A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.137/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Karsai Zsolt ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Domokos József kamarai jogtanácsos A per tárgya: állapotváltozás visszamenőleges vizsgálata tárgyában hozott egyedi döntés bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Debreceni Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 104.K.702.397/2022/54. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.137/2023/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes rokkantsági nyugdíjban részesült, azonban rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósították tovább a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 33. §
(1)bekezdése alapján. A felperes az Mmtv. 33. §
(6)bekezdése alapján kérte a komplex minősítése felülvizsgálatát. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítésben megállapította, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása 45%, B2 minősítési kategóriába tartozik. Erre figyelemmel a rehabilitációs hatóság a felperes rehabilitációs ellátásának egyidejű megszüntetése mellett rokkantsági ellátást állapított meg a felperes részére 2015. január 1. napjától. A rokkantsági ellátás havi összegét 41.850 forintban állapította meg, amely a korábbi ellátás összegénél kevesebb volt. [2] A felperes 2022. március 10-én az Mmtv. 33/B. §
(2)bekezdése alapján kérte állapotvizsgálat visszamenőleges elvégzését, annak meghatározását, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a
- január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapotához képest tényleges javulás következett-e be. A szakértői bizottság
- augusztus 5-én kelt orvosszakértői véleményében megállapította, hogy a felperes tényleges fizikai állapotában javulás következett be. [3] Az alperes
- augusztus 10-én kelt, 84-2-0347/2014/
- számú határozatában a felperes állapotváltozás visszamenőleges megállapítására irányuló kérelmét az Mmtv. 33/B. §
(5)bekezdésében foglaltakra – a tényleges fizikai állapotjavulás hiányára – hivatkozással elutasította. [4] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint perköltségben marasztalását kérte arra hivatkozva, hogy a vizsgált időszakban, azaz
- június 16-ától
- október 13-áig nem javult a fizikai állapota, az egészségi állapota alapján C vagy D minősítési kategóriába volt sorolandó. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésére, 88. §
(1)bekezdésére, az Mmtv. 33/B. §
(2),
(5)-
(6)bekezdéseire, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/
- (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) és a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/
- (II. 14.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) 6/A-6/D. §-aira hivatkozva elutasította. A határozat indokolásában foglaltak szerint az aggálytalan orvosszakértői vélemény alapján a felperes fizikai állapotában
- június 16-át követően
- október 13-áig tényleges javulás következett be, ezért az ellátás újra megállapításának nincs helye. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.45.137/2023/2 3 [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte az Mmvt. 33/B. §
(5)-
(6)bekezdései, a NEFMI rendelet 6/C. §
(1)bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és 316. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozva. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontját jelölte meg. A befogadhatóság körében előadta, hogy az elsőfokon eljárt bíróság téves és helytelen következtetés alapján utasította el a keresetét, valamint annak keretében az új szakértő kirendelése iránti indítványát. Az érdemi felülvizsgálati kérelmében adta elő azt, hogy a Pp. 316. §
(1)bekezdése alapján elkészült szakvélemény a kiegészítések ellenére is aggályos, ezért a Pp. 315. §
(1)bekezdés szerint, az indítványa alapján új szakértő kirendelésének lett volna helye, az Mmtv. 33/B. §
(5)-
(6)bekezdéseiben rögzített fizikai állapottal kapcsolatban nem javulás, hanem állapotromlás történt. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért Kúria VII.Kfv.45.137/2023/2 4 jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2.). A Kúria a rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos határozataiban (pl. Kfv.III.37.407/2021/6., Kfv.IV.37.343/2021/6.) rámutatott arra is, hogy ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadási kérelem teljesítését. [13] A perbeli esetben a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja tekintetében a befogadhatóság körében nem indokolta, nem bizonyította. A Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálat érdemére vonatkozó kérelmében a fizikai állapotára vonatkozó bizonyítékok körében az igazságügyi szakértői vélemény bíróság általi értékelését, valamint szakkérdéseket vitatott, illetve a további szakértői bizonyítás elrendelésének szükségességét állította. Ezzel kapcsolatosan a Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §
(1)bekezdés, 120. §
(5)bekezdés]. [14] A Kúria számos határozatában rámutatott arra is, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2.). [15] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A Kp.
- §-ának speciális keretei között azonban annyi mégis megállapítható, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság a felperes indítványára beszerzett, többször kiegészített, a közigazgatási eljárásban beszerzett orvosi bizottsági véleménnyel lényegében egyező szakvélemény alapján hozta meg a keresetet elutasító döntését. A bíróság a tényállást meggyőződése szerint állapította meg, ítéletében a döntéshozatalhoz szükséges tényállás megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékokat ismertette, azok értékeléséről részletesen számot adott, kitért az indítványozott további szakértői bizonyítás mellőzésének indokaira is. Mindezek alapján kirívóan súlyos eljárási jogszabálysértés, a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság nem valószínűsíthető. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével, új szakértő kirendelésére vonatkozó indítványával lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján történő befogadásához. [16] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [17] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria VII.Kfv.45.137/2023/2 5 [18] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [19] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- január
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró