A határozat elvi tartalma: A bianco váltó kiállítására joghatályosan a váltómegállapodás tartalmának megfelelően kerülhet sor. Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.172/2022/
- A dr. Szabó Fanni ügyvéd (cím3) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek a dr. Ákos Elek ügyvéd (cím4) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen a Székesfehérvári Törvényszék előtt 15.P.20.084/2022.szám alatt váltótartozás megfizetése iránt folyamatba tett perében a
- sorszám alatt meghozott ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán eljárva az ítélőtábla – tárgyalás tartása nélkül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Köteles megfizetni az alperes a felperesnek 15 napon belül 500.000 (Ötszázezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás [1] A fellebbezéssel támadott ítélet alapjául szolgáló tényállást a törvényszék az alábbiak szerint állapította meg: [2] A felperes mint hitelező és a perben nem álló társaság1 mint adós között 2015.12.15-én egy év időtartamra szóló folyószámla-hitelkeret szerződés jött létre. A szerződés biztosítékaként – egyéb dologi és kezességi biztosítékok kikötése mellett – a hitelfolyósítás feltételeként a szerzős (3.5.pont) avalizált (azaz kezeségi nyilatkozattal ellátott) saját váltóra vonatkozó váltómegállapodás aláírását és az annak alapján az adós által ilyen saját, bianco váltó kiállítását is előírta. [3] A folyószámla-hitelszerződés több alkalommal módosításra került: így 2016.01.14-én (1.sz.módosítás: amelyben a készfizető kezes személyére vonatkozó kikötés változott); 2016.12.12-én (2.sz.módosítás: amikor a hitelszerződés eredeti lejárati idejét módosították); 2017.
- 10-én (3.sz.módosítás: ebben szintén az időtartamot módosították ); majd 2018.01.03-án (4.sz.módosítás: amelyben a lejárat napját ismét változtatták, módosultak továbbá a kamatra vonatkozó kikötések is); végül 2020.02.27.napján készült (5.sz.módosításnak nevezett közjegyzői okiratban a többször módosult hitelszerződés Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 2 hatályos tartalmát, valamint a dologi biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseket közokiratba foglalták). [4] Az elsőfokú bíróság a felek egybehangzó előadása alapján megállapította, hogy a hitelező és az adós közötti hiteljogviszonyt kezdetektől fogva biztosította a közöttük létrejött váltójogi megállapodás is. Ugyanis mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy a szerződéshez és módosításaihoz egy-egy újabb váltójogi megállapodás aláírása és kezességgel ellátott bianco váltó kibocsájtása kapcsolódott. Ezek közül a 2017.01.10-én és a 2018.01.03-án aláírt váltójogi megállapodást csatolták a felek. E megállapodások tartalmukban azonosok: mindkettőben váltóadósként az alperes által képviselt társaság1 vállalt kötelezettséget kezességgel ellátott biankó saját váltó kiállítására, az alperes pedig váltókezességi nyilatkozat megtételére; mindegyik rögzíti, hogy a 2015.decemberben kötött hitelszerződésből származó fennálló vagy a jövőben esedékessé váló kötelezettségek biztosítására szolgál; hogy az adós cég megtekintésre szóló, váltókezességgel ellátott, kitöltetlen saját váltott ad át a banknak, amire rávezeti az „óvás nélkül” nyilatkozatot, majd azt aláírja; a váltó 5 éven belül fizetésre bemutatható; az alperes a kiállító fizetéséért váltókezesként kötelezettséget vállal; a bank jogosult a bianco váltót olyan összegre kitölteni, amely fedezetet nyújt a számára a biztosított szerződésből eredő követelésére; a váltó megállapodást 58 havonta megerősítik, illetőleg az ugyanezen követelés biztosítására előzőleg kibocsátott bianco váltó a később megerősített váltó megállapodás mellékleteként is szolgál; a felperes döntése alapján a váltó megállapodás megerősítésének aláírásakor a korábbi váltó helyett az váltóadós/váltókezes a felperesnek új váltót adnak át. [5] A felperes a folyószámla-hitelszerződést
- 03.-án közjegyzői okiratba foglaltan felmondta. Az adós tőke tartozása ekkor 97 Millió forint volt, ügyleti kamat tartozása ötmillió 427.486 forint, adminisztrációs díjtartozása 1.012.912, és száznegyvennyolc euró, mely összegek 8 napon belüli megfizetésére felszólította a felperes. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 3 [6] 2021.
- 08.-án tájékoztatta az alperest a hitelszerződés felmondásáról, továbbá arról, hogy az adós nemteljesítése esetén a váltót érvényesíteni fogja a váltókezessel szemben. [7] Az adós nemteljesítése miatt a felperes a váltót 104.992.418 forint tőkeösszegre, továbbá annak a váltó bemutatásától számított évi hatszázalékos késedelmi kamarára, és egy százalékos váltó díj megfizetésére kitöltötte. Az adós azonban a váltó alapján fizetést nem teljesített. [8] A társaság2 – a per folyamán –kezességvállalása alapján 51.213.743 forintot teljesített a felperes részére. [9] A felperes – az időközbeni teljesítésre tekintettel leszállított – keresetében 53.778.675.-Ft váltótartozás, 1.049.924.-Ft váltódíj, 104.992.-Ft a váltóösszeg után 2021.10.12-től 2022.04.06.napjáig, míg 53.778.675.-Ft után 2022.04.06.napjától esedékes évi 6%-os váltókamat, továbbá a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogcímeként a 2017.évi CLXXXV törvény (Vtv.) 30.§
(1)bekezdését, 31.§-át, 32.§
(1)bekezdését, 48.§
(1)bekezdését hivatkozta meg. [10] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [11] Elsődlegesen kifejtett álláspontja szerint a felperes által érvényesített váltó kiállításának alapjául szolgáló 2018.01.03.napján aláírt váltómegállapodással az alperes érvényesen és hatályosan váltókezességet nem vállalt, ugyanis a váltókötelezettségre is a folyószámla-hitel megállapodással egyidejűleg 2015.12.15-én megkötött váltómegállapodás az irányadó. Az azt követően aláírt megállapodások nem az alperes közreműködésével létrejött szerződési tartalmat hordozzák, így nem több egymást követő váltómegállapodásról van szó, hanem a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételről. A felek gyakorlatilag ugyanazt a szerződést ismételgették. Mivel a váltó a váltószerződésen alapul, nem helytálló a felperesnek az a hivatkozása, hogy kizárólag a kiállított váltót kell vizsgálni. [12] Másodlagosan – amennyiben a 2018.01.03.-i váltószerződés hatályos – arra hivatkozott, hogy az annak alapján kiállított váltó érvénytelennek minősül, mert a megállapodás 2.7.pontja értelmében két alkalommal volt lehetőség váltó kiállítására annak: 58 hónap elteltével, vagy, amikor a biztosított szerződés hatályban tartása melletti váltóérvényesítés esetén szerződés új váltó kiállítását írta elő. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 4 Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 5 [13] Az elsőfokú bíróság az alperes a kereseti kérelemnek megfelelő tartalommal marasztalta. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 6 [14] Ítéletének indokolása szerint az alperes a váltó kellékhiányosságára nem hivatkozott, e mellett ugyanakkor megállapította, hogy a váltó a Vtv.75.-76. §-aiban meghatározott váltókellékeknek megfelel. [15] Kifejtette a bíróság, hogy a felperes a váltón alapuló igényét a Vtv.34.§
(1)bekezdésének, 38.§
(2)-
(3)bekezdésének, 43.§ a) pontjának és a 46.§
(1)bekezdésének betartásával érvényesítette, előbb a váltó kiállítójával, majd jelen perben a váltókezessel szemben. [16] Az alperes hatálytalansági, érvénytelenségi hivatkozásával kapcsolatosan megállapította, hogy a Ptk.6:4.§
(1)-
(2)bekezdése, 6:5.§
(1)bekezdése, a 6:58.§ alapján értékelve a felek közötti jognyilatkozatokat, azok olyan szerződést hoztak létre, amely hatályos és érvényes. Az nem vitás, hogy valamennyi – így a perbeli váltó alapjául szolgáló váltómegállapodás is – a Ptk.6:77. §-ában szabályozott általános szerződési feltételek alkalmazása útján jött létre, ezeket azonban az alperes megismerte – egyrészt azért, mert több ízben ugyanazon tartalommal kötötték, másrészt a szerződéskötéseknél az adós és egyben váltóadós képviselőjeként is eljárt az alperes. Így a felperes által alkalmazott általános szerződési kikötések a szerződés részévé váltak. [17] A bíróság álláspontja szerint valamennyi esetben, a biztosított szerződések tartalmának módosításakor önálló és újabb váltómegállapodást kötöttek a felek, így tehát megalapozatlan az az állítás, hogy „az önálló szerződési tartalmat és joghatást a felek csak imitálták” a perbeli váltó kiállítására feljogosító váltómegállapodásban. [18] Annyiban osztotta az elsőfokú bíróság az alperes álláspontját, hogy a bianco váltó kiállítására joghatályosan csak a váltómegállapodás tartalmának megfelelően kerülhet sor, azonban azt is kifejtette ezzel kapcsolatosan, hogy az alperes állításával szemben a szerződés hivatkozott rendelkezéséből nem az következik, hogy kizárólag két alkalommal lehetett 2015.év óta váltót kiállítani, semmi akadálya nem volt annak, hogy a megújított hitelszerződéshez kapcsolódóan, a felek újabb váltószerződéseket kössenek, s ennek alapján újabb váltók kiállítása történhessen meg a korábbi helyett. [19] A fentebb kifejtettek alapján a bíróság kötelezte az alperest a váltóba foglalt összegből fennmaradt tartozás, azon túl a Vtv.48.§
(1)bekezdés
- b)pontja szerint a teljes váltótartozás után a 6%-os mértékű váltókamatnak a kezesi részteljesítésig lejárt összegére, valamint onnantól a kifizetésig esedékes váltókamatnak, továbbá a törvényhely
- d)pontja szerint az 1%-os váltódíjnak a megfizetésére is. [20] A pervesztes alperes által fizetendő perköltséget a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján a lerótt illeték, valamint a 32/2003. (VIII.29.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése c) pontja és a
(6)bekezdése alapján – az elvégzett munkával arányosan – indokoltnak ítélt munkadíj összegében határozta meg. [21] Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 7 [22] Elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára utasítását kérte. Az elsődleges kérelme körében változatlanul azzal a kifogással érvelt, hogy a 2015.12.15.napján kelt általános szerződési feltételeket tartalmazó váltómegállapodás hatálybalépésére a folyószámla-hitelszerződés aláírásával egyidejűleg került sor, nem helytálló ezért az ítéletnek az a levezetése, amely szerint a megújított hitelszerződésekhez kapcsolódóan kellett újabb váltószerződéseket kötni, tehát 2018.01.03.napján is új szerződés jött létre. Hatálytalan váltómegállapodás alapján kiállított váltóhoz pedig jogkövetkezmény nem kapcsolódhat. [23] Az érvénytelenségre alapított kifogását is fenntartotta azzal érvelve, hogy a 2018.01.03.napján kelt váltó megállapodás kógens rendelkezéseivel ellentétes módon állították ki a perben érvényesített váltót. [24] A fellebbezés szerint bíróság eljárásában súlyos hibát vétett azzal, hogy a keresetváltoztatást (leszállítást) tartalmazó, és egyben az ellenkérelemre reflektáló irat perfelvételt megelőző közlésére az az alperes részére nemkerült sor. Ez a Pp.190.
(2)bekezdését, 203.§
(2)bekezdését, 183.§
(6)bekezdését figyelembe véve a perfelvételi tárgyalás érdemi megtartásának akadályát képezte, amely körülmény a döntés érdemi felülvizsgálatnak is akadályát képezi, s a hatályon kívül helyezést indokolja. [25] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a kifogásolt eljárási szabálysértés körében hivatkozott a Pp.192.§
(1)bekezdés b) pontjára, amely nem indokolta a tárgyalás elhalasztását, és határidő biztosítását a kereseti követelés leszállítása miatt. A kereset érdemét illetően a felperes fenntartotta korábbi álláspontját, és mindezek alapján az ítélet helybenhagyását indítványozta. [26] A fellebbezés nem megalapozott az alább kifejtettek miatt. [27] Elsődlegesen az alperes eljárásjogi kifogása volt vizsgálandó abból a szempontból, hogy a perfelvételi és egyben az érdemi tárgyalást megelőzően 4 nappal érkezett felperesi „keresetváltoztatás és előkészítő irat” kézbesítésének elmaradása, nem eredményezte-e az elsőfokú döntés meghozatalának akadályát, illetőleg, hogy ez olyan szabálytalanságot jelentett-e, amely a másodfokú eljárásban orvosolandó. A tárgyalási jegyzőkönyv alapján egyértelműen megállapítható, hogy az előkészítő tárgyaláson a leszállítás ténye, indoka, összege ismertetésre került, úgyszintén a felperes érdemi előadása is az alperesi védekezésre. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.172/2022/6 8 A jelenlévő alperes erre érdemben nem nyilatkozott, határidőt álláspontja kialakítására nem kért. Megjegyzendő, hogy a tárgyalás elhalasztását a felperes által is hivatkozott Pp.192.§
(1)bekezdés
- b)pontja alapján az sem indokolta volna, az ugyanis csak arra az esetre írja elő a tárgyalás elhalasztását, ha a fél a tárgyaláson az
- a)pontban meghatározott nyilatkozatát oly módon változtatta meg, hogy a tárgyaláson jelen lévő ellenfélnek az ellenkérelem vagy annak módosítása, illetve nyilatkozata előterjesztésére megfelelő időt kell biztosítani. A jelen esetben e törvényi feltétel nem valósult meg a fentebb írtak miatt. [28] Mindezekre tekintettel a döntés érdemben volt fölülbírálandó. Az érdemi – anyagi jogi – felülbírálat körében az ítélőtábla minden tekintetben osztotta az elsőfokú bíróság által a rendelkezésekre álló okiratok és a felek szóbeli előadása alapján megállapított tényállást, és az abból levont jogi következtetést. Az alperes hivatkozása az utolsó – a perben érvényesített bianco váltó kiállítását és kitöltését szabályozó – megállapodást illetően sem hatálytalanság, sem érvénytelensége körében, és ebből következően a váltókövetelés jogszerű érvényesíthetősége körében sem volt megalapozott. Ennek indokait, a vonatkozó jogszabályok ismertetésével a támadott ítélet teljeskörűen és helyesen tartalmazza, ezeket az ítélőtábla ismételni nem kívánja. [29] Minezekre tekintettel a másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletet helybenhagyta a Pp 382.§-a alapján. [30] A másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére a Pp.83.§
(1)bekezdése szerint az eredménytelenül fellebbező alperes köteles, a felperes javára a munkadíjat az ítélőtábla is a 32/2003.(VIII.29.) IM.rendelet 3.§
(6)bekezdése alapján határozta meg. Győr,
- december
- Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Szabó Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró