← Magyarország

Bfv.350/2024/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: 1.A jogerős ítéletben a bíróság a Btk. 86. §

(1)bekezdés c) pontjában írt törvényi tilalom ellenére szabott ki felfüggesztett szabadságvesztést, mivel a terhelt a bűncselekményt a más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt, a végrehajtás befejezése előtt követte el. 2. A Be. 565. §
(2)bekezdése értelmében az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozat elfogadása esetén a kiszabható büntetés, illetve alkalmazható intézkedés felső korlátja a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén is a vádiratban, illetve ennek hiányában az előkésztő ülésen előterjesztett konkrét ügyészi indítvány. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.I.350/2024/
  1. felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Budapest tanácsülés
  2. november
  3. Az ügy tárgya: Terhelt: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette terhelt1 Elsőfok: Szigetszentmiklósi Járásbíróság, 1.B.174/2022/6., ítélet, előkészítő ülés,
  4. február
  5. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 4.Bf.224/2023/8., végzés, tanácsülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: Pest Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: Rendelkező rész a terhelt terhére Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 2 A Kúria a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetszentmiklósi Járásbíróság 1.B.174/2022/
  8. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.224/2023/
  9. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a
  10. február
  11. napján kihirdetett 1.B.174/2022/
  12. számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  14. §, Btk.
  15. §
(1)bekezdés c) pont]. Ezért őt – mint visszaesőt – 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetére határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [2] A terhelt és a védő fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. november
  2. napján meghozott 4.Bf.224/2023/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
  4. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Pest Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  6. §
(1)bekezdés c) pontban meghatározott okból. [4] Kifejtette, hogy terhelt1 terheltet a Ráckevei Járásbíróság a
  1. június
  2. napján jogerőre emelkedett 4.B.306/2016/
  3. számú ítéletével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 1 év szabadságvesztésre és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte; a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. E szabadságvesztés végrehajtását a Szigetszentmiklósi Járásbíróság a
  4. október
  5. napján jogerős 6.B.683/2017/
  6. számú ítéletével elrendelte. Mivel a terhelt feltételes szabadságra bocsátására
  7. szeptember
  8. napján került sor, a jelen ügyben hozott jogerős ítélettel elbírált,
  9. február
  10. napján megvalósított cselekményét a Ráckevei Járásbíróság 4.B.306/2016/
  11. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, az abból engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt követte el. [5] Mindezek alapján a terhelttel szemben – a 6/
  12. Büntető jogegységi határozatban kifejtettekre is figyelemmel – a Btk.
  13. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok miatt nem volt törvényes lehetőség a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére, mely jogszabálysértés a másodfokú eljárásban a súlyosítási tilalomra tekintettel nem volt kiküszöbölhető. [6] Álláspontja szerint a felülvizsgálat során a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása nem indokolt, a törvénysértés a Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 3 rendelkezés mellőzésével orvosolható, figyelemmel arra is, hogy az eljárt bíróságok a büntetéskiszabási körülményeket felsorolták és részletesen értékelték. [7] Kitért arra is, hogy az ilyen tartalmú döntés felvetheti a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértését, hiszen ezáltal az ügyészség mértékes indítványában foglaltaknál súlyosabb büntetés kiszabására kerülne sor, mellyel a terheltnek a beismerő nyilatkozata megtételekor nem kellett számolnia. [8] Rámutatott ugyanakkor, hogy a törvénysértő helyzet megszüntetése a felülvizsgálati eljárásban főszabály szerint kötelező, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége. E körben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány – a törvényes büntetéshez, illetőleg a törvénysértés felülvizsgálattal történő kiküszöböléséhez fűződő érdek javára – a súlyosítási tilalmat, és ugyanígy a Be. 565.§
(2)bekezdésében írt tilalmat is feloldja, tekintettel arra is, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó törvényi rendelkezések az ügyészi mértékes indítványnál súlyosabb büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását tilalmazó szabályozást nem tartalmaznak. Mindezt a Kúria 2/
  1. (V.13.) BK véleménye is alátámasztja. [9] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet akként változtassa meg, hogy a terhelttel szemben a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztő rendelkezését mellőzze, a Btk.
  2. §
(4)bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá a Btk. 40. §
(1)bekezdés b) pontja alapján szüntesse meg a Ráckevei Járásbíróság 4.B.306/2016/
  1. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot, egyebekben pedig az ítéletet hatályában tartsa fenn. [10]
  2. A Legfőbb Ügyészség BF.120/2024/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt módosítással tartotta fenn. [11] Álláspontja szerint a Szigetszentmiklósi Járásbíróság az 1.B.174/2022/
  4. számú ítéletével törvénysértően, a Btk.
  5. §
(1)bekezdés c) pontjában írt kizáró ok ellenére rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztéséről, mely a súlyosítási tilalom miatt a másodfokú eljárásban nem volt orvosolható. [12] Kifejtette – utalva a 2/
  1. (V. 13.) BK véleményben, valamint a Kúria Bfv.I.1271/2019/
  2. és a Bfv.II.325/2022/
  3. számú határozataiban foglaltakra –, hogy a büntetés kiszabásakor figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülmények az első- és a másodfokú ügydöntő határozatból megállapíthatóak, és megismerhető a bíróságok azon álláspontja is, hogy szabadságvesztésnél enyhébb büntetés kiszabását nem tartották indokoltnak, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a vádemelést megelőzően a büntetőjogi felelősségét tagadó terhelt az előkészítő ülésen az ügyészi mértékes indítvány ismeretében, azaz annak tudatában tett bűnösséget beismerő nyilatkozatot, hogy az ügyészség vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása helyett a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését is elegendőnek tartja. [13] Mivel a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának következményeként a járásbíróság a vádirati tényállás megalapozottságát nem vizsgálta, a tisztességes eljárás követelménye a jogerős ítélet megváltoztatása helyett annak hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását teszi indokolttá. [14] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és a Szigetszentmiklósi Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [15] III. A Pest Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos. Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 4 [16]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A Be.
  4. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pontja értelmében az ügyészség mind a terhelt terhére, mind pedig javára terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány a Be. 652. §
(3)bekezdése alapján hat hónapon belül, a javára pedig a 652. §
(4)bekezdése értelmében határidő nélkül terjeszthető elő. [18] A főügyészség a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt a jogerős ügydöntő határozat közlésétől,
  1. január
  2. napjától számított hat hónapon belül,
  3. január
  4. napján nyújtotta be az elsőfokú bíróságnál, így az joghatályos. [19] A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítvány és a Be.
  5. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás szabályszerű kézbesítésétől számított nyolc napon belül, és azt követően sem indítványozták nyilvános ülés tartását. [20] Mivel jelen ügyben a tanács elnöke nem tartotta szükségesnek nyilvános ülés kitűzését, a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [21] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ügydöntő határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. Emellett a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta az eljárási szabálysértéseket is, azonban a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okot nem észlelt. [22]
  1. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti okból, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [23] A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el [Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulat]. [24] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyezően megállapította, hogy terhelt1 terheltet a Ráckevei Járásbíróság a
  2. június
  3. napján jogerős 4.B.306/2016/
  4. számú ítéletével bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
  5. §
(1)bekezdés]. Ezért őt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztésre és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. [25] A terheltet ezután a Szigetszentmiklósi Járásbíróság 2018. október 3. napján jogerős 6.B.683/2017/11. számú ítéletével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége [Btk. 236. §
(1)bekezdés] miatt 1 év 2 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 7 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyúttal elrendelte a Ráckevei Járásbíróság 4.B.306/2016/
  1. számú ítéletével kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. A terheltet e szabadságvesztésből
  2. szeptember
  3. napján feltételes szabadságra bocsátották, melynek időtartama – a Btk.
  4. §
(1)bekezdésére figyelemmel – egy év, annak utolsó napja
  1. szeptember
  2. volt. [26] A 6/
  3. Büntető jogegységi határozat szerint a feltételes szabadságra bocsátással érintett szabadságvesztés végrehajtása mindaddig nem tekinthető befejezettnek, amíg fennáll a lehetősége a feltételes szabadság megszüntetésének; amennyiben ugyanis erre utóbb sor kerül, úgy a büntetés végrehajtása folytatódik, és csupán a tényleges teljes kitöltéssel zárul le. [27] A fentiekből következően megállapítható, hogy a terhelt az alapügyben elbírált,
  4. február
  5. napján megvalósított bűncselekményt a Ráckevei Járásbíróság 4.B.306/2016/
  6. Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 5 számú jogerős ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt, a végrehajtás befejezése előtt követte el. [28] Anyagi jogszabályt sértett tehát a Szigetszentmiklósi Járásbíróság, amikor a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a Btk.
  7. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulatában megjelölt kizáró ok ellenére próbaidőre felfüggesztette. [29] 3.
  2. A felülvizsgálat a törvénysértések kiküszöbölésére hivatott rendkívüli jogorvoslat. A felülvizsgálati eljárásban a törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be.
  3. §
(2)bekezdés c) pont]. A felhozott felülvizsgálati ok esetén a törvénynek megfelelő határozat a felfüggesztő rendelkezés mellőzése lenne, mely maga után vonná a Ráckevei Járásbíróság 4.B.306/2016/
  1. számú ítéletének végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság megszüntetését és annak megállapítását is, hogy a terhelt feltételes szabadságra sem bocsátható. [30] Amennyiben azonban a Be.
  2. §
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala nem lehetséges, a Kúria nincs elzárva attól, hogy a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az indítványban támadott határozatot hatályon kívül helyezze, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítsa. [31] Az iratok alapján megállapítható, hogy terhelt1 terhelttel szemben a Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség a B.388-14/2021. számú vádiratával a Btk. 311. §-ba ütköző és a Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pontja szerint büntetendő közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a Be. 422. §
(3)bekezdése alapján a vádiratban – majd az előkészítő ülésen is – arra tett indítványt, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, vele szemben a bíróság 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki. [32] terhelt1 terhelt az előkészítő ülésen a bűnösségét beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt követően a járásbíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504. §
(3)bekezdése alapján elfogadta (1.B.174/2022/6-I. számú végzés), majd az ítéletet a Be. 504. §
(4)-
(6)bekezdései alapján az előkészítő ülésen hozta meg. A terhelttel szemben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette [Btk. 311. § és Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pont] miatt az ügyészség indítványával megegyező nemű és mértékű büntetést szabott ki. [33] Ezt követően a kizárólag a terhelt javára bejelentett fellebbezések alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 4.Bf.224/2023/8. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [34] A másodfokú bíróság – észlelve a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását – helyesen mutatott rá arra, hogy a Be. 565. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésére vonatkozó törvénysértő rendelkezés mellőzésére még akkor sem lett volna törvényes lehetősége, ha az ügyészség a terhelt terhére fellebbezést jelentett volna be. [35] 3.
  1. A törvény terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetére súlyosítási tilalmat nem ír elő, sőt a felülvizsgálati eljárásban akkor is kiszabható az elsőfokú határozatban kiszabottnál súlyosabb büntetés, ha e határozat ellen kizárólag a vádlotti és védői fellebbezés folytán került sor másodfokú eljárásra. A terhelt terhére bejelentett felülvizsgálat jogintézménye tehát a súlyosítási tilalmat feloldja (BH 2017.256.). [36] A Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – nem szabhat ki Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 6 súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [37] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetére (Be.
  1. §) biztosítja a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetőségét. A Be.
  2. §
(2)bekezdésének megsértése azonban nem vonható a kizárólag a jogorvoslati eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalom fogalma alá, a súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására a felülvizsgálat nem is vehető igénybe, ezen eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség (BH 2020.64.III.). [38] A Be. 565. §
(2)bekezdése értelmében az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozat elfogadása esetén a kiszabható büntetés, illetve alkalmazható intézkedés felső korlátja – a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén is – a vádiratban, illetve ennek hiányában az előkészítő ülésen előterjesztett konkrét ügyészi indítvány {BH 2020.
  1. [31] bekezdés, Bfv. I.1.526/2021/11., Indokolás [21] bekezdés, Bfv.III.432/2022/5., Indokolás [26] bekezdés}. [39] A Kúria e vonatkozásban – ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség is hivatkozott – korábbi határozatában megállapította: a Kúriát is kötik a felülvizsgálat során a Be.
  2. §
(2)bekezdésben írtak, vagyis az 565. §
(3)bekezdésében meghatározott eset kivételével nem szabhat ki súlyosabb büntetést, nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz {Bfv.II.325/2022/10., indokolás [21] bekezdés}. [40] A főügyészség a felülvizsgálati indítványában úgy foglalt állást, hogy a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány a Be. 565. §
(2)bekezdésében írt tilalmat is feloldja, melyet a Kúria 2/
  1. (V. 13.) BK véleménye is alátámaszt. [41] Ezzel kapcsolatban a Kúria a teljesség érdekében az alábbiakat rögzíti. [42] A Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [43] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [44] A büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpont] tehát az olyan anyagi jogi szabály megszegése képez, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé. [45] Erre figyelemmel állapította meg az 1/2021. (V. 13.) BK vélemény, hogy a Btk. 52. §
(3)bekezdése a büntetés kiszabása körében kategorikus kötelezettséget ró a bíróságra. A törvényhelyben megjelölt feltételek teljesülése esetén a végleges hatályú foglalkozástól eltiltást a bíróságnak a terhelttel szemben ki kell szabnia. A Btk. 52. §
(3)bekezdése a foglalkozástól eltiltás önálló törvényi oka, ami egyben kötelezettséget is teremt – az abban írt feltételek megvalósulása esetén – a foglalkozástól eltiltás adott tartalommal és tartamban való alkalmazására. Ebben az esetben sem annak kiszabása, sem tartamának meghatározása nem a bíró mérlegelésére bízott. Következésképp elvétése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezi. Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 7 [46] Ugyancsak a Be. 52. §
(3)bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltáshoz kapcsolódik a főügyészség által hivatkozott 2/
  1. (V. 13.) BK vélemény is, mely kimondja: ha a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a törvény szerint kivételt nem tűrően kötelező büntetési nem kiszabásának elmulasztása miatt törvénysértő, a Kúria azt a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére érdemben orvosolhatja akkor is, ha a bíróság ítéletét a terhelt beismerő vallomásának elfogadásával hozta meg, és az ügyészi indítvány a kötelezően alkalmazandó büntetés kiszabására nem terjedt ki. [47] Jelen ügyben a büntetés kiszabására nem a büntető törvény mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével került sor, a felülvizsgálati indítvány sem ezen, hanem a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati okon alapult. [48] 3.3. A Be. 662. §
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatalának további akadálya is van. [49] A tisztességes eljáráshoz való jog gyűjtőfogalom, amely több eljárási jogosítványt foglal magában, amelyek együttes megvalósulása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. A tisztességes eljárás általános garanciája – többek között – a jogorvoslathoz való jog. A jogorvoslati jog értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti [Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdés]. A szabadságelvonással járó szankció súlyos jogkorlátozással jár, alkalmazásának felmerülése nyilvánvalóan sértheti a terhelti érdeket {Bfv.II.1.218/2023/10., indokolás [38] és [39] bekezdés}. [50] Helytállóan mutatott rá a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a terhelt a nyomozás során tett vallomásaiban végig tagadta a bűncselekmény elkövetését, majd az előkészítő ülésen az ügyészség beismerés esetére tett büntetési indítványa ismeretében tett bűnösséget beismerő (és a tárgyalásról lemondó) nyilatkozatot, melynek következményeként az ügyészség által előterjesztettnél súlyosabb büntetés kiszabásával nem kellett számolnia. [51] Kétségtelen, hogy amennyiben a Kúria jelen eljárásban fellebbezéssel nem támadható – tényleges szabadságelvonást kiszabó – határozatot hozna, a terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő érdeke és joga nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajtandóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában {BH 2021.305. [24] bekezdés}. [52] IV. Mindezek alapján a Kúria – mivel a Be. 662. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala nem lehetséges – a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős határozatot hatályon kívül helyezze, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [53] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként előírja, hogy a járásbíróság a Be. Tizennyolcadik Része szerinti megismételt eljárásban, tárgyalás tartása alapján hozza meg ügydöntő határozatát. A megismételt eljárásban szükséges a terhelt előéleti adatainak teljeskörű feltárása is, hiszen ezt követően kerül a járásbíróság abba a helyzetbe, hogy jogkövetkezményt a Btk.-ban meghatározott keretek között, a büntetés céljának szem előtt tartásával, a Be. 634. §
(3)bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésre is figyelemmel úgy határozza meg, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [54] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Kúria 1.Bfv.350/2024/8-II 8 Budapest,
  1. november
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró Záradék: A Kúria Bfv.I.350/2024/
  3. számú végzése
  4. november
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. november
  7. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.