A határozat elvi tartalma: A tisztességes eljárás elvével ellentétes a bíróság döntésének olyan bizonyítékokra alapítása, melyet a fél nem ismerhetett meg, amelyek tárgyában nyilatkozatot nem tehetett. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.40.814/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Felperes1 (Cím2 A felperes képviselője: Dr. Csernus Tibor ügyvéd (Cím3 Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: Tóbiás Ferenc főosztályvezető A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 102.K.700.769/2021/
- számú végzése Kúria IV.Kpkf.40.814/2021/2 2 Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 102.K.700.769/2021/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítja. Ezen végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- szeptember
- napján postai átvétel útján értesült az alperes 741561/3/
- számú határozatáról, mellyel szemben
- október
- napján kelt keresetlevelét elektronikus úton az „e-kormanyablak.kh.gov.hu” oldalon keresztül kísérelte meg előterjeszteni. A keresetlevél az alpereshez nem érkezett meg, melyre tekintettel a felperes
- május
- napján keresetlevelet és igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelmében kifejtette, hogy milyen módon értesült arról, hogy a keresetlevele alapján az eljárás nem indult meg, azonban álláspontja szerint a kereset benyújtása és annak visszaigazolása szabályszerű volt, ezért nem volt oka gyanakodni a keresetlevél megküldésével kapcsolatos hibára, hiányosságra. Az elsőfokú bíróság végzése [2] A Szegedi Törvényszék a
- július
- napján kelt 102.K.700.769/2021/
- számú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította és a keresetlevelet visszautasította. Megállapította, hogy az alperesi határozat teljeskörű tájékoztatást tartalmazott a keresetlevél joghatályos benyújtásának helyéről és idejéről. A felperes a keresetlevelet állítása szerint határidőben terjesztette elő, annak igazolására csatolta az „igazolás hivatali kapu felé történő továbbításra átvételről” elnevezésű dokumentumot, amelynek tartalma szerint az integrált kormányzati szakrendszer űrlap benyújtó szolgáltatásával elektronikus dokumentumot nyújtott be, a benyújtás időpontja
- október
- napjának 23 óra 30 perce. Az igazolás azt tartalmazta, hogy az integrált kormányhivatali szakrendszer a dokumentumot a fenti hivatali kapu felé megküldi. [3] Az elsőfokú bíróság a közigazgatási iratok között fellelhető, az alperes által csatolt képernyőkép alapján megállapította, hogy a beadvány további státusza „hibás küldés” volt, a hibás küldésről szóló értesítőt a jogi képviselő részére a határidő lejárta előtt 24 perccel kézbesítette a rendszer. Minderre tekintettel álláspontja szerint a felperes jogi képviselőjének Kúria IV.Kpkf.40.814/2021/2 3 a hibás küldés státuszt figyelembe véve a keresetlevelet újból szabályosan be kellett volna nyújtania a nyitva álló határidő lejárta előtt. [4] Az elsőfokú bíróság a végzését további mellékletek nélkül küldte meg a felperes jogi képviselője részére. A fellebbezés [5] A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt. Hivatkozott arra, hogy a bírósági eljárásban az alperes által benyújtott iratokat nem ismerhette meg, így csak a támadott végzésből állapítható meg számára, hogy az alperes milyen nyilatkozatot, milyen tartalmú bizonyítékokat nyújtott be a bírósághoz, amely ezen eljárásával megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.)
- §
(6)bekezdését. Hivatkozott továbbá a Kúria Kpkf.40.284/2021/
- számú végzésére, kifejtve, hogy jelentős eljárási szabálysértésnek minősül az alperesi védirat felperes részére történő megküldésének elmulasztása. [6] A felperes kifejtette, hogy bár álláspontja szerint a keresetlevél benyújtása kapcsán mulasztást nem követett el, az igazolási kérelmet azért terjesztette elő, mert nem talált alkalmasabb módot arra, hogy a mulasztását kimentse. Hangsúlyozta, hogy csupán arról van igazolása, hogy az általa benyújtott keresetet az elektronikus rendszer továbbította. A bíróság által hivatkozott hibás küldésről szóló értesítő hozzá nem érkezett meg, annak kézbesítését az alperes sem igazolta. Hivatkozott arra, hogy a keresetlevél előterjesztésére szolgáló rendszeren
- október 9-én 17.00 órától 23.00 óráig karbantartást végeztek, így ezen időszakban nem is volt lehetőség a keresetlevél előterjesztésére. [7] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között bírálta felül. Kúria IV.Kpkf.40.814/2021/2 4 [10] A Kp. 39. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Az elsőfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. [11] A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [12] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban nem történt meg annak a tisztázása, hogy a felperes a keresetlevelet benyújtotta-e, továbbá ellentmondásos az elsőfokú végzés abban a tekintetben is, hogy a felperes mulasztása esetén a mulasztásról mikor szerzett tudomást. Az elsőfokú bíróság megállapításai szerint ugyanis a felperes a küldés meghiúsulásáról 2020. október 9. napján 23 óra 36 perckor értesült, azonban az elsőfokú végzésből nem állapítható meg, hogy ezen megállapítását a bíróság mely bizonyítékra alapította. [13] A Kp. 2. §
(6)bekezdése értelmében a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek és azokra megfelelő határidőn belül nyilatkozhassanak. A felperes erre tekintettel alappal sérelmezte, hogy az alperesi védiratot és annak a bíróság által lényeges bizonyítékként értékelt mellékleteit nem ismerhette meg, azokra nyilatkozatot nem tehetett. A Kúria rögzíti, hogy a Kp. 2. §
(6)bekezdése szerinti alapelv csak abban az esetben érvényesülhet maradéktalanul, amennyiben időben értesülnek a felek egymás beadványairól, nyilatkozatairól (Kpkf.V.40.284/2021/
- bekezdés). [14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevél előterjesztésének körülményei kapcsán bizonyítási eljárást folytatott le, azonban anélkül, hogy az általa bizonyítékként értékelt iratokat, nyilatkozatokat a felperessel megismertette volna, elzárva őt attól, hogy a bírósághoz forduláshoz való jogát alapvetően érintő bizonyítási kérdésben nyilatkozatot tehessen. Ezen jogszabálysértés pedig olyan súlyú volt, mely az ügy érdemére nyilvánvalóan kihatott, ezért a Kúria nem mellőzhette az elsőfokú végzés Kp.
- §
(3)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását. [15] Az új eljárásban a felperesnek lehetőséget kell adni, hogy a keresetlevél késedelmes előterjesztésével kapcsolatos alperesi nyilatkozatokat, bizonyítékokat megismerhesse, azokra vonatkozóan nyilatkozatot tehessen. Ezen nyilatkozatok megtételét követően lehet abban a helyzetben a bíróság, hogy a keresetlevél benyújtása körében a felek által előadott nyilatkozatokat értékelve döntsön a keresetindítási határidő elmulasztásának és a mulasztás Kúria IV.Kpkf.40.814/2021/2 5 megállapítása esetén az igazolási kérelem megítélésében, azzal, hogy ez esetben figyelemmel kell lennie az igazolási kérelem előterjesztésének objektív és szubjektív határidejére. A döntés elvi tartalma [16] A tisztességes eljárás elvével ellentétes a bíróság döntésének olyan bizonyítékokra alapítása, melyet a fél nem ismerhetett meg, amelyek tárgyában nyilatkozatot nem tehetett. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A felperes a másodfokú perköltség megállapítását nem kérte, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [19] Jelen végzés ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő