Kfv.37704/2022/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján. A bizonyítékok ismételt egybevetésére, értékelésére, felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs jogszabályi lehetőség. A Kp. 118. §

(1)bekezdése

1. a)pontja a felülvizsgálati kérelem befogadásának előfeltételeként határozza meg azt, hogy az állított jogszabálysértés az ügy érdemére kihasson. A perköltség nem a keresettel vitatott ügy érdemi kérdése, ezért önállóan a felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.704/2022/3. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Patyi András bíró Az I. rendű felperes: Kelemen János (cím1.) A II. rendű felperes: Felperes2 (cím1.) Az I. és II. rendű felperesek képviselője: Wichmann Ügyvédi Iroda (cím2. ügyintéző: Dr.Wichmann Ákos) A III. rendű felperes: Felperes3 (cím3) A III. rendű felperes képviselője: Dr. Próbáld Eszter (cím4.) Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím5. Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda (cím6.; ügyintéző: Dr. Szalay Tamás ügyvéd) A II. rendű alperes: Budapest Főváros Önkormányzata (cím7) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Körei Csilla Julianna kamarai jogi előadó Az I. rendű felperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 (cím8) A II. felperesi érdekelt: egyéb érdekelt2 (cím9.) Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 2 Az I. és II. rendű felperesi érdekeltek képviselője: Gulyás & Szabó Ügyvédi Iroda cím10 ügyintéző: Dr. Gulyás Balázs ügyvéd) A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott BP/1008/01091-20/2020., BP/1008/01092-20/2020. és BP-1008/01093-21/2020. számú közigazgatási határozatok, mint közigazgatási cselekmények jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelem benyújtó fél: III. felperes (109. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 110.K.705.758/2020/106. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelmek alapjául szolgáló tényállás [1] Az I-II. rendű felperesek 1/4-1/4-ed arányú, a III. rendű felperes 2/4 arányú tulajdonában áll a település helyrajzi szám1 hrsz-ú, szántó művelési ágú, 1.218 m² alapterületű ingatlan és a település helyrajzi szám2 hrsz-ú, szántó művelési ágú, 2.331 m² alapterületű ingatlan. Az I-II. rendű felperesek 968/3936 arányú, az I-II. rendű felperesi érdekeltek 1000/3936 arányú tulajdonában áll a település helyrajzi szám3 hrsz-ú, szántó művelési ágú, 3.936 m² alapterületű ingatlan (továbbiakban együtt: ingatlanok). [2] Az II. rendű alperes az ingatlanok részleges kisajátítása iránt 2019. december 6-án kérelmet terjesztett elő, amelyben a kisajátítás céljaként közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelölte meg a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §
2. e)pontja és 4. §
3. d)pont
4. da)alpontja alapján. [3] Az I. rendű alperes a 2020. április 30. napján kelt, BP/1008/01091-20/2020. számú határozatával a helyrajzi szám1 hrsz. alatti ingatlanból 69 m² területet, a 2020. április 30-án kelt, BP/1008/01092-20/2020. iktatószámú határozatával a helyrajzi szám2 hrsz. alatti ingatlanból 128 m² területet, a 2020. április 27. napján kelt, BP/1008/01093-21/2020. számú határozatával a helyrajzi szám3 hrsz. alatti ingatlanból 190 m² területet a II. rendű alperes javára közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra kisajátított. A BP/1008/0109120/2020. számú határozatában a kisajátítási kártalanítás összegét 212.190,- forintban, a BP/1008/01092-20/2020. iktatószámú határozatában a kisajátítási kártalanítás összegét 5.521.256,- forintban állapította meg. Az ingatlanrész kisajátításáért fizetendő összeget a tulajdoni arányoknak megfelelően osztotta meg az I-III. rendű felperesek között, a műszaki Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 3 kártalanítási összegről akként döntött, hogy abból egyenlő arányban az I-II. rendű felperesek részesülnek, mert az ingatlan egyéb1 felőli oldalát kizárólagosan ők használják, a kerítés és az épület az ő tulajdonukban van. A BP/1008/01093-21/2020. számú határozatban az I. rendű alperes a kisajátítási kártalanítás összegét 602.140,- forintban állapította meg, amelyből a terület kisajátításáért járó összeget a tulajdoni arányoknak megfelelően osztotta meg az I-II. rendű felperesek és a felperesi érdekeltek között, a műszaki kártalanítási összegről akként döntött, hogy abból egyenlő arányban az I-II. rendű felperesek részesülnek, mert az ingatlan egyéb1 felőli oldalát kizárólagosan ők használják, a kerítés az ő tulajdonukban van. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] Az I. és II. rendű felperes csak a kisajátítási kártalanítás összegét, a III. rendű felperes a BP/1008/01091-20/2020. és BP/1008/01092-20/2020. számú határozatok esetében a kisajátítás jogalapját is vitatta. Az elsőfokú bíróság a 2021. február 4. napján kelt 110.K.705.758/2020/44. számú jogerős közbenső ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes BP/1008/01091-20/2020. és BP/1008/01092-20/2020. számú határozataival elrendelt kisajátítás jogalapja fennáll. [5] Az I. és II. rendű felperes a kisajátítási kártalanítás összege körében elsődlegesen az I. rendű alperes határozatainak megváltoztatását, a kisajátítási kártalanítás összegének reális értékben meghatározását, másodlagosan a határozatok megsemmisítését kérték. Perköltséget igényeltek. [6] Álláspontjuk szerint az I. rendű alperes által a kisajátítási eljárásokban figyelembe vett értékek a tényleges érték mintegy 10%-át érik el. Nem veszi figyelembe a kisajátítást követően kialakuló helyzetet, és vitatták a szakértői vélemény megállapításait, így az összehasonlítható ingatlanok megválasztásának módszerét, azt, hogy nem vette figyelembe az ingatlan és a rajta lévő épületek tényleges hasznosításának módját, megközelíthetőségét, azok közművesítettségét, és így nem megfelelően határozta meg az ingatlanok érték. Arra is hivatkoztak, hogy mint az ingatlan használóit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. §-a alapján a gyermekét és unokáit is ügyféli jog illette volna meg a megelőző eljárásban. [7] A III. rendű felperes elsődlegesen az I. rendű alperes BP/1008/01091-20/2020. számú és BP/1008/01092-20/2020. számú határozatok megsemmisítését és az I. rendű alperes új eljárások lefolytatására kötelezését kérte. Másodlagosan a határozatok megváltoztatását és az általa megjelölt mértékű kártalanítás megállapítását és a II. rendű alperes annak kamatainak megfizetésére kötelezését, továbbá annak megállapítását kérte, hogy a szükségessé váló geodézai munkák után költségtérítésre jogosult. Harmadlagosan a határozatok megváltoztatását és az általa megjelölt – a másodlagos kérelemnél magasabb – mértékű kártalanítás megállapítását és a II. rendű alperes annak kamatainak megfizetésére kötelezését kérte. Perköltséget igényelt. [8] Hivatkozott arra, hogy semmisségi ok észlelése esetén a közigazgatási határozat megsemmisítése nem mellőzhető, az I. és II. rendű felperesek leszármazottjai a kisajátítással érintett ingatlanrészen életvitelszerűen élnek, a megelőző eljárásban neki is meg kellett volna adni az ügyféli jogállást, továbbá 2 hónapos határidőt kellett volna szabni a helyrajzi szám2 hrsz-ú ingatlan birtokba bocsátására. Hivatkozott az ügyintézési határidő túllépésére is, amely miatt sérült a tisztességes ügyintézéshez való és a jogszabályokban meghatározott határidőben való döntéshez való joga, továbbá arra, hogy a szakvéleményt Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 4 annak érvényeségi idején túl használták fel, valamint arra, hogy nem derülnek ki a határozatokból, hogy az egyes bizonyítékokat az I. rendű alperes miként mérlegelte, a felajánlott bizonyítási indítványoknak miért nem tett eleget. Sérelmezte a piaci ár megállapításának módját és eredményét, továbbá azt is, hogy a megelőző eljárásban kirendelt szakértők nem indokolták, hogy az összehasonlítás köréből miért hagyták ki a III. rendű felperes résztulajdonában álló ingatlanok megvásárlására kötött szerződésekben szereplő vételárakat. Végül sérelmezte az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokért járó kártalanítás felosztásának módját. [9] A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma Kisajátítási Joggyakorlatelemző Csoportjának „A kisajátítási perek gyakorlata” című, 2014.E1.II.F.1/7. szám alatti összefoglaló véleményére hivatkozva vitatta továbbá a perben kirendelt szakértő szakvéleményének megalapozottságát is. [10] Az I. és II. rendű alperesek védiratával összefüggésben előadta, hogy a Gksz-1 övezetben fekszenek nagyobb részt az ingatlanok, ugyanakkor az alperesek kizárólag a számukra kedvezőbb Ek/1 övezeti megállapításra hivatkoznak a fajlagos ár meghatározása szempontjából. [11] Az I. és II. rendű felperesi érdekeltek perbe léptek az I-III. rendű felperesek pernyertességének előmozdítása érdekében. Perköltséget nem igényeltek. [12] Az I. rendű alperes védiratában a felperesek kereseteinek elutasítását kérte. Perköltséget igényelt. [13] A perben kirendelt szakértő szakvéleményben meghatározott forgalmi értékét eltúlzottnak, és megalapozatlannak tekintette. [14] A II. rendű alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte. Perköltséget igényelt. A felülvizsgálni kért jogerős határozat [15] Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes BP/1008/01093-21/2020. iktatószámú határozatát megváltoztatta akként, hogy az I-II. rendű felperesek és az I-II. rendű felperesi érdekeltek részére 480.923 (négyszáznyolcvanháromezer-kilencszázhuszonhárom) forint többletkártalanítást állapított meg, és kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül az III. rendű felperesek részére személyenként 118.276 (száztizennyolcezer-kétszázhetvenhat) forintot, az I-II. rendű felperesi érdekeltek részére személyenként 122.185 (százhuszonkétezer-száznyolcvanöt) forintot és ezen összegnek az I. rendű alperesi határozat véglegessé válásától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatait fizesse meg. Az I. rendű alperes BP/1008/01091-20/2020. iktatószámú és a BP/1008/01092-20/2020. iktatószámú határozatát megsemmisítette és az I. rendű alperest új eljárásokra kötelezte. Egyetemlegesen kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 1.662.160 (egymillió-hatszázhatvankétezer-százhatvan) forint állam által előlegezett költséget. Rendelkezett arról is, hogy a peres felek és az érdekeltek az egyéb költségeiket maguk viselik. [16] Az elsőfokú bíróság megalapozatlannak ítélte a felperesek semmisségi okra való hivatkozását. A III. rendű felperes határidő túllépéssel kapcsolatos kifogásával kapcsolatban kifejtette, hogy a kisajátítási eljárások összetettségére figyelemmel határidő túllépést úgy ítélte meg, hogy az az ügyek érdemére nem hatott ki, ezért a III. rendű felperes tisztességes Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 5 ügyintézéshez való joga nem sérült. A jogerős ítélet rögzítette, hogy az ingatlanok osztatlan közös tulajdonban vannak, a használati megosztás a felek által kialakult szokáson, nem pedig ingatlan-nyilvántartási adatokon és tényeken alapul, ezért a belső kerítés és a kutyakennel áthelyezésének költségeit az I-III. rendű felperesi tulajdonostársaknak saját maguknak kell viselniük. [17] A kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértő szakvéleményével összefüggésben megállapította, hogy az abban foglaltak az összehasonlító piaci adatok, az ingatlanok, a kisajátítandó területrészek, a felépítmények, egyéb korrekciós tényezők teljes körű értékelését tartalmazták, ezért a kisajátítandó területrészek értékét és a szakvéleményben tett egyéb megállapításokat aggálytalannak fogadta el, és a helyrajzi szám3 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában, a BP/1008/01093-21/2020. iktatószámú határozat megváltoztatásával, az aggálytalannak elfogadott szakértői véleményben foglalt kártalanítási összegre tekintettel állapította meg a többletkártalanítást az ingatlan tulajdonosai arányában. [18] Figyelemmel arra, hogy a III. rendű felperes által támadott határozatokban érintett két ingatlan az I-III. rendű felperesek osztatlan közös tulajdonában áll, a köztük kialakult használati megosztásról írásbeli megállapodást nem kötöttek, az ingatlannyilvántartásban a használat megosztása nincs feltüntetve, a megosztott használat esetén a kártalanítást nem az érintett terület kizárólagos használójának, hanem a közös tulajdon szabályai szerint valamennyi tulajdonostárs részére kell megállapítani. Az I. rendű alperes tehát a III. rendű felperes keresetével támadott határozatokban tévesen és hiányosan indokolta meg a döntését a kártalanítási összeg felperesek közötti elosztásának aránya körében, mellyel a III. rendű felperes által hivatkozott Ákr. 81.§

(1)bekezdésében foglalt indokolási és tényállás tisztázási kötelezettségét megsértette, azért azokat az elsőfokú bíróság megsemmisítette. A felülvizsgálati kérelem [19] A III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet perköltségről szóló rendelkezésének hatályon kívül helyezését, az I. és II. rendű alperesek 2.145.000 Ft elsőfokú eljárási költség, valamint 250.000 Ft felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezését kérte. Kérte továbbá a jogerős ítélet [58], [59], [66] és [69] bekezdésének hatályon kívül helyezését és módosítását kérte. Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)pontjaira tekintettel kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban az ügy érdemére kiható jogszabálysértés történt, aminek vizsgálata biztosítaná a joggyakorlat egységességét, továbbfejlesztését, továbbá a kisajátítási eljárásokban ennek a jogkérdésnek különös súlya és társadalmi jelentősége van, valamint alapvető eljárási jogai sérültek. [20] Felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet perköltségre, a szakvélemény felhasználhatóságára valamint – korábbi nyilatkozataival összhangban – az ügyintézési határidő túllépésére, a kisajátítandó terülterésszel kapcsolatban tett megállapításokra vonatkozó előadásokat tett. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 6 [21] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak szerint nincs lehetőség. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [23] A Kúria megvizsgálta a III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmének befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [24] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. [25] A Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [26] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozata kapcsán felhívott felperesi kifogásokra teljeskörűen válaszolt, ítéletében részletesen megindokolta, hogy a keresetben előadottakat miért nem látta igazoltnak. [27] A felperes érvelése valójában a bizonyítékok ismételt egybevetésére, értékelésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a kúriai jogértelmezés kiforrott. [Kfv. I. 35.610/2021/2] [28] A III. rendű felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, valamint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán kérte. Kérelmét valamennyi befogadási ok tekintetében lényegében arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, ezért annak felülmérlegelését tartotta volna szükségesnek. [29] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [Kfv.IV.37.679/2020/2.] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 7 jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [Kfv.II.37.049/2019/2.] [30] Mindezekből az is következik, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első és második fordulata egyszerre nem állhat fenn, előbbi ugyanis olyan kérdésre vonatkozik, amiben nincs, vagy nem egységes a gyakorlat, utóbbi esetben ezzel szemben van egységes joggyakorlat van, azonban attól való eltérés volna indokolt. A III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében felhívta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)
2. aa)pontját, de ahhoz nem fűzött magyarázatot, nem fejtette ki, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria döntését várja. A Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglaltak nem jelentik azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.147/2021/2.) Nem a Kúria feladata a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra vonatkozó érvek kiválogatása. (Kfv.IV.37.334/2022/2.) [31] A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az általa felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére. E körben a számára kedvezőtlen és ezért sérelmes döntést állította olyan különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdésnek, amely megalapozta volna a felülvizsgálati kérelem befogadását. [32] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve az ügy társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában és ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel. A Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. [Kfv.III.37.726/2020/2., Kfv.III.37.407/2020/3.] [33] A Kp. ezen pontja alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának abban az esetben van helye, ha a kérelem alapjául szolgáló jogkérdés a bíróságok előtt tömegesen merül fel, vagy az a társadalom széles körét közvetlen vagy közvetett módon érinti. Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. [Kfv.III.37.778/2020/2.] Jelen esetben azonban a Kúria ezen körülményt nem látta megállapíthatónak. Mindezek okán a felülvizsgálati bíróság a Kp. ezen pontja alapján sem látta indokoltnak a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [34] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti okot meg kell indokolni, azonban a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz olyan előadást, amely a felperes alapvető eljárási jogának sérelmét valószínűsítené, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést állítana. A III. felperes felülvizsgálati kérelmében a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjával kapcsolatos indokolási kötelezettségének nem tett eleget. A felülvizsgálati kérelem az ügyintézési határidő túllépésére, a kisajátítandó területrésszel kapcsolatban tett megállapításokra vonatkozó részei a korábbi perbeli nyilatkozatok megismétlései voltak, és tartalmát tekintve érvelése valójában a bizonyítékok ismételt egybevetésére, értékelésére, felülmérlegelésére irányult. A fentiekben kifejtettek alapján ezért e befogadási okra alapítottan sem volt mód a felülvizsgálati kérelem befogadására. Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 8 [35] A III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet rendelkező részét kizárólag a perköltség vonatkozásában támadta. A Kp. 118. §

(1)bekezdése

1. a)pontja felvezető szövege – az aa)-
2. ad)alpontokban megjelölt okok esetén – a befogadás előfeltételeként határozza meg azt, hogy az állított jogszabálysértés az ügy érdemére kihasson. A Kúria gyakorlata szerint a perköltség nem a keresettel vitatott ügy érdemi kérdése (Kfv.I.37.331/2022/3.), ezért önállóan a felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet. [36] A III. rendű felperes a jogerős ítélet indokolása egyes mondatainak hatályon kívül helyezését, és azok módosítását kérte. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) felülvizsgálatra vonatkozó szabályai alapvetően különböznek a Kp. felülvizsgálati szabályaitól. A Kp. – szemben az rPp. 271. §

(1)bekezdés d) pontjával – nem zárja ki jogerős ítélet indokolásának megváltoztatására irányuló felülvizsgálatot, mivel – amint arra még a rPp. rendelkezéseivel összefüggésben kiadott, a közigazgatási perekben érvényesülő felülvizsgálati szabályokról szóló 3/2013.(IX.23.) KMK vélemény is rámutatott – formailag az ítélet indokolását vitató felülvizsgálati kérelem is irányulhat az ügy érdemére. A Kp. felülvizsgálati határozatról szóló

1. §-a szerint, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja, vagy úgy változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi. Ebből az következik, hogy a Kúriától is csak ilyen tartalmú döntés meghozatala kérhető. A III. rendű felperes kérelme azonban olyan döntés meghozatalára irányult, amelyre a Kúriának nincs törvényes lehetősége. [37] A Kúria a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelmek befogadását a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A kérelem érdemi elbírálásának hiánya miatt a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemben való döntéshozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma [38] A bizonyítékok mérlegeléséből okszerűen következő bírói döntés esetén nem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján. A bizonyítékok ismételt egybevetésére, értékelésére, felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs jogszabályi lehetőség. [39] A Kp. 118. §

(1)bekezdése a) pontja a felülvizsgálati kérelem befogadásának előfeltételeként határozza meg azt, hogy az állított jogszabálysértés az ügy érdemére kihasson. A perköltség nem a keresettel vitatott ügy érdemi kérdése, ezért önállóan a felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet. Záró rész [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. Kúria IV.Kfv.37.704/2022/3 9 [41] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [42] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2022. október 11. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Patyi András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő