← Magyarország

Pkf.25068/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Nemzetközi szóvédjegy oltalmának magyarországi elismerése iránt folyó eljárásban benyújtott felszólalás következtében vizsgálandó szempontok. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Gödölle Tamás ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek – a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. (ügyvéd címe.) és a Lantos Judit Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. ügyintéző: dr. Lantos Judit ügyvéd) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nemzetközi védjegybejelentésnek felszólalási eljárásban részlegesen helyt adó határozatának megváltoztatása iránt indult ügyében a Törvényszék
  2. november
  3. napján kelt 3.Pk.22.212/2021/7-II. számú végzése ellen a kérelmező
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek 100.000 (Százezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A kérelmező
  5. december
  6. napján a ...3 lajstromszámú „STAYER” nemzetközi szóvédjegy oltalmának magyarországi elismerését kérte a Nizzai megállapodás szerinti 3.,
  8. és
  9. áruosztályokba sorolt egyes termékek tekintetében. Ezek jellemzően
  10. osztályban csiszolóanyagok, csiszolópapír, polírozó papír, simító kövek, csiszolókészítmények, élesítési készítmények;
  11. osztályban fenőkő; kézifúrók (kéziszerszámok); feszítővasak; gyepvágó olló (kézi eszközök), vágószerszámok (kéziszerszámok); éllel rendelkező szerszámok (kéziszerszámok); kézi működtetésű kéziszerszámok; őrlőkő, élező kerekek (kéziszerszámok); smirglis csiszolókerekek, vágóeszközök;
  12. osztályban falfestő- hengerek, ecsetek, festő-kefék, papírvágó kések, irodai kellékek; végül a
  13. áruosztályban tartályok háztartási vagy konyhai használatra, takarító eszközök (kézzel működtetett), fúvókák öntözőkannákhoz. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 2 [2] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban Hivatal) a megjelölést
  14. szeptember
  15. napján hirdette meg a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. [3] A felszólalásra nyitva álló határidőben,
  16. december
  17. napján a kérelmezett felszólalást nyújtott be kérve a védjegybejelentés részleges elutasítását a
  18. áruosztály vonatkozásában. Felszólalását a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  19. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.)
  20. §

(1)bekezdésének b) pontjára alapította. Előadta, hogy jogosultja a ...8 lajstromszámú,
  1. március 9-i elsőbbségű STAYER nemzetközi ábrás védjegynek a 7., és
  2. áruosztályokba tartozó, jellemzően elektromos, motoros és hordozható elektromos fűrészgépek fához és vashoz, elektromos fúrógépek, élezőgépek, háztartási csiszológépek, polírozók, és a hozzájuk tartozó tartozékok; porelszívó rendszerek ipari felhasználásra, termoventilátorok áruk tekintetében. Továbbá jogosultja a ... ...1 lajstromszámú,
  3. október 7-i elsőbbségű STAYER közösségi ábrás védjegynek a 7.,
  4. és
  5. osztályokba tartozó, jellemzően általában a
  6. osztályba tartozó berendezések alkatrészeként vágószerszámok; csiszoló kéziszerszámok (tárcsák és csiszolókorongok); kézi csiszolóeszközök (csiszolókorongok), berendezések és szerszámok, fúrófejek és vágókorongok, általában vágószerszámok, mint berendezések alkatrészei forgalmazása, szállítása és tárolása áruk és szolgáltatások tekintetében. [4] A kérelmezett felszólalásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a Vt.
  7. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt mindkét tényállási elem fennáll. Kiejtve a védjegyek megegyeznek, leírva szintén azonos a domináns „STAYER” szóelem, az ábrás elem pedig nem elegendő az összetéveszthetőség kiküszöböléséhez. A kérelmezett álláspontja szerint konceptuálisan sincs különbség a védjegyek között, mivel a szóelemek megegyeznek, a vásárló joggal feltételezné, hogy a támadott STAYER bejelentés az ő védjegyeinek egy ábra nélküli verziója. Ezen kívül azonos az értékesítési hely és a célcsoport is, amely csak fokozza az összetévesztés veszélyét. [5] Az áruosztályok tekintetében felhívta a figyelmet, hogy a ... ...1 lajstromszámú védjegye
  1. áruosztályába sorolt kézi gépek és szerszámok az összetéveszthetőségig hasonlónak minősülnek a támadott védjegy
  2. áruosztályába sorolt gépekkel. Hozzátette, hogy a támadott megjelölés árujegyzékében a
  3. osztályba sorolt kézi szerszámok és másik korábbi ...8 lajstromszámú védjegye árujegyzékét meghatározó
  4. osztályba sorolt árui is az összetéveszthetőségig hasonlónak minősülnek. [6] A Hivatal
  5. január
  6. napján a felszólalás alapján ideiglenes elutasító határozatot adott ki, egyben nyilatkozattételre hívta fel a kérelmezőt. [7] A kérelmező az ellentartott ...8 lajstromszámú STAYER ábrás védjegy ellen indított, használat hiánya iránti megszűnés megállapítására irányuló, valamint a ... ...1 Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 3 lajstromszámú közösségi védjegy ellen indított törlési eljárásokra tekintettel az eljárás felfüggesztését kérte. A Hivatal
  7. június 9-én az eljárást felfüggesztette. [8] A kérelmezett
  8. január
  9. napján kérte az eljárás folytatását azzal, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal előtt indított törlési eljárás az EU Törvényszékének
  10. június 4-én kelt T-.../13 sz. ítéletével befejezést nyert. A Törvényszék határozata alapján a ... ...1 lajstromszámú közösségi ábrás védjegyének árujegyzéke a következőképpen alakult: márvány, gránit, kő, agyag, csempe és tégla és általában a vágóeszközök a
  11. áruosztályba tartozó berendezések részei, valamint a
  12. áruosztályba tartozó kézi csiszoló eszközök (korongok és csiszoló korongok). A kérelmezett rámutatott, hogy a hivatkozott védjegye árui részben azonosak, részben hasonlóak a támadott védjegy
  13. áruosztályában felsorolt árukkal. [9] A kérelmező vitatta a bejelentett megjelölés és az ellentartott védjegyek kérelmezett által állított egyezőségét. Hangsúlyozta, hogy a kérelmezett védjegye egy színes ábrás védjegy, amelyben a „STAYER” szóelem a védjegy összbenyomását vizsgálva kevéssé hangsúlyos. Konceptuálisan is eltérések mutatkoznak a megjelölések között, mivel az ellentartott védjegy lovat ábrázoló ábrás eleme konceptuálisan orientálja a fogyasztót. A kérelmező vitatta azt is, hogy a 7., 8.,
  14. és
  15. áruosztályok tekintetében a kérelmezett korábbi védjegye rögzült az átlagos fogyasztók tudatában, ehhez álláspontja szerint a kérelmezett védjegyének jóhírűségét kellett volna bizonyítania. Arra is hivatkozott, hogy a bejelentett szómegjelölés írásmódja és a korábbi védjegyben szereplő szóelem írásmódja jelentősen eltér. Az árujegyzékek hasonlósága körében előadta, hogy a korábbi és a bejelentett védjegy
  16. áruosztályában szereplő áruk nem hasonlóak tekintettel arra, hogy a védjegy
  17. áruosztályában kizárólag korongokra és csiszolókorongokra terjed ki, amelyek egyértelműen a
  18. áruosztályba tartozó, kizárólag gépi meghajtású eszközök kiegészítői. A kérelmező kérte, hogy a Hivatal kötelezze a felszólalót annak igazolására, hogy védjegyét a
  19. áruosztályba bejegyzett „korongok és csiszolókorongok” termékekre ténylegesen és a bejegyzett védjegyével egyező formában és színben használja. A Hivatal felhívta a kérelmezettet annak igazolására, hogy saját korábbi védjegyét a védjegybejelentés meghirdetésének napján a Vt.
  20. §-a előírásainak megfelelően használta. A kérelmezett védjegye az elmúlt 5 évben történt magyarországi használatának bizonyítására egy
  21. decemberében kötött disztribútori szerződést, valamint 2010.,
  22. és
  23. évi magyarországi szállítások számláit csatolta, majd 2005.,
  24. és
  25. évi számlákat is csatolt. [10] A kérelmező álláspontja szerint a benyújtott bizonyítékok nem alkalmasak a Vt. szerinti használat bizonyítására, ezért kérte a felszólalás ezen okból való elutasítását. Egyúttal bejelentette, hogy a felszólalás alapját képező ... ...1 védjegyének
  26. áruosztálya ellen az EUIPO előtt használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárás indult meg és kérte az eljárást az EUIPO előtti eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszteni. A Hivatal az eljárást a
  27. augusztus 25-én meghozott végzésével felfüggesztette. [11] A kérelmezett
  28. november
  29. napján kérte az eljárás folytatását. Előadta, hogy a felszólalás alapját képező ...8 nemzetközi lajstromszámú STAYER ábrás védjegy oltalma megszűnt, ezért a felszólalási eljárást kizárólag a ... ...1 lajstromszámú ábrás Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 4 védjegyre alapítja. A Hivatal a
  30. december 7-én meghozott végzésével az eljárás felfüggesztését megszüntette és az eljárást folytatta. [12] A Hivatal tárgyi határozatával a felszólalásnak helyt adott és a nemzetközi védjegy lajstromozását a
  31. osztályban megtagadta, míg a védjegy magyarországi oltalmát a 3.,
  32. és
  33. áruosztályok tekintetében elismerte. Rögzítette, hogy a felszólalás két korábbi védjegyet jelölt meg, az ...8 lajstromszámú „STAYER” nemzetközi védjegyet és a ... ...1 lajstromszámú európai uniós védjegyet, melyek közül az eljárás ideje alatt a nemzetközi védjegy
  34. december
  35. napjára visszaható hatállyal használat hiánya miatt megszüntetésre került, ezért eljárásában már csak a ... ...1 lajstromszámú európai uniós védjegyet vette figyelembe. [13] A Hivatal elsőként - a Vt. 61/E. §
(1)bekezdése alapján, a felszólalás érdemi vizsgálatát megelőzően - a tényleges védjegyhasználat kérdését vizsgálta. Megállapította, hogy a használatot a védjegybejelentés meghirdetésének napjára vonatkoztatva volt szükséges vizsgálnia, így a meghirdetés napját -
  1. szeptember 28-át - megelőző bizonyítékokat vette figyelembe. A csatolt számlák vizsgálata alapján a Hivatal megállapította, hogy a kérelmezett a korábbi tényleges védjegyhasználatot az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtti eljárás eredményeképpen megmaradt árujegyzék - azaz a
  2. áruosztályba sorolt kézi csiszoló eszközök, korongok és csiszolókorongok - tekintetében megfelelően igazolta. [14] A Hivatal a védjegyek összetéveszthetőségének vizsgálatakor az összbenyomásból indult ki. Vizuális szempontból hasonlóságot állapított meg a megjelölések között. Megállapította, hogy mivel a korábbi védjegy magában foglalja a bejelentett megjelölést, mindkét megjelölés tekintetében a fogyasztók számára a szóelem az, ami szembe ütköző, attól függetlenül, hogy a kérelmezetti védjegyben a szóelem fölött szerepel a lófej ábra. A fonetikai vizsgálat során szintén hasonlóságot talált a Hivatal a védjegybejelentés és a korábbi védjegy között tekintettel arra, hogy a „STAYER” szóelemek kiejtése azonos. A Hivatal álláspontja szerint a konceptuális hasonlóság is fennáll, mivel a STAYER szóelemet tartalmazza mind a korábbi védjegy, mind a megjelölés, mely szóelemet a Hivatal az árujegyzékre figyelemmel fantáziaszónak tekintett. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a megjelölések között vizuális, fonetikai és konceptuális szempontból hasonlóság áll fenn. [15] Az árujegyzékek vizsgálata során a Hivatal a releváns fogyasztóknak a szakembereket tekintette, akik magasabb figyelmi szinttel rendelkeznek. Az áruk összehasonlítása során megállapította, hogy azok rendeltetése, felhasználási területe, értékesítési módja és helye ugyanaz. Az érintett áruk ugyanis olyan csiszolásra, élezésre, fúrásra alkalmas kézi szerszámok és kézzel működtetett eszközök, amelyekkel szerszámüzletekben, barkácsboltokban találkozhatnak a fogyasztók. A Hivatal az azonos értékesítési hely, a funkció, a felhasználás célja, illetve az áruk hasonlósága, felhasználása tekintetében megállapította a hasonlóságot és azt, hogy a megjelölés és a korábbi védjegy esetében fennáll az összetéveszthetőség veszélye. A releváns fogyasztók ezért azt Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 5 feltételezhetik, hogy a bejelentett megjelölés a kérelmezetthez, annak tevékenységéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódik. [16] Mindezek alapján a Hivatal a felszólalást alaposnak találta, és a
  3. áruosztályban a védjegybejelentést elutasította. [17] A kérelmező a határozattal szemben megváltoztatási kérelmet nyújtott be, amelyben elsődlegesen a Hivatal határozatának hatályon kívül helyezését és a Hivatal új eljárás lefolytatására utasítását, ennek eredményeként a felszólalás elutasítása mellett a védjegybejelentés lajstromozását, másodlagosan a hivatali határozat megváltoztatását, a felszólalás elutasítását és az ügy tárgyát képező „STAYER” megjelölés védjegykénti lajstromozását kérte a Nizzai osztályozás
  4. osztályában szereplő termékek vonatkozásában. [18] Álláspontja szerint az ügyben a Vt.
  5. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága nem állt fenn, mivel a kérelmezetti védjegy tényleges használatának igazolása sikertelen volt, másrészt az összetéveszthetőség szintjét elérő hasonlóság nem állapítható meg. Indítványozta, hogy a bíróság folytasson le érdemi vizsgálatot és állapítsa meg, hogy a korábbi védjegy tényleges használata a 8. osztály termékei tekintetében nem valósult meg megfelelően, erre tekintettel kérte a Vt. 91. §
(1)bekezdés
  1. mondata alapján a hivatali határozatot hatályon kívül helyezni. [19] A kérelmező a másodlagos kérelme tekintetében előadta, hogy a tárgyi védjegy és a védjegybejelentés nem összetéveszthető, mivel a kérelmezett védjegye egy színes ábrás védjegy, amelyben a „STAYER” szó a védjegy összbenyomását vizsgálva kevésbé hangsúlyos tekintettel arra, hogy a szó az ábrás elemhez képest mind méretében, mind elhelyezésében alárendelt szerepet játszik. A kérelmező vitatta a konceptuális hasonlóságot is, hangsúlyozva, hogy a STAYER szó nem hordoz jelentéstartalmat az átlagos magyar fogyasztó számára, az fantáziaszóként értékelhető. Vitatta azt is a kérelmező, hogy az adott ügyben kizárólag a szakemberek minősülnek releváns fogyasztóknak valamennyi szóban forgó termék vonatkozásában. Azt hangsúlyozta, hogy a kérelmezői védjegyhez tartozó termékek egyszerű, kézzel működtethető, műanyagból készült eszközök, amelyeket az otthoni hobbibarkácsolók is használnak, ezért ezen fogyasztói kör kiemelten beletartozik a releváns fogyasztói körbe. Ezzel szemben a kérelmezett védjegyéhez tartozó áruk fogyasztói körét - azok bonyolultabb használati módja miatt - inkább a szakemberek alkotják, ebből is látható, hogy az érintett áruk nem egymást kiegészítő vagy helyettesítő jellegűek. Mindezekre tekintettel kérte a határozat megváltoztatását, a felszólalás elutasítását és a megjelölés védjegykénti lajstromozását a
  2. áruosztályban szereplő áruk vonatkozásában. [20] A kérelmezett a megváltoztatási kérelem elutasítását kérte. Vitatta a kérelmező érvelését és indokait, álláspontja szerint védjegye tényleges használatának igazolására a becsatolt számlák és szerződések elegendőek. Vitatta, hogy az ellentartott ábrás védjegyében kevésbé hangsúlyos a STAYER szóelem és azt hangsúlyozta, hogy a korábbi védjegy Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 6 magában foglalja a bejelentett megjelölést, maga is a megjelölések összetéveszthetősége mellett érvelt. Előadta, hogy az érintett áruk ugyanazon fogyasztói csoportot célozzák és ugyanazon építkezési folyamatban használják fel őket, mivel ugyanaz a céljuk és egymást kiegészítik. [21] Az elsőfokú bíróságvégzésével a megváltoztatási kérelmet elutasította és kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezett részére 277.500 forint eljárási költséget. Határozatát a Vt.
  3. §
(1)bekezdés b) pontjára, 18. §
(6)bekezdésére, 61/E. §
(1)bekezdés a) pontjára,
(2)bekezdésére, 91. §
(1)bekezdésére, valamint a Védjegyrendelet 18. cikk
(1)bekezdésére alapította. [22] A törvényszék osztotta a Hivatal álláspontját abban, hogy a lajstromozni kért megjelölés és az ellentartott védjegy a vitatott
  1. áruosztály tekintetében összetéveszthető. A döntés indokaival is egyetértett, amelyhez a megváltoztatási kérelemben foglaltakra tekintettel a következőket fűzte. [23] Mindenekelőtt rögzítette, hogy mivel az ellentartott védjegy európai uniós védjegy, így a tényleges használat kérdését a Védjegyrendelet
  2. cikke alapján kell vizsgálni. Ezt a kérdést a kérelmezetti védjegy esetében azonban már megvizsgálta az EUIPO és az Európai Törvényszék is, mely intézmények a Hivatallal egyező eredményre jutottak, azaz a felszólalási eljárásban megjelölt
  3. áruosztály árui tekintetében a tényleges védjegyhasználatot igazoltnak fogadták el. Mivel az EUIPO és az Európai Törvényszék ugyanabban a kérdésben foglalt állást, mint amely a jelen eljárásban is tisztázandó, az elsőfokú bíróság elégségesnek találta annak eredményére utalni a Hivatal megállapításainak helyességét illetően is. [24] A törvényszék nem látott lehetőséget a Vt.
  4. §
(1)bekezdés 2.) pontja alapján a határozat hatályon kívül helyezésére, hangsúlyozva, hogy a jelen eljárásban a Hivatal a Vt. 1-3.§-aiban foglalt feltétlen kizáró okokra vonatkozó vizsgálatot már elvégezte. [25] Az elsőfokú bíróság ezt követően az összetéveszthetőség kérdését vizsgálta. Ennek során egyetértett a Hivatallal abban, hogy a védjegy és a megjelölés domináns eleme a „STAYER” szó. Utalt a konzekvens joggyakorlatra, amely szerint kombinált - ábrás és szöveges - védjegyek esetében legtöbbször a szóelem tekinthető domináns elemnek, mivel a fogyasztók ezt jegyzik meg és erre hivatkoznak a védjegy felidézése kapcsán. Hangsúlyozta, hogy az ellentartott védjegy - amelyben jellegzetes a lófejes ábra és a keret is -, a bejelentett megjelölést teljes egészében tartalmazza, ami ha nem is magas fokú, de közepes mértékű vizuális hasonlóságot eredményez. A fonetikai és a konceptuális hasonlóság terén a törvényszék mindössze visszautalt a Hivatal által tett helyes megállapításokra, hozzáfűzve, hogy a STAYER szónak az angol nyelvű jelentése - állóképes, kitartó ember - szintén megegyezik. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 7 [26] Az elsőfokú bíróság egyetértett a Hivatallal abban, hogy a tárgyi megjelölések és áruk tekintetében a szakemberek fogyasztói csoportjából kell elsődlegesen kiindulni, akik az átlagfogyasztónál fokozottabb figyelemmel járnak el. Utalt a Hivatal által helyesen felhívott, az Európai Bíróság C-39/97. számú CANON ügyben hozott döntésére, amelynek
(23)bekezdése szerint a hasonlóság megítélésekor az adott áruk és szolgáltatások valamennyi releváns jellemzőjét figyelembe kell venni. Megállapította, hogy különös jelentőséggel bír e körben azok természete, a végső felhasználók köre, a használatuk módja, valamint az, hogy az összevetett áruk, szolgáltatások a piacon egymással versenyeznek, esetleg egymást kiegészítik-e. Hangsúlyozta, hogy a jelen esetben a kérelmező csiszoló, vágószerszámokra, kézi eszközökre igényelte a védjegy oltalmát, melyek hasonlóak és részben azonosak a kérelmezetti védjegy kézi csiszoló eszközök (korongok és csiszolókorongok) áruosztályaival. Kifejtette, hogy a kézi csiszoló szerszámok is használhatóak csiszolókoronggal, így tehát bizonyos esetekben még egymás kiegészítői is lehetnek, abban pedig, hogy mindkét oltalmi kör áruinak azonosak a kereskedelmi csatornái, egyetértett a Hivatallal a törvényszék. Így összességében azt állapította meg, hogy a csekély vizuális különbség - az ábrás megjelenés sem biztosít kellő elhatárolást, így az összetéveszthetőség fennáll. Minderre tekintettel a törvényszék a kérelmező másodlagos kérelmét is elutasította. [27] Az eljárásban vesztes kérelmezőt a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eljárási költség megfizetésére, amely a 32/2003. (VIII. 22) IM rendelet 2. §
(1)-
(2)bekezdése szerint megállapított, az ügy bonyolultságával és az elvégzett ügyvédi tevékenységnek megfelelően mérsékelt nettó munkadíjból állt. A törvényszék a számlával igazolt óradíjat és 3 óra ügyvédi tevékenységet vett figyelembe, tekintettel az egy előterjesztett beadványra és az egy tárgyaláson való részvételre. [28] A határozattal szemben a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a védjegybejelentés
  1. áruosztályban történő lajstromozásának elrendelését kérte. A kérelmező fellebbezési álláspontja szerint mind a Hivatal, mind a törvényszék helytelen következtetésre jutott az eljárásban érintett megjelölések összehasonlításakor. A kérelmező fenntartotta fellebbezésében, hogy védjegybejelentésének STAYER megjelölése sem vizuálisan, sem fonetikusan, sem pedig konceptuálisan nem hasonló, különösen nem az összetéveszthetőségig hasonló a kérelmezett, mint felszólaló ellentartott védjegyével. [29] Nem vitatta a fellebbezés, hogy a Hivatal helyesen értékelte, miszerint az ellentartott megjelölések domináns eleme a „STAYER” szóelem, azonban arra hivatkozott utalva az elsőfokú bíróság végzésének indokolására is -, hogy a felszólalói védjegyben egy jellegzetes lófejes ábra jelenik meg, amely tény azonban álláspontja szerint nem került kellő módon értékelésre sem a Hivatal, sem a törvényszék által. A lófejes ábrás elem nagyon magas fokú megkülönböztető képességgel rendelkezik, így jelentős mértékben befolyásolja a korábbi megjelölésről alkotott összbenyomást, mely által jelentősen el is tér a bejelentett megjelöléstől. Arra is hivatkozott a kérelmező a fellebbezésében, hogy a korábbi védjegy esetében a STYAYER szóelem a védjegy összbenyomását vizsgálva kevéssé hangsúlyos, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 8 mivel az ábrás elemhez képest mind méretében, mind elhelyezésében alárendelt szerepet játszik, továbbá a jellegzetes zöld színnel kialakított megjelölésben szinte egybeolvad az ábrával, ezek a különbségek pedig az átlagfogyasztó részére is azonnal és egyértelműen szembeötlőek. Mindebből következően közepes mértékű vizuális hasonlóság nem áll fenn a megjelölések között, csupán olyan csekély mértékű, amely nem képezheti alapját az összetéveszthetőségnek. [30] Emellett konceptuálisan is eltérések mutatkoznak a megjelölések között a fellebbezés álláspontja szerint, mivel míg a STAYER szó maga nem hordoz jelentéstartalmat az átlagos magyar fogyasztó részére, az csupán fantáziaszóként értékelhető, addig a felszólalói védjegy lovat ábrázoló ábrás eleme konceptuálisan egyértelműen orientálja a fogyasztót, amely elem kellőképpen domináns ahhoz, hogy megragadjon a fogyasztók emlékezetében. [31] Az érintett áruk tekintetében arra hivatkozott a fellebbezés, hogy a két termékkategória teljesen eltér mind kialakításában, mind felhasználási kör tekintetében, mind pedig az eszközök üzemeltetői vonatkozásában. Nem értett egyet azzal az állásponttal, mely szerint a
  2. osztályba tartozó, professzionálisabb szakemberek által használt termékek és a
  3. osztályba tartozó, bármely háztartásban megtalálható termékek értékesítési helyei vagy kereskedelmi csatornái megegyeznének. Az áruk továbbá - eltérő rendeltetésük és funkciójuk miatt is - nem egymás kiegészítői, vagy helyettesítői, közöttük semmilyen szoros kapcsolat nem áll fenn. [32] Összességében nem osztotta a Hivatal és a törvényszék által elfoglalt álláspontot a kérelmező a fellebbezésében, mely szerint a megjelölések összetéveszthetőek lennének. Erre tekintettel kérte az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatni és a védjegybejelentés lajstromozását a bejelentés
  4. áruosztályában is elrendelni. [33] A kérelmezett a fellebbezésre benyújtott észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. [34] A fellebbezés nem alapos. [35] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság megváltoztatás iránti kérelmet elutasító döntését és annak lényegi indokait osztotta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel azok közül az alábbiakat hangsúlyozza. [36] Mindenekelőtt rögzíti az ítélőtábla, hogy a kérelmező fellebbezésében hatályon kívül helyezésre irányuló indítvánnyal nem élt, eljárási szabályszegést nem állított a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 9 fellebbezésében, mindössze az elsőfokú bíróság Hivatallal egyező, az érintett megjelölések összetéveszthetőségének kérdésében elfoglalt álláspontját támadta. [37] A kérelmező maga sem vitatta már fellebbezésében, hogy az ellentartott megjelölések domináns eleme a STAYER szóelem, ezért a törvényszék határozatának ezzel kapcsolatos – Hivatallal egyező - indokaira a másodfokú bíróság mindössze visszautal azok szükségtelen megismétlése nélkül. [38] A kérelmező fellebbezése a vizuális összetéveszthetőség tekintetében azt sérelmezte, hogy sem a Hivatal, sem a törvényszék nem értékelte kellő súllyal annak tényét, hogy a felszólalói védjegyben egy jellegzetes lófejes ábra jelenik meg, amely igen magas fokú megkülönböztető képességgel rendelkezik, így jelentősen befolyásolja a korábbi megjelölésről alkotott összbenyomást. A Fővárosi Ítélőtábla a kérelmező e fellebbezési érvelését nem osztotta. [39] Az elsőfokú bíróság helytállóan ismertette - utalva a hazai és a C-251/
  5. PumaSabel- döntésben is megnyilvánuló európai bírósági gyakorlatra -, hogy az összetéveszthetőség vizsgálatakor a megjelölések keltette összbenyomásból kell kiindulni, a vizsgálat során ki kell térni arra, hogy a megjelölések vizuálisan, fonetikailag, illetve konceptuálisan mennyire hasonlóak és ez a hasonlóság eléri-e az összetéveszthetőség szintjét. Az összetéveszthetőség kérdésének elbírálásánál a védjegyek domináns elemeit kell összevetni egymással, ennek során mérlegelni kell azt is, hogy az egyéb elemek - a domináns elemek hasonlósága esetén is - biztosítanak-e kellő megkülönböztetést az átlagos fogyasztók számára. Az összetévesztés veszélyének átfogó értékelésekor az átlagosan tájékozott, figyelmes és értelmes fogyasztóból kell kiindulni, figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a fogyasztónak csak ritkán nyílik alkalma, hogy az árujelzőket közvetlenül összehasonlítsa, és kénytelen arra a pontatlan emlékezeti képre támaszkodni, amely a tudatában él (C-432/
  6. Lloyd-döntés). [40] Helyesen tulajdonított jelentőséget annak a törvényszék, hogy az ellentartott védjegy - bár abban szerepel a jellegzetes lófejes ábra és a keret is -, a bejelentett megjelölést egy az egyben tartalmazza. A másodfokú bíróság osztotta a Hivatal törvényszék által felhívott indokait, amely szerint mindkét megjelölés tekintetében a fogyasztók számára a szóelem az, ami szembe ütköző, attól függetlenül, hogy a kérelmezetti védjegyben a szóelem fölött szerepel a lófej ábra is. Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy amikor a fogyasztók egy üzletben megvásárolják a megjelöléssel ellátott terméket, mindenképpen a szó fogja őket megragadni, a termék vásárlásakor a kifejezést fogják kimondani, mely szóelem mindkét megjelölésben azonos. Mindezek alapján a vizuális hasonlóság az ellentartott védjegy és a bejelentett megjelölés között a másodfokú bíróság álláspontja szerint is fennáll. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 10 [41] Alappal osztotta a törvényszék a Hivatal konceptuális hasonlóság körében kifejtett érveit, amelynek lényege szerint a fantáziaszóként működő STAYER kifejezést változatlan formában tartalmazza mind a korábbi védjegy, mind a megjelölés. Eredménytelenül érvelt e tekintetben a fellebbezés azzal, hogy a felszólalói védjegy lovat ábrázoló ábrás eleme konceptuálisan orientálja a fogyasztót. Tekintettel arra, hogy az ábrás elem és az ellentartott védjegy árujegyzéke között, illetve az ábra és a kérelmező között jelentésbeli kapcsolat még az utalás szintjén sem állapítható meg, ezért a másodfokú bíróság nem osztotta a fellebbezés álláspontját abban, hogy a felszólalói védjegy lovat ábrázoló ábrás eleme konceptuálisan orientálja a fogyasztót és emiatt jelentős eltérés mutatkozik a megjelölések között. [42] Helyesen fejtette azt is ki a törvényszék a Hivatallal egyezően, hogy fonetikai téren szintén hasonlóság áll fenn a védjegybejelentés és a korábbi védjegy között, tekintettel arra, hogy a STAYER szóelemek kiejtése azonos. [43] Eredménytelenül érvelt a fellebbezés azzal, hogy az érintett áruk egymástól eltérnek mind kialakításuk, mind a felhasználási kör tekintetében. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság az Európai Bíróság C-39/
  7. számú CANON ügyben hozott döntésére, amely szerint a hasonlóság megítélésekor az adott áruk és szolgáltatások valamennyi releváns jellemzőjét figyelembe kell venni. Különös jelentőséggel bír e körben azok természete, a végső felhasználók köre, a használatuk módja, valamint az, hogy az összevetett áruk, szolgáltatások a piacon egymással versenyeznek, esetleg egymást kiegészítik-e. A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bírósággal és a kérelmezett észrevételével, miszerint a kérelmezői árujegyzékben szereplő csiszoló, vágószerszámok, kézi eszközök védjegyjogilag hasonlóak a kérelmezetti védjegy kézi csiszoló eszközök (tárcsák és csiszolókorongok) áruihoz az érintett áruk értékesítési helyei, hasonló rendeltetésük és funkciójuk folytán. Ezt nem befolyásolja az, hogy hobbi barkácsolók, vagy szakemberek használják a termékeket. [44] Mindezekből megalapozottan következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a Hivatalnak a védjegybejelentést a
  8. áruosztályban elutasító határozata megváltoztatásának nincs helye, mert a megjelölések és az érintett áruk hasonlósága miatt a megjelölések összetéveszthetőek. [45] A kifejtettek következtében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Vt.
  9. §
(1)bekezdése és Pp.
  1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. [46] Az eredménytelenül fellebbező kérelmezőt a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a kérelmezett másodfokú eljárással felmerült költségének megfizetésére, ami a képviseletét ellátó ügyvéd Pp. 81. §
(5)bekezdése szerint felszámított munkadíját tartalmazza. Ennek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22) IM rendelet 2. §-ának
(2)-
(5)Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.068/2022/4 11 bekezdése alapján a kért 300.619 forint összeg helyett 100.000 forint összegben állapította meg, mert álláspontja szerint ez áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Budapest, 2022. április 5. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke s.k. Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró Dr. Karaszi Margarita bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.