A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Fkf.III.31/2023/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi május hó
- napján megtartott tanácsülésen alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság a testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék 28.Fk.335/2022/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott halmazati büntetést 3 (három) év szabadságvesztésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra súlyosbítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás I. [1] A Kaposvári Törvényszék a
- évi március hó
- napján kelt 28.Fk.335/2022/
- számú ítéletében Terhelt1 I. r. vádlottat társtettesként elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége, társtettesként elkövetett a Btk. 339. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette, 5 rb. társtettesként elkövetett a Btk. 194. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő személyi szabadság megsértésének bűntette, 2 rb. társtettesként elkövetett a Btk. 194. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő személyi szabadság megsértésének bűntette, valamint a Btk. 164. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(8)bekezdés II. fordulat szerint minősülő testi sértés bűntette miatt – halmazati büntetésül – 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a Btk. 221. §
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő és a
(4)bekezdés szerint büntetendő magánlaksértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A kiszabott szabadságvesztést fiatalkorúak börtönében rendelte végrehajtani azzal, hogy a Pécsi Ítélőtábla III.Fkf.31/2023/5/II [2] [3] [4] [5] [6] 2 vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a vádlottat polgári jogi igény címén előterjesztett 124.460 forint kár és 121.840 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a vádlott terhére büntetésének súlyosbítása, a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az ügyészség fellebbezését fenntartotta és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a vádlott büntetését súlyosítsa. A vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában jogorvoslati kérelmét változatlan tartalommal fenntartotta. Miután a fellebbezés kizárólag a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján – a kiszabott büntetés tartama ellen – jelentették be, a másodfokú bíróság csak az ítélet fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. Ez a korlátozott felülbírálat azonban – figyelemmel a Be. 590. §
(5)bekezdésében írtakra – kiterjedt azon eljárási szabályok megtartásának vizsgálatára, melyek megsértése esetén a Be. 607. §
(1)bekezdése, a Be. 608. §
(1)bekezdése, valamint a Be. 609. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, továbbá érintette a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezéseket is. Ezen túlmenően a Be. 597. §
(7)bekezdésében írtak szerint hivatalból kellett dönteni az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. Így a felülbírálat korlátozottsága – a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontjából következően – döntően abban jelentkezett, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. A felülbírálat további korlátját képezte a Be. 590. §
(8)bekezdésére tekintettel az ítéletnek a magánlaksértés bűntette vonatkozásában hozott részfelmentő rendelkezése, tekintettel arra, hogy azt jogorvoslati kérelem nem támadta. A felülbírálat során a másodfokú bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, mely az ügy érdemi elbírálását akadályozta, illetve kizárta volna. A megismételt eljárást az elsőfokú bíróság az eljárási törvény rendelkezéseinek maradéktalan betartásával folytatta le. [7] II. [8] Törvényes a vádlott büntetőjogi felelősségére vont következtetés és cselekményeinek a minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg az alkalmazható büntetési tételkeretet, illetve annak – a Btk. 80. §
(2)bekezdése szerinti – középmértékét. Ugyanakkor a büntetést befolyásoló tényezők számbavétele és értékelése némileg pontatlanul történt meg. A büntetés kiszabása során értékelhető tényezőkről szóló 56/
- BK vélemény II/
- pontja szerint a büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatal kort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt. E rendelkezés helyes értelmezése szerint a szóban forgó alanyi tényezők együttes értékelésére nincs lehetőség még akkor sem, ha a különböző szempontokat megjelenítő körülmények közül mindegyik külön-külön méltánylásra érdemes lenne. A több évtizede következetes ítélkezési gyakorlat fiatal felnőttnek azt tekinti, aki a nagykorúságát néhány évvel meghaladta ugyan, de a huszonegyedik életévét még nem töltötte [9] [10] [11] Pécsi Ítélőtábla III.Fkf.31/2023/5/II [12] [13] [14] [15] [16] 3 be. Amint arra a fellebbviteli főügyészség helytállóan utalt, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott büntetlen előéletét tekintette enyhítő körülménynek, figyelemmel arra, hogy a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a huszonegyedik életévét. Ezért a büntetlen előélet helyett fiatal felnőtt életkorát kell a javára értékelni. A vádlott nem csupán a III. tényállási pontban írt cselekmény elkövetésekor volt ittas állapotban, hanem az I. tényállási pontban szereplő cselekmények elkövetésekor is, így az ittas állapot e tényállási pont vonatkozásában is súlyosító körülmény. A vádlott fél év leforgása alatt több erőszakos jellegű bűncselekményt is elkövetett, melyek közül a terhére rótt testi sértés bűntette nagy tárgyi súlyú, gátlástalanul elkövetett. Ilyen körülmények között a vádlottal szemben kiszabott, az irányadó középmértéknél jóval enyhébb tartamú szabadságvesztés a Btk.
- §-ában megfogalmazott céloknak az eléréséhez nem elegendő. Ezért a másodfokú bíróság a nyomatékos súllyal rendelkező súlyosító körülményekre figyelemmel a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát három évre súlyosbította. Álláspontja szerint ugyanis az eljárás megismétlésére visszavezethető időmúlás a vádlott terhére értékelt körülmények nyomatékát számottevően nem csökkenti. Következésképpen a büntetőjogi jogkövetkezményeket sérelmező jogorvoslati kérelmek közül az ügyészség súlyosbításra irányuló indítványa megalapozott volt, míg a védelmi fellebbezések nem vezettek eredményre. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(2)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a büntetőjogi jogkövetkezményeket érintő részében megváltoztatta, míg az egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- május
- Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék 28.Fk.335/2022/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Fkf.III.31/2023/
- számú ítélete folytán – az abban írt változtatással – a
- évi május hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke