← Magyarország

Bfv.1612/2024/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az emberkereskedelem esetében a kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat tőle függetlenül is. Utóbbi esetben az elkövetői visszaélés a már meglévő kiszolgáltatott helyzet (például hajléktalanság, kilátástalan anyagi helyzet) fenntartásával, vagy az abból való kilábalás megakadályozásával valósulhat meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.612/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű III. rendű Első fok: Tatabányai Törvényszék, 3.B.111/2021/94., ítélet, tárgyalás,
  4. május
  5. Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.II.97/2022/39., ítélet, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt a III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű és a III. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű és a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Tatabányai Törvényszék 3.B.111/2021/
  8. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.II.97/2022/
  9. számú ítéletét a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Tatabányai Törvényszék a
  10. május 26-án kihirdetett 3.B.111/2021/
  11. számú ítéletével – a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
  12. §

(2)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont] és társtettesként, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. §
(1)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 9 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. – A III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. §
(1)bekezdés]. Ezért őt 3 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a vagyonelkobzásról, a polgári jogi igényről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. február 9-én jogerős Bf.II.97/2022/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a III. rendű terhelt büntetését 4 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította. a II. rendű és a III. rendű terhelt vonatkozásában mellőzte a vagyonelkobzást. Pontosította az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított, és a felülvizsgálati indítványokkal érintett tényállás lényege a következő: A
  3. július
  4. napján született kk. sértett2-t a terheltek közül először, körülbelül
  5. nyár végén az I. rendű terhelt ismerte meg. Az I. rendű terhelt tisztában volt a kiskorú sértett életkorával, azzal, hogy még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, azzal is, hogy a sértett egy romos házban lakott az édesanyjával, ahol patkányok rohangáltak az udvaron, továbbá tudta azt is, hogy a kislány egy gyermekotthonban nevelkedik, mert a gyámhatóság – iskolakerülés miatt – kiemelte a mélyszegénységben élő családból, tudta azt is, hogy a sértett rendszeresen megszökött a nevelőotthonból és az édesanyjánál, vagy a már különélő testvéreinél bujkált, valamint azt is tudta, hogy a sértett rosszban van az édesanyjával, gyakran éhezik, és hidegben alszanak.
  6. tényállás: Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 3 Az I. rendű terhelt
  7. április
  8. napján azzal az ürüggyel csalta el a sértettet a cím1 szám alatti 1 szoba-konyhás albérletükbe, hogy ott a húsvét hétvégén kikapcsolódhat, szórakozhat, valójában azonban az volt a szándéka, hogy prostitúciós tevékenységet fognak végeztetni az otthonától távolra került, a városban helyismerettel egyáltalán nem rendelkező, a gyermekotthonból szökésben lévő, körözés alatt álló, pénztelen, sőt, még mobiltelefonnal sem rendelkező, nekik kiszolgáltatott leánygyermekkel. A kiskorú sértett kiszolgáltatott helyzetéről és a pénztelenségéről az I. rendű terhelt élettársa, a VI. rendű terhelt és az ismerőse, a II. rendű terhelt is tudomással bírt, hiszen az I. rendű terhelt beszámolt nekik az általa – a sértett lakóhelyén – tapasztaltakról. Mindhárman tudtak tehát arról is, hogy a sértett még mobileszközzel sem rendelkezik, ezért az I. rendű terhelt megengedte neki, hogy az ő DELL típusú laptopjukat használja azért, hogy a sértett hozzáférjen a saját Facebook fiókjához, amiből a fiók használatát követően sosem lépett ki, ezért más is hozzáférhetett az alkalmazáshoz. Az I. rendű terhelt kérésére a II. rendű terhelt már a sértett megérkezésének másnapján, azaz
  9. április 8-án megjelent az I. rendű terhelték albérletében, és a mobiltelefonjával erotikus fényképeket készített a sértettről, aki abban a hiszemben volt, hogy a fotók csak szórakozásból készülnek. A fényképek a sértett arcát mutatták, és melltartóban is ábrázolták a kislányt, az egyiken pedig hátulról, a meztelen feneke is látható volt. A II. rendű terhelt a sértett tudta és engedélye nélkül az általa készített kihívó fényképeket
  10. április
  11. napján, 12:02 órakor feltöltötte az internetre azzal egyidejűleg, hogy a kislányt „fiktív név1” néven, egy fiókot létrehozva regisztrálta a szexpartnerkereső „weboldalcím1” weboldalon, egyúttal messengeren keresztül – szintén a sértett tudtán kívül – felajánlotta a kislány szexuális szolgáltatásait a barátjának, a sértett1-nek, akinek megküldte a leánygyermek fehérneműs fotóit is, továbbá egy mobilszámot, amin „sértett1” keresheti. Kk. sértett2 a rákövetkező napon, azaz
  12. április 9-én egy barátnőjétől tudta meg, hogy a „viccből” készült erotikus fotói fel vannak töltve az internetre, amiről személyesen is meggyőződött, majd kérte az I. rendű és a II. rendű terheltet, hogy a képeit vegyék le a világhálóról, egyszersmind közölte velük, hogy szeretne hazautazni, azonban az I. rendű terhelt erre úgy reagált, hogy mivel nincs pénze, ezért másképp nem, csak úgy tud hazautazni, ha a fotói fennmaradnak a „weboldalcím1” weboldalon és kuncsaftokat fogad, akikkel pénzért lefekszik, és a keresményéből tud majd hazautazni. A kiskorú sértett önként belement abba, hogy pénzért közösül idegen férfiakkal, de nem azért, mert akarta, hanem azért, hogy „letudja” a dolgot, és a kuncsaftjaitól kapott pénzből végre hazautazhasson. A fenti előzmények után a sértett szombaton, azaz
  13. április
  14. napján az I. rendű terhelték albérletében két ismeretlen férfival, majd a belvárosban lévő lakásban tanú6-tal közösült. Az üzleteket, tehát azt, hogy melyik szexuális szolgáltatás mennyibe kerül, a VI. rendű terhelt mobilon beszélte le a szexhirdetésre jelentkező ügyfelekkel, mindhárom szombati kliens előre fizetett, a pénzt az I. rendű terheltnek adták át. Az egyik lakáson fogadott férfi 40.000 forintot, a másik 20.000 forintot, akihez pedig az I. rendű terhelt elfuvarozta, az 30.000 forintot fizetett az I. rendű terheltnek, de a sértett a nap végén egy fillért sem kapott az I. rendű és a VI. rendű terhelttől. A következő napon, azaz
  15. április
  16. napján, ami húsvétvasárnap volt, 18:39 órakor, a sértett messenger fiókján keresztül a II. rendű terhelt a sértett nevében és tudtán kívül felvette a kapcsolatot a sértett1-gyel és megállapodtak, hogy 60.000 forintért egész éjszakára övé a sértett, akiért este 9-re jön, és másnap hajnalban hozza vissza. Az üzenetváltásban szóba került az is, hogy a sértett 18 éves, illetőleg a II. rendű terhelt által a sértettről korábban készített erotikus fotókat is elküldték a sértett1-nek. A sértett1 úgy tudta, hogy a sértett2 már nagykorú. A megbeszélteknek megfelelően a sértett1 este 21 óra körüli időben, az I. rendű terhelték albérlete környékén felvette a sértett2-t, majd kivitte magához a cím2 szám alatti házába, ahol először megkínálta üdítővel, majd rövid beszélgetést követően közösültek, aztán a sértett2 álmosságra hivatkozással elaludt és csak hajnali 4 óra körül ébredt fel, amikor a sértett1 újra közösülni akart vele, de a sértett2 a Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 4 megjött menzeszére hivatkozással elutasította a közeledést, és arra sem volt hajlandó, hogy orálisan kielégítse a „partnerét”. A sértett1 visszafelé hajtva az autóban a kialkudott 60.000 forint helyett csak 45.000 forintot adott át a sértett2-nek, merthogy az éjszaka során nem a megígért teljeskörű szolgáltatást nyújtotta, a sértett2 a megkapott készpénzt a pénztárcájába helyezte, majd felment az I. rendű terheltékhez és lefeküdt aludni, csak dél körül ébredt fel, ekkor látta, hogy az I. rendű terhelt kiveszi a teljes összeget a pénztárcájából és elteszi, majd mondta neki, hogy ez nem elég arra, hogy hazautazzon. A sértett azonban eltökélt volt és elindult haza, de előtte, már az utcán az I. rendű terhelt az útiköltségre átadott neki 6.000 forintot, közben, mielőtt még beszállt volna az I. rendű terhelt által hívott taxiba, váratlanul megjelent a II. rendű terhelt és ráripakodott a sértettre, hogy adjon neki a sértett1-től kapott pénzből. A sértett erre közölte vele, hogy az I. rendű és a VI. rendű terhelt elvették tőle a fizetségét, tehát nincs nála pénz, mire a II. rendű terhelt dühbe gurult, előbb „lekurvázta”, leköpte a sértettet, majd az utcán egymás hajába kaptak, végül a sértett be tudott ülni a taxiba, 16 óra körül kiért a vasútállomásra. 2.
  17. tényállás: A sértett1 még azon a napon, amikor az együtt töltött éjszaka után az általa fiktív név1-ként ismert kk. sértett2-t hajnalban visszavitte az I. rendű terheltékhez, azaz
  18. április
  19. napján este 18 óra körül, messengeren keresztül fenyegető üzeneteket kapott „fiktív név1-től”, melyeknek az volt a lényege, hogy ha este 21 órakor nem fizet neki 600.000 forintot, akkor feljelenti a rendőrségen, ugyanis még csak 16 éves, tehát a sértett egy kiskorúval közösült, amiről fényképei is vannak, sőt meg is erőszakolta, tehát, ha nem fizet, akkor börtönbe kerül. Az egyik üzenetében „fiktív név1” azt is megírta a sértettnek, hogy nem akar személyesen találkozni vele, mert fél tőle, hogy bántani fogja, ezért a sértett a pénzt inkább a II. rendű terheltnek adja át, és ő majd továbbítja neki. A sértett a válaszaiban igyekezett megnyugtatni a zsarolóját, akiről azt hitte, hogy az előző éjszakai szexpartnere (kk. sértett2), kérdezte tőle, hogy mi szükség van erre, írta neki, hogy nincs oka félni tőle, és időt kért a pénz összegyűjtésére. A feljelentéssel és börtönnel fenyegető üzeneteket „fiktív név1” nevében a II. rendű terhelt írta. A II. rendű terhelt könnyen hozzáfért a sértett2 által használt fiókhoz, mert a sértett a távozásakor nem zárta azt be. Az üzenetváltást követően a II. rendű terhelt személyesen hívta mobiltelefonon a sértettet és közölte vele, hogy baj van, mert „fiktív név1” fel akarja jelenteni, ezért meg is verte a kislányt (ezt csak a sértett bizalmának elnyerése végett tette hozzá), majd a sértett gépkocsival a cím1 számú ház elé hajtott (az I. rendű terhelték lakótömbje), de ott nem csupán a II. rendű, hanem a III. rendű terhelt is várta, aki elmondta, hogy azért van jelen a találkozón, mert a II. rendű terhelt hívta azzal, hogy „balhé” van. A II. rendű és a III. rendű terhelt ráhatására megállapodtak, hogy a sértett a bankkártyájával leveszi a követelt összeget, nehogy feljelentse „fiktív név1”, ezért a II. rendű és a III. rendű terhelt kíséretében először a bankhoz hajtott, ahol az automatából 400.000 forintot, majd az Interspar Áruháznál 200.000 forintot vett le a bankszámlájáról, és a követelt összeget, az összesen 600.000 forintot, a körút elején található „Oil!” benzinkútnál átadta a II. rendű terheltnek, aki a III. rendű terhelttel együtt elindult az I. rendű terhelték lakásának irányába. Megegyeztek, hogy a pénz „fiktív név1-nek” történő átadását követően a II. rendű terhelt visszamegy a sértetthez, aki a benzinkútnál várakozott, de a II. rendű terhelt még a hívásaira sem reagált, hanem kb. 1 óra elteltével a III. rendű terhelt tért vissza és mondta a sértettnek, hogy a megérzése szerint „ennek nem lesz vége”. 2.
  20. tényállás: A sértett1-et már másnap hívogatták egy ismeretlen számról, de nem vette fel a telefont, majd
  21. április
  22. napján, a „fiktív név1” nevén lévő fiókról ismét zsaroló messenger üzenetet kapott, miszerint kevés lett a pénz, ezért éjfélig kap időt, hogy 1.200.000 forintot összeszedjen, különben feljelenti, mert bekábítószerezte és így közösült vele, sőt bántalmazni Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 5 is akarta. A sértett nem reagált erre sem, viszont az ismeretlen telefonszámról folyamatosan hívogatták, majd SMS-t is kapott a III. rendű terhelttől, miszerint „gondok vannak”.
  23. április
  24. napján a II. rendű terhelt, mivel minden próbálkozása dacára sem sikerült kapcsolatot teremtenie a sértett1-gyel, az albérletében kereste fel az I. rendű terheltet – akinek a társaságában volt a VI. rendű és a IV. rendű terhelt is –, elmondta nekik, hogy a III. rendű terhelttel már egyszer „lehúzták” a sértett1-et, és most további nagyobb összeget akarnak szerezni tőle, de hiába hívogatják és járnak fel a házához, a telefont nem veszi fel, az üzeneteikre nem válaszol, és nem hajlandó személyesen sem beszélni velük, ezért arra kérte az I. rendű terheltet, hogy az ő telefonjáról próbálják meg a kapcsolatfelvételt, mely kérésnek az I. rendű terhelt eleget is tett, de a sértett az ő telefonhívását sem fogadta. Ekkor a II. rendű terhelt a IV. rendű terhelt telefonján küldött egy MMS-t a sértettnek, melyen a nyomaték kedvéért a rendőrkapitányság fotója volt, és az üzenetben az állt, hogy „itt áll a rendőrség előtt fiktív név1-gyel és feljelentést tesznek ellene, ha nem hívja fel”, mely üzenetet követően a sértett már fogadta a IV. rendű terhelt hívását. A IV. rendű terhelt – a II. rendű terhelt előzetes kioktatása után – közölte, hogy ő „fiktív név1 testvére és tudja, hogy a sértett1 mit csinált a húgával”, ekkor megállapodtak abban, hogy még aznap a cím1 számú ház előtt lévő dohányboltnál fognak találkozni. Az I. rendű, a II. rendű és a IV. rendű terhelt megegyezett, hogy a sértettől 1.200.000 forintot fognak követelni, mely összegen majd egyenlő arányban osztoznak meg. Közben többször előfordult olyan is, hogy a III. rendű terhelt a gépkocsijában ülve két roma személy társaságában a sértett cím2 számú háza előtt „várakoztak”. Így történt ez
  25. április
  26. napján is, mégpedig hajnali 4 órakor, a ház előtt leparkoló III. rendű terhelt bedudált és bekiabált a sértettnek, hogy menjen ki, aminek a sértett félelmében nem tett eleget, hanem megvárta, míg a hívatlan látogatói elmennek, aztán 7 órakor indult el dolgozni. A II. rendű terhelt időközben a barátjával, az V. rendű terhelttel a Messenger alkalmazáson keresztül megbeszélte a történteket, aki megerősítette őt elhatározásában, hogy további összegeket csikarjon ki a sértettől, jó tanácsokkal látta el, figyelmeztette az osztozkodás veszélyeire, illetve vállalkozott arra, hogy az átadás időpontjában „biztosítja” a II. rendű terheltet, valamint arra, hogy a pénz átadását követően a helyszínről segít neki gyorsan távozni. Ezen előzmények után a megbeszélt időpontban az V. rendű terhelt az
  27. forgalmi rendszámú, Peugeut tipusú személygépkocsijával megjelent, és a helyszíntől nem messze, egy kisutcában várakozott a terhelttársára. Az I. rendű, a II. rendű, a IV. rendű és a VI. rendű terheltet tanú4 ismerősük szállította cím2-re, ahol kb. húsz méter távolságban a háztól az I. rendű, a II. rendű és a IV. rendű terhelt kiszállt az autóból, míg a VI. rendű terhelt és a tanú4 visszaindult. Az I. rendű, a II. rendű és a IV. rendű terhelt együtt indult el a sértett1 lakása elé, ahol már várta őket a sértett ismerőse, és egyben türelemre szólította fel a látogatókat, míg kihívja a sértettet. Ekkor a IV. rendű és a távolabb figyelő V. rendű terhelt észlelte, hogy a rendőrség is a helyszínen van, ezért elmenekültek, míg az I. rendű és a II. rendű terheltet a helyszínen elfogták. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű és a III. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A II. rendű terhelt a Be.
  28. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozással elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében, míg a III. rendű terhelt az indítvány tartalma szerint a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. d)és
  2. e)pontjában írt okból. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 6 [5] A II. rendű terhelt kifogásolta, hogy az emberkereskedelem bűntette vonatkozásában a bíróság nem a törvénynek megfelelően alkalmazta a Btk. 2. §-át, mert szerinte az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása súlyosabb minősítést eredményezett az esetében. Mivel a bíróság nem az elkövetés idején hatályban lévő törvényt alkalmazta, ezzel a büntető anyagi jogi szabály megsértésével hozta meg az ítéletét. [6] Kifejtette, hogy a bűncselekmény helyes minősítése az elkövetéskori Btk. 201. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő prostitúció elősegítése bűntette lenne. Ebben az esetben a büntetési tétel jóval kisebb mértékű, 3 évig terjedő szabadságvesztés. A zsarolás bűntette vonatkozásában a terhére csupán bűnsegédi magatartást lehetett volna megállapítani. [7] Álláspontja szerint a törvénysértő minősítés miatt a büntetési tétel öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés volt, ezzel szemben a helyes minősítés esetén ez egy évtől hét év hat hónapig terjedő szabadságvesztés lenne. [8] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság közvetett bizonyítékokra alapította a ténybeli megállapításait. [9] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság idézése nélkül tartotta meg a nyilvános ülést, a büntetését pedig annak ellenére súlyosította, hogy az ügyészség nem fellebbezett a terhére. [10] Utalt arra, hogy az igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményben foglaltak eltérőek voltak a tárgyaláson és a nyomozati szakban. [11] Indokai szerint ártatlanul ítélték el, ő csak jogi útra kívánta terelni az ügyet, és nem kívánt hasznot húzni belőle. [12] Sérelmezte továbbá, hogy mivel nem vonult be a bv. intézetbe, kizárták a feltételes szabadság lehetőségéből. [13] A Legfőbb Ügyészség BF.41/2025/
  1. és BF.43/2025/
  2. számú átiratában mind a II. rendű, mind a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [14] Az ügyészség kifejtette, hogy a Btk. időbeli hatályának megsértése, a Btk.
  3. §-ának téves alkalmazása akkor felülvizsgálati ok, ha az kihatott a bűnösség megállapítására, vagy törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. [15] Az alapügyben eljárt bíróságok a Btk. időbeli hatályát hivatalból kötelesek vizsgálni, amelyet meg is tettek. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának [220] bekezdésében adott számot arról, hogy a II. rendű terhelt cselekményeinek elbírálására is az elkövetéskori Btk.-t alkalmazta, és ezzel egyetértett a másodfokú bíróság is az ítélete indokolásának [124] bekezdésében. [16] Erre tekintettel a II. rendű terhelt indítványának az ezzel ellentétes hivatkozása téves. A II. rendű terhelt a Btk. időbeli hatályának, mint a büntető anyagi jog más szabályának megsértésére, azon túl, hogy tévesen hivatkozott, azzal kapcsolatos jogi érvet sem fogalmazott meg, csupán arra a felülvizsgálattal elérni kívánt cél érdekében utalt. [17] Álláspontja szerint a II. rendű terhelt cselekvőségének minősítése az elkövetéskori és az elbíráláskori Btk. szerinti emberkereskedelem törvényi tényállási elemeinek egyaránt megfeleltethető. Az irányadó tényállás alapján ugyanis a II. rendű terhelt – az I. rendű terhelt által elmondottak alapján – tudott a kiskorú sértett kiszolgáltatott helyzetéről, amely rajta, illetve a terhelt-társain kívüli okból jött létre. A II. rendű terhelt a sértett életkoráról is tudomással bírt. [18] A II. rendű terhelt azzal is tisztában volt, hogy a kiszolgáltatott kiskorú sértettel prostitúciós tevékenységet akarnak végeztetni, és az abból származó jövedelmet kívánják Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 7 megszerezni. Ennek érdekében – az I. rendű terhelt felkérésére – készítette el a kiskorú sértett tudta, és ezáltal beleegyezése nélkül azokat a fényképeket, amelyek a kiskorú sértett arcát mutatták, őt melltartóban ábrázolták, illetve az egyik kép a fenekét is mutatta hátulról, amelyeket a „weboldalcím1” weboldalra feltöltött, illetve a Messengeren megküldött a sértett1-nek is, akinek felajánlotta a kiskorú sértett szexuális szolgáltatásait. [19] Kifejtette továbbá, hogy az irányadó tényállás
  4. pontja alapján megállapítható, hogy a II. rendű terhelt az emberkereskedelem bűntettével valóságos anyagi halmazatban állóan elkövette a Btk.
  5. §
(1)bekezdés c) pont III. fordulata szerinti gyermekpornográfia bűntettét is, amelyet az elkövetéskori büntetőtörvény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. [20] A II. rendű terhelt által a kiskorú sértettről 2020. április 8. napján készített azon fénykép, amelyen hátulról a meztelen feneke is látható volt, a Btk. 204. §
(7)bekezdés a) pontja alapján pornográf felvételnek minősül. [21] Álláspontja szerint a II. rendű terhelt terhére rótt folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének minősítése törvényes. [22] A III. rendű terheltet érintően hivatkozott arra, hogy az iratok alapján az állapítható meg, hogy a III. rendű terheltet a nyilvános ülésről szabályszerűen értesítette a másodfokú bíróság a 16. számú végzéssel, a III. rendű terhelt értesítése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra. A Be. 132. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [23] A III. rendű terhelt szabályszerű értesítése tehát megtörtént, nélküle a nyilvános ülés megtartható volt. [24] Az ügyészség szerint a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványnak a súlyosítási tilalom megsértésére való hivatkozása sem alapos. [25] Az iratok tartalma alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetésekor,
  1. május
  2. napján az ügyész a jogorvoslati nyilatkozatának megtételére valamennyi terhelt tekintetében három munkanapot tartott fenn, majd e határidő utolsó napján,
  3. május
  4. napján az ügyész a III. rendű terhelt terhére súlyosításért jelentett be fellebbezést, amelyet a Győri Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. [26] Kifejtette továbbá, hogy nem az alapügyben eljárt bíróságok, hanem a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 21.F.515/2023/
  5. számú végzésével zárta ki a III. rendű terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A Be.
  6. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, a büntetés-végrehajtási bíró határozata e körbe nem tartozik. [27] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a megtámadott határozatoknak a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. [28] A III. rendű terhelt az ügyészi átiratra tett észrevételében lényegében megismételte a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. III. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 8 [29] A II. rendű és a III. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány egyaránt nem alapos. [30] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  7. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [31] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be.
  8. §
(2)bekezdés], a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [32] A Be. 659. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben írt kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [33] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [34] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [35] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a III. rendű terhelt vonatkozásában a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg: – A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
  1. október 26-án a Bf.II.97/2022/
  2. számú végzésével
  3. február
  4. napjára nyilvános ülést tűzött ki, melyről a III. rendű terheltet értesítette. – A kézbesítési igazolás szerint a másodfokú bíróság a III. rendű terhelt értesítését
  5. november 21-én a cím3-ra küldte meg. Az értesítést a Magyar Posta
  6. november
  7. és november
  8. napján kísérelte meg kézbesíteni a III. rendű terhelt részére. Az értesítés
  9. december
  10. napján „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra. – A másodfokú bíróság a
  11. február 9-i nyilvános ülésen megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának nincs akadálya. A III. rendű terhelt védője a nyilvános ülésen jelen volt (Győri Ítélőtábla Bf.II.97/2022/
  12. számú jegyzőkönyv 1.,
  13. oldal). [36] A Be.
  14. §
(1)bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. [37] A Be. 132. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [38] A Be. 599. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. A Be. 599. §
(4)bekezdése szerint a nyilvános ülésen az ügyész és a vádlott jelenléte nem kötelező. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 9 [39] Az eljárás résztvevőinek nyilvános ülésen való jelenlétét illetően több tekintetben eltérést enged a törvény a bíróság eljárásában – a nyilvános ülésen vagy a tárgyaláson – történő jelenlét Be. LXX. Fejezetbeli általános szabályaitól. Az általános tárgyalási (nyilvános ülési) jelenlétre vonatkozó szabályoktól (Be. 428-
  1. §) a törvény annyiban tér el, hogy a szabályszerűen értesített (megidézett) vádlott nyilvános ülésen való jelenléte nélkül is megtartható a nyilvános ülés, és a fellebbezés elbírálható, feltéve, hogy a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a vádlott meghallgatása a büntetéskiszabási körülményekre nem szükséges [Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pont,
(4)bekezdés,
(5)bekezdés]. [40] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával járt el, amikor a III. rendű terhelt távollétében megtartotta a nyilvános ülést. Ezért a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem valósította meg, így a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [41] A III. rendű terhelt indítványában foglaltak szerint a másodfokú bíróság annak ellenére súlyosította a büntetését, hogy az ügyészség nem jelentett be fellebbezést a terhére. [42] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja rögzíti, hogy eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. [43] A Be. 595. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [44] A Be. 582. §
(1)bekezdés szerint, akivel az elsőfokú bíróság az ítéletét kihirdetés útján közli, a fellebbezését nyomban bejelentheti vagy erre három munkanapot tarthat fenn. [45] Az iratok alapján megállapítható, hogy a
  1. május 26-i tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően a tárgyaláson jelen lévő ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére valamennyi terhelt tekintetében 3 munkanapot tartott fenn (Tatabányai Törvényszék 3.B.111/2021/
  2. számú jegyzőkönyv
  3. oldal
  4. bekezdés). Ezt követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség az elsőfokú bírósághoz
  5. május 31-én érkezett, B.254/2020/
  6. számú átiratával a III. rendű terhelt vonatkozásában hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyek gyakorlásától eltiltás, emellett pénzbüntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be (Tatabányai Törvényszék 3.B.111/
  7. számú büntetőügy
  8. sorszám alatt). [46] Következésképpen nem felel meg a tényeknek a III. rendű terhelt állítása, mely szerint a másodfokú bíróság az ügyészség terhes fellebbezése hiányában súlyosította a büntetését. [47] Kétségtelen, hogy a Be.
  9. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki. [48] A Kúria előrebocsátja, hogy a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértése önmagában nem felülvizsgálati ok (BH 2017.283.; BH 2015.324.III.; BH 2015.269.II.; BH 2015.209.; BH 2015.180.), hanem az további feltételeket kíván meg. [49] Amennyiben az indítvány szerint a bíróság a jogerős ítéletében alkalmazandó jogszabályként olyan törvényt választott ki, mely alapján a cselekmény jogi minősítése a terhelttel szemben magasabb büntetési tételt eredményezett, mint a másik törvény alapján lett volna, úgy a kifogás tárgya valójában a cselekmény téves minősítése, és ekként vizsgálni kell azt is, hogy e téves minősítés vezetett-e törvénysértő büntetés kiszabásához. A büntetés akkor törvénysértően súlyos, ha mértéke meghaladja a helyes minősítés alapján irányadó büntetési Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 10 tétel felső határát, avagy a tételkereten belüli ugyan, de a helyes minősítés alapulvételével eltúlzottan súlyos. [50] Ebben az esetben a megsértett jogszabály a Btk. 2. §
(2)bekezdés második fordulata, és az csak két feltétel – a téves minősítés és az ebből eredő törvénysértő büntetés – együttes teljesülése esetén lehet a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálat oka. [51] A II. rendű terhelt kifogása szerint az emberkereskedelem bűntette vonatkozásában a bíróság nem a törvénynek megfelelően alkalmazta a Btk. 2. §-át, mivel szerinte az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása súlyosabb minősítést eredményezett az esetében. [52] A Btk. 2. §
(1)bekezdése értelmében a bűncselekményt – fő szabályként – az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése kimondja, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. [53] Az iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a II. rendű terhelt cselekményeinek elbírálására az elkövetéskori Btk.-t alkalmazta, melynek részletes indokát adta, és ezzel egyetértett a másodfokú bíróság is {Tatabányai Törvényszék 3.B.111/2021/94. számú ítélet [208]-[220.1] bekezdés, Győri Ítélőtábla Bf.II.97/2022/39. számú ítélet [124] bekezdés}. [54] Így a II. rendű terhelt állítása, mely szerint a bíróság az elbíráláskor hatályos törvényt alkalmazta, nem felel meg a tényeknek. [55] A 2025. szeptember 1. napjától hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti új felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. [56] A II. rendű terhelt az indítványában törvénysértő minősítésre is hivatkozott, mely szerint az 1. tényállási pontban írt cselekménye emberkereskedelem bűntette helyett az enyhébb büntetési tétellel fenyegetett prostitúció elősegítése bűntettének minősülhet. [57] Ez pedig a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont szerinti felülvizsgálati oknak feleltethető meg. [58] Ezen új felülvizsgálati ok alapján a felülvizsgálat abban az esetben is lehetséges, ha a bűncselekmény korábbi, utóbb törvénysértőnek minősített jogi minősítése helyett egy olyan törvényes minősítést kell megállapítani, amely következtében a büntetés kiszabására eltérő – a Különös Részben meghatározott – törvényes keretek között kell sort keríteni. Ez a feltétel az új felülvizsgálati ok objektív feltétele. Emellett a felülvizsgálathoz szükséges az is, hogy e törvényes minősítés alapján megállapítandó tételkerethez képest a korábban kiszabott büntetés már aránytalan is. [59] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt 1. tényállási pont szerinti cselekményét a Btk. 192. §
(2)bekezdésbe ütköző, és a
(3)bekezdés c) pontjára figyelemmel az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő emberkereskedelem bűntettének minősítette. [60] Az elkövetéskor hatályos Btk. 192. §
(2)bekezdése szerint az emberkereskedelem bűntettét az követi el, aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez. A bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha a cselekményt megtévesztéssel követik el [Btk. 192. §
(3)bekezdés c) pont], a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 11 tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a
(2)bekezdésben meghatározott bűncselekmény a
(3)bekezdés valamely pontja szerint is minősül [Btk. 192.
(5)bekezdés b) pont]. [61] Az elkövetéskor hatályos Btk. 192. §
(2)bekezdése szerinti emberkereskedelem másnak a kizsákmányolása céljából valósul meg. A Btk. 192. §
(8)bekezdésébe foglalt értelmező rendelkezés alapján a kizsákmányolás központi fogalmi elemei a kiszolgáltatott helyzettel visszaélés, illetve az előny szerzésére törekvés. [62] A kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat tőle függetlenül is. Utóbbi esetben az elkövetői visszaélés a már meglévő kiszolgáltatott helyzet (például hajléktalanság, kilátástalan anyagi helyzet) fenntartásával, vagy az abból való kilábalás megakadályozásával valósulhat meg. [63] A megtévesztés büntetési tételt növelő tényező. A megtévesztés jelentheti a sértett minden olyan elkövető általi félrevezetését, amely a sértettben olyan hamis képzet kialakulásához vezet, hogy az elkövető iránt bizalommal lehet, és annak akarata szerint önként cselekszik. [64] Felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése. [65] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti. [66] Az indítvány valójában a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja. [67] Az irányadó tényállás
  1. pontja egyértelműen rögzíti, hogy: – A
  2. július 29-én született sértett egy romos házban lakott az édesanyjával, ahol patkányok rohangáltak az udvaron, továbbá az I. rendű terhelt tudta azt is, hogy a kislány egy gyermekotthonban nevelkedik, mert a gyámhatóság – iskolakerülés miatt – kiemelte a mélyszegénységben élő családból, tudta azt is, hogy a sértett rendszeresen megszökött a nevelőotthonból és a Jánoshalmán élő édesanyjánál, vagy a már különélő testvéreinél bujkált, valamint azt is tudta, hogy a sértett rosszban van az édesanyjával, gyakran éhezik, és hidegben alszanak. – A II. rendű terhelt tudomással bírt a kiskorú sértett kiszolgáltatott helyzetéről és a pénztelenségéről, valamint arról, hogy a sértett még mobileszközzel sem rendelkezik. – Az I. rendű terhelt
  3. április
  4. napján azzal az ürüggyel csalta el a sértettet a cím1 szám alatti 1 szoba-konyhás albérletükbe, hogy ott a húsvéti hétvégén kikapcsolódhat, szórakozhat, valójában azonban az volt a szándéka, hogy prostitúciós tevékenységet fognak végeztetni vele. – A II. rendű terhelt már a sértett megérkezésének másnapján, azaz
  5. április 8-án megjelent az I. rendű terhelték albérletében, és a mobiltelefonjával erotikus fényképeket készített a sértettről, aki abban a hiszemben volt, hogy a fotók csak szórakozásból készülnek. – A II. rendű terhelt a sértett tudta és engedélye nélkül, az általa készített kihívó fényképeket
  6. április
  7. napján, 12:02 órakor feltöltötte az internetre, regisztrálta a szexpartnerkereső Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 12 „weboldalcím1” weboldalon, egyúttal Messengeren keresztül – szintén a sértett tudtán kívül – felajánlotta a kislány szexuális szolgáltatásait a barátjának, a sértett1-nek. – A kiskorú sértett kérte az I. rendű és a II. rendű terheltet, hogy a képeit vegyék le a világhálóról, egyszersmind közölte velük, hogy szeretne hazautazni, azonban az I. rendű terhelt erre úgy reagált, hogy mivel nincs pénze, ezért másképp nem, csak úgy tud hazautazni, ha a fotói fennmaradnak a „weboldalcím1” weboldalon és kuncsaftokat fogad, akikkel pénzért lefekszik, és a keresményéből tud majd hazautazni. – A fenti előzmények után a sértett szombaton, azaz
  8. április
  9. napján az I. rendű terhelték albérletében két ismeretlen férfival, majd a belvárosban, az Óriáskerék közelében lévő lakásban a tanú6-tal közösült. Az egyik lakáson fogadott férfi 40.000 forintot, a másik 20.000 forintot, akihez pedig az I. rendű terhelt elfuvarozta, az 30.000 forintot fizetett az I. rendű terheltnek, de a sértett a nap végén egy fillért sem kapott. – A kiskorú sértett Messenger fiókján keresztül a II. rendű terhelt a sértett nevében és tudtán kívül felvette a kapcsolatot a sértett1-gyel, és megállapodtak, hogy 60.000 forintért egész éjszakára övé a sértett. A megbeszélteknek megfelelően a sértett1 este 21 óra körüli időben az I. rendű terhelték albérlete környékén felvette a sértettet, majd kivitte magához a cím2 szám alatti házába, ahol először megkínálta üdítővel, majd rövid beszélgetést követően közösültek. A sértett1 a kialkudott 60.000 forint helyett csak 45.000 forintot adott át a sértettnek. Az I. rendű terhelt kivette a teljes összeget a sértett pénztárcájából és eltette, majd mondta neki, hogy ez nem elég arra, hogy hazautazzon. [68] A kiskorú sértett kiszolgáltatott helyzetének értelmezésével összefüggésben a Kúria más ügyben leszögezte: a hajléktalan, családi és társadalmi kapcsolatokkal, valamint jövedelemmel nem rendelkező, önmagát még csak alapszinten eltartani is korlátozottan képes személy kiszolgáltatott helyzetben van {BH 2020.30., Kúria Bfv.II.600/2019/
  10. számú határozat [63] bekezdés}. [69] A jogerős tényállás
  11. pontja szerint kétségtelen, hogy a sértett kiszolgáltatott helyzetben volt figyelemmel arra, hogy mélyszegénységben élő családból gyermekotthonba került, ahonnan rendszeresen megszökött, gyakran éhezett, édesanyjával rossz volt a viszonya, mobiltelefonnal, valamint pénzzel nem rendelkezett, távol volt az otthonától, ott nem ismert senkit, és az elkövetéskor csupán 16 éves volt. Ez a cselekvési szabadságát korlátozta, továbbá ezen körülmények a II. rendű terhelt előtt is ismertek voltak. Az elsőfokú bíróság e körben kifejtett indokolásával a Kúria egyetértett {Tatabányai Törvényszék 3.B.111/2021/
  12. számú ítélet [222] bekezdés}. [70] A kiskorú sértett helyzete nem tette lehetővé a saját érdekeinek leginkább megfelelő döntések hozatalát, hanem a külső körülmények olyan választásra (prostitúcióra) késztették, amit ilyen körülmények hiányában – önkéntesen – nem határozott volna el. A prostitúciós tevékenység folytatására vonatkozó döntése ekként nem „önkéntes”, hanem a kiszolgáltatott helyzete által determinált volt {Kúria Bfv.II.1.322/2022/
  13. számú határozat [94] bekezdés}. [71] A II. rendű terhelt terhére a kizsákmányolási célzat is egyértelműen megállapítható, hiszen az irányadó tényállás szerint a sértett prostitúciós tevékenységéből származó bevétel megszerzése volt a célja a terhelttársaival együtt. [72] Az eljárt bíróság által megállapított minősítő körülmények is helytállóak. [73] Az I. rendű terhelt hamis ürüggyel csalta el a kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettet az albérletükbe. Azt ígérte a kiskorú sértettnek, hogy a húsvéti hétvégén ott kikapcsolódhat, szórakozhat, ami alkalmas volt a kiskorú sértett megtévesztésére [Btk.
  14. §
(3)bekezdés c) pont], hiszen a kiskorú sértett az I. rendű terheltre és annak élettársára, a VI. rendű terheltre családjaként tekintett. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 13 [74] A Kúria a II. rendű terhelt által hivatkozott prostitúció elősegítésének bűntettét illetően a következőkre mutat rá. [75] A Btk. 201. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [76] Ezen törvényi tényállás a tizennyolc év alatti passzív alany prostitúciójához kapcsolódó bűnsegédi magatartást határozza meg tettesi alapcselekményként. [77] A jogerős tényállásból következően – az előzőekben kifejtettek szerint – a II. rendű terhelt célja ugyanakkor eleve a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorú sértett kizsákmányolása volt, következésképpen a prostitúció elősegítése bűntettének megállapíthatósága szóba sem jöhet. [78] A Legfőbb Ügyészség BF.41/2025/2. számú átiratában foglaltak szerint tévedett az ügyben eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét az 1. tényállási pont alapján csupán emberkereskedelem bűntettében állapította meg, ekként a tényállásban írt másik, az emberkereskedelem bűntettével halmazatban álló bűncselekményt értékelés nélkül hagyta. Az ügyészi álláspont szerint az 1. tényállásban foglalt további bűncselekmény a Btk. 204. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulatában írt gyermekpornográfia bűntettének megállapítására alkalmas, melyet az I. rendű terhelt mint tettes követett el. [79] Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el [Btk.
  2. §
(1)bekezdés]. Anyagi halmazat, ha az elkövető több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Egy cselekménnyel megvalósított több bűncselekmény esetén a halmazat alaki. [80] Jelen ügyben az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a II. rendű terhelt
  1. április 8-án a mobiltelefonjával erotikus fényképeket készített a sértettről, aki abban a hiszemben volt, hogy a fotók csak szórakozásból készülnek. A fényképek a sértett arcát mutatták, és melltartóban is ábrázolták a kislányt, az egyiken pedig hátulról, a meztelen feneke is látható volt. A II. rendű terhelt a sértett tudta és engedélye nélkül az általa készített kihívó fényképeket
  2. április
  3. napján, 12:02 órakor feltöltötte az internetre, azzal egyidejűleg, hogy a kislányt „fiktív név1” néven, egy fiókot létrehozva regisztrálta a szexpartnerkereső „weboldalcím1” weboldalon, egyúttal Messengeren keresztül – szintén a sértett tudtán kívül – felajánlotta a kislány szexuális szolgáltatásait a barátjának, a sértett1nek, akinek megküldte a leánygyermek fehérneműs fotóit is. [81] Ehhez képest a tényállás tartalmazza annak leírását, ahogyan az I. rendű és a II. rendű terhelt elhatározta, hogy a fiatalkorú kiszolgáltatott helyzetét ismerve hogyan vették rá prostitúciós tevékenység folytatására, ennek keretében milyen cselekmények történtek. Ez utóbbi tényeket értékelte az eljárt bíróság a II. rendű terhelt esetében társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének. [82] A II. rendű terhelt irányadó tényállás szerinti, két egymástól elkülönülő cselekménye valódi anyagi halmazatban áll egymással. [83] A Kúria rámutat, hogy a törvénysértő minősítés az elbírált cselekmény törvénysértő, ekként eltérő jogi értékelését jelenti. Ez azonban jelen esetben nem történt meg, ugyanis a II. rendű terhelt
  4. április 8-i cselekményét a vádhatóság a vádiratban, továbbá az eljárt bíróság az ügydöntő határozatában külön bűncselekményként nem értékelte. [84] Ekként e valóságos anyagi halmazatot képező cselekmény minősítése, értékelése első fokon sem az ügyészség, sem a bíróság részéről nem merült fel. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 14 [85] Másként fogalmazva, a sem a vád, sem az ítélet szerint nem minősített – ugyan a vádban és az ítéletben is leírt – cselekmény ekként nem törvénysértően minősített cselekmény, hanem (szó szerint) el nem bírált cselekmény. [86] A vád ki nem merítése jogerő előtt korrigálható, jogerő után rendkívüli jogorvoslat útján nem. Ezen esetben ugyanis nincs törvénysértő felmentés, nincs törvénysértő minősítés (Kúria Bfv.III.811/2019/
  5. számú határozat; Bfv.III.137/2023/
  6. számú határozat). [87] Ilyen cselekménynek jogerő utáni, a Kúria által felülvizsgálatban történő – ehhez képest első – elbírálása nem lehetséges, mivel a vád ki nem merítése nem felülvizsgálati ok. [88] A II. rendű terhelt az indítványában a
  7. tényállási pont vonatkozásában a felrótt cselekményhez kapcsolódó elkövetési alakzatot vitatta, szerinte a zsarolás bűntettét bűnsegédként követte el. [89] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét társtettesként és folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk.
  8. §
(1)bekezdés] is megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [90] A Btk. 367. §
(1)bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntettet követ el; a bűncselekmény súlyosabban minősül a
(2)bekezdés b) pontja szerint, ha az élet vagy testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel követik el. [91] Az irányadó tényállás ezzel összefüggésben a következőket tartalmazza: – A sértett
  1. április 13-án 18.00 óra körül Messengeren keresztül fenyegető üzeneteket kapott „fiktív név1-től”, melyeknek az volt a lényege, hogy ha este 21 órakor nem fizet neki 600.000 forintot, akkor feljelenti a rendőrségen, ugyanis még csak 16 éves, tehát a sértett egy kiskorúval közösült, amiről fényképei is vannak, sőt meg is erőszakolta, tehát ha nem fizet, akkor börtönbe kerül. A feljelentéssel és börtönnel fenyegető üzeneteket „fiktív név1” nevében a II. rendű terhelt írta. – A II. rendű és a III. rendű terhelt ráhatására megállapodtak, hogy a sértett a bankkártyájával leveszi a követelt összeget, nehogy feljelentse „fiktív név1”, ezért a II. rendű és a III. rendű terhelt kíséretében először a bankhoz hajtott, ahol az automatából 400.000 forintot, majd az Interspar Áruháznál 200.000 forintot vett le a bankszámlájáról és a követelt összeget, az összesen 600.000 forintot, az „Oil!” benzinkútnál átadta a II. rendű terheltnek. – 1 óra elteltével a III. rendű terhelt tért vissza a benzinkúthoz, és mondta a sértettnek, hogy a megérzése szerint „ennek nem lesz vége”. – A II. rendű terhelt az albérletében kereste fel az I. rendű terheltet – akinek a társaságában volt a VI. rendű és a IV. rendű terhelt is –, elmondta nekik, hogy a III. rendű terhelttel már egyszer „lehúzták” a sértett1-et és most további nagyobb összeget akarnak szerezni tőle. –
  2. április
  3. napján, a „fiktív név1” nevén lévő fiókról ismét zsaroló Messenger üzenetet kapott a sértett, miszerint kevés lett a pénz, ezért éjfélig kap időt, hogy 1.200.000 forintot összeszedjen, különben feljelenti, mert bekábítószerezte és így közösült vele, sőt, bántalmazni is akarta. [92] Mindezekből kitűnően pedig nem kétséges, hogy a II. rendű terhelt és társa által alkalmazott fenyegetés alkalmas volt arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen. [93] Az elkövetői alakzat esetlegesen téves megállapítása önmagában nem vezethet törvénysértő büntetés kiszabásához, és ekként felülvizsgálatot nem alapoz meg, jelen ügyben a Kúria e körben az alábbiakra mutat rá. [94] A Btk.
  4. §-a szerint elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 15 [95] A Btk.
  5. §
(3)bekezdése értelmében társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. [96] A társtettesség objektív és szubjektív szempontból is vizsgálandó. [97] A társtettesség objektív oldalát a bűncselekmény törvényi tényállásának közös megvalósítása adja, ami azt jelenti, hogy minden társtettesnek tényállásszerű elkövetési magatartást kell kifejtenie. [98] A társtettesség megvalósulhat úgy (adott bűncselekmények esetén), hogy az egyik tettes csak az egyik elkövetési magatartást, a társa pedig a másik elkövetési magatartást fejti ki, de úgy is létrejöhet, hogy valamennyi tettes külön-külön is megvalósítja a teljes törvényi tényállást. [99] A társtettesek magatartásának azonos törvényi tényállásba kell illeszkednie. [100] A társtettesség szubjektív oldala a szándékegység. Ez két elemből áll: társtettességben csak szándékos bűncselekmények követhetők el, s valamennyi társtettes szándékának ki kell terjednie a bűncselekmény objektív tényállási elemeire; másrészt a társtetteseknek egymás tevékenységéről tudva kell cselekedniük. [101] A társtettesség lényege tehát, hogy a szándékegységben cselekvők az adott bűncselekmény egészéért tartoznak büntetőjogi felelősséggel. [102] Az irányadó tényállás 2. pontjának lényege szerint a II. rendű terhelt feljelentéssel és börtönnel fenyegető üzeneteket küldött a sértettnek, majd ezt követően a II. rendű és a III. rendű terhelt ráhatására vette le a bankkártyájáról a követelt összeget a sértett és adta oda a II. rendű és III. rendű terheltnek. Ezt követően is közösen, egymás tevékenységéről tudva próbáltak meg több pénzt szerezni a sértettől. [103] Nem kétséges tehát, hogy a II. rendű terhelt a III. rendű terhelttel együtt, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósította meg a folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének törvényi tényállását. [104] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. 192. §
(2)bekezdésbe ütköző és figyelemmel a
(3)bekezdés c) pontjára, az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében és a Btk. 367. §
(1)bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő társtettesként és folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében megállapította. [105] Miután a II. rendű terhelt esetében a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [106] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [107] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [108] Ezzel szemben a II. rendű és a III. rendű terhelt az indítványának további részeiben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság közvetett bizonyítékokra alapította a tényállást, vitatta a szakértői véleményben foglaltakat, valamint a bizonyítási eljárás hiányosságára hivatkozottak. [109] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítványok e részükben törvényben kizártak. Kúria 3.Bfv.1.612/2024/13-1 16 [110] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [111] A döntés elvi tartalma Az emberkereskedelem esetében a kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat tőle függetlenül is. Utóbbi esetben az elkövetői visszaélés a már meglévő kiszolgáltatott helyzet (például hajléktalanság, kilátástalan anyagi helyzet) fenntartásával, vagy az abból való kilábalás megakadályozásával valósulhat meg. IV. [112] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [113] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.