← Magyarország

Gf.30151/2021/10 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A taggyűlési meghívóban megjelölt helyszíntől eltérő helyen megtartani kívánt taggyűlésen a megjelentek nem állapíthatják meg szabályszerűen a kft. valamely tagjának távolmaradását, és az emiatti határozatképtelenséget. Ilyen esetben a taggyűlés nem tekinthető megtartottnak, ezért a megismételt taggyűlésre vonatkozó határozat-hozatali szabályok nem alkalmazhatók. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.151/2021/

  1. A felperes: felperes neve (felperes címe.) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Hambalkó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hambalkó Dominika ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes Kft. (felperes címe., új székhely: alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Imre Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Társasági határozat bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 7.P.20.903/2020/
  2. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes, 7.P.20.903/2020/
  3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 2 Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes ./..... (XII.31.) számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezi. Mellőzi a felperes perköltségfizetésre kötelezését, egyúttal kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 523 027 (Ötszázhuszonháromezer-huszonhét) forint első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A tényállás [1] Az alperesi társaságot
  4. március 28-án felperes neve felperes és személy 2 neve alapította 50-50% üzletrész tulajdonnal, majd a
  5. július 16-án történt változásbejegyzés adatai alapján személy 2 neve üzletrészét személy 3 neve szerezte meg. Az alperesi társaság ügyvezetője, annak megalapításától a felperes és személy 2 neve, mindketten önálló képviseleti joggal. Az alperesi kft. Tompán élelmiszerboltokat üzemeltet. [2] A alperes Kft. (Cg: alperes cg száma) székhelye a keresetlevél beadása idején felperes címe. (felperes lakóhelye), telephelyei: telephely 1., telephely 2., ahol az élelmiszerboltok találhatók. [3] Az ügyvezetők közötti nézeteltérések miatt kettejük magán- és üzleti kapcsolata megromlott, és mindketten tettek lépéseket a másik, ügyvezetői tisztségből történő visszahívása iránt. Először a felperes
  6. december 24-én kívánt ilyen tárgyban taggyűlést tartani, majd pedig személy 2 neve hívott össze rendkívüli taggyűlést
  7. december
  8. napjának de. 10 órájára a telephely
  9. szám alatti telephelyre. A taggyűlésre a meghívó
  10. december 12-én került postára adásra a felperes, mint ügyvezető és tag, valamint személy 3 neve tag részére, elsőbbségi ajánlott tértivevényes küldeményként. A taggyűlésre szóló meghívó napirendi pontjai a következők voltak:
  11. döntés felperes neve ügyvezető tiltakozással érintett (korábbi) intézkedéséről,
  12. felperes neve ügyvezetői tisztségéből történő visszahívása,
  13. döntés a társasági szerződés módosításáról. [4] A meghívó mindhárom napirendi ponthoz külön indokolást tartalmazott és tájékoztatta a meghívottakat a Polgári Törvénykönyvről szóló
  14. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  15. §

(1)és
(2)bekezdésében, 3:18. §
(1)bekezdésében, a 3:196. §
(2)bekezdésében, 3:21. §
(2)bekezdésében és a 3:25. §
(1)bekezdésének c) pontjában, valamint a
(2)bekezdésében foglaltakról. A meghívó a határozatképtelenség esetére tartalmazta a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 3 megismételt taggyűlés megtartásának időpontját és helyét is, amit
  1. december
  2. napjának de. 10 órájában határozott meg, szintén a telephely
  3. szám alatti telephelyen. [5] A taggyűlési meghívó postára adásának napján –
  4. december 12-én – személy 2 neve ügyvezető meghatalmazást adott az ügyvédi iroda részére, hogy a
  5. december
  6. napján 10 órai kezdettel összehívott rendkívüli taggyűlésen teljes jogkörrel képviselje, valamint, hogy az esetleges megismételt taggyűlésen is ellássa képviseletét. A meghatalmazásban foglaltak szerint a meghatalmazott, az ügyben minden olyan jogcselekményt elvégezhet és minden olyan jognyilatkozatot megtehet, amelyre az ügyvédi törvény az ügyvédet a meghatalmazó képviseletében harmadik személyekkel szemben feljogosítja. A meghatalmazás kiterjedt az üggyel kapcsolatos valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásra, valamint az esetleges végrehajtási eljárásra is, az mindaddig hatályos, amíg a meghatalmazó azt írásban vissza nem vonja. személy 3 neve
  7. december 12-én ügyvédi meghatalmazást adott ügyvéd neve ügyvéd részére az alperesi kft.
  8. december
  9. napján 10 órai kezdettel összehívott rendkívüli taggyűlésére, valamint a megismételt taggyűlésre, az előző meghatalmazással egyező tartalommal. [6] A
  10. december
  11. napjának 10 órájára összehívott taggyűlésről a meghatalmazott ügyvédek által készített jegyzőkönyv szerint a telephely
  12. szám alatti telephelyen megjelent ügyvéd neve ügyvéd személy 2 neve ügyvezető képviseletében, valamint ügyvéd neve ügyvéd személy 3 neve tag képviseletében. Az ügyvezető képviseletében megjelent ügyvéd megállapította, hogy a taggyűlésre szóló meghívók
  13. december 12-én kerültek feladásra, a taggyűlésen felperes neve tag (felperes) nem jelent meg, ezért a taggyűlés nem határozatképes. Erre tekintettel a taggyűlési meghívóban foglaltak szerint a megismételt taggyűlésre
  14. december
  15. napján 10 órakor kerül sor azonos helyszínen, változatlan napirendi pontokkal azzal, hogy a megismételt taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. [7] A
  16. december
  17. napján 10 órai kezdettel telephely
  18. szám alatti alperesi telephelyre összehívott, megismételt taggyűlésen megjelent ügyvéd neve ügyvéd személy 3 neve tag képviseletében, ügyvédjelölt neve ügyvédjelölt személy 2 neve ügyvezető által meghatalmazott ügyvédi iroda tagjaként, valamint személy 2 neve ügyvezető. A telephely
  19. szám alatti üzlet hátsó irodájában megtartott megismételt taggyűlésen a felperes nem jelent meg. A jelenlévők megállapították, hogy a megismételt taggyűlésen a tagok 50%-a képviseltetve van, a taggyűlés határozatképességre tekintet nélkül tud dönteni a taggyűlési meghívóban közölt napirendi pontok tárgyában. A taggyűlés megválasztotta levezető elnöknek és jegyzőkönyvvezetőnek ügyvédjelölt nevet, jegyzőkönyv hitelesítőnek ügyvéd nevet, és elfogadták a taggyűlés napirendjét. A taggyűlésen az alperesi társaság ./..... (XII.31.) szám alatt taggyűlési határozatot hozott, melyben úgy döntött, hogy a felperest ügyvezetőt tisztségéből azonnali hatállyal, azaz
  20. december
  21. napjával visszahívja. Az 5/
  22. (XII.31.) szám alatti taggyűlési határozat elfogadta a társaság módosítással egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződését, melynek 12.
  23. pontjából törlésre került a felperes, mint a társaság ügyvezetésére és képviseletére jogosult ügyvezető személye, egyúttal 14.
  24. pont alatt a felperes törlésre került az önálló cégjegyzésre jogosultak köréből. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 4 [8] Az alperesi társaság
  25. december 31-én terjesztett elő változásbejegyzés iránti kérelmet a Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságán, a ./..... (XII.31.) szám alatt elfogadott taggyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően, egyidejűleg benyújtotta a korlátolt felelősségű társaság módosítással egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződését is. Az alperesi társaság képviseletében
  26. december 12-én kelt meghatalmazás alapján eljáró ügyvédi iroda a változásbejegyzés iránti kérelemhez csatolta a
  27. december 28-án 10 órai kezdettel tartott taggyűlés jegyzőkönyvét, a
  28. december 31-én 10 órai kezdettel megismételt taggyűlés jegyzőkönyvét, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést
  29. december 31-i keltezéssel, a
  30. december
  31. napjának 10 órájára összehívott taggyűlésre szóló meghívókat, mely a felperes és személy 3 neve tag részére címeztek, továbbá igazolta, hogy a meghívók
  32. december 12-i ajánlott tértivevényes küldeményként feladásra kerültek a társaság tagjai részére. A Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Cg. alperes cg száma/
  33. számú végzésével
  34. december 31-i hatállyal törölte a felperest, mint vezető tisztségviselőt az alperesi társaság cégnyilvántartási adataiból, ami a cégközlönyben
  35. március 17-én jelent meg. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [9] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperesi kft.
  36. december 31-én megtartott taggyűlésén a felperes ügyvezetői tisztségéből történő visszahívása, ügyvezetői tisztségének megszüntetése tárgyában meghozott, a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Cg. alperes cg száma/
  37. sorszámú végzése alapjául szolgáló taggyűlési határozatot érdemben vizsgálja felül, a határozat jogsértő voltának tényét állapítsa meg, a határozatot helyezze hatályon kívül és az alperesi társaságot kötelezze a per költségének viselésére. A Ptk. 3:
  38. §, a Ptk. 3:
  39. §, a Ptk. 3:
  40. §, a Ptk. 3:
  41. §, a Ptk. 3:
  42. §, a Ctv.
  43. §
(1)bekezdés, a Ctv. 50. §
(1)bekezdéseire hivatkozva felperes előadta, ő a társaságnak tagja és a cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetője volt, a tisztségből történő visszahívásáig –
  1. december
  2. napjáig. [10] Indokolása szerint a kft. ügyvezetője személy 2 neve, a társaság által üzemeltetett kereskedelmi egységben dolgozó alkalmazottakat
  3. január 2-án arról tájékoztatta, hogy a felperest, mint ügyvezetőt hagyják figyelmen kívül, mert kizárólag ő a társaság ügyvezetője. Hangsúlyozta, hogy csak ezen a napon vette át a másik ügyvezető által részére küldött postai küldeményt, mely azonban meghívót nem tartalmazott. Őt a taggyűlésekről egyáltalán nem értesítették. A felperes ezt követően,
  4. január 6-án a Kecskeméti Törvényszéknél járt el, hogy meggyőződjön személy 2 neve által az alkalmazottak felé közölt tájékoztatás valóságtartalmáról. A cégbírósági iratokból szerzett tudomást arról, hogy az ügyvédi iroda neve által képviselt személy 2 neve
  5. december 31-én taggyűlést tartott, melyen őt ügyvezetői tisztségéből visszahívták. Hivatkozása szerint a változásbejegyzés iránti kérelmet előterjesztő jogi képviselő és ügyvezető olyan iratokat csatolt be a cégbíróság részére, amelyek nem alkalmasak az általuk elérni kívánt joghatások kiváltására. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 5 Állította, hogy
  6. december
  7. és
  8. napján taggyűlés több okból sem lehetett szabályszerűen megtartva. Egyrészt ő a taggyűlésre meghívót nem kapott, továbbá a társaság székhelye, telephelyei kamerával megfigyelt területek. Ezen felvételekkel igazolható módon
  9. december 28-án taggyűlés megtartására ott nem került sor, meghatalmazott ügyvédek nem jelentek meg, így az erről készült jegyzőkönyv elkészítésének módja, tartalma és annak felhasználása súlyosan jogsértő. További hivatkozása szerint a változásbejegyzési eljárás során felhasznált taggyűlési jegyzőkönyv el sem készülhetett a tartalma szerinti időben és módon, az abban foglaltak nem történtek meg. Taggyűlés megtartására nem került sor
  10. december 28-án, ezáltal megismételt taggyűlés sem volt megtartható jogsértés nélkül. [11] Felperes előadta továbbá, hogy személy 2 neve ügyvezetőtől, illetve jogi képviselőjétől sem kapott a
  11. december 28-i, illetve december 31-i taggyűlésre szóló meghívót. személy 2 neve
  12. december 12-én feladott ajánlott tértivevényes küldeményében taggyűlési meghívó nem volt, csak egy üres lap és a személy 2 neve által megbízott ügyvédnek adott meghatalmazás másolati példánya. Ez a levél csak
  13. január 2án került részére kézbesítésre, melyet a telephely
  14. szám alatti telephelyen bontott fel – személy 4 neve és személy 5 neve boltvezetők – jelenlétében. Azt, hogy a
  15. január 2-án átvett küldemény a taggyűlés meghívóját nem tartalmazta, az alperesi társaság által üzemeltetett bolt alkalmazottjai, mint tanúk bizonyítani tudják. [12] Kérte, hogy a bíróság engedélyezze, kamerafelvételek másolatának peranyaghoz csatolásával annak igazolását, hogy
  16. december 28-án taggyűlés megtartására nem került sor telephely
  17. szám alatt, továbbá a
  18. január 2-án kézbesített küldemény tanúk előtt került a felperes által felbontásra, akik igazolni tudják, hogy a borítékban a taggyűlési meghívó nem volt. [13] A felperes hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 3:
  19. §
(1)bekezdés szerint három naptári napnak kell eltelnie a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között, mely a perbeli esetben a
  1. december 28-i kezdőnaphoz képest december 31-ig nem telt el, legkorábban
  2. január 1-jén lehetett volna megismételt taggyűlést tartani. [14] A felperes kamerafelvétellel kívánta bizonyítani, hogy személy 2 neve és a taggyűlésen résztvevő jogi képviselők
  3. december 31-én 10 órakor érkeztek a taggyűlés helyszínére, 10 óra 02 perckor szálltak ki a gépjárműből, egyenesen az irodába mentek, majd 10 óra 09 perckor az üzlethelyiségből valamennyien távoztak. Az eltelt 7 perc a felperes álláspontja szerint nem volt elegendő arra, hogy a taggyűlést szabályosan lefolytassák. [15] Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte, hogy a bíróság a felperes keresetét utasítsa el. Nem vitatta, hogy a felperes és az alperesi társaság másik ügyvezetője között fennálló kapcsolat megromlott. személy 2 neve az alperesi társaság ügyvezetőjeként
  4. november végén szerzett tudomást személy 3 neve tagtól arról, hogy felperes taggyűlést hívott össze
  5. december
  6. napjának 18 órájára, míg a megismételt taggyűlést december 31-én 19 órára. Ennek egyetlen tervezett napirendi pontja személy 2 neve ügyvezető visszahívása volt, melyhez azonban indokolást nem jelölt meg. személy 2 neve a taggyűlésre felperestől meghívót nem kapott, mindezekre tekintettel a Ptk. 3:
  7. §
(1)bekezdése alapján
  1. december 12-én írásban tiltakozott a felperes intézkedése ellen, egyúttal egyeztetési szándékát is bejelentette, valamint a Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságán törvényességi Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 6 felügyeleti eljárást kezdeményezett a felperes által összehívni kívánt taggyűlés megtartásának megtiltását kérve. A cégbíróság 30 napos határidőt biztosított a társaság részére nyilatkozattételre a törvényességi felügyeleti eljárás elbírálása során. személy 2 neve mindezekre tekintettel hívta össze az alperesi társaság taggyűlését
  2. december 28-án 10 órára, valamint
  3. december 31-én 10 órára a törvényes állapot helyreállítása céljából. A meghívó tartalmazta a napirendi pontokat, és az ehhez tartozó részletes indokolást. Az alperesi törvényes képviselő a felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívását azért indítványozta, mert álláspontja szerint a felperes a jogszabálysértő módon összehívott taggyűlést megelőzően nem tanúsított a társaság érdekeit szolgáló magatartást, a Ptk. 3:
  4. §
(2)bekezdését sorozatosan megsértette, az alperesi törvényes képviselő által összehívott taggyűlésen nem jelent meg egyik alkalommal sem. [16] Az alperes hangsúlyozta, a taggyűlésre szóló meghívót ajánlott tértivevényes küldeményként határidőben adta postára, melynek átvétele a címzett felelőssége. Valótlannak minősítette a felperes azon állítását, hogy a küldeményben csak egy meghatalmazás szerepelt. Állítása szerint a két taggyűlés közötti kötelező törvényi időköz – három nap – eltelt. Állította, hogy a felperes által megjelölt tanúk elfogultak, hitelt érdemlő tanúvallomást nem tudnak tenni, figyelemmel arra, hogy a felperes felé anyagilag kiszolgáltatottak, az alperesi társaság munkavállalói voltak, majd a felperes visszahívását követően a tanúk megszüntették az alperessel fennálló munkaviszonyukat és a felperes gazdasági érdekeltségébe tartozó üzletekben dolgoznak. [17] Az alperes a per során becsatolta a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.254/2020/
  1. számú ítéletét, amely helybenhagyta a Kecskeméti Törvényszék 8.P.20.942/2020/
  2. sorszámú ítéletét. E határozatokkal ugyanezen peres felek közötti másik perben, változásbejegyzést elrendelő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett felperesi keresetet a bíróság jogerősen elutasította. A jogerős másodfokú ítéletben az ítélőtábla rögzítette, hogy a kontroll per vizsgálati kereteit a cégeljárás keretei, korlátai határozzák meg. A peres eljárás során kizárólag annak vizsgálata folyhat, hogy a cégeljárásban a bíróság az eljárásra irányuló szabályok betartásával járt-e el. A perben rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a változásbejegyzési eljárásban az alperes a jogszabály által előírt valamennyi okiratot megfelelő tartalommal benyújtotta. Az alperes ezen okiratokkal igazolta azt is, hogy a meghívót a tagok részére postai úton megküldte. A törvény a meghívó átvételét, vagy a meghívó átvételének igazolását már nem írja elő, ezért a cégbíróság nem sértett jogszabályt akkor, amikor a meghívó megküldését a becsatolt feladóvevényekre figyelemmel igazoltnak tekintette. A megismételt taggyűlés időpontjának meghatározásával kapcsolatos bírósági álláspontot az ítélőtábla osztotta, a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdését betartottnak fogadta el. A kisebbségvédelmi garanciális elvárásnak a kitűzött új időpont megfelelt, az lehetővé tette a távolmaradó számára a részvétel eldöntését. Az alperes az előzményi per megállapításait jelen perben kérte ítélt dologként értékelni. Az elsőfokú ítélet [18] A bíróság ítéletével a keresetet elutasította és felperest kötelezte perköltségfizetésre alperes részére. Jogi indokolásában elsődlegesen idézte a perbeli jogvita elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, így a Ptk. 1:4. §
(1),
(2)bekezdés, 3:
  1. §, 3:
  2. §
(1)bekezdés, 3:193. §
(1)és
(2)bekezdés szabályait, valamint a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 7 postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. tv. 15. §
(1)bekezdés rendelkezéseit. A bíróság érdemben elsődlegesen arra tért ki, hogy az alperes által csatolt változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése körében meghozott másodfokú határozatra történő alperesi hivatkozás nem minősül utólagos ellenkérelem-változtatásnak. Ez a tényállás szempontjából jelent többletinformációt. Hangsúlyozta egyúttal, a jelen perben a társasági határozat felülvizsgálatára kerül sor, eltérő bizonyíték értékelés, mérlegelés történik, ezért ellenkérelem-változtatás engedélyezéséről külön nem kellett határozni. [19] A taggyűlési meghívó megküldésének, illetve a megtartott taggyűlés szabályszerűségének vizsgálata körében lényegesnek tekintette, hogy a meghívó feladását postai feladóvevénnyel az alperes hitelt érdemlően igazolta. A meghívót a felperes
  1. január 2-án vette kézhez, e késedelmet a bíróság felperesnek rótta fel, mivel a tanúbizonyítás rávilágított, hogy az egyik bolti alkalmazott már korábban figyelmeztette a felperest arra, hogy egy részére szóló küldemény postai értesítője van az üzletben. A felperes nem a Ptk. 1:
  2. § szerinti elvárhatósági követelménynek megfelelően jár el, amikor a részére megküldött iratot nem vette át. A bíróság ebből azt a következtetést vonta le, a felperes saját mulasztása folytán nem szerzett tudomást a taggyűlés időpontjáról, mely körülmény nem terhelheti az alperesi társaságot. [20] A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán a
  3. december 28-i taggyűlés megtartása vonatkozásában az alperes álláspontját fogadta el, mivel a szabályszerűen összehívott taggyűlés időpontjában a megjelent jogi képviselők számíthattak arra, hogy a felperes nem jelenik meg, tekintve, hogy a postai úton megküldött küldemény tértivevénye addig nem érkezett vissza a feladóhoz. A bíróság lényegesnek tekintette, hogy az adott időpontban a tanúként meghallgatott bolti dolgozók által személy szerint nem ismert jogi képviselők megjelenhettek a telephelyként szolgáló üzlethelyiség előtt és életszerűnek minősítette, hogy ott a képviselők néhány perc alatt megállapíthatták, a taggyűlés nem határozatképes, mivel a felperes nem jelent meg sem személyesen, sem képviselő útján. A bíróság a megismételt taggyűlés megtartása kapcsán a 3 napos határidő elteltét a Pp.
  4. §
(3)bekezdés, valamint a
(6)bekezdés szabályainak alkalmazására hivatkozással elfogadta. [21] Elvetette a meghívó tartalmi hiányosságával kapcsolatos felperesi állítást, mivel a postai küldemény kibontásának körülményeit a kamerafelvételek nem pontosan, ellenőrizhetően rögzítették, azokból nem látható egyértelműen milyen küldeményeket tart a felperes kezében. Az ezzel kapcsolatos tanúbizonyítást is aggályosnak minősítette a bíróság, mivel a tanúk a felperes munkatársai, illetve az ügyvezetése alatt álló alperes alkalmazottai voltak. A bíróság külön hangsúlyozta, az adott helyzetben általában elvárható eljárás nem valósult meg a felperes részéről, a késedelmes küldemény átvétel miatti felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A részére törvényes határidőben megküldött postai értesítő ellenére a felperes késedelmes időpontban vette át a küldeményt. Amennyiben a késedelem a felperes részéről nem állt volna elő, és ha ténylegesen hiányos a részére megküldött küldemény, ennek tényét ez esetben még időben tudta volna jelezni a feladó felé. A fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 8 [22] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a fellebbezéssel támadott ./..... (XII.31.) számú alperesi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését. Ezen túl a felperesi ügyvezető cégnyilvántartásból történő törlését elrendelő, a változást bejegyző végzés alapjául szolgáló
  1. december
  2. napján kelt egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat-módosítás érvénytelenségének megállapítását is kérte. A fellebbezés másodlagosan arra irányult, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül lényeges eljárási szabálysértések miatt. A fellebbezési álláspont szerint a bizonyítási eljárás kiegészítése, a mellőzött bizonyítás lefolytatása és további eljárási szabálysértések orvoslása szükséges a perben. A költségjegyzékben felszámított perköltség teljeskörű megtérítését is kérte, ehhez tételes levezetést adott, emellett útiköltségigényét ismét bejelentette, melynek számszaki levezetését utóbb pótolta. [23] Fellebbezése indokolásában elsődlegesen hangsúlyozta, a bíróság anyagi jogi és eljárási szabályokat egyaránt megsértett, a tényállás csak részben felel meg a valóságnak, az ítélet ténybeli tévedéseket tartalmaz, jogi tévedéseken és megalapozatlan jogi érvelésen alapul. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást, a bizonyítási eljárást nem folytatta le teljeskörűen, a felperesi kérelmeket, nyilatkozatokat és indítványokat figyelmen kívül hagyta, ezáltal az alperes irányában elfogultságot mutatott. A felperes fellebbezésében az eljárás és az érdemi döntés vonatkozásában a Pp. szabályainak megsértése kapcsán hivatkozott a Pp. 2.-
  3. §-aira, melyeket idézett. [24] Az első taggyűlés megtartásának helyszínére vonatkozó alperesi nyilatkozat megváltoztatását felperes nem megengedett ellenkérelem-változtatásnak minősítette és sérelmezte, hogy a bíróság ezt figyelmen kívül hagyva a megváltoztatott nyilatkozatot fogadta el ítélkezése alapjául. Hangsúlyozta, a perfelvétel szakában az alperes még úgy nyilatkozott, hogy az első taggyűlés a telephelyen került megtartásra az üzlethelyiség irodájában. Ehhez képest alperes a per további szakaszában változtatta meg e tekintetben a nyilatkozatait, mivel a kamerafelvételek ismeretében megdőlt az elsődleges ellenkérelemben tett tényállítása. Felperes kiemelte, a kamerafelvételből megállapíthatóan a kitűzött időpontban ő a helyszínen tartózkodott, ennek ellenére őt senki nem vette számításba. A két jogi képviselővel sem a felperes, sem pedig az üzlet alkalmazottjai az épületben nem találkoztak az adott időpontban. A tanúbizonyításból kitűnik, hogy az alkalmazottak a parkolóban sem láttak senkit. Az alperesi nyilatkozatok többszöri változtatását a bíróság elfogadta, ez ellentétben áll a perkoncentráció elvével. [25] A továbbiakban a fellebbezés idézi a Pp. 191.,
  4. §-ait, a 214., 216.,
  5. §-t, valamint a
  6. § rendelkezéseit, és a bizonyítási eljárás felperesi álláspont szerint lényeges, idevágó szabályait. A bizonyítási eljárás lefolytatása kapcsán felperes kifogásolta, a bíróság az alperes nyilatkozatait úgy tekintette, mintha azok mellett törvényi vélelem állna és mintha alperest bizonyítási kötelezettség nem terhelné. Ehhez képest a felperes nemleges tényekre vonatkozóan kényszerült bizonyításra. Ennek ellenére perbeli állításait bizonyította, melyeket pontokba szedve sorolt fel. Ezzel szemben alperes egyetlen releváns tényre sem szolgáltatott bizonyítékot. Súlyos eljárási szabálysértésként rótta fel, hogy a bíróság nem a per tárgyához igazodóan alkalmazandó bizonyítási teher mentén folytatta le a bizonyítási eljárást, nem tette lehetővé a felperes által csatolt összes kamerafelvétel megismerését. Csupán egyetlen részlet megtekintésére került sor, melyet az alperes tárgyaláson, tanúmeghallgatás során játszott le. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 9 [26] A Pp.
  7. §, valamint
  8. § rendelkezéseit idézve hangsúlyozta, a taggyűlési jegyzőkönyvek egyszerű magánokiratoknak számítanak, azok közvetlenül tényállás alapjául csak további, hitelességüket alátámasztó bizonyítékokkal együtt fogadhatók el valós tartalmúaknak. Az elsőfokú ítélet ezzel kapcsolatos indokolásának alapvető hiányossága és hibája az ítéleti indokolás peradatokhoz, bizonyítékokhoz illeszkedő, logikus magyarázatának elmaradása. [27] A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság eljárása és érdemi döntése sérti a Ptk. 3:
  9. §, 191.,
  10. §, valamint 3:
  11. §,
  12. § rendelkezéseit. A továbbiakban ezek közül a 3 napos időköz megtartásának vizsgálatát minősítette helytelennek, idézte a létesítő okirat 11.
  13. pontját, hangsúlyozva, hogy a két taggyűlés között legalább 3 napnak el kell telnie, hogy a megismételt taggyűlés szabályszerűen megtartható legyen. Ez álláspontja szerint
  14. január
  15. napjára esett volna, az ezt megelőzően megtartott második taggyűlésen érvényes határozat nem volt meghozható, ilyen határozat nem képezheti a létesítő okirat módosítását. Felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróság eljárása során nem volt figyelemmel az új Pp. céljaira, a jogalkotói elvárásokra. Az ítélet indokolása az objektivitás elvesztésének aggályát is felveti, felmerül az elfogulatlansági követelmény sértetlenségének aggálya. [28] Felperes nem találta elfogadhatónak, hogy objektív bizonyíték hiányában az ítélet az életszerűségre hivatkozik az alperesi nyilatkozatok elfogadásának indokaként, ugyanakkor elveti a felperesi tanúk szavahihetőségét, jóllehet a tanúk elfogultságára semmilyen tény, adat nem merült fel. A tanúk nem állnak felperessel alá-fölérendeltségi viszonyban és alkalmazotti viszonyban sem. Továbbra is kifogásolta a lefolytatott bizonyítási eljárás menetét, és azt hiányolta, az ítélet nem adja magyarázatát, hogy a felperesi álláspontot mely részében és miért nem osztotta az elsőfokú bíróság. [29] Fellebbezésében felperes hangsúlyozta, ő mindvégig azt állította, neki nem küldött taggyűlési meghívót a másik ügyvezető. A megjelölt első időpontban taggyűlés tartására a telephelyen nem került sor, így a megismételt taggyűlésen nem lehetett érvényes hatályos határozatot hozni. A bíróság ezeket a lényeges tényállási elemeket figyelmen kívül hagyta. [30] A meghívó kézbesítésének körülményeit illetően megismételte az elsőfokú eljárásban előadott nyilatkozatait. Kiemelte, az alperes nem bizonyította, hogy valóban meghívót küldött a részére, jóllehet a bizonyítási kötelezettség alperesre hárult. Kifogásolta azt is, hogy nem az állandó lakcímére kapta a postai értesítőt, hanem szabályszerűtlenül az alperesi telephelyen helyezte el azt a postai alkalmazott. Amint erről tudomás szerzett, haladéktalanul intézkedett a küldemény átvétele iránt. Álláspontja szerint az alperesi védekezés a bíróság ténybeli és jogi érvelése az alperesi meghívó kézbesítésével, valamint a taggyűlés közterületen is szabályszerű megtartható voltával kapcsolatban helytelen, különös tekintettel arra, hogy a felperes a taggyűlés időpontjában az alperes által a taggyűlési meghívóban megjelölt helyen személyesen jelen volt. Ezt azonban az alperes jogi képviselői figyelmen kívül hagyták. Hangsúlyozta, a kamerafelvételek és a tanúbizonyítással alátámasztott tényállásai nem életszerűtlenek. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében mindezek ellenére neki rótta fel a meghívóként küldött postai küldemény késedelmes átvételét. A továbbiakban személy 5 neve tanúvallomását idézte, mellyel kapcsolatban kifogásolta a jegyzőkönyv felvételének, illetve a tanúvallomás rögzítésének módját, mely álláspontja szerint nem felel meg a Pp.
  16. § előírásának. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 10 [31] A fellebbezés kamerafelvételekből összeállított fényképeket is tartalmaz, melyek a fellebbezési álláspont szerint megfelelően igazolják a postai küldemény felbontásának körülményeit és azt, hogy ezen a két tanú jelen volt. Erről külön jegyzőkönyv is készült, mely eredeti példányának fotóját a fellebbezés ugyancsak tartalmazza. [32] A fellebbezési álláspont szerint az alperes
  17. augusztus
  18. napján kelt ellenkérelme utóbb szabályszerűen már nem lett volna megváltoztatható. Az ott kifejtett tényállításokkal alperes kimerítette érdemi védekezését, ehhez képest a további ellenkérelemváltoztatás eljárási szabályokba ütközött. A fellebbezés ezt követően idézi az alperes
  19. december
  20. napján kelt perfelvételi iratában tett nyilatkozatait, majd további két kamerafelvétel képét mutatja be, melyekből kitűnik, hogy a
  21. december
  22. napjára kitűzött taggyűlési időpontban a felperes a telephelyen tartózkodott és telefonálás közben az üzlethelyiség, valamint az iroda között mozgott. [33] A
  23. december 28-án délelőtt 10 óra körüli időpontban személyesen őt ábrázoló kameraképhez kapcsolódóan a felperes kiemelte, mielőtt az alperes azt megismerte, még azt állította, hogy a másik tag, illetve az ügyvezető jogi képviselői a telephelyen jelentek meg és ott állapították meg a felperes távolmaradását, ezt azonban a kamerafelvételek egyértelműen cáfolják. Megjegyezte továbbá, a megismételt taggyűlésről szóló jegyzőkönyv is téves a helyszínt illetően, mivel arra nem az elsővel azonos helyen került sor. Az ítéleti megállapítással ellentétben éppen az alperesi előadás az életszerűtlen, mivel a felperes a kamerafelvételekkel és tanúkkal bizonyította, hogy valójában ő tartózkodott a telephelyen, míg a jogi képviselők oda egyáltalán nem mentek be a meghívóban kitűzött időpontban. A tanúk még a parkolóban sem láttak senkit. [34] Az alperes
  24. december 15-i perfelvételi nyilatkozatait idézve a felperes felhívta a figyelmet arra, hogy az első taggyűlés megtartására az üzlethelyiségben nem kerülhetett sor, mivel oda az említett jogi képviselők nem tértek be. A 10 óra 18 perckor készült kamerafelvételen, a félig elhúzott irodaajtó mögött nem a jogi képviselők láthatók az irodában, hanem személy 5 neve sárga kabátban, míg egy korábbi, 9 óra 56 perckor készült felvételen a felperes, amint telefonál, mivel 10 órára egy üzletkötőt várt a boltba. Az alperesi képviseletet ellátó ügyvéd e kamerafelvételek ismeretében változtatta meg a nyilatkozatát, ekkor már nem azt állította, hogy a két taggyűlés azonos helyen került megtartásra, hanem azt, hogy az első az üzlethelyiség előtti parkolóban, amely azonban közterület, nem része a telephelynek. [35] A felperes a továbbiakban felhívta a figyelmet, hogy a megismételt taggyűlés megtartására az üzlethelyiségben sor kerülhetett, ezt is a kamerafelvételek pontosan rögzítették. Ezért életszerűtlen, hogy az első taggyűlést alperesi állítás szerint miért az üzlethelyiség előtt tartották. A nyilatkozat módosítással az alperes ellentmondásba került saját, korábbi nyilatkozatával. A felperes mindezek tükrében azt hangsúlyozta, hogy a telephelyre összehívott taggyűlést kizárólag ott lehetett volna megtartani, ami jelen esetben az üzlethelyiség, illetve az ahhoz tartozó iroda. Ő ezen időpontban személyesen ott tartózkodott, az ő számbavételére azonban nem került sor, mivel éppen a taggyűlést összehívók jogi képviselői nem jelentek ott meg. Az üzlet előtti parkolóban a megjelölt időpontban két gépjármű parkolt, az egyik a felperesé volt, míg a másik személy 5 neve tanúé. Más idegen gépjármű, sem pedig idegen személy nem tartózkodott ott. Sérelmezte, hogy az alperesi Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 11 állítások ellentmondásosságát az elsőfokú bíróság nem észlelte, míg az általa szolgáltatott bizonyítékoknak nem tulajdonított jelentőséget. [36] Az alperes
  25. április 21-i perfelvételi nyilatkozatához kapcsolódóan kifogásolta, az alperes ekkor már azzal védekezett, hogy a telephelynek tekintendő az ingatlan előtti területrész is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalás berekesztése előtti utolsó tárgyaláson az alperes másik ügyvezetője kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a telephely előtti rész közterületnek minősül. Ebből csak az a következtetés vonható le, hogy az nem képezheti az alperesi telephely részét. A tovább változtatott nyilatkozatból az tűnik ki, az alperes szerint irreleváns, hogy hol került sor a taggyűlés megtartására, mely azonban nem elfogadható álláspont. [37] A
  26. június 25-i bírósági tárgyalás jegyzőkönyvéből vett idézethez kapcsolódóan hangsúlyozta, ezek a nyilatkozatok azt igazolják, hogy valójában nem is került megtartásra
  27. december 28-án a taggyűlés. Ott bizonyosan nem, ahová a meghívó szólt, vagyis az alperesi telephelyen. Megjegyezte, a perfelvételt követő alperesi tényállításváltoztatás a Pp. szabályai szerint már nem lett volna figyelembe vehető. Mindezek tükrében felperes ellentmondásosnak minősítette az elsőfokú ítélet ezzel kapcsolatos indokolását. A felperesi bizonyítékokkal alátámasztott helyes tényállást hangsúlyozva, felperes összegzően rögzítette, alperes a vitatott taggyűlés megtartására változó tartalmú nyilatkozatokat tett, bizonyítást nem indítványozott, folyamatos önellentmondásban áll saját nyilatkozataival. Az alperes bizonyítási hiányossága, hogy az okiratot aláíró személyek tanúként nem voltak meghallgathatók, a taggyűlési jegyzőkönyv ugyanakkor csak egy egyszerű okirat, amelyhez a Pp. bizonyító erőt biztosító törvényi vélelmet nem fűz. Mindezek miatt az alperesi nyilatkozatok hitelt érdemlő bizonyítékokkal nincsenek alátámasztva. [38] A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a jogilag releváns körülményeket, illetve az eljárási szabálytalanságokat figyelmen kívül hagyva állapította meg a tényállást és ezért értékelte tévesen a perbeli bizonyítékokat. A Pp. irányadó rendelkezéseit idézve felhívta a figyelmet, hogy a tényelőadás változtatásra csak a törvényben megjelölt, kivételes esetekben van lehetőség. [39] A meghívó, illetve az első taggyűlésről készült jegyzőkönyv a megtartás helyeként kifejezetten cím szerint az alperesi telephelyet rögzíti, nem a parkolót vagy az üzlet előtti közterületet. Az alperes által utóbb elismerten nem a telephelyen került megtartásra a taggyűlés, így, ha a parkolóban egyáltalán mégis megjelentek alperesi részről a jogi képviselők, úgy az szabályszerűen megtartott taggyűlésnek semmiképp sem tekinthető. Végső soron alperes nem bizonyította, hogy megtartásra került a taggyűlés. [40] Ezzel kapcsolatban az elsőfokú ítélet indokolása hiányos, az nem ad magyarázatot arra, miért tekinti a bíróság elegendőnek, hogy a telephelyre összehívott taggyűlést nem ott, hanem egy másik, közterületi ingatlanrészen tartották meg. A fellebbezés külön képeket közöl az üzlethelyiség előtti közterületről, mely parkolóként használatos. [41] A továbbiakban felperes azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a kamerafelvételek tárgyaláson történő lejátszását. Hangsúlyozta, a december 28-i, illetve a december 31-i felvételek összehasonlítása nyomán bizonyított, amennyiben alperesi Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 12 ügyvezető vagy jogi képviselők megjelentek az üzlethelyiség előtt, illetve oda bementek, azt a kamerafelvétel rögzítette, a december 28-i felvételek azonban ilyet nem tartalmaznak. Fontos ezért a felvételsorozatok teljes megtekintése. A bíróságnak azonban csak arról a részletről volt tudomása, amelyet az alperes tárgyaláson saját laptopján játszott le kérdésfeltevéshez kapcsolódóan. [42] A felperes továbbiakban kifogásolta, hogy a bíróság az általa indítványozott tanú 1 neve tanú meghallgatását indokolatlanul mellőzte. A bíróság nem tisztázta, hogy valóban élhet-e mentességi jogával a tanú. Álláspontja szerint a tanú meghallgatása nem ütközött volna a Pp.
  28. §-ának a rendelkezésébe. [43] Kiemelten idézte a társasági szerződés 11.
  29. pontját, mely szerint a taggyűlést kizárólag a társaság székhelyére vagy telephelyére lehet összehívni. Ezzel szemben kifogásolható, hogy a meghatalmazott ügyvédek a taggyűlést nem a telephelyen tartották meg és nem győződtek meg arról, hogy ki tartózkodik a taggyűlés kijelölt helyén, mivel alperesi állítás szerint meg sem kíséreltek bemenni a telephelyként szolgáló üzlethelyiségbe, ahol abban az időpontban egyébként a felperes ténylegesen tartózkodott. Az ilyen alperesi állításokra tekintettel nem állapítható meg, hogy szabályszerű volt az első taggyűlés. [44] Felperes megjegyezte, az alperesi eljárás valós célja az volt, hogy ő ne jelenhessen meg a taggyűlésen, arról ne szerezzen tudomást és így a megismételt taggyűlésen sor kerülhessen a tisztségéből visszahívásra. Ezen túl a változásbejegyzésre is úgy kerüljön sor, hogy azt már ne tudja utólag megakadályozni. Felhívta a figyelmet még arra, hogy az alperesi jogi képviselő által készített változásbejegyzési e-akta már
  30. december
  31. napján létrehozásra került. A taggyűlési jegyzőkönyv is előre készülhetett, mivel az irodában tartózkodás 7 perces időpontjához képest azt rögzíti, hogy 10 percig tartott a taggyűlés. Ezt ugyancsak kamerafelvételekből vett képek közlésével kívánta felperes alátámasztani. [45] A jogi képviselő eljárásával kapcsolatban hangsúlyozta, az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére vagy jogszabályba ütköző célra. Az ügyvéd ilyen jogügyletben nem működhet közre. A mozgó kamerafelvételről kimetszett további képeken az látható, hogy személy 2 neve az iroda ajtaját a taggyűlés idején behúzta, ezzel zárta ki a nyilvánosságot, illetve egy további személy az ajtó előtt áll, aki azt volt hivatott biztosítani, hogy oda senki más ne mehessen be. Mindezen bizonyítékokra figyelemmel felperes állította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete több ponton sért eljárási szabályt, a rendelkezésre álló objektív, tényszerű bizonyítékok ellenére hozta meg döntését, pusztán életszerűségre hivatkozva fogadta el az alperesi nyilatkozatokat, ezért megalapozatlanul jutott a kereset elutasítására. [46] Az ítélet tehát nemcsak iratellenes, okszerűtlen, illetve a bizonyítékokkal, hanem a per adataival és bizonyítékaival ellentétben álló bírósági álláspontot tükröz. A jogilag releváns tények körében tett téves megállapításokra, az anyagi jogszabályok vizsgálatának elmaradására, továbbá a társasági létesítő okirattal való szembetűnő ellentmondásra figyelemmel az ítélet nem tekinthető megalapozottnak. [47] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Felperesi állásponttal ellentétben az alperes szerint az elsőfokú Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 13 bíróság a tényállást érdemben helyesen állapította meg, ennek során figyelembe vette a peres felek előadását, a tanúk vallomásait, valamint a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat. A bizonyítási eljárást teljeskörűen lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, ebből levont következtetése, jogi álláspontja megalapozott. Az alperes felhívta a figyelmet a felperesi útiköltség-számítás pontatlanságaira, továbbá arra, hogy a felperes útiköltségigényét az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig szabályszerűen nem terjesztette elő, így azt másodfokon már nem érvényesítheti. [48] Alperes a felperesi eljárásjogi kifogás kapcsán vitatta, hogy részéről ellenkérelem-változtatás történt volna, a korábbi tényállítását csupán pontosította a taggyűlés megtartásának helyét illetően. Cáfolta, hogy az elsőfokon eljáró bíró a per során elfogult nyilatkozatokat tett volna, éppen ellenkezőleg, az eljárást pártatlanul folytatta le. személy 2 neve tanúkénti meghallgatása során a bíróság mindkét félnek lehetőséget biztosított kérdések feltevésére, azonban a felperes saját döntése alapján a lehetőséggel nem élt. [49] A felperesi érveléssel ellentétben a bíróság valamennyi videófelvétel tartalmát ismerte. Egyes felvételek alperesi laptopon történő lejátszásának csupán technikai okai voltak, ezt a felperes a tárgyaláson nem kifogásolta, ugyanakkor nem kérte a további kamerafelvételek lejátszását. Alperes külön hangsúlyozta, a
  32. június 25-i tárgyaláson személy 5 neve tanú meghallgatása során a bíróság a
  33. január
  34. napján készült kamerafelvételt teljes egészében lejátszotta. Emellett több alkalommal, kifejezetten rákérdezett, hogy a felek kívánnak-e más felvételeket is megtekinteni, a felperesi jogi képviselő azonban nemleges választ adott. A további felvételek bemutatásának elmaradása ezért nem értékelhető az eljáró bíróság terhére. [50] A perfelvétel lezárásával kapcsolatos felperesi aggályokat illetően alperes hangsúlyozta, hogy a perfelvétel lezárását a felperes jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatban nem ellenezte. A tárgyalás berekesztését követően ezzel kapcsolatos eljárási kifogást már nem tehet. Alperes felhívta a figyelmet arra, hogy a kamerafelvétel csatolása póthatáridő engedélyezése ellenére is késedelmesen történt meg, a bíróság mégis szankció nélkül befogadta a bizonyítékot, melyet érdemben ítélkezése során figyelembe is vett. [51] A meghívók kézbesítésével és a postai boríték felbontásával kapcsolatban alperes a felperesi nyilatkozatok ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. A keresetlevélben a felperes még azt nyilatkozta, hogy a borítékban nem volt más irat, csak a meghatalmazás, majd a küldemény súlyának ismeretében hozzátette, hogy egy üres papírlap is volt a borítékban. Az alperes a továbbiakban azt hangsúlyozta, ő valamennyi nyilatkozatát okiratokkal alátámasztotta, ezzel szemben felperes nem tudott olyan bizonyítékot felmutatni, amely ezen okirati bizonyítékok hitelességét kétségessé tették volna. Az okirati bizonyítás igazolta, hogy a taggyűlés szabályszerűen a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően került összehívásra és megtartásra. A csatolt feladóvevények alkalmasak annak bizonyítására, hogy az alperes a felperes lakcímére címezte a meghívót és a kézbesítés is oda történt a tértivevény tanúsága szerint. Amennyiben a kézbesítés során a posta hibázott, az nem róható az ő terhére. [52] A Ptk. előírásai szerinti tartalommal a taggyűlésekről jegyzőkönyvek készültek, a Ptk. azt már nem szabályozza, hogy a taggyűlési határozatot milyen módon kell elkészíteni. Felperes azon érvelése, mely szerint a taggyűlés túl rövid volt és az alperes előre elkészített Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 14 tervezetet használt, nem foghat helyt. E tényállítások bizonyítására nem került sor a perben. A kamerafelvételek önmagukban nem bizonyítják, hogy
  35. december 28-án taggyűlés megtartására nem került sor és az sem bizonyított, hogy a felperes által átvett boríték taggyűlési meghívót nem tartalmazott. A felvételről nem állapítható meg, hogy a már nyitott boríték kitől származik és mi a tartalma. Az ezzel kapcsolatban készült jegyzőkönyv is aggályos az ott rögzített időpontok miatt. Az alperes felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tértivevényen feltüntetésre került a küldemény tartalma, arra külön feljegyezték, hogy taggyűlési meghívót tartalmaz. Alperes ezzel egyértelműen jelezte, hogy taggyűlési meghívót kíván kézbesíteni a felperes részére. Felperesnek felróható, hogy a meghívót tartalmazó levelet csak késedelmesen, a kitűzött időpontokat követően vette át. Ez azt mutatja, hogy a békés úton történő konfliktus-rendezésre nem mutatott hajlandóságot. Az nem értékelhető az alperes terhére, hogy a felperes szándékosan nem vette át a neki címzett levelet, csak azt követően, hogy tájékoztatták arról, visszahívták ügyvezetői tisztségéből. [53] A kamerafelvételek aggályosságai, illetve a tanúk ugyancsak aggályos elfogulatlansága miatt, alperes szerint az okiratokkal alátámasztott tények vehetők figyelembe, vagyis alakilag és tartalmilag megfelelő taggyűlési meghívók kerültek a felperes lakcímére kézbesítésre. A két kitűzött időpontban a taggyűlések szabályszerűen megtartásra kerültek, a két taggyűlés között a 3 napos időköz eltelt, így a második taggyűlési jegyzőkönyvben már érvényes határozatot hozhatott az alperes a létesítő okirat módosításáról. [54] A felperes részéről még indítványozott, de a bíróság által nem meghallgatott tanúval kapcsolatban alperes arra hívta fel a figyelmet, hogy ő nem volt jelen a kamerafelvétel tanúsága szerint a boríték felnyitásakor, hanem mint felperesi jogi képviselő járt el, ezért felperesnek kellett volna gondoskodni arról, hogy az ügyvédi titoktartás alól felmentést adjon. A tárgyaláson ezzel ellentétben e személy úgy nyilatkozott, hogy nem áll rendelkezésre a titoktartás alóli felmentés. Erre tekintettel saját maga kérte a tanúkénti meghallgatásának mellőzését, melyet a bíróság elfogadott, ezzel eljárási szabálysértés nem történt. A titoktartás alóli felmentés megtagadása nem róható az eljáró bíró terhére. [55] A tárgyalási jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos felperesi aggályokat is cáfolta alperes, jelezve, felperes a jegyzőkönyvek tartalmával, szövegezésével kapcsolatban az elsőfokú eljárásban kifogást nem emelt, kiegészítési, kijavítási kérelmet nem terjesztett elő. Az első taggyűlés megtartásának helyét illetően alperes fenntartotta perbeli nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy az első taggyűlés megtartása a bolthoz tartozó parkolóban történt és ott lehetősége volt a jogi képviselőknek megállapítani, hogy a felperes a taggyűlésen nem jelent meg. Ezt az épület előtt néhány percben összegezték, a jegyzőkönyv ezt rögzíti. [56] A korábbi perben hozott jogerős döntésre hivatkozással alperes hangsúlyozta továbbá, a taggyűlési meghívó kézbesítésének szabályszerűsége, illetve a taggyűlések közötti törvényes időköz megtartottsága ítélt dolognak minősül. A fellebbezéshez csatolt fényképfelvételeket illetően felhívta a figyelmet arra, azok olyan új bizonyítékok, melyek másodfokú eljárásban már nem használhatók fel. A Pp.
  36. §
(1),
(3)bekezdései miatt utólagos bizonyításnak nincs helye a másodfokú eljárásban. A felvételek az elsőfokú tárgyalást, sőt már a per indítását megelőzően a felperes rendelkezésére álltak. A felperes fellebbezésében az alperesi társaság változásbejegyzési kérelmét tartalmazó e-aktával kapcsolatban is olyan új tényállítást tett, mely eljárásjogilag nem megengedett. A felperesnek lehetősége lett volna a fellebbezéséhez csatolt fényképfelvételeket az elsőfokú eljárás Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 15 berekesztését megelőzően becsatolni és a fellebbezésben utólag hivatkozott tényállításait megtenni. Ez a fellebbezésben már nem lehetséges, a másodfokú ítélet meghozatal során alperes kérte ezek figyelmen kívül hagyását. [57] A felperes az alperes fellebbezési ellenkérelmére tett észrevételében fenntartotta a fellebbezésében előadottakat, továbbra is cáfolta az alperesi álláspontot. Egy további beadványában képernyőképekkel kívánta alátámasztani, hogy a személy 2 neve ügyvezető által meghatalmazott ügyvéd már 2019. december 30-án intézkedéseket tett a cégbíróság felé történő változás-bejelentésre. Az ítélőtábla döntésének indokai [58] A fellebbezés alapos. [59] A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 370. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [60] A felperes fellebbezésében – az elsőfokon előadott keresetén túlmenően – kérte a jogszabálysértő határozat alapján meghozott társasági szerződés-módosítás érvénytelenségének megállapítását is. [61] A Pp. 373. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezésben és a másodfokú eljárás során – a
(2)-
(5)bekezdésben foglalt kivételekkel – a keresetet nem lehet megváltoztatni. A keresetváltoztatást elutasító végzést a másodfokú bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja. [62] A
(2)bekezdés szerint a fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. [63] A
(3)bekezdés értelmében keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha az a
(2)bekezdés szerinti ténnyel áll közvetlen okozati összefüggésben. A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha az a
(2)bekezdés szerinti tény bizonyítására, vagy a keresete alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására vagy keletkezett. [64] A
(4)bekezdés alapján, ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, a fél a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 16 fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben ezzel összefüggő keresetváltoztatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel. [65] Az
(5)bekezdés szerint, ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, a fél ezzel összefüggő keresetváltoztatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel. A felperes elsőfokon előadott keresete kizárólag egy társasági határozat hatályon kívül helyezésére irányult. A keresettel érintett határozat az volt, amely az ügyvezetői tisztségéből visszahívást tartalmazta, mivel ez szolgált a cégbírósági határozat alapjául [./..... (XII.31.) számú alperesi társasági határozat]. [66] Helyesen hivatkozott arra az alperes fellebbezési ellenkérelmében, hogy az alperes társasági szerződés módosítása érvénytelenségének megállapítására irányuló – vagyis a fentitől eltérő jogalapú – fellebbezési kérelem alaptalan, mivel a keresetlevélben, illetve az elsőfokú eljárásban nem lett előterjesztve. A Pp. 373. §
(2)–
(5)bekezdésben foglalt kivételes feltételek fennállta hiányában ezért az új kérelem meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül, azt az ítélőtábla a másodfokú eljárásban tartott tárgyaláson azt alakszerű végzéssel elutasította. [67] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítéletet támadva több eljárási hibát állított és anyagi jogi kifogást is előterjesztett. [68] Eljárásjogi szempontból szabályszerűtlennek minősítette, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
  1. és
  2. §-ának rendelkezéseit, nem követte a perkoncentráció elvét, a következetlen, önellentmondó, és más bizonyítékokkal is ellentétben álló nyilatkozatok esetében sem az igazmondási, sem az eljárás támogatási körben előírt kötelezettségeinek nem tett eleget, a jóhiszeműség elvét az eljárás során nem tartatta be, illetve az alperes ellenkérelem-változtatását nem utasította el. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta az anyagi pervezetési kötelezettségét, valamint okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat. A felperes az ítélet indokolását sem tekintette megfelelőnek, véleménye szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a perben meghallgatott tanúk elfogultak a felperes irányában és jogszerűtlenül mellőzte a felperes által tanúként bejelentett tanú 1 neve meghallgatását. [69] Az ítélőtábla a felperes fellebbezésében előadottakat mérlegelve a rendelkezésre álló peranyag tükrében nem találta megalapozottnak a felperes által hivatkozott eljárási szabálysértéseket. [70] A Pp.
  3. §
(3)bekezdése értelmében a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig előadott tényállításhoz képest eltérő vagy további, új tény állításának kivételesen akkor van helye az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy tudomására jutás, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé. Az Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 17 ítélőtábla álláspontja szerint az alperes hivatkozása a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.254/2020/
  1. számú ítéletében tett megállapításokra, nem minősül meg nem engedett ellenkérelemváltoztatásnak, még az ellenkérelem alapjául már bejelentett tények megváltoztatásának sem; legfeljebb azok kiegészítéséül szolgál. A másik perben hozott ítéletek részben kihatnak jelen perbeli jogvita megítélésére, azok nem hagyhatók teljes egészében figyelmen kívül, legfeljebb az ún. kontrollper eltérő mérlegelési szempontjait kell differenciáltan figyelembe venni. [71] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megfelel a jogszabályok által támasztott előírásoknak, abból az elsőfokú bíróság jogi álláspontja, az általa megállapított tényállás, az annak alapjául elfogadott bizonyítékok megállapíthatóak, így érdemi felülbírálatra alkalmas. [72] Nem osztotta az ítélőtábla a tanú 1 neve meghallgatásának elmaradásával kapcsolatos felperesi álláspontot sem. A tanú ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem tett vallomást, ugyanakkor az alperes a fellebbezési ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy a meghallgatni kívánt tanú a perben releváns tényállásokkal, eseményekkel kapcsolatban közvetlen tapasztalatok alapján nem tud nyilatkozni, csupán hallomásból szerzett információkkal rendelkezik, másrészt a
  2. december 31-re felperes által összehívott taggyűlésen történt részvétellel kapcsolatos információi a jelen per eldöntése szempontjából irrelevánsak. [73] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes fellebbezésében új tényeket állított, illetve új bizonyítékokat csatolt, amikor fényképfelvételekkel támasztotta alá állításait. Az alperes ezen állítása megalapozatlan, mivel a fellebbezési ellenkérelmében azt elismerte, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt kamerafelvételeket a bizonyítékok között figyelembe vette, azokat megfelelően értékelte. A felperes fellebbezésében ugyanakkor ezen videófelvételekből készített álló kameraképekkel támasztotta alá az előadását, amely így legfeljebb a már korábban becsatolt bizonyítékból készített kivonat felhasználását és nem új bizonyíték előterjesztését jelentette. A peranyagnak már részét képező mozgóképes kamerafelvételekből kivágott állóképek nem új bizonyítékok, azok a fellebbezésben, a felperesi tényállítások alátámasztására felhasználhatók voltak. [74] A felperes fellebbezésében az anyagi jogi kifogások körében fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadottakat. Állítása szerint az alperes ügyvezetője, személy 2 neve által
  3. december 28-ára és 31-ére összehívott taggyűlés meghívója nem került kézbesítésre számára, a posta egyrészről nem a tértivevényen megjelölt alperesi székhelyen, hanem annak telephelyén kísérelte meg a kézbesítést, így az nem tekinthető szabályszerűnek, másrészt a kézbesített levélben nem volt közgyűlési meghívó, mivel az csupán az alperes jogi képviselőjének meghatalmazását és egy üres fehér lapot tartalmazott. Állítása szerint az alperesi taggyűlés
  4. december 28-án nem került megtartásra az alperes telephelyén, melyet kamerafelvételekkel és tanúkkal bizonyított az elsőfokú eljárásban, illetőleg amennyiben a taggyűlés a telephely előtt lett megtartva, úgy az nem volt szabályszerű, mivel arra nem hívták meg. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a taggyűlésről készült jegyzőkönyvben foglaltakkal ellentétben a jegyzőkönyv nem készülhetett el az abban megjelölt időpontban és helyen. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 18 Továbbra is kétségbe vonta a megismételt taggyűlés és az eredetileg kitűzött taggyűlés közötti időköz betartottságát, mivel az, álláspontja szerint nem a Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdésében előírt 3 napos időköz megtartásával került kitűzésre. [75] A Ptk. 3:4. §
(1)bekezdése értelmében a jogi személy létrehozásáról az alapító személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. [76] A Ptk. 3:188. §
(1)bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés. [77] A Ptk. 3:190. §
(1)bekezdése értelmében a taggyűlésre a tagokat napirend közlésével kell meghívni, a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. [78] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy személy 2 neve, az alperes cégjegyzékébe bejegyzett törvényes képviselője az alperes taggyűlését szabályszerűen hívta össze, a meghívó a jogszabályban előírt valamennyi szükséges tartalmi és alaki kellékeket tartalmazta, az szabályszerűen került megküldésre a felperes részére, melyet a postai feladóvevény hitelt érdemlően alátámaszt. A felperes és a perben meghallgatott személy 5 neve tanú vallomása szerint a posta nem a címzésen szereplő felperesi lakóhelyre kísérelte meg kézbesíteni a meghívót, hanem az alperesi telephelyre. Ezt az állítást a felperes a saját előadásán, illetőleg a tanú vallomásán kívül mással nem erősítette meg, emellett helyesen mutatott rá az alperes fellebbezési ellenkérelmében, hogy a posta esetleges helytelen kézbesítése egyébként sem róható az alperes terhére, így ez a taggyűlési határozat érvényessége szempontjából nem bír jelentőséggel. Úgyszintén helyesen hivatkozott arra az alperes, az a tény, hogy a meghívót a felperes a kitűzött taggyűlési időpontot követően –
  1. január 2-án – vette csak át, szintén nem eshet az alperes terhére, az átvételi késedelemből eredő mulasztás mindenképpen a felperesnek róható fel. [79] A felperes az alperesi telephelyen lévő biztonsági kamera felvételeivel kívánta bizonyítani, hogy az alperes által megküldött borítékban nem volt belehelyezve az alperesi taggyűlés meghívója. A kamerafelvételek azonban nem bizonyítják azt, hogy az alperes által megküldött levél nem tartalmazta a taggyűlési meghívót. A felvételeken ugyanis a felperes a borítékkal a kamera által befogott helyiségből egy másik helyiségbe lép be a két alkalmazottal. Ezt követően valóban az egyik alkalmazott egy kést visz be a másik helyiségbe, feltehetően a boríték kibontása céljából, ugyanakkor magát a kibontás műveletét, illetőleg az abban található iratok szemrevételezését nem lehet nyomon követni a kamerák felvételéből, így egyértelműen, kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a felbontott boríték a felperes állítása szerint meghívót nem tartalmazott. E körben azért a felperesre hárult a bizonyítási érdekkör, mert az alperes helyesen hivatkozott arra, az átvételt igazoló tértivevényen kifejezetten feltüntetésre került, hogy a postai küldemény meghívót tartalmaz. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 19 A felperes ezt saját kezűleg írta alá, tehát már önmagában ebből értesülnie kellett arról, hogy taggyűlési meghívót kívánt az alperesi oldal részére kézbesíteni. A taggyűlésre történő meghívás szabályszerűségével kapcsolatos felperesi ellenbizonyítás nem vezetett eredményre, ennek megítélését illetően az ítélőtábla fenntartja a Gf.III.30.254/2020/
  2. számú ítélete jogi indokolásában kifejtetteket (
  3. bekezdés), amely e vitatott tényállási elem megítélésében irányadó. [80] A továbbiakban az ítélőtábla a szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásának körülményeit vizsgálta, e tekintetben azonban az elsőfokú bíróságtól eltérő jogkövetkeztetésre jutott. A feltárt tényállásból ugyanis nem lehet a taggyűlések szabályszerű megtartottságát megállapítani. [81] Az alperes társasági szerződésének 11.
  4. pontja értelmében a taggyűlést évente egyszer össze kell hívni a társaság székhelyére vagy telephelyére (7.P.20..../..../3./F/
  5. számú melléklet
  6. oldal). Az alperes telephelyei a társasági szerződés 1.
  7. pontja szerint: telephely
  8. és telephely 1 szám alatti ingatlanok. [82] Az alperes az elsőfokú eljárás során pontosította a
  9. december 28-i taggyűlés konkrét helyszínét. A
  10. sorszámú beadványa
  11. oldalának
  12. bekezdésében még akként nyilatkozott, hogy a taggyűlés az alperes meghívóban megjelölt telephelyén (telephely 2.) lett megtartva. A
  13. sorszámú beadvány
  14. oldal
  15. bekezdésében azonban már akként jelölte azt meg, hogy a taggyűlés ténylegesen a telephely (üzlethelyiség) előtt került megtartásra. A
  16. sorszámú beadvány
  17. oldal
  18. bekezdésében pedig arra hivatkozott, hogy az ingatlan előtti területrész is a telephelynek minősül. Végül az alperes jogi képviselője a
  19. számú jegyzőkönyv
  20. oldalán az eljáró bíró kérdésére úgy nyilatkozott, hogy nem tudja meghatározni a taggyűlés színhelye, azaz a parkoló magán- vagy közterület-e. Ugyanekkor az alperes törvényes képviselője jegyzőkönyvben rögzített módon egyértelműen kijelentette, hogy a kérdéses hely közterületnek minősül. Ezen tárgyaláson az alperes törvényes képviselője vázrajzot is készített a helyszínről, ami 48/A/I. sorszám alatt csatolásra került az iratokhoz. [83] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  21. évi V. törvény
  22. §
(2)bekezdése szerint a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. A
(4)bekezdés értelmében a cég telephelye olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is - a cég jogosult. [84] Az alperes taggyűlése szabályszerűen lett összehívva a társaság telephelyére. A telephely – az előzőekben ismertetett törvényi rendelkezésekre figyelemmel – a telephely
  1. szám alatti ingatlanon található üzletet, raktárt és irodát magában foglaló épület, és a hozzá tartozó udvar. Az üzlethelyiség előtti parkoló azonban közterület, amelyet bárki használhat, azaz nem része a telephelynek. [85] Az előbbiekből az következik, hogy a
  2. december 28-án 10:00 órára kitűzött alperesi taggyűlés nem volt szabályszerű, mivel azt nem az alperes telephelyén, hanem előtte, a közterületen található parkolóban kísérelték megtartani. A taggyűlés Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 20 szabályszerű megtartását az erről készült jegyzőkönyvvel kívánta igazolni az alperes, ugyanakkor a telephelyen ezidőben személyesen jelenlévő felperes és alkalmazottak határozottan tagadták, hogy a telephely előtti parkolóban a kérdéses időpontban a jegyzőkönyvben szereplő személyek tartózkodtak volna. A csatolt kamerafelvételek egyértelműen a felperes állítását támasztották alá. E körben kiemeli az ítélőtábla, a
  3. december 28-i alperesi taggyűlési jegyzőkönyvben tévesen került megállapításra, hogy a felperesi tag nem jelent meg a meghívóban megjelölt helyszínen, hiszen a kamerafelvételek és a tanúvallomások szerint a felperes a kitűzött kezdő időpontban, a jegyzőkönyvet lezáró időpontig mindvégig a telephelyen, az üzlethelyiségben tartózkodott. Távollétéről tehát a jegyzőkönyvet készítők, illetőleg a jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen résztvevő személyek valójában nem győződtek meg. [86] A taggyűlés telephely előtti parkolóban történő megtartását az alperes azzal magyarázta, hogy az üzlethelyiségben még árusítás folyt, így a taggyűlés megtartásának zavartalansága nem volt biztosítható. E hivatkozás azonban nem fogadható el, mivel a
  4. december 31-én – szabálytalanul – megtartott taggyűlésre érkezők az üzlethelyiség eladóterén keresztül haladva akadálytalanul be tudtak menni a hátul található raktár/irodahelyiségbe. Ezt a megoldást már
  5. december 28-án is választhatták volna – peradat ennek egyedi akadályára nem merült fel – és így szabályosan – a telephelyen – tarthatták volna meg a taggyűlést. [87] Az ítélőtábla álláspontja szerint perdöntő jelentősége volt annak, hogy maga az alperes nyilatkozott úgy – a kamerafelvételek ismeretében –, hogy a jogi képviselők nem mentek be a telephelyül szolgáló épületbe
  6. december 28-án a meghívóban kitűzött időpontban és a közterületi parkolóban került sor felperes távolmaradásának megállapítására. Az nyilvánvaló, hogy a kitűzött helyszínen kell a meghívottaknak és a taggyűlést összehívónak megjelennie és ott kell megállapítani a távolmaradó(k) személyét, és csak így lehet szabályszerűen rögzíteni a határozatképtelenséget. Más helyszínen való megjelenés és jegyzőkönyvkészítés joghatás kiváltására nem lehet alkalmas. A peradatokból helyesen az állapítható meg, hogy az alperesi oldal jogi képviselői nem jelentek meg a kitűzött helyszínen, míg felperes ott tartózkodott, ő azonban ekkor még nem tudott a taggyűlés összehívásáról. Ebből következően a taggyűlés megtartására a kijelölt helyszínen egyáltalán nem került sor, a jegyzőkönyvet készítők a felperes távolmaradását szabályszerűen nem állapíthatták meg. Ez a tényállási körülmény már önmagában az irányadó Ptk. szabályokba ütközővé teszi a taggyűlés megtartását rögzítő jegyzőkönyvet, ugyanis a kitűzött helyszínen és időpontban taggyűlés megtartására nem került sor. A jegyzőkönyv tévesen rögzíti, hogy azt a telephelyen vették fel és azt is, hogy a felperes a telephelyen nem volt jelen. Hangsúlyozandó, hogy csak szabályszerűen megtartott taggyűlésen állapítható meg a megjelentek pontos számbavétele nyomán a határozatképtelenség. Az első taggyűlés megtartásának elmaradása azzal a következménnyel jár, hogy a megismételt taggyűlésre vonatkozó Ptk. 3:
  7. §
(1)bekezdés szabályai nem alkalmazhatók, ilyen módon érvényes határozat ott nem volt meghozható. [88] A Ptk. 3:191. §
(1)bekezdése szerint, ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A társasági szerződés három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis. A
(2)bekezdés Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 21 értelmében a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. [89] A kifejtettekre figyelemmel valójában annak már nincs is jelentősége annak, hogy a taggyűlés megismétlésére kitűzött, 2019. december 31-i időpont megfelel-e a Ptk. 191. §
(2)bekezdésében szabályozott 3 napos időköznek és annak sem, hogy a felperes saját felróható mulasztása miatt, vagy önhibáján kívüli okból nem értesült a taggyűlés összehívásáról. E körben ezért csupán megjegyzi az ítélőtábla, az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott a Pp. 146. §
(3)bekezdésére, mivel ezen időköz nem eljárásjogi jellegű, hanem anyagi jogi határidő. Az időköz szabályosságát illetően ugyanakkor az ítélőtábla fenntartja a Gf.III.30.254/2020/5. számú jogerős ítéletében kifejtetteket, melynek megállapításai a Pp. 360. §
(1)bekezdése alapján már ítélt dolognak minősülnek. [90] Az ítélőtábla eltérő jogi álláspontja tehát az, hogy
  1. december
  2. napján 10 órakor az alperesi taggyűlés szabálytalanul került megtartásra, ezen a taggyűlésen meghozott ./..... (XII.31.) számú taggyűlési határozat érvénytelen, mivel az első taggyűlés megtartásának elmaradása miatt a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdés szabálya a határozathozatal során nem volt alkalmazható. Az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörben az elsőfokú bíróság által egyébként kellő mélységben feltárt tényállásból eltérő jogkövetkeztetést vont le, az elsőfokú bíróság által megállapított tényeket másként minősítette és a felülmérlegelés eredményeként az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés alkalmazásával teljes egészében megváltoztatva a keresetnek helyt adott. [91] A per eldöntése szempontjából már nincs jelentősége a meghatalmazott jogi képviselő e-akta nyitással kapcsolatos szabálytalanságaira történt felperesi hivatkozásoknak, és bizonyíték-szolgáltatásoknak, de megjegyzést érdemel, hogy e fellebbezéshez kapcsolódó percselekmények a Pp. 373. §
(1)és
(3)bekezdések tiltó szabálya folytán nem is voltak figyelembe vehetők a másodfokú elbírálás során. [92] A Ptk. 3:111. §
(3)bekezdés értelmében a nem szabályosan összehívott vagy megtartott taggyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot az ülés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. [93] Az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a
  1. július 31-én megtarott taggyűlésen meghozott 3/
  2. (VII.31.) számú taggyűlési határozatra figyelemmel az érvénytelen ./..... (XII.31.) számú taggyűlési határozat visszamenő hatállyal érvényessé vált, mivel az a Ptk. fentebb idézett 3:
  3. §
(3)bekezdésében előírt feltételeknek nem felel meg, sem a 30 napos határidő, sem pedig az egyhangúság szempontjából. [94] Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes ./..... (XII.31.) számú taggyűlési határozatát a Ptk. 3:
  1. § rendelkezései alkalmazásával hatályon kívül helyezte. [95] A felperes pernyertessé vált, ezért az ítélőtábla mellőzte a felperest perköltség viselésére kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezést. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.151/2021/10.. 22 [96] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében írtaktól eltérően a felperes valójában már a keresetleveléhez mellékelt díjfelszámítása utolsó tételeként előterjesztette az útiköltség megtérítésére vonatkozó kérelmét, így nem volt akadálya annak, hogy a bíróság a felperes részére az útiköltséget – a perköltség részeként – megállapítsa. [97] Az elsőfokú ítélet megváltoztatása folytán a felperes teljes egészében pernyertes lett, ezáltal valamennyi felszámított első- és másodfokú eljárási költségének megtérítésére igényt tarthat az alperestől. A perköltség összegének megállapítása során az ítélőtábla figyelembe vette a lerótt első- és másodfokú eljárási illetékek összegeit (36 000 forint, 48 000 forint). A meghatalmazott jogi képviselővel kötött munkadíj-megállapodás alapján a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai szerinti ügyvédi költségek megtérítésére is köteles a pervesztes alperes. Az ügyvédi munkadíj megállapodás alapján az alábbiak szerint történt meg az első- és másodfokú ügyvédi munkadíj, és készkiadás meghatározása: A fenti perköltségtételek együttesen 523 027 forint összegben teszik ki a felperes első- és másodfokú eljárási költségét, melynek megtérítésére a pervesztes alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles. Szeged,
  1. január
  2. Dr. Hámori Attila s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.