Gf.40011/2023/4 – Pécsi Ítélőtábla

(3)bekezdése értelmében a változás cégnyilvántartásba bejegyzésével vált hatályossá, így a jogsértés az elsőfokú ítélet meghozatalakor még fennállt, melyre tekintettel indokolt volt mind az alperes abbahagyásra kötelezése, mind pedig az alperes további jogsértéstől eltiltása. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.011/2023/

1. A felperes: felperes1 Zrt. (cím1) A felperes képviselője: Dr. Buza Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd: dr. Buza Ottó) Az alperes: alperes1 Kft. (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Pataki Bernadett ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
2. és
3. sorszám alatt A per tárgya: személyiségi jog megsértése Az elsőfokú bíróság: Kaposvári Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 17.G.40.089/2022/
4. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 127.000 (egyszázhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.011/2023/4 [1] [2] [3] [4] [5] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesi gazdasági társaság, a felperes1 (ZB) Zrt.
5. január
6. napjától működik, főtevékenysége lakó-, és nem lakóépület építése. Az alperest, a ZH Kft. néven a cégbíróság
7. június
8. jegyezte be, fő tevékenységi köre szintén lakó-, és nem lakóépület építése. Emellett a felperes és az alperes egyes további tevékenységi körei is megegyeznek. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes megsértette a felperes névviseléshez való személyiségi jogát, az ítéletet küldje meg a cégbíróságnak, kötelezze az alperest, hagyja abba azon magatartását, hogy a cégnevében a „Z” megjelölést használja, valamint tiltsa el a „Z” vezérszó cégnevében való jövőbeni használatától. Emellett kérte a bíróság kötelezze az alperest, az ítélet rendelkező részét 30 napon belül saját költségén tegye közzé a „F” című hetilapban 4 héten keresztül heti egy alkalommal 300.000 forint összeghatárig. A felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes nevében jogszerűtlenül használja a „Z” vezérszót, ehhez nem adta hozzájárulását, illetve az alperes nem is kért hozzájárulást. Kifejtette, az alperes megsértette a névkizárólagosság elvét, álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a két gazdasági társaság nevében a „ZZ” vezérszó írásmódja eltérő, mivel a különböző írásmód ellenére is összetéveszthető a két cég, különös tekintettel arra, hogy a tevékenységi körük is közel azonos. Az, hogy a felperes cégnevében a „B”, az alperes cégnevében a „H” megnevezés is szerepel, nem alkalmas a gazdasági társaságok megkülönböztetésére. Az alperes írásbeli ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a „ZH” vezérszó a jogszabályi előírásoknak megfelel, az addig bejegyzett cégnevektől legalább három karakterrel eltér, emellett a tevékenységi körébe leginkább építőipari tevékenységek tartoznak, míg a felperes ennél jóval szélesebb körben fejti ki gazdasági tevékenységét. Az alperes a perfelvételi tárgyalás napján -
9. február 16-án- érkezett beadványában bejelentette, hogy az alperesi gazdasági társaság a cégnevét megváltoztatta, új elnevezése alperes1 Kft., csatolta a társasági szerződés módosítását. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a cégneve összetéveszthetőségig hasonló a felperes cégnevével, megsértette a felperes névviseléshez fűződő személyiségi jogát, kötelezte az alperest, hogy hagyja abba azon magatartását, hogy cégnevében a „Z” megjelölést használja, továbbá eltiltotta a „Z” vezérszó cégnevében történő jövőbeli használatától. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy az ítélet rendelkező részét harminc napon belül saját költségén tegye közzé a „F” című hetilapban, négy héten keresztül, heti egy alkalommal 300.000 forint összeghatárig. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, továbbá kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 forint + áfa, összesen 254.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek cégnevének vezérszava - „Z” - teljes mértékben megegyezik. Kifejtette, annak nincs jelentősége, hogy a két cég nevében az írásmód eltérő, illetve, hogy a „Z” szó mellett a felek cégnevében milyen más szavak szerepelnek. Nem fogadta el az alperesnek azt az érvelést, hogy jelentősége van annak a körülménynek, hogy a felperes tevékenységi köre bővebb, hiszen mindkét cég hasonló területen – építőipar - fejti ki a tevékenységét. Az alperes megsértette a cégjegyzékbe korábban bejegyzett felperes cégnévhasználati jogához fűződő személyiségi jogát. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a jogsértés tényét nem befolyásolja, hogy az alperes a tárgyalás napján bejelentette,
10. január
11. napján megváltoztatta a cégnevét, azonban az ítélethozatal napjáig a változás bejegyzése érdekében eljárást az illetékes cégbíróság előtt Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.011/2023/4 [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] 3 nem indított, és az ítélet meghozatalakor is ZH Kft. néven szerepelt a cégjegyzékben. A jogsértés megállapításán túl alkalmazott jogkövetkezmények kapcsán kifejtette, hogy az alperes azokat ellenkérelmében nem vitatta. Ezt meghaladóan, a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési iránti kereseti kérelmet a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
12. évi V. törvény (Ctv.) 74.§

(3)bekezdése alapján elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását, arra hivatkozva, hogy az alperes a felperes keresetét az ítélet meghozatala előtt teljesítette, mivel

1. január
2. napján megváltoztatta a cégnevét, így az érdemi tárgyalás időpontjában a felperes keresete már okafogyottá vált. Előadta, hogy a cégbírósághoz amiatt nem tudta a tárgyalást megelőzően benyújtani a változásbejegyzés iránti kérelmét, mert az illeték- és közzétételi díj megfizetéséről a visszaigazolás még nem érkezett meg, enélkül az elektronikus akta benyújtására nem kerülhet sor. Másodlagosan kérte perköltségben marasztalása mellőzését arra tekintettel, hogy a felperesi keresetet teljesítette, valamint hivatkozott arra is, hogy a megállapított perköltség mértéke eltúlzott. Az alperes a fellebbezéséhez csatolta a Magyar Államkincstár
3. február
4. napján küldött e-mailes visszaigazolását az illeték, valamint a költségtérítés befizetéséről, valamint a cégbírósághoz
5. február
6. napján érkezett változásbejegyzés iránti kérelemről szóló visszaigazolást, ismételten csatolta az alapító okirat módosítását, illetve az alperes1 Korlátolt Felelősségű Társaság cégkivonatát is A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, valamint kérte, hogy az alperest 200.000 forint + áfa, összesen 254.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezni. Kifejtette, hogy az alperes okot adott a per megindítására tekintettel arra, hogy a korábbi megkereséseire nem válaszolt, valamint arra is, hogy az elsőfokú eljárás befejezésekor, azaz
7. február
8. napján még nem nyújtotta be a cégbírósághoz a változásbejegyzés iránti kérelmet, ez csupán másnap, azaz
9. február
10. napján történt meg, az alperes a keresetet nem teljesítette az elsőfokú ítélet meghozatala előtt. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges mértékben helyesen állapította meg a tényállást, a keresetnek helyt adó érdemi döntése helyes, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
11. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a peres felek cégnevének vezérszava megegyezik, ennek okán helyesen állapította meg a személyiségi jogsértést és alkalmazta a kért jogkövetkezményeket. Az alperes megsértette a felperes névviseléshez való személyiségi jogát azzal, hogy a „Z” vezérszót szerepeltette megalakulástól annak megváltoztatásáig a cégnevében. Az a tény, hogy az alperes később megváltoztatta a cégnevét kizárólag az alkalmazandó szankciók meghatározásakor bírna jelentőséggel, amennyiben az az elsőfokú ítélet meghozatala előtt az bejegyzésre került volna. A kialakult bírói gyakorlat (PJD2016. 20) szerint személyiségi jog megsértése esetén egyidejűleg helye lehet több felróhatóságtól független szankció alkalmazásának is, ugyanakkor a jogsértés tényének bírósági megállapítása önmagában nem vonja maga után valamennyi, a keresetben kért jogkövetkezmény alkalmazását. A bíróság az eset összes körülményeinek figyelembevételével dönti el, hogy indokolt-e az érvényesíteni kívánt jogkövetkezmény alkalmazása vagy sem. A jelen esetben az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott ítéletében arra, hogy az alperes a felperes által megjelölt szankciókat nem vitatta, úgy kellett tekinteni, hogy azok teljesítését nem ellenzi. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.011/2023/4 [14] [15] [16] [17] 4 A bíróság a Ptk. 2:51.§

(1)bekezdés b) pontja szerint a jogsértés abbahagyására akkor kötelezheti a jogsértőt, ha a jogsértéssel előidézett állapot folyamatosan fennáll még a határozat meghozatalakor is. Az eltiltásra való kötelezés pedig a jogsértés jövőbeni megismétlését akadályozza meg. Az alperes névváltoztatása harmadik személyekkel szemben a Ctv. 22.§

(3)bekezdése értelmében a változás cégnyilvántartásba bejegyzésével (

1. február
2. napján) vált hatályossá, így a jogsértés az elsőfokú ítélet meghozatalakor (
3. február
4. napján) még folyamatosan fennállt, melyre tekintettel indokolt volt mind az alperes abbahagyásra kötelezése, mind pedig az alperes további jogsértéstől eltiltása. A Ptk. 2:51.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti elégtételadásra kötelezés helyreigazítási és jóvátételi funkcióval rendelkezik, azaz lehetővé teszi, hogy a bíróság arra kötelezze a jogsértőt, hogy a jogsértés megtörténtét saját költségére nyilvánosan elismerje, ezzel helyreállítva a jogsértés okán bekövetkezett változásokat. A másodfokú bíróság nem ért egyet az alperes másodlagos fellebbezési kérelmének jogi indokaival sem. A Pp. 86.§

(1)bekezdése szerint, ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet arra vonatkozó védekezésének előterjesztése nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél téríti meg. Az alperes a felperes pert megelőző felszólítását figyelmen kívül hagyta, érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, a névváltozásra irányuló változásbejegyzési kérelmet az elsőfokú ítélet meghozatala után nyújtotta be a cégbíróságra. A perre okot adott, az eljárással a felperesnek költséget okozott, ezért köteles a felperesnek a perrel felmerült költségét megtéríteni. Az elsőfokú eljárás során a felperes által felszámított és az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem eltúlzott, arányban áll a felperes jogi képviselője által elvégzett munkával. Erre tekintettel az alperes perköltségben marasztalásának mellőzésére, illetve a perköltség mérséklésére nincs lehetőség. A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 83.§

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megtérítésére, mely áll a felperest képviselő ügyvéd munkadíjából. A másodfokú bíróság ennek mértékét, figyelemmel a másodfokú eljárásban végzett ügyvédi tevékenységre a felszámításban megjelölt összeghez képest a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§

(3)bekezdése alapján mérsékelt összegben állapította meg. Pécs,

1. július
2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró