A határozat elvi tartalma: Eljáró hatóság kijelölése ásott kút vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárására indult eljárásra. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.K.700.155/2022/
- Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (közigazgatási szerv címe) kamarai jogtanácsos neve kamarai A kijelölést kérő képviselője: jogtanácsos A hatásköri vitában érintett másik Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője közigazgatási szerv: (érintett közigazgatási szerv címe) A hatásköri vitában érintett másik jegyző neve jegyző, hatósági ügyintéző neve közigazgatási szerv képviselője: hatósági ügyintéző ásott kút vízjogi fennmaradási engedélyezési A negatív hatásköri összeütközés tárgya: eljárásának hatásköre Végzés A kijelölést kérő közigazgatási szerv: A Fővárosi Ítélőtábla eljáró közigazgatási szervként Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjét jelöli ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] kérelem benyújtója magánszemély kérelmet nyújtott be a ingatlan helyrajzi száma művelésből kivett, lakóházas és két gazdasági építményes ingatlanon ásott kút vízjogi fennmaradási engedélyezése tárgyában, a Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez. A vízjogi fennmaradási engedély-kérelmében megadott adatok szerint az ásott kút 213m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a megadott koordinátákon, 0,7m magasságú kútfallal és földfelszíntől számított 4,3m méter talpmélységgel rendelkezik, abban a nyugalmi vízszint a terepszint alatt 2m-el található. A felhasználási célt illetően háztartási, évi 500m3 mennyiségi határ alatti vízigényről nyilatkozott a kérelmező. [2] Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője a
- július 4-én meghozott végzés ügyiratszáma ügyiratszámú végzésével megállapította, hogy az ásott kút határozat ügyszáma ügyszámú és határozat iktatószáma iktatószámú határozattal kijelölt község neve községi vízbázis hidrogeológiai „B” vetületén helyezkedik el. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/
- (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vgtvhr.)
- §
(1)Fővárosi Ítélőtábla 3.K.700.155/2022/2 2 bekezdésére és 24. §
(1)bekezdés aa) pontjára, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (Vízügyi kr.) 10. §
(1)-
(2)bekezdésére figyelemmel a kérelmet a kijelölést kérő Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz átette a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-a alapján. [3] A kijelölést kérő Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét vizsgálva a Vgtvhr.
- §
(1)bekezdésére és arra tekintettel, hogy a tárgyi kút üzemelő, vagy távlati ivóvízbázis előzetesen lehatárolt, illetve hatósági határozatban kijelölt hidrogeológiai védőidomát, védőövezet- és védőterület-rendszerét nem érinti maga is arra jutott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 18. §
(2)bekezdése alapján egyeztetést kezdeményezett Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjével. [4] Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője a levél ügyiratszáma. ügyiratszámú levelében fenntartotta a végzésében felhívott jogszabályi rendelkezésekre alapított jogi álláspontját, hatáskörének hiányát változatlanul nem találta megállapíthatónak. Kifejtette, hogy több hasonló ténybeli alapból származó, azonos megítélésű ügyben a kijelölést kérő Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem vitatta hatáskörét, vélelmezte, hogy eljárt korábban az áttett kérelmekre. A szóbeli egyeztetés során a jegyző képviselője fenntartotta, hogy álláspontját, miszerint a kút hidrogeológiai védőövezetet érint, mert a védőidom felszíni vetületét is védőterületnek kell tekinteni, és ugyanazokat a jogszabályokat kell rá alkalmazni, annak ellenére, hogy a Vgtvhr. 24. §
(1)bekezdés aa) pontja és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/
- (VII.18.) Korm. rendelet (Védelmi vhr.) is egyértelműen megkülönbözeti azokat. A kijelölést kérő Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azzal érvelt, hogy a védőidom és a védőterület nem ugyanaz, a kút csak a védőidom felszíni vetületén helyezkedik el, de azt nem érinti, a védőidom teteje és a kút talpa között körülbelül 170 m földtani közeg van, ezért védőövezet érintettségről nem beszélhetünk. Mivel nem érint védőövezetet, és a többi feltétel is teljesül, ezért a tárgyi kút engedélyezése a Vgtvhr.
- §
(1)pontja alapján a települési jegyző hatáskörébe tartozik. A közigazgatási szerv kijelölése iránti kérelem [5] A kijelölést kérő a Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője, mint illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölését az Ákr. 18.§
(3)bekezdésének b) pontjára, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12.§
(2)bekezdésének a) pontja alapján kérte a ingatlan helyrajzi száma, ingatlanon található ásott kút vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárására. [6] Kérelmének indokolása szerint a tárgyi kút a határozat ügyszáma ügyszámú és határozat iktatószáma iktatószámú határozattal kijelölt község neve községi vízbázis hidrogeológiai „B” védőidomának felszíni vetületén helyezkedik el. A vízbázis hidrogeológiai „B” védőidoma egy olyan felszín alatt lehatárolt térrész, aminek felső síkja a terep alatt ~180 m-rel helyezkedik el. A tárgyi kút talpmélysége 4,3 m a terepszint alatti, így az nem érinti a védőidomot, a védőidom teteje és a kút talpa között ~ 175 m vastag földtani közeg található, az üzemelő vagy távlati ivóvízbázis előzetesen lehatárolt, illetve hatósági határozatban kijelölt hidrogeológiai védőidomát, védőövezet- és védőterület-rendszerét nem érinti, semmilyen hatással nincs és nem is lehet a védett vízbázisra nézve. A Vgtvhr. 24. §
(1)Fővárosi Ítélőtábla 3.K.700.155/2022/2 3 pontjában foglaltak teljesülnek, ezért a tárgyi kút vízjogi fennmaradási engedélyezéséhez a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének indokai [7] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 154. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. [8] A negatív hatásköri vita releváns tény és jogi tény-elemeit jelentik a következők: [9] Az érintett kút a határozat ügyszáma ügyszámú és határozat iktatószáma iktatószámú határozattal kijelölt község neve községi vízbázis hidrogeológiai „B” védőidomának felszíni vetületén helyezkedik el (weboldal hivatkozása), terepszinti magasságot tekintve 213 tengerszint feletti magasságban, a koordináták megjelölése koordináta-metszéspontokon. A kúttal érintett vízbázis – a kijelölő határozatokra figyelemmel – hidrogeológiai „B” védőidoma egy olyan felszín alatt lehatárolt térrész, aminek felső síkja a terepszint alatt ~180 m-re helyezkedik. A kúttal érintett ingatlan tulajdoni lapja szerint az ingatlan-nyilvántartásban vízjogi alapú bejegyzés (pl. a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozás) nem található. [10] A Vgtvhr. 24. §
(1)bekezdés
- a)pontja értelmében a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- aa)a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
- ab)épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és;
- ac)nem gazdasági célú vízigény. [11] A Vgtvvhr. 9. §
(1)bekezdése alapján a vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védőidom vagy védőterület, illetőleg védősáv (az utóbbi kettő a továbbiakban: védőterület) kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el. A Vgtvvhr. 9. §
(7)bekezdésének megfelelően a védőidomot, a védőterületen belül - külön jogszabály szerint meghatározott - belső és külső védőövezetet, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati, szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. [12] A Védelmi vhr.
- számú melléklet
- pontja szerint a védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél Fővárosi Ítélőtábla 3.K.700.155/2022/2 4 fokozottabb biztonságban kell tartani; a védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. A Védelmi vhr.
- §
(1)bekezdése szerint a védelem, felszín alatti vízbázisnál védőidom, védőterület meghatározását, kijelölését, kialakítását és fenntartását jelenti. A Védelmi vhr. 2. §
(3)bekezdése a) pontja alapján a védelem érdekében felszín alatti vízbázis esetében a védőidomot és védőterületet belső, külső, valamint hidrogeológiai védőövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani, és fenntartani. A Védelmi vhr. 2. §
(4)bekezdésének megfelelően a védőövezetek, a védelem céljával összefüggő és a terület használatával kapcsolatos korlátozások szempontjából egységes és kapcsolódó rendszert alkotnak. A Védelmi vhr. 3. §
(1)bekezdés c) pontja és
(2)bekezdése szerint a felszín alatti vízbázisok esetén a
- számú melléklet szerinti hidrogeológiai védőidom, védőövezet rendeltetése: a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem, amelyet vagy a vízkivétel teljes utánpótlódási területére (vízgyűjtőjére) vagy meghatározott részére kell kijelölni; a hidrogeológiai védőidom, illetve védőövezet a
- számú melléklet szerinti „A”, „B” és „C” védőzónákból áll. A Védelmi vhr.
- §
(4)bekezdése alapján a külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. [13] A kijelölési ügyben vitatott pontot a kijelölt védőterület és védőidom jogi elhatárolása és azok közül valamelyik, egyik sem, avagy esetlegesen mindkettőnek a kút általi érintettsége képezte. A kérdés hatásköri vitát dönt el, egyúttal azonban olyan ténykérdés is, amely a Vgtvhr. 24. §
(1)bekezdés a) pontján keresztül az anyagi jogi jogalkalmazással, az engedélyezés kérdésével is szorosan összefügg. Ilyen speciális esetben különös gondot kell fordítani a hatásköri vitával érintett hatóságoknak arra, hogy az Ákr.
- §-ának megfelelően a hatáskört az eljárás minden szakaszában vizsgálják, adott esetben az engedélyezési eljárásban szükséges tényállás-tisztázás eredménye az eljárás lezárását megelőzően, az engedélyezés kérdésében való érdemi döntéskor dönti el a hatáskör kérdését, amelyet az hatáskörelvonás tilalma miatt kell felelős és szakszerű eljárásban végig ellenőrizni kell, hogy a majdani engedély érvényes, az esetleges elutasító döntés semmis ne legyen. [14] A kijelölést kérő hatóság, mint Vízügyi kr.
- §
(1)bekezdése szerinti (szakterületi) hatóság a rendelkezésére álló, hivatkozott adatok alapján közjogi felelőssége alapján nyilatkozott arról a kérelemre és áttétel folytán nála indult közigazgatási eljárást érintő hatásköri vita eldöntése szempontjából releváns, és szakmai ismereteket is igénylő ténykérdésre nézve, hogy a kijelölési vitával érintett kút nem érint felszíni védőterületet a hivatkozott határozat szerint, illetve, hogy az az érintett vízbázis hidrogeológiai „B” védőidomának csak a felszíni vetületén helyezkedik el, ekként sem a védőidom, sem a védőterület nem érintett. [15] A Fővárosi Ítélőtábla számára ugyan nem bocsátotta rendelkezésre a határozat ügyszáma ügyszámú és határozat iktatószáma iktatószámú határozatot, amely nyilvános forrásokból sem volt fellelhető, ugyanakkor a nyilvános forrásból elérhető térképek közül a község neve községi vízbázist bemutató, módosított (https://bakonykarszt.hu/_user/image/water_bases/Tel73.jpg) képfelvétel alapján beazonosítható volt az, hogy a kút vízbázis hidrogeológiai „B” védőidomának olyan felszíni vetületén helyezkedik el, amelyet nem jelöltek ki védőterületként, a térképi jelölés csak a Fővárosi Ítélőtábla 3.K.700.155/2022/2 5 felszín alatt mélyebben lévő védőidomot mutatja. Ekként a hatásköri vita eldöntéséhez szükséges tényadatra vonatkozó, a kijelölt kérő nyilatkozata azt támasztja alá, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a Vgtvhr. 24. §
(1)bekezdés
- a)pontja
- aa)alpontja szerinti érintettségre a válasz nemleges. A védőidom felszíni vetülete automatikusan nem védőterület, a hivatkozott szabályok is utalnak az eltérés lehetőségére, azokból kiolvasható, hogy a védőterület és védőzónák meghatározását determinálják a védőidomok felszín alatti elhelyezkedése és térbelisége, a felszínnel való kapcsolat és annak milyensége (távolság, kőzetrétegek és azok milyensége stb.), ami egymáshoz viszonylag közlei felszíni pontonként is eltérő lehet. [16] A kifejtettek alapján, a hatásköri vitával összefüggésben eddig rendelkezésre álló adatok és azok jogi minősítése alapján a Vgtvhr. 24. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jegyző rendelkezik hatáskörrel a tárgyi kút vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárására. Az illetékességet a kút szerinti település közigazgatási beosztása határozza meg. A kérelemre induló eljárásra nézve a Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a Vgtvhr. 24. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti, a hatásköri vitában az érintettség ténykérdése nem jelent – a kijelölési eljárás természetéből és a tényállás-tisztázási szakasz megnyílta előtti eljárási szakaszra nézve – ítélt dolgot. Az engedélyezéshez szükséges anyagi jogi feltételek szempontjából releváns ténykérdésekhez szükséges lehet a kijelölést kérő megkeresése is. [17] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 12. §
(2)bekezdés a) pontja, a 13. §
(3a)pontja és a 154. §
(3)bekezdése alapján eljárva – a kifejtettek alapján – a közigazgatási eljárásra a Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjét jelölte ki. [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés w) pontja alapján illetékmentes. [19] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 151. §
(4)bekezdése, a perújítást a Kp. 154. §
(4)bekezdése zárja ki. Budapest,
- szeptember
- dr. Robotka Imre s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. dr. Rácz Krisztina s.k. tanács elnöke, előadó bíró előadó bíró bíró