Kfv.37007/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján, az eljárásjogi hiba miatti befogadást. Az valójában csak azt igazolja, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, ez azonban önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.007/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Remes Gábor a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Sztrókay Eszter Judit ügyvéd cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-EUTK-2936-2/2025. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 31.K.702.631/2025/9. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (10. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.37.007/2026/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 106-1-77641/9/2024-EUTK számú határozatával a ország állampolgárságú felperes EU tartózkodási kártya iránti kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 75. §

(1)bekezdés a) pont második fordulata alapján elutasította. A megkeresett szakhatóságok a felperes magyarországi tartózkodása ellen kifogást nem emeltek, ugyanakkor az elsőfokú hatóság – mérlegelési jogkörében eljárva – megállapította, hogy a felperes magyarországi megélhetése nem biztosított. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a

1. február 21-én kelt, keresettel támadott határozatával – a másodfokú szakhatóságok megkeresése nélkül – az elsőfokú döntést helybenhagyta. A jogerős ítélet [3] Az elsőfokú bíróság a
2. október 17-én kelt jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [4] Indokolása szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel elrendelt hivatalbóli vizsgálat során megállapította, hogy az alperes a szakhatóságok kötelező megkeresését jogellenesen elmulasztotta. Kifejtette, hogy Btátv. 179. §

(4)bekezdése szerint a szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra. Az alperes anélkül hozott döntést, hogy a Btátv. 74. §

(5)bekezdésében foglalt szakkérdésben a szakhatóság állásfoglalását beszerezte volna. Ez pedig a Btátv.

1. §
2. pontja alapján alkalmazandó általános közigazgatási rendtartásról szóló
3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
4. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében az alperes határozatának semmisségét eredményezte. [5] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra előírta az alperesnek, hogy keresse meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert és az Országos Rendőr-Főkapitányságot szakhatósági állásfoglalás adása céljából, majd ezt követően hozzon érdemi döntést. A felülvizsgálati kérelem [6] Felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára alapította. Kúria VII.Kfv.37.007/2026/2 3 [8] Az
5. aa)alpont körében előadta, hogy álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a joggyakorlattal. [9] Az
6. ad)alponthoz kapcsolódóan kifejtette, hogy a törvényszék – az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést okozva – tévesen értelmezte a Btátv. 179. §

(1)-

(2)bekezdését,

1. §-át, a Btátv. végrehajtására kiadott 35/
2. (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Btávhr.)
3. §

(1)és 72. §

(1)bekezdését. Ha a fellebbezés érinti az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást és emiatt az elsőfokú idegenrendészeti hatóság megküldi a szakhatóságnak, akkor ezt azért teszi, hogy a szakhatóság maga módosíthassa vagy visszavonhassa korábbi állásfoglalását. A felperes fellebbezése a szakhatósági állásfoglalással kapcsolatban nyilatkozatot nem tartalmazott, a felperes huzamos tartózkodását a megkeresett elsőfokú szervek nem kifogásolták. Ekként őt sem terhelte annak a kötelezettsége, hogy szakhatósági állásfoglalás kiállítása érdekében megkeresse a másodfokú szakhatóságot. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásokhoz képest nem merült fel új tény, ezért a másodfokú szervnek e körben nem kellett kiegészítő bizonyítási eljárást sem lefolytatnia. [10] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a b) pont esetében a Kúria Kfv.IV.37.073/2024/

1. és Kfv.VI.37.635/2016/
2. számú határozataiban, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának a közigazgatási szervek határozatai felülvizsgálatának egyes kérdéseiről szóló 1/
3. (V. 9.) KK véleményében (a továbbiakban: KK vélemény) foglaltaktól jogkérdésben való eltérésre hivatkozással is kérte. Előadása szerint a Kúria ezen ítéleteiből levezethető, hogy lényeges eljárási jogszabálysértést követ el a hatóság, ha az eljárásba nem vonja be a vonatkozó jogszabály által megjelölt szakhatóságot. Vagyis ebben az esetben fel sem merülhet a semmisség esete, kizárólag a lényeges eljárási jogszabálysértés következményei alkalmazandóak. A KK vélemény szerint a bíróság azt vizsgálja, hogy a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt pedig akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha a jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Figyelemmel arra, hogy a felperes kérelmét a hatóságok azért utasították el, mert a megélhetése nem biztosított, így az a körülmény, hogy nem kereste a másodfokú szakhatóságot, nem hatott ki az ügy érdemére. [11] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp.
4. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria VII.Kfv.37.007/2026/2 4
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). [16] A Kúria rámutat, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont első fordulata szerinti befogadási ok esetén a határozatok közötti, jogkérdésben fennálló ellentmondásnak a támadott és legalább még egy, alsóbb fokú bíróság által hozott határozat között kell fennállnia. Abban az esetben ugyanakkor, ha a Kúria által már közzétett határozattól tér el jogkérdésben a felülvizsgálattal támadott döntés, a befogadást a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapozhatja meg. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg egyetlen olyan eltérő alsóbb fokú bírói döntést sem, amely arra világítana rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [17] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [18] A Kúriának a közigazgatási eljárásban a szakhatóság alkalmazásával, annak mellőzésével, illetve a mellőzés Ákr. 123. §

(1)bekezdés

1. b)pontjában szabályozott jogkövetkezményével kapcsolatban van iránymutató gyakorlata (pl. Kfv.VI.37.635/2016/5., Kfv.VI.37.875/2019/9., Kfv.IV.37.073/2024/5., Kfv.VII.37.387/2024/7.). A felülvizsgálati kérelmében azonban az alperes – a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében – nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. Pont ellenkezőleg, maga utalt arra, hogy a jogerős ítélet ellentétes a joggyakorlattal, amit a Kúria a
2. b)pont vizsgálata körében értékel. [19] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja nem indokolja. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára: a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [21] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadását az
3. ad)alpont körében arra alapította, hogy a törvényszék tévesen értelmezte a Btátv. és a Btávhr. egyes rendelkezéseit. Rámutat a Kúria, hogy a per érdemére tartozó jogszabályok – állított – téves értelmezése nem teszi lehetővé az eljárásjogi hiba miatti befogadást. Az valójában csak azt igazolja, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, ez azonban önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. Az
4. ad)alpont alátámasztásaként garanciális eljárási jogsérelmet vagy olyan eljárási szabályszegést kell valószínűsíteni a kérelemben, amely kihatott az ügy érdemére. A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sem indokolt. Kúria VII.Kfv.37.007/2026/2 5 [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében a felülvizsgálatot kérőnek meg kell jelölnie azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében ezért elvárás az, hogy a felülvizsgálatot kérő a támadott és a közzétett kúriai határozat közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot von a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között, feltárja, hogy a Kúria a közzétett határozatában milyen elvi megállapítást rögzített, s ehhez képest ugyanebben a jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős határozatot hozó bíróság (elő kell adnia, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést). [23] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a két megjelölt kúriai határozatnak, továbbá azokból levezetve a KK véleménynek a szakhatóságok megkeresése hiánya miatt alkalmazandó jogkövetkezményére utalt. Álláspontja szerint ezek a döntések azt támasztják alá, hogy a szakhatóság megkeresésének elmaradása nem semmisségi okként, hanem lényeges eljárási jogszabálysértésként értékelendő. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt pedig akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha a jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. [24] A Kúria kiemeli, hogy mindkét, az alperes által hivatkozott egyedi ügyben a legfőbb bírói szerv a hatósági határozatok semmisségét állapította meg. A Kfv.IV.37.073/2024/5. számú végzésében a Kúria – az Ákr. 123. §

(1)bekezdés b) pontjára tekintettel – a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítéletet úgy változtatta meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a megismételt eljárásban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet szakhatóságként kell bevonni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alatt hozott Kfv.VI.37.635/2016/5. számú végzésében a Kúria a Ket. 121. §

(1)bekezdés c) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedően – megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az új eljárás során az elsőfokú hatóság köteles beszerezni az elsőfokú közlekedési szakhatóság állásfoglalását, melyre is figyelemmel kell meghoznia döntését és amennyiben az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztenek elő, úgy az alperesnek meg kell keresnie a másodfokú közlekedési szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás benyújtása érdekében. A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem tartalmaz az alperes által megjelölt kúriai határozatokban írt jogértelmezéstől eltérő álláspontot. [25] A KK vélemény nem a Kúria közzétett határozata, így az abban foglaltakkal a Kúria közzétett határozatától való eltérés nem támasztható alá. A befogadás mindezek miatt a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt indokolt. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [27] A befogadás megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelemről való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. A határozat elvi tartalma Kúria VII.Kfv.37.007/2026/2 6 [28] A per érdemére tartozó jogszabályok – állított – téves értelmezése nem teszi lehetővé a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján, az eljárásjogi hiba miatti befogadást. Az valójában csak azt igazolja, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, ez azonban önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [30] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. január
3. Dr. Remes Gábor s.k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró Dr. Varga Zs. András s.k. bíró