Bfv.978/2025/8 – Kúria

(2)bekezdésében megjelölt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést, ha a bíróság a tárgyalási jelenlét jogáról lemondott terheltet elmulasztja kézbesítési megbízottján keresztül értesíteni a tárgyalási határnapról. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: Kúria végzése Bfv.II.978/2025/

1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Nagy Antal, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
2. március
3. közúti baleset okozásának vétsége … Esztergomi Járásbíróság, 12.B.156/2023/28., ítélet, tárgyalás,
4. március
5. Tatabányai Törvényszék, 11.Bf.107/2024/15., ítélet, nyilvános Másodfok: ülés,
6. október
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a közúti baleset okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Járásbíróság 12.B.156/2023/
8. számú, illetve a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.107/2024/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Esztergomi Járásbíróság a
10. március 4-én kihirdetett 12.B.156/2023/
11. számú ítéletében bűnösnek mondta ki a terheltet közúti baleset okozásának vétségében [Btk.
12. §

(1)bekezdés]. Ezért őt 200 napi tétel – 1 napi tétel összegét 3.000 forintban megállapítva, összesen 600.000 forint – pénzbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. október 17-én meghozott 11.Bf.107/2024/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt által fizetendő bűnügyi költség összegét mérsékelte, egyebekben – a terhelt személyi adatainak pontosítása mellett – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kúria 2.Bfv.978/2025/8-I 2 [3] II.
3. A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a terhelt védője a Be.
4. § b) pontja alapján, a Be.
5. §

(2)bekezdés d) pontjára és a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Érvelése szerint az Esztergomi Járásbíróság eljárási szabályt sértett, amikor a terhelt számára a tárgyalási határnapra szóló végzést nem kézbesítette a tárgyaláson való jelenlét jogáról egyébként lemondó védence kézbesítési megbízottjának. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben megjelölt határnapon (2024. március 9.) az elsőfokú bíróság nem tartott tárgyalást, helyette annak megtartására 5 nappal korábban, 2024. március 4-én került sor. Kiemelte, hogy a terhelt élt volna a Be. 431. §

(1)bekezdésében foglalt azon jogával, mely szerint az ügydöntő határozat meghozataláig bármikor bejelentheti, hogy részt kíván venni a tárgyaláson, melyet így nem tudott megtenni, ekként a tárgyaláson megjelenni nem tudott, a szakértőt nem kérdezhette, így sérültek a tisztességes eljáráshoz való jogai. [5] Nem osztotta a törvényszék indokait atekintetben, hogy a nem jogász végzettségű védencének tudnia kellett volna, hogy szombati napon – mely a tárgyalási jegyzőkönyvben megjelölt határnap – a bíróságok nem tartanak tárgyalást. Ezen túlmenően vitatta a Kúria Bfv.II.148/2021/

1. számú határozat [145] bekezdésében foglaltak jelen ügyre vonatkoztatott értelmezését. Álláspontja szerint ugyanis a hivatkozott ügyben a korlátozott felülbírálat szabályai folytán a terhelt szabályszerű értesítése esetén kihallgatására került volna sor a büntetés-kiszabási körülmények tekintetében, mely a bűnösség kérdését nem érinti, így egy esetleges megismételt eljárásban a nyilvános ülés megtartható, az eljárás pedig befejezhető lett volna a terhelt távollétében is. Másrészt míg a Kúria fenti döntésében a terhelt értesítése kézbesítési megbízottja útján megtörtént, azonban az értesítés a védő mulasztása folytán nem jutott el védencéhez, addig jelen ügyben a terhelt értesítése nem történt meg, mely mulasztás nyilvánvalóan a bíróságnak róható fel. [6] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Tatabányai Törvényszék 11.Bf.107/2024/
2. számú ítéletét változtassa meg, az Esztergomi Járásbíróság 12.B.156/2023/
3. számú ítéletét helyezze hatályon kívül és a bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására, továbbá soron kívüli intézkedést tartott indokoltnak a terhelt vezetői engedélye visszaadása tárgyában. [7]
4. A Legfőbb Ügyészség a BF.1137/2025/
5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] A felülvizsgálatra okot teremtő törvényhelyek idézése mellett, az elsőfokú eljárás védelmi hivatkozás szempontjából releváns adatainak kronológikus bemutatásával mutatott rá, hogy a Be.
6. §

(4)bekezdése, illetőleg a Be. 112. §

(1)bekezdése értelmében a bíróságnak az új tárgyalási határnapról kézbesítési megbízottja útján írásban értesítenie kellett volna a terheltet, és kétségtelen, hogy ez elmaradt. A védő álláspontját tévesnek minősítve azonban kifejtette, hogy ezen eljárási szabály megsértése felülvizsgálati okot nem alapoz meg. [9] Annak megjegyzésével, hogy az Esztergomi Járásbíróság 12.B.156/2023/

1. számú tárgyalási jegyzőkönyve az új határnap rögzítésekor elírási hibát tartalmaz, minthogy köztudomású tény, miszerint szombati napon – a
2. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 15/2023.(VII. 13.) GFM rendeletet mint szabályozót kiemelve – a bíróságok tárgyalást nem tartanak; másrészt hangsúlyozta, hogy maga a védő is megjelent a tárgyalás helyes időpontjában, melyből fakad, hogy a bíróság szóban az irányadó és helyes időpontot hirdette ki. Márpedig ezen elírás kijavításának az elmaradása hatályon kívül helyezéshez vezető abszolút eljárási szabálysértés megállapítására álláspontja szerint nem alkalmas. [10] Utalt rá, hogy a jegyzőkönyv szerint megjelent védő nem kifogásolta védence értesítésének hiányát, mint ahogyan azt sem jelezte, hogy a terhelt élni kíván a tárgyalási Kúria 2.Bfv.978/2025/8-I 3 jelenlét jogával. Ehhez kapcsolódóan a védelem az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés írásbeli indokolásában közölt, a terhelt
3. március
4. napján bíróságon való megjelenésével összefüggésben, a tárgyaláson való részvétel jogának „feléledését” alátámasztó hivatkozását elemezve állította, hogy az több okból „kérdéseket vet fel”. [11] Rámutatott ugyanis, hogy a védő jelen volt az öt nappal korábban megtartott tárgyaláson, ahol a járásbíróság nem jogerős elsőfokú ítéletet is hirdetett. A tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint a védő az ítélettel szembeni jogorvoslati nyilatkozatra 3 munkanapot tartott fenn, majd
5. március 7-én bejelentette a fellebbezését. A bíróság az ítélet rendelkező részét
6. március 5-én elektronikus úton azzal küldte meg a védőnek, hogy azt kézbesítse a terheltnek. A védő ezt a letöltési igazolás szerint
7. március 7-én letöltötte. Mindezek alapján, amennyiben a terhelt valóban személyesen megjelent az Esztergomi Járásbíróságon
8. március 9-én, az kizárólag úgy történhetett, hogy a védője kézbesítette számára az elírás folytán rossz határnapot tartalmazó,
9. február 5-én tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet, ellenben nem tájékoztatta őt arról, hogy az abban megjelölt határnap valójában 5 nappal korábban van, illetve az elsőfokú ítéletnek
10. március 7-én kézhez vett rendelkező részét eddig az időpontig nem kézbesítette a terheltnek. [12] Mindemellett kiemelte, hogy a védelem álláspontjával ellentétben közömbös az, hogy a tárgyalásról történő értesítés a kézbesítési megbízott, vagy a bíróság hibájából maradt el. Idézve a Kúria Bfv.II.148/2021/
11. számú határozatában írtakat hangsúlyozta, hogy a törvény csak a kötelező jelenlét megsértéséhez fűz az eljárás és az abban meghozott határozat megsemmisítésére mérlegelést nem tűrően vezető jogkövetkezményt a hatályon kívül helyezés kötelező előírásával. Minthogy az értesítés körében megállapítható eljárási szabálysértés csak relatív eljárási szabálysértés megállapítására vezethet, vagyis amennyiben az értesítést a bíróság elmulasztotta, az nem vezet az ítélet mérlegelést nem tűrő megsemmisítéséhez, és ekként felülvizsgálat alapja sem lehet. Megjegyezte továbbá, hogy ugyanezen álláspontját erősítette meg a Kúria a Bfv.I.1.260/2024/
12. számú határozatában. [13] Álláspontja szerint, mivel a terhelt jelenléte a
13. március 4-én megtartott tárgyaláson nem volt kötelező, ezért a Be.
14. §

(1)bekezdés d) pontjában foglalt abszolút hatályon kívül helyezési ok nem állapítható meg. [14] Mindezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva az Esztergomi Járásbíróság 12.B.156/2023/

1. számú ítéletét és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.107/2024/
2. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [15]
3. A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételt tett, fenntartva felülvizsgálati indítványában foglaltakat. [16] A terhelti értesítés elmaradt voltának ismételt hangsúlyozása mellett a vádhatóság által is tényként kezelt eljárási szabálysértésből vont következtetést „logikailag körkörösnek” minősítve emelte ki, hogy éppen az értesítés elmulasztása okából nem került abba a helyzetbe védence, hogy a Be.
4. §

(1)bekezdésében körülírt jogát gyakorolhassa. Kiemelte, hogy a kijavítási indítvány lehetősége nem helyettesíti és nem pótolja a bíróság értesítési kötelezettségét. A kijavítás legfeljebb az okirati tartalom korrekcióját szolgálja; a jogsérelem azonban abból ered, hogy a terhelt a március 4-i tárgyalásról nem kapott a törvénynek megfelelő értesítést. Emellett a terhelt terhére nem értékelhető, hogy az ügydöntő határozatig nem tett a tárgyaláson való jelenlétre irányuló bejelentést, kifejtve egyúttal a tárgyalási jegyzőkönyv közokirati jellegét és azzal kapcsolatos – a jelen üggyel összefüggésben nem álló – következtetéseit. [17] Vitatta a

1. március 4-én tartott tárgyaláson a védői jelenlét relevanciáját és ezzel együtt azt, hogy nem emelt kifogást az értesítés elmaradása kapcsán, minthogy az „nem teszi Kúria 2.Bfv.978/2025/8-I 4 ártalmatlanná a jogsérelmet”, visszatérő jelleggel állítva, hogy a tárgyaláson való jelenlét és a visszatérés joga a terhelt oldalán realizálódó, személyes védekezési jogosítvány, melynek előfeltétele az értesítés törvényes módja, ekként annak elmaradása a tárgyalás megkezdése előtt beálló, a terhelt pozícióját meghatározó garanciális „defektus”. [18] Végül a hivatkozott kúriai precedensekkel kapcsolatosan megismételte korábbi érvelését, álláspontja helyességének megerősítéseként hivatkozva a Kúria Bfv.878/2024/
2. számú határozatának [38] bekezdésében leírtakra. [19] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [20]
3. A felülvizsgálat az a Be. XC. Fejezetben szabályozott rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben – anyagi vagy eljárásjogi kifogás által – az anyagi jogerő bekövetkeztével lezárt büntetőjogi főkérdés ismételt eldöntésének lehetőségét biztosítja. Mint rendkívüli jogorvoslat kivételes jellegét a büntetőeljárási kódex a támadható határozatok körének, a jogorvoslat okainak, a felülbírálat terjedelmének korlátozásával biztosítja, és ehhez megfelelően az általános eljárástól eltérő eljárási szabályokat is alkot. [21] A Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. [22] A terhelt védője a felülvizsgálati indítványában a felülvizsgálatra vezető okok közül jogszabályi alappal együtt eljárásjogi törvénysértést jelölt meg. [23]

1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt kétségtelenül helye van [Be.
2. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány azonban kizárólag a Be.
3. §

(2)bekezdésében felsorolt esetekben terjeszthető elő. [24] A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető ok az eljárás olyan súlyos hibája, amely rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezet, vagyis az ilyen szabálysértés megállapítása esetén az ítélet érdemi felülbírálata már szóba sem jön [Be. 663. §

(2)bekezdés]. A terhelt védője a felülvizsgálati indítványában törvényi okként ilyen eljárási szabálysértésre hivatkozott, amikor jogszabályi alapként a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontját a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel megjelölte. [25] 3. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [26] A Be. 428. §

(1)bekezdésének előírása szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson akkor kötelező, ha a) a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §

(1)bekezdése szerint nem mondott le, b) a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. [27] A Be. 430. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, amennyiben védővel rendelkezik és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. [28] A törvény meghatározza a tárgyalásról lemondás alaki követelményeit is. Ennek értelmében a vádlott e nyilatkozatot a bíróság előtt szóban vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg [Be. 430. §

(2)bekezdés]. Tartalmi követelmény Kúria 2.Bfv.978/2025/8-I 5 mindkét esetben az, hogy – a tárgyalási jegyzőkönyvből, illetve a bírósághoz címzett iratból – egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott a nyilatkozatát a Be. 430. §

(4)-

(7)bekezdésében foglalt jogkövetkezmények ismeretében tette meg. E jogkövetkezmények lényege, hogy – a tárgyalást a továbbiakban a vádlott távollétében – kivéve, ha a bíróság a tárgyaláson való részvételre kötelezte – is meg kell tartani, továbbá az eljárást is be lehet fejezni, – a vádlottnak szóló ügyiratokat pedig – a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzés és az idézés kivételével – a kézbesítési megbízott részére kell kézbesíteni [Be. 430. §

(4)és

(7)bekezdés]. [29] A Be. 136. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a terhelt érdekében kézbesítési megbízottként kizárólag a védője járhat el. Ebből következően kézbesítési megbízás csak a védőnek adható [Be. 430. §

(1)bekezdés b) pont]. [30] A kézbesítési megbízás sajátossága, hogy személyes jellegű kötelem, ahol a védőt a kapcsolatfelvételi, iratátadási, bejelentési kötelezettségei személyében terhelik, azokért személyében felelős {Kúria Bfv.I.575/2023/

1. Indokolás [102]-[104] és [107] bekezdés}. [31] A lemondó nyilatkozat, illetve következményei – a már kifejtettek szerint – lényeges garanciális eljárási jogokat és kötelezettségeket érintenek. Ezért amennyiben a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem az ismertetettek szerint, a törvénynek megfelelő módon és formában mond le (vagyis a lemondás a törvényi feltételeknek nem felelt meg), vagy a tárgyalásról lemondása hatályát veszti, akkor a terhelt tárgyalásról való távolléte – egyéb, a távolmaradását lehetővé tevő törvényi ok hiányában – a Be.
2. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést valósítja meg {Bfv.I.71/2023/

1. Indokolás [115] bekezdés}. [32] A terhelt védője a Be.
2. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés megvalósultát látta abban, hogy a tárgyaláshoz való jogáról lemondó védence a tárgyalási határnapról való értesítése elmaradt, melynek sérelmet okozó eredményét több oldalról is megvilágította. [33] Az iratok alapján rögzíthetők, hogy a terhelt a 2023. január 23-án kelt, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott nyilatkozatában (Esztergomi Járásbíróság 12.B.156/2023/17. számú utóirat) a tárgyaláson való jelenlét jogáról – a Be. 430. §

(4)-

(7)bekezdésben foglalt jogkövetkezmények ismeretében – lemondott, és a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával személy 1 egyéni ügyvédet bízta meg. Személy 1 ügyvéd a kézbesítési megbízást elfogadta. Az okiratot 2023. január 23-án nyújtotta be. [34] Kétségtelen, hogy a terhelt jelen esetben a jelenlét jogáról a Be. 430. §

(1)bekezdésében írtakkal összhangban lemondott, ezért mérlegelés nélküli hatályon kívül helyezésre egyedül az vezetne, ha a jelenlét jogáról való lemondást tartalmazó nyilatkozat akarati hibában szenvedne. Ilyen, a lemondó nyilatkozat – az eljárás megismétlése nélkül helyrehozhatatlan – akarati hibáját kizárólag az jelenti, ha a terhelt: – egyáltalán nem tett a jelenlét jogáról lemondó nyilatkozatot (írásbeli nyilatkozatát nem írta alá vagy aláírásának hiánya okán azonosíthatóan nem ő tette), – a jelenlét jogáról lemondó nyilatkozatát a Be. 430. §

(3)bekezdésében írtak ellenére a 430. §

(4)-

(7)bekezdésében foglaltak ismeretének hiányában tette meg, illetve – nem adott megbízást a védő részére a kézbesítési megbízotti feladatok ellátására. [35] A kézbesítési megbízott oldaláról ugyanakkor abszolút eljárási szabálysértésként csak az vezethet az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésére, ha a bíróság a terhelti nyilatkozat megtételét követően kézbesítési megbízott nélkül tartja meg a tárgyalást a terhelt távollétében (mert a terheltnek nincs védője vagy a védő nem fogadta el a terhelt megbízását a kézbesítési megbízotti feladatok ellátására). Kúria 2.Bfv.978/2025/8-I 6 [36] Ha azonban a terhelt a Be. 430. §

(4)-

(7)bekezdésében rögzített következmények ismeretében mond le a tárgyaláson való jelenlét jogáról, védővel rendelkezik, akit megbíz a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával, e feltételek teljesülése mellett a bíróság [a Be. 431. §

(1)-

(2)bekezdésében írtakat leszámítva] fogalmilag nem tud olyan további szabályszegést véteni, amely a terhelt kötelező jelenlétét előíró főszabály érvényesülését követelné, ezért a tárgyalás terhelt távollétében való megtartását helyrehozhatatlan eljárási szabálysértésként kezelendővé tenné. [37] Kétségtelen, hogy a Be. 112. §

(1)bekezdése alapján a tárgyaláson való jelenlét jogáról történő lemondás esetén a bíróságnak a terheltet az eljárási cselekményekről – így az elsőfokú tárgyalási határnapokról és a másodfokú nyilvános ülésről is – értesítenie kell. A Be. 430. §

(4)bekezdése alapján az értesítést a kézbesítési megbízottnak kell kézbesíteni, aki köteles azt a megbízójának eljuttatni [Be. 136. §

(5)bekezdés]. [38] Az értesítés azt jelenti, hogy annak címzettje az adott eljárási cselekményen jelen lehet, de jelenléte nem kötelező. A büntetőeljárásról szóló törvény azonban csak a kötelező jelenlét megsértéséhez fűz feltétlen hatályon kívül helyezési okot. Az értesítés körében megállapítható eljárási szabálysértés csak relatív eljárási szabálysértés megállapítására vezethet, vagyis, ha az értesítést a bíróság elmulasztotta, az nem vezet az ítélet mérlegelést nem tűrő megsemmisítéséhez, és ekként felülvizsgálat alapja sem lehet {BH 2022.

1. [145] és [147] bekezdés}. [39] A Kúria a védő által megjelölt határozataiban nem helyezkedett ettől eltérő álláspontra és az abban idézettek nem is értelmezhetők másként. Emellett kiemelendő, hogy a Kúria Bfv.II.878/2024/
2. számú végzésének [36]-[41] bekezdéseiben a terhelti idézés/értesítés elmulasztását a kötelező terhelti jelenlét aspektusából vizsgálta, mely a jelen ügyben fennálló perjogi helyzettel nem azonos és azzal párhuzamosan nem is értelmezhető. [40] A terhelt értesítésének elmaradása tehát csupán relatív eljárási szabálysértésként értékelendő, feltétlen hatályon kívül helyezést [Be.
3. §

(1)bekezdés d) pont] nem von maga után, így felülvizsgálati okot sem jelent. [41] A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét érintően a Kúria pedig arra mutat rá, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében deklarált, a bíróságok tisztességes eljárásához való jog nem perjogi, hanem közjogi alapú, ezért annak esetleges sérelme nem feleltethető meg a Be.

1. §-ában meghatározott felülvizsgálati okok egyikének sem, ekként a Kúria felülvizsgálati eljárásban az érvényesülését közvetlenül nem vizsgálhatja. A Be.
2. §

(2)bekezdésében foglalt törvényi okok valamelyikének megfeleltethető eljárási szabálysértésre való hivatkozás hiányában pedig a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetősége sem nyílik meg. [42] 4. Azon védői hivatkozással kapcsolatban, mely szerint a terhelt nem volt tisztában a bíróságok munkarendjével és ezzel együtt tényszerűnek tekintette a jegyzőkönyvben az ügy tárgyalásának tévesen megjelölt szombati napon való megtartását a Kúria a következőket hangsúlyozza. [43] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez és a terjesztéséhez való jogot (információszabadság). [44] Az információszabadság tartalma az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti {4/

1. (I. 22.) AB. határozat [31] bekezdés}, ami azért lényeges, mert az információhoz való hozzáférés lehetősége, különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének – értelemszerűen a bíróságok működésének – átláthatósága körében alapvető jelentőségű. Kúria 2.Bfv.978/2025/8-I 7 [45] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2. évi CXII. törvény
3. §
4. pontja a célt szem előtt tartva határozza meg a közérdekű adat fogalmát: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [46] Ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség az átiratában hivatkozott, a
5. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 15/
6. (VII. 13.) GFM rendelet alapján
7. március 9-én nem volt eltérés a naptár szerinti munkarendtől, azaz az pihenőnap maradt. [47] Nem tehető vitássá, hogy a bíróságok – így az Esztergomi Járásbíróság – működése, ekként a tárgyalás tartásának munkaidő által szabta keretei közérdekű adatnak minősülnek, így az érvényes munkarend mindenki, így a terhelt számára is számos formában megismerhető. [48] Minthogy a jogszabályok biztosította keretek ellenére a terhelt a védelem által hivatkozott közérdekű adat megismerésének lehetőségével nem élt, mulasztása saját érdekkörén belül értelmezhető, így annak felülvizsgálatban történő értékelhetősége erőltetett és hangsúly nélkül való indok. [49]
8. Miután a Kúria nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
9. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a megtámadott határozatot – a Be. 655. §

(1)bekezdésének megfelelő összetételben, a Be. 660. §

(1)bekezdés szerinti tanácsülésen eljárva – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [50] A döntés elvi tartalma A büntetőeljárásról szóló törvény csak a kötelező jelenlét megsértéséhez fűz feltétlen hatályon kívül helyezési okot. Nem jelent ezért a Be. 649. §

(2)bekezdésében megjelölt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést, ha a bíróság a tárgyalási jelenlét jogáról lemondott terheltet elmulasztja kézbesítési megbízottján keresztül értesíteni a tárgyalási határnapról. [51] IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [52] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. március
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Antal s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró