében tehát alaptalan volt. [31] Arra azonban a felperes megalapozottan alapította felülvizsgálati kérelmét, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges, és az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 9 követett el azáltal, hogy a keresetben nem szereplő okból semmisítette meg az adóhatósági határozatokat. [32] A közigazgatási perben is érvényesül a rendelkezési elv, azaz a bíróság a közigazgatási cselekmény jogszerűségét – ha a Kp. eltérő rendelkezése hiányában - a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el [Kp.
  4. §
(4)bekezdés]. A Kp. 85. §-a a bíróság döntési jogkörének korlátairól rendelkezik, és
(1)bekezdésében kimondja, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. [33] Figyelemmel arra, hogy a felperes keresetében nem jelölt meg jogsérelmet azzal kapcsolatban, hogy az 5,5V/V% alkoholtartalmú termékei után az adóhatóság nem állapított meg adókötelezettséget, a bíróság jogszabálysértést törvényesen nem állapíthatott volna meg amiatt, hogy az adóhatóság ezen termékeket nem vonta adózás alá. A rendelkezési elv megsértése miatt az alperes határozatának megsemmisítése jogszabálysértő volt. [34] A rendelkezési elvből következik az is, hogy súlytalan a per eldöntése szempontjából a felperes azon hivatkozása, hogy a NAVSZI az általa vizsgált két termék elnevezését eltérően határozta meg, tekintve, hogy a szakértői intézet minkét terméket a felperes által a keresetében nem vitatott KN 2208 9069 „Más szeszes ital” kód alá sorolta. [35] Végül a Kúria rögzíti, hogy a felperes a perköltségviselés körében nem jelölt meg jogszabálysértést, illetve a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét illetően felülvizsgálati kérelme nem tartalmaz jogi érvelést, ezért e kérdések érdemi vizsgálatát a Kúria nem végezhette el. [36] Mindezen indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [37] Az elsőfokú bíróság az új eljárásban köteles a keresetben állított jogsérelemről a Kúria jelen és előző végzésében adott jogértelmezéssel dönteni. A döntés elvi tartalma [38] Az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú népegészségügyi termékadó tárgya volt 2023. augusztus 1-ig. Záró rész étrend-kiegészítő a Kúria V.Kfv.35.166/2023/5-I 10 [39] A Kúria a felek felülvizsgálati perköltségét a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §
(1)és
(5)bekezdése, valamint a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 110. §
(3)bekezdése alkalmazásával csak megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [41] A végzés elleni további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. március
  3. dr. Darák Péter s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró dr. Demjén Péter s.k. Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Márton Gizella s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.