← Magyarország

Gf.40064/2023/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A gazdasági társaság legfőbb szervének taggyűlésére szóló meghívó elküldésének – a társasági szerződés egyéb, eltérő rendelkezése hiányában – postai úton a tag társaság részére bejelentett székhelyére, lakhelyére kell megtörténnie, a meghívó szóban közlése nem szabályszerű. A társaság felé bejelentett lakcímmel rendelkező tag a neki nem postai úton, hanem személyesen átadni megkísérelt meghívó átvételére nem volt köteles. A meghívó tagnak megküldése hiányában a taggyűlés megtartása a jogszabályba ütközött, a jogsértő módon összehívott taggyűlésen hozott határozatok ezért szintén jogsértőek. A meghívó szabályszerű közlésének hiánya olyan súlyú jogsértés, amely a szabályszerűtlenül összehívott taggyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezését teszi szükségessé, és nincs helye a jogsértő határozat hatályon kívül helyezésének mellőzése mellett csupán a jogsértés ténye megállapításának. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.064/2023/

  1. A felperes: Felperes1 Cím
  2. A felperes képviselője: ügyvédi iroda (ügyintéző: ügyvéd neve ügyvéd) Cím
  3. Az alperes: alperes2 cím
  4. Az alperes képviselője: ügyvéd neve1 ügyvéd cím7 Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 2 A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.G.40.331/2022/15-II. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.000 (száznyolcvanezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék (elsőfokú bíróság) ítéletével a felperes módosított keresetének – amelyben az alperes határozatszám, határozatszám1 és határozatszám2 számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  6. §

(1)bekezdésébe ütközés, a meghívó közlésének hiánya és a 3:
  1. §-ába ütközés, a határozatképesség hiánya miatt – helyt adott, az alperes megismételt taggyűlésen
  2. december 1-jén meghozott határozatszám, Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 3 határozatszám1 és határozatszám2 számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest a felperesnek 455.100 forint perköltség megfizetésére. [2] Elsőként rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  4. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
  5. §
(3)bekezdése értelmében a perbeli jogvitára a Ptk. rendelkezései az irányadóak. [3] Megállapította, hogy a felperes a támadott taggyűlési határozatokról legkorábban
  1. január
  2. napján szerezhetett tudomást, így a
  3. február
  4. napján előterjesztett keresetlevél határidőben érkezett. [4] A Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdésében írtakra hivatkozással kifejtette, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni, ezért a taggyűlési meghívót szóban a taggal nem lehet joghatályosan közölni. Szabályosan közölt meghívó hiányában a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, azon érvényes határozat nem volt hozható. [5] Megállapította azt is, hogy az alperes által hivatkozott BH
  2. számú eseti döntésben írtak jelen jogvitára nem irányadók, mert az még a régi Ptk. és Gt. hatálya alá tartozó jogszabályok értelmezéséről szól. Erre tekintettel az alperes által indítványozott tanú meghallgatását mellőzte. [6] A felperes további jogsértésre hivatkozását – amely szerint a taggyűlésen jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékére tekintettel a taggyűlés nem volt határozatképes – nem találta megalapozottnak. [7] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben kérte elsődlegesen a megváltoztatását és a kereset elutasítását, továbbá a felperes perköltségben marasztalását; másodlagosan a megváltoztatását és a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének mellőzése mellett a jogsértés tényének megállapítását. [8] A fellebbezésében előadta, az elsőfokú bíróság tévesen és iratellenesen jutott arra a következtetésre, hogy a perben támadott taggyűlési határozatok jogszabálysértőek és azok hatályon kívül helyezése szükséges. [9] Az elsőfokú bíróság iratellenes megállapításától eltérően
  3. november
  4. napján kísérletet tett az írásbeli, a napirendi pontokat tartalmazó meghívó felperes részére történő átadására, azonban a felperes a meghívó átvételét kifejezetten megtagadta. A felperes eljárása nem felelt meg a Ptk. 1:
  5. §
(1)bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 4 követelményének. A felperes a meghívót a saját hibájából nem vette át, ezzel a magatartásával akadályozta a társaság működését és a határozathozatalt. Hivatkozott e körben a Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.43.261/2010/
  1. számú határozatára és a BH
  3. számon közzétett döntésre, amelyek a jelen jogvitára is irányadóak. [10] Állította, hogy a Ptk. 3:
  4. §-a nem teszi egyértelművé, hogy az írásba foglalás alaki érvényességi követelménynek számít-e. [11] Álláspontja szerint a taggyűlés összehívása szabályszerű volt, ezért a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére tévesen került sor. [12] A másodlagos kérelme alátámasztására előadta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta indokolni és mérlegelni azon körülményt, hogy a perben támadott taggyűlési határozatok meghozatalára a társaság törvényes működésének biztosítása érdekében került sor, a határozatok hatályon kívül helyezése a további jogszerű működést egyértelműen veszélyeztetné. Utalt e körben arra, hogy a
  5. évi beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, amelyre tekintettel az adóhatóság törölte a társaság adószámát és kezdeményezte a megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás lefolytatását. A törvényességi felügyeleti eljárás Cgt.01-20-
  6. számon volt folyamatban, amely a társaság megszüntetésével és a kényszertörlési eljárás megindításával ért véget, majd a Kt.01-21-
  7. számú kényszertörlési eljárás megszüntetésére a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége teljesítésére tekintettel, az érvényes adószám visszaállítása miatt kerülhetett sor. Ahhoz azonban, hogy a társaság ennek a kötelezettségének eleget tudjon tenni, a perbeli taggyűlést össze kellett hívnia. [13] Álláspontja szerint, ha megvalósult is jogszabálysértés, az egyáltalán nem jelentős, így legfeljebb csak a jogsértés ténye megállapításának van helye a Ptk. 3:
  8. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, a BH
  1. 1.
  2. számon közzétett eseti döntésben, a Kúria Gfv.VII.30.844/
  3. számú határozatában kifejtett joggyakorlatra is tekintettel. [14] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. [15] Előadta, hogy az alperes – ellentmondásosan – egyrészt a meghívó szóbeli közlésére, másrészt a dokumentum átadásának sikertelen megkísérlésére hivatkozott, azonban egyik állítása sem felel meg a valóságnak. [16] A Ptk. 3:
  4. §-ában és 3:
  5. §
(1)bekezdésében foglaltakra is tekintettel egyértelmű, hogy a meghívó írásban történő közlése alaki követelménynek számít, azt a tagokkal szóban közölni joghatályosan nem lehet. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 5 [17] Emellett az írásbeli meghívó átadása a felek közti per tárgyalásának szünetében, a feszült és elmérgesedett helyzetben „elképzelhetetlen”, de ez a mód a meghívók közlésével szemben támasztott jogszabályi kritériumoknak sem felelne meg, az így átadni megkísérelt meghívót személyesen átvenni nem lett volna köteles. Az alperes – elvárható magatartás tanúsítása esetén – a meghívót postára adta volna részére, különös tekintettel a felek közti több jogvitára. A meghívó megküldésével szemben a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdése által támasztott feltételeknek az alperes eljárása akkor is megfelelt volna, ha az általa állított átadás sikertelen megkísérlésének
  1. november 12-i időpontját követően nyomban postára adja részére a meghívót. [18] Az alperes ügyvezetője rosszhiszemű magatartásával kifejezetten elzárta őt attól, hogy a tagsági jogait gyakorolhassa, a legfőbb szerv döntéseiben részt vegyen. [19] A másodlagos, a jogsértés megállapítása mellett a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének mellőzése iránti kérelemmel összefüggésben előadta, hogy az alperes ügyvezetőjének sorozatos, évek óta fennálló, megtévesztő, illetve a törvényes működés akadályozására irányuló magatartása miatt a jogszabálysértés tényének megállapítása nem elegendő. Emiatt az alperes legfőbb szervének döntéseiben évek óta nem tud részt venni, az alperes adószámát immár három alkalommal törölték, valamint az alperes ügyvezetője által közzétett taggyűlési határozatok tartalma, szövegezése nem felel meg a jelen eljárásban is csatolt iratok tartalmának. Az alperes törvényes működése helyreállításának az az akadálya, hogy az alperes a taggyűlésének összehívásáról nem gondoskodik a jogszabályoknak megfelelően. [20] Az alperes ügyvezetése által megvalósított jogsértésekre tekintettel nincs helye kizárólag a jogszabálysértés ténye megállapításának, a jogsértés ennél súlyosabb, így a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése nem mellőzhető. [21] Megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának esetleges hiányos volta a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető lenne, így az sem hatályon kívül helyezésre, sem megváltoztatása nem adhatna okot, az érdemi döntést nem befolyásolná. [22] A fellebbezés megalapozatlan. [23] A Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (Pp.)
  3. §-ában írt feltételek hiányában a felülbírálati jogkörét a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 6 [24] Az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan határozott az alperes taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezéséről, annak indokaival a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. [25] A fellebbezés hivatkozásaira is tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az ítélet indokolását a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. e)pontjai szerinti felülbírálati jogkörében eljárva kiegészíti a következők szerint. [26] A jelen perorvoslati eljárásban elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a taggyűlési meghívó felperessel történt közlése megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek vagy a taggyűlési meghívó szabályszerű közlése hiányában a keresettel támadott taggyűlési határozatok meghozatalára jogsértő módon került sor. A jogsértés megállapíthatósága esetén ezt követően annak megítélése is szükséges, hogy arra tekintettel milyen jogkövetkezmény alkalmazandó. [27] Az alperes az elsőfokú eljárásban az ellenkérelmében egyrészt arra hivatkozott, a taggyűlési meghívót a felperessel szóban közölte, másrészt az elsőfokú bíróság által befogadott további nyilatkozata (5.G.40.331/2022/14. számú jegyzőkönyv 2. oldal második bekezdés) volt az is, hogy a meghívót tartalmazó okiratot megkísérelte személyesen átadni a felperes részére, ő azonban annak átvételét megtagadta. A felperes mind a meghívó szóban történt közlését, mind az okirat átadásának megkísérlését vitássá tette (14. sorszámú jegyzőkönyv 3. oldal ötödik bekezdés). [28] Az elsőfokú ítélet indokolása csupán az első tényállítást és annak jogi értékelését tartalmazza, a meghívó átvételének megtagadására nem tér ki, a másodfokú eljárásban a jogi indokolás e körben történő kiegészítésének nincs akadálya. [29] A Ptk. 3:91. §
(1)bekezdése értelmében a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére. [30] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a jognyilatkozatok írásbeliségének követelményét a taggyűlési meghívó mint jognyilatkozat vonatkozásában is irányadónak tekintette. A gazdasági társaságok működése során ugyanis jelentősége annak van, hogy nem csupán a legfőbb szerv határozatai, de valamennyi jognyilatkozat rögzített és utólag ellenőrizhető formában jöjjön létre. [31] A Ptk. 3:190. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 7 [32] A napirend közlését szabályozó fenti jogszabályhely kifejezetten előírja a meghívók elküldését. A meghívó „elküldése” kitételnek nyilván nem felel meg a meghívó szóban való közlése, amely a gazdasági társaságok esetében a közlés megtörténtének kétségbe vonhatósága és a meghívó tartalmának utólagos ellenőrizhetetlensége folytán nem engedhető meg. [33] Az alperes további, a meghívó átadásának megkísérlésére és átvételének megtagadására történt hivatkozása sem helytálló. [34] A Ptk. 3:190. §
(1)bekezdése kifejezetten a meghívó elküldését írja elő, amely – az irányadó joggyakorlatra (PJD
  1. 12.) is tekintettel – a társasági szerződés egyéb rendelkezése hiányában a tagnak a társaság részére bejelentett székhelyére, lakhelyére postai úton történő megküldését jelenti. Az alperes ügyvezetője nem volt elzárva attól, hogy a meghívót a felperes részére ily módon kézbesítse, ilyen körülményre a per során nem is hivatkozott. [35] Az alperes által hivatkozott BH
  3. számon közzétett eseti döntés is a jogszabály fentiek szerinti értelmezését erősíti. Az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően a jogeset a meghívó szabályszerű közlése szempontjából a jelen per megítélésére is irányadó, függetlenül attól, hogy az a korábban hatályos anyagi jogot alkalmazza, mivel a társaság működése során megtett jognyilatkozatok írásba foglalásának követelménye a korábbi szabályozás és a jelenlegi szabályozás szerint is változatlan. A hivatkozott eseti döntésben a Kúria kifejtette, hogy a cégjegyzéken azért kell feltüntetni a tagok lakóhelyét, hogy a velük való kapcsolattartás biztosított legyen. A társaság és a tagja közötti, ettől eltérő megállapodás hiányában a taggyűlés csak akkor tekinthető – a jogszabályban előírt egyéb feltételek megvalósulása mellett – szabályszerűen összehívottnak, ha a tag részére szóló meghívó a megelőzően felsorolt okiratokban megjelölt címre került megküldésre. A határozat indokolása tartalmazza azt is, hogy a felróható magatartás miatti sikertelen kézbesítésre hivatkozás csak akkor lehet alapos, ha az alperes bizonyítja, hogy a tag a lakcímén megtagadta vagy elmulasztotta a meghívó átvételét. [36] Emellett a felperes helytállóan mutatott rá arra, hogy az egymással több jogvitában, más perben is álló felek közti bírósági tárgyalás szünetében átadni esetlegesen megkísérelt meghívó átvételére nem is lett volna köteles; ez sem a jóhiszemű és tisztességes eljárás Ptk. 1:
  4. §-a szerinti, sem az elvárhatóság Ptk. 1:
  5. §-ában meghatározott követelménye alapján nem terhelheti őt. [37] A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy az alperesnek a meghívó átvétele megtagadására vonatkozó, a felperes által vitássá tett tényállítása a per során egyébként sem nyert bizonyítást. A meghívón az alperes ügyvezetőjének az átvétel megtagadását kézírással Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 8 rögzítő saját nyilatkozata ennek igazolására nyilvánvalóan nem lehet alkalmas, míg az alperes a mellőzött tanú meghallgatását nem ennek, hanem az írásbeli ellenkérelmében állított, a meghívó szóbeli közlésének bizonyítása céljából kérte (5.G.40.331/2022/
  6. számú ellenkérelem
  7. oldal 2.1.4.
  8. pont és
  9. oldal 2.1.7.
  10. pont). [38] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan állapította meg, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, a meghívó felperesnek megküldése hiányában a taggyűlés megtartása a Ptk. 3:
  11. §
(1)bekezdésébe ütközött és a jogsértő módon összehívott taggyűlésen hozott határozatok jogszabálysértőek. [39] Az alperesnek további, az elsőfokú bíróság ítélete indokolásával le nem fedett hivatkozása volt (5.G.40.331/2022/
  1. számú ellenkérelem
  2. oldal 2.1.6.
  3. pont), hogy a jogsértés megvalósulása esetén sem indokolt a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése, hanem a Ptk. 3:
  4. §
(3)bekezdése alapján a jogsértés ténye megállapításának van helye. [40] A Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése értelmében, ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. [41] A
(3)bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. [42] A Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése csekély mértékű jogsértés esetén teszi lehetővé a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzését, amelynek jogszabály szerinti kettős feltétele, hogy a jogsértés nem jelentős és a határozat jogsértő jellege nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. A Ptk. e szabályozással lehetővé teszi a rugalmasabb jogalkalmazást, kevésbé avatkozik be a társaság ügyeibe, ugyanakkor mégis kifejezi a jogsértés miatti rosszallást. [43] A Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazására – mérlegelésétől függően – a bíróságnak a fél erre irányuló kérelme nélkül, hivatalból is lehetősége van (PJD
  1. 22., BDT
  2. 4577.). [44] Az alperes hivatkozása csak annyiban helytálló, hogy a jelen perbeli esetben a keresettel támadott taggyűlési határozatok hatályban maradása az alperes jogszerű működését nem veszélyeztetné, hanem éppen annak érdekében hatna. Ugyanakkor a jogsértő taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése helyett pusztán a jogsértés megállapításának lehetősége nem adhat alapot a garanciális szabályok félretételére, és lényeges, garanciális jogsértés Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 9 esetén a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését a társaság gazdasági érdekei sem teszik mellőzhetővé. [45] A Fővárosi Ítélőtábla e körben rámutat arra is, hogy a Ptké. 10/A. §
(3)bekezdése értelmében a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya csak annak jogerőre emelkedésével áll be, visszamenőleges hatályon kívül helyezésre – az általános szabály szerint – nincs lehetőség. [46] A jelen perben megállapított jogsértés a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdésének megsértése, a taggyűlés összehívásának szabályszerűtlensége volt. A perben támadott határozatok jogsértő jellege nem veszélyezteti az alperes jogszerű működését, a megvalósult jogszabálysértés súlyára tekintettel a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése nem mellőzhető. [47] Az irányadó joggyakorlat szerint (BH
  1. 212.) a Ptk. legfőbb szerv összehívásával, megtartásával, határozatképességével, határozathozatalával kapcsolatos rendelkezéseinek a megsértése olyan súlyos jogszabálysértésnek minősül, amely a társasági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. [48] A PJD
  3. számon közzétett döntés értelmében a jogszabálysértés a jogi személy jogszerű működése szempontjából csak akkor nem tekinthető jelentősnek, ha a társasági határozat meghozatala során elkövetett jogszabálysértés a jogi személy jogszerű működését nem befolyásolta, arra közvetlen kihatással nem volt. [49] A taggyűlés összehívásának szabályszerűsége alapvető feltétele a tagi jogosultságok gyakorolhatóságának. A meghívó elküldése hiányában a tag a taggyűlésen nem tud részt venni, szavazati jogát nem gyakorolhatja, ezáltal nem tud részt venni a társaság működését érintő döntések meghozatalában sem, így lényeges tagi jogosultságai sérülnek. [50] Ugyanis a tag alapvető joga, hogy személyesen részt vehessen a gazdasági társaság legfőbb szerve döntéseinek meghozatalában. Ha a társaság egy tagját a taggyűlésre nem hívják meg, a taggyűlésen hozott határozatok jogszabálysértőek. A jogszabálysértés nem minősíthető „nem jelentősnek” abból az okból, hogy a meg nem hívott tag szavazata a döntést nem befolyásolta volna (BDT
  4. 4205.). [51] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a meghívó szabályszerű közlésének hiánya olyan súlyú jogsértés, amely a szabályszerűtlenül összehívott taggyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezését teszi szükségessé és nincs helye a Ptk. 3:
  5. §
(3)bekezdése alkalmazásával a jogsértő határozat hatályon kívül helyezésének mellőzése mellett csupán a jogsértés ténye megállapításának. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.064/2023/5-II 10 [52] Ettől eltérő következtetés nem vonható le az alperes által hivatkozott BH
  2. számon közzétett eseti döntés jogi iránymutatásából sem. E döntés ugyanis olyan, a jelen perbelitől lényegesen eltérő tényállás mellett született, ahol a taggyűlési meghívó a tag részére ajánlott küldeményként megküldésre került, és a csekély súlyú, a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzésére alapot adó jogsértés nem a meghívó elküldésének hiányában, hanem csupán abban állt, hogy a meghívó nem a társaság alapszabályának megfelelően tartalmazta a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. [53] A Fővárosi Ítélőtábla kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntését a fentiek szerint kiegészített indokolással a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [54] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperesnek a másodfokú eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján megállapított, a másodfokú eljárásban végzett jogi képviselői tevékenység mértékével arányosan felére mérsékelt és a tárgyaláson megjelenés díját is magában foglaló 180.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Budapest, 2023. szeptember 26. Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Kolozs Balázs s.k. előadó bíró Dr. Matosek Edina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.