Kfv.37538/2024/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pontjára, valamint
2. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.538/2024/3. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd: dr. Mikó András) Az alperes: Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: jogtanácsos A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Csvila Ügyvédi Iroda (cím5; eljáró ügyvéd: dr. Csvila István) A III. rendű érdekelt: érdekelt2 (cím6) A IV. rendű érdekelt: érdekelt3 (cím7) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 22. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Szegedi Törvényszék 2024. június 24-én kelt 101.K.700.084/2024/21. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 2 [1] Néhai Személy1 eladóként és a II. rendű alperesi érdekelt vevőként 2022. április 5én adásvételi szerződést kötöttek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) hatálya alá tartozó, a települési hrsz1.-ú, szőlő és út művelési ágú, a települési hrsz2.-ú, szőlő és út művelési ágú, valamint a települési hrsz3.-ú, szőlő és út művelési ágú, egymással szomszédos ingatlanok 1/1-ed arányú tulajdoni hányada egybefoglalt vételáron történő átruházására. [2] A II. rendű alperesi érdekelt az elővásárlási jogát a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyközségi tv.) 20/A. §

(1)bekezdés b) pontjára alapította mint a szomszédos földet (hrsz4.) használó hegyközségi tag. A kifüggesztési eljárásban a III. rendű érdekelt tett elfogadó nyilatkozatot, amelyben a Hegyközségi tv. 20/A. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogcímet jelölt meg. [3] A helyi földbizottság állásfoglalásával az adásvételi szerződés jóváhagyását a III. rendű érdekelttel támogatta, míg a II. rendű alperesi érdekelttel nem támogatta. [4] Az alperes a

1. szeptember 13-án kelt 596391/7/
2. számú határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) az adásvételi szerződést oly módon hagyta jóvá, hogy a II. rendű alperesi érdekelti vevő helyébe a III. rendű érdekelt elővásárlásra jogosult lépett. A határozat indokolása szerint mindkét értékelt személy elővásárlási jogra való hivatkozása megalapozott, azonos jogosultsági csoportba tartoznak. A rendelkezésére álló adatokat összevetve az alperes a helyi földbizottsággal egyezően arra a következtetésre jutott, hogy a III. rendű érdekelt földszerzése nem felel meg, míg a II. rendű alperesi érdekelté megfelel az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére vonatkozó általános agrár- és földbirtok-politikai érdekeknek. [5] Az alaphatározat ellen a jelen per II. rendű alperesi érdekeltje nyújtott be keresetet. A Szegedi Törvényszék a
3. március 7-én kelt 104.K.701.647/2022/
4. számú ítéletével (a továbbiakban: Ítélet) az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan alaphatározatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [6] A megismételt eljárás során az iránymutatásnak megfelelően megkeresett helyi földbizottság az állásfoglalásával az adásvételi szerződés jóváhagyását a III. rendű érdekelttel támogatta, míg a II. rendű alperesi érdekelttel nem támogatta. [7] A III. rendű érdekelt tekintetében rögzítette, hogy
5. óta fő foglalkozása szőlőtermesztés, amely tevékenységet
6. óta őstermelő családi gazdaságában folytatja. Két területe szomszédos a szerződés tárgyát képező ingatlanokkal, további földjei a szerződés tárgyát képező ingatlanokkal azonos blokkban helyezkednek el. Mindezekre tekintettel a helyi földbizottság a III. rendű érdekelt vonatkozásában támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását, amely tulajdonszerzés megfelel a Földforgalmi tv. 23/A.§

(1)bekezdésében foglaltaknak. [8] A II. rendű alperesi érdekelt vonatkozásában kifejtette, hogy a II. rendű alperesi érdekelt jóval nagyobb, majdnem dupla akkora birtokmérettel rendelkezik, mint a III. rendű érdekelt. A II. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzése ellentétes a helyi gazdálkodói közösség érdekével, amely a kisgazdaságok fejlődését biztosítja. [9] Az alperes a

1. október 30-án kelt 594873/9/
2. számú határozatával az adásvételi szerződést a szerződő féllel, a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. Rögzítette, hogy mind a III. rendű érdekelt, mind a II. rendű alperesi érdekelt elővásárlási jogra való hivatkozása megalapozott, azonos jogosultsági csoportba tartoznak. Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 3 [10] Indokolása szerint a helyi földbizottság nem támogatta a II. rendű alperesi érdekelt vevő tulajdonszerzését, mivel álláspontja szerint olyan tény, körülmény merült fel, amely ellentétes a Földforgalmi tv. 23/A. §

(1)bekezdésében foglaltakkal. [11] Az alperes megállapította, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása a kiegészítést követően sem felelt meg az Ítélet iránymutatásának, figyelemmel arra, hogy nem tartalmazza mindkét fél vonatkozásában az azonos szempontok szerinti vizsgálatot, így a rendelkezésre álló közhiteles nyilvántartás adatai alapján mindkét fél vonatkozásában megállapításokat tett. [12] Fennállnak az egységes birtoktest kialakítására és megőrzésére, az üzemszerű működésre vonatkozó agrárpolitikai célok, tekintettel arra, hogy a II. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű érdekelt is rendelkezik a szerződés tárgyát képező ingatlannal szomszédos ingatlanokkal, mindketten hegyközségi tagnak minősülnek. A birtokviszonyokat megvizsgálva nem állapítható meg számottevő eltérés az általuk hasznosított területek nagysága között. Mindketten rendelkeznek olyan náluk fiatalabb hozzátartozóval, aki alkalmas a családi gazdaság későbbi átvételére, valamint mindketten helyben lakónak minősülnek. A fentiek alapján az alperes megállapította, hogy a II. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű érdekelt tulajdonszerzése is megfelelne a Földforgalmi tv. 23/A.§

(1)bekezdés d)e) pontjaiban rögzítetteknek, így a vonatkozásukban támogatható az adásvételi szerződés jóváhagyása. Azonban mivel azonos ranghelyen állnak, így a Földforgalmi tv. 28/A.§-a alapján a szerződés szerinti vevővel, ezért az alperes a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá az adásvételi szerződést. A jogerős ítélet [13] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [14] Álláspontja szerint az alperes az Ítéletben foglalt, megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatásának eleget tett, megkereste a helyi földbizottságot új állásfoglalás beszerzése érdekében, majd a megküldött állásfoglalás hiányosságait észlelve intézkedett az állásfoglalás kiegészítése iránt. Mivel a kiegészítést követően az állásfoglalás indokait nem találta elegendőnek, így jogszerűen járt el, amikor a II. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű érdekelt vonatkozásában a Földforgalmi tv. által előírt vizsgálatot végrehajtotta. [15] A felperes iratellenesen hivatkozott a II. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű érdekelt tulajdonukban és használatukban lévő földterületek nagyságára, amelyet egyszerű matematikai művelettel összeadott, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy mindkét fél esetében vannak olyan földek, amelyek tekintetében tulajdonosok is és földhasználók is. Ezért a felperes tévesen határozta meg a II. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű érdekelt birtokában lévő földterületek nagyságát. [16] A bíróság megállapította, hogy a II. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű érdekelt birtokmérete közötti különbség elenyészőnek tekinthető, mindössze 17%. Ennél nagyobb különbségre a felperes iratellenesen hivatkozik. Így a nem támogatás indokaként felhozott birtokméretbeli különbség nem támasztja alá azt az állítást, hogy a Földforgalmi tv. 23/A.§

(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétes tény és körülmény áll fenn, valamint azt, hogy a tulajdonszerzés nem felel meg az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. [17] A mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a helyi földbizottság állásfoglalásában foglaltakat részletesen vizsgálja és értékeli, Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 4 és a bírói gyakorlat szerint akkor jár el helyesen, ha az állásfoglalást ügyféli nyilatkozatként értékeli, nem fogadja el azt fenntartások és minden vizsgálat nélkül. [18] Összességében megállapította, hogy az alperes a megismételt eljárás során a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek, a joggyakorlatnak, valamint az Ítéletben foglaltaknak megfelelően járt el. A helyi földbizottság állásfoglalását annak kiegészítését követően sem fogadta el, okszerűtlen indokolása miatt maga végezte el a Földforgalmi tv. 23/A.§

(1)bekezdésében és a 24.§

(3)bekezdésében foglalt körülmények értékelését. Az alperes ennek során jogszerűen állapította meg, hogy mindkét fél tulajdonszerzése egyaránt támogatható, megtagadási ok nem merült fel, így az azonos ranghelyen álló felek esetében a Földforgalmi tv. 28/A. § rendelkezéseinek megfelelően jogszerűen hagyta jóvá az adásvételi szerződést az eredeti szerződéses vevővel, a II. rendű alperesi érdekelttel. A felülvizsgálati kérelem [19] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [20] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés „

1. a)pont
2. b)alpontjára” hivatkozott. Álláspontja szerint az ítélet ellentétes a Kúria Kfv.37.558/2022/6. számú döntésével. [21] Érvelése szerint a bíróság a helyi földbizottság eljárásban betöltött szerepét tévesen értékelte. Az ítéletben foglalt jogi álláspont a szűkítő jogértelmezéssel a helyi földbizottság feladatkörét a jogalkotói szándékkal ellentétes tartalommal határozza meg, ezzel ellehetetleníti a helyi földbizottságok törvényben meghatározott feladatainak ellátását. Kérelmében hivatkozott az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5.) számú határozatára. [22] Előadta, hogy a helyi földbizottság állásfoglalás kiadása során nem hatósági jogkörben jár el, így az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak vele szemben, a bíróság ítéletében nem utasíthatja a nem hatósági jogkörben eljáró helyi földbizottságot. [23] Fenntartotta álláspontját, amely szerint a Földforgalmi tv. 23/A.§-ban foglalt földbirtokpolitikai érdekek érvényesülése csak az érintett felek közötti mérlegelés útján állapítható meg, a helyi földbizottság feladata pedig annak eldöntése, hogy melyik fél tulajdonszerzésével jutnak inkább érvényre ezek az érdekek. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [25] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 5 annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [26] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [28] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [29] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [30] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [31] A Kúria 7/2023. Jogegységi határozatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtette, konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [32] A Kúria megítélése szerint azonban sem az ítélet, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. A bíróság döntése a kúriai gyakorlatnak megfelelő, nem vetett fel olyan aggályokat, amely az ügy befogadását megalapozná. Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 6 [33] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [34] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rámutat, a felperes nem jelölt meg olyan eljárási szabályszegést, amelynek az ügy érdemére kihatása lehetne. [36] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kfv.III.37.558/2022/6. számú kúriai döntéssel kapcsolatban a felperes kiemelte a jelen ügyben releváns elemet, amely szerint a helyi földbizottság mérlegelési joga jogszerű gyakorlása során az egymással esetlegesen konkuráló földbirtokpolitikai szempontok között prioritásokat alakíthat ki. A Kúria döntésében azonban azt vizsgálta, hogy e mérlegelésnek melyek a jogszabályi keretei, így az milyen feltételek között írhatja felül az elővásárlási sorrendet. A fentiek miatt a hivatkozott kúriai döntés alapjául szolgáló ügy és a jelen per között az ügyazonosság – a tényállások és az eldöntendő jogkérdések jelentős eltérése miatt – nem áll fenn, ezért a befogadás a Kp.118.§

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan sem indokolt. [37] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [38] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [39] Kp. 117.§

(4)bekezdés, 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 7 [40] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjára, valamint
2. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [41] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.538/2024/3 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8