Bfv.955/2023/11 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a Btk. 60.§

(2a)bekezdésének megsértése miatt felülvizsgálati indítvánnyal élt. A Kúria az indítvány helyes indokai alapján jogerős határozatot megváltoztatta, s a kiszabott szabadságvesztés tartamához igazodó kiutasításra is ítélte a terheltet. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.955/2023/

1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. február
3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt: … Első fok: Nagykanizsai Járásbíróság, 3.B.75/2023/5., ítélet, tárgyalás,
4. április 27., jogerő:
5. április
6. Az indítvány előterjesztője: Zala Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Zala Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 3.B.75/2023/
7. számú ítéletét megváltoztatja és a terheltet 4 (négy) év kiutasításra is ítéli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 14.969 (tizennégyezer-kilencszázhatvankilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Nagykanizsai Járásbíróság a
8. április
9. napján meghozott 3.B.75/2023/
10. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk.
11. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], ezért őt 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a terhelt a büntetés kétharmad része, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az ítélet fellebbezés hiányában 2023. április 27. napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Zala Vármegyei Főügyészség B.76/2023/6. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontjában meghatározott okból, hivatkozva arra, hogy a Nagykanizsai Járásbíróság a kiutasítást törvénysértő módon mellőzte ítéletében. Kúria 2.Bfv.955/2023/11-I 2 [4] Indokai szerint a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében foglaltak alapján az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás nem mellőzhető. A Btk. a szabadságvesztésre ítélt, embercsempészést elkövető terheltekkel szemben főszabályként kötelezően írja elő a kiutasítás kiszabását, illetve meghatározza annak konkrét tartamát is a kiszabott szabadságvesztés tartamához képest. Ekként a kiutasítás mellőzése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. [5] Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg és a terhelttel szemben a Btk. 60 §

(2a)bekezdésében írtaknak megfelelően szabjon ki kiutasítást. [6]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.770/2023/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes jogi és ténybeli indokainál fogva fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a Be.
3. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján változtassa meg, a terheltet a Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján ítélje kiutasításra is, egyebekben a jogerős ügydöntő határozatot hatályában tartsa fenn. [7] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [8] 1. A Be. 660. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül az ügy nyilvános ülésen való elbírálását indítványozza [Be. 660. §

(2)bekezdés a) pont]. [9] Mivel az arra jogosultak nyilvános ülés tartását nem kérték, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [10]

1. Az ügyiratok szerint a bíróság a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatát az ügyészséggel
2. április 27-én közölte, miután pedig a Zala Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa
3. július 10-én érkezett a Nagykanizsai Járásbíróságra, a Be.
4. §

(3)bekezdése szerinti törvényes határidő kétséget kizáróan megtartott, így az ügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány joghatályos. [11]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] Felülvizsgálat a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt előterjeszthető (Be.
4. § a) pont), ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, vagy törvény kötelező rendelkezése ellenére mulasztotta el valamely büntetés kiszabását [Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpont]. [13] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor lehet helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [14] Általános érvénnyel kimondható, hogy törvénysértő büntetés címén – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja szerinti – felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. [15] Kétségkívül e körbe tartozik az is, ha a bíróság a törvény által kötelezően előírt büntetés kiszabását elmulasztja. Kúria 2.Bfv.955/2023/11-I 3 [16] 4. A Btk. 60. §

(2a)bekezdésének a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 47. §

(2)bekezdésével beiktatott,

1. január
2. napjától hatályos rendelkezése szerint az embercsempészés (
3. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
4. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. §

(2)bekezdése alkalmazásának nincs helye. [17] A jogerős ítéletben a bíróság a terheltet 2 év szabadságvesztésre ítélte, így a kiutasítás tartama az esetében kötelezően 4 év. [18] A Btk. 59. §

(2)bekezdése alapján nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít, míg ugyanezen jogszabályi hivatkozás

(4)bekezdése szerint azzal szemben, aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. [19] E jogszabályi rendelkezések azonban a terhelt esetében nem teljesülnek. [20]

1. Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően meghatározza, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a kiutasítás kiszabásával a törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban kiküszöbölhető. [21]
2. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
3. évi XXXI. törvény
4. §-a
5. szeptember 1-jével megváltoztatta a Be.
6. §
7. pontját. Eszerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett a Btk.
8. §

(2a)bekezdésében meghatározott esetben a kiutasítás tartamáról. [22] A Be. 868. §

(2)bekezdése szerint az eljárást – a jelen ügyet nem érintő kivétellel – a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy a Be. hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett. [23] Mivel az ügy iratai

1. augusztus 7-én érkeztek meg, ezért a Kúria felülvizsgálati eljárást az ekkor hatályos eljárási szabályoknak megfelelően lefolytatta. [24] Miután pedig a Kúria nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [25]

1. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be.
2. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [26] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [27] IV. A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 2.Bfv.955/2023/11-I 4 [28] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma a Be. 652. §

(6)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdése szerint az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. február
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró