← Magyarország

Pf.20783/2021/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Adott esetben a sajtóközlemény nem feltételezésekbe bocsátkozott, hanem tényállításokat tett, melyek valóságalapját nem igazolta, ezért a sajtószerv helyreigazításra köteles. (PK 12., 13.,

  1. és
  2. számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.783/2021/
  3. A felperes: felperes, felperes címe. A felperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd Az alperesek: I.r. alperes, I.r. alperes címe. - I. rendű alperes II.r. alperes, II.r. alperes címe. - II. rendű alperes Az alperesek képviselője: Nagy János Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Nagy János ügyvéd – az I. és II. rendű alperesek képviseletében A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.P.21.990/2021/
  4. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 2 Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 6.000 (hatezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az alábbi helyreigazító közleményt a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül 5 napon belül tegye közzé a www.portál1 honlapon olyan módon, hogy a lenti helyreigazító közlemény a https://portál1/link/ linken a cím alatt, a lead felett – legalább 30 napig elérhető módon, vagy addig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető és a portál1 kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, jelenjen meg 24 óra időtartamban az alábbi cím, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény legyen elérhető: „Helyreigazítás: felperesről valótlanságot híreszteltünk”. „Helyreigazító közlemény: dátum napján a www.portál1 online felületünkön közzétett „cikk címe” című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes ittas volt a kampányrendezvényén. Ezzel szemben a valóság az, hogy felperes egy földön heverő ásványvizes üvegben botlott meg.” Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 73.467 forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint kereseti illetéket. [2] Ítéletének indokolásában idézte Magyarország Alaptörvénye IX. cikkében, a Pp.
  5. §

(1)bekezdésében, 496. §
(1)bekezdésében, az Smtv.
  1. §-ában,
  2. §-ában,
  3. §
(1)és
(2)bekezdésében, a PK 12., 13.,
  1. és
  2. számú állásfoglalásokban, a 30/
  3. (V. 26.) és a 36/
  4. (VI. 24.) AB határozatokban írtakat. [3] Megállapítása szerint a sérelmezett közlések tartalmukat tekintve tényállításnak minősülnek, így a PK
  5. számú állásfoglalás alapján sajtó-helyreigazításnak lehet helye e közlemény valótlanságának megállapítása esetén. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 3 [4] Ezt követően az elsőfokú bíróság a PK
  6. számú állásfoglalásban foglaltak szem előtt tartásával azt vizsgálta, hogy a fenti tényállítások tartalma megfelel-e a valóságnak. Rámutatott arra, hogy az alperesek nem ajánlottak fel bizonyítást ebben a körben. [5] A vonatkozásban, hogy a felperes egy földön heverő ásványvizes üvegben botlott-e meg, felperesi indítványra meghallgatta tanú1t és tanú2t tanúként. [6] tanú1 tanú azt adta elő, hogy ő maga 40 perccel az előtt érkezett, hogy a felperes is megérkezett volna, mivel aláírásokat is gyűjtöttek. Először a felperes stábja, majd maga a felperes is megérkezett egy külön autóval, melyben ketten ültek. Ezt követően a felperes elmondta a beszédét, melyet az első sorból hallgatott végig. Ezután fényképezésre került sor és éppen személy2 fotózkodott a felperessel, amikor a felperes egy vizespalackra lépett, ami miatt nekidőlt egy kirakatnak, de rögtön vissza is nyerte az egyensúlyát. A palackot onnan elvitték, majd maga is készített a felperessel egy selfie-t. Ezt követően a felperes elköszönt és távoztak a helyszínről. A tanú nem érezte ittasnak a felperest, nem érzett alkoholszagot rajta. A gépjárművet a felperes vezette. [7] tanú2 tanú szintén ott volt, amikor a felperes megérkezett és nem látta, illetve nem is érezte a felperesen, hogy ittas lenne. Azt nem látta, amikor a felperes megbotlott a vizespalackban, ugyanakkor felperes kezében érkezésekor volt egy vizespalack, ami kifogyott, és ezt a tanú cserélte ki neki egy teli vizespalackra. [8] Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján azt állapította meg, hogy az alperesi cikk állításai nem felelnek meg a valóságnak, azokat az alperesek nem tudták hitelt érdemlően igazolni, ilyet a tényállás feltárása során nem lehetett megállapítani. Ténybeli alap nélkül pedig a felperesre vonatkozó negatív értékítéletet nem lehet tenni, híresztelni. Nem fogadta el az alperes azon érvelését, hogy a kifogásolt közlés a videófelvétel alapján tényekből levont okszerű következtetés, véleménynyilvánítás lenne, mivel a videó rövidsége alapján nem állapítható meg, hogy a felperes ténylegesen dülöngélt-e. A felvételen pusztán annyi látszik, hogy a felperes megtántorodik, ebből pedig önmagában nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes „hullarészeg” lett volna. A „dülöngél” kifejezés nem egyenlő egy hátra dőléssel, az nyilvánvalóan egy hosszabb folyamatot takar, aki dülöngél, az ide-oda dől és nem pusztán egyszeri alkalommal hátra dől. A felperes ittasságát a meghallgatott tanúk is egyértelműen cáfolták, mint ahogyan azt a tényt is, hogy a felperes a rendezvényre gépjárművel érkezett és onnan azzal is távozott, azt ő maga vezette. tanú1 tanú vallomása pedig alátámasztotta azt a felperesi állítást, mely szerint a felperes egy vizespalackban botlott meg mielőtt a kirakatnak nekidőlt volna. [9] Az elsőfokú bíróság a Pp.
  7. §
(1)és
(2)bekezdésében, 82. §
(1)és
(2)bekezdésében, 83. §
(1)és
(2)bekezdésében és 499. §
(1)bekezdés második mondatában írtak alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 4 [10] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperesek éltek fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérték. [11] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdésének
  1. c)és
  2. d)pontjaiban foglaltakra alapították. [12] Fellebbezésük indokaként fenntartották az érdemi ellenkérelmükben foglaltakat, amely szerint a korábbi években a közéleti diskurzus tárgyát képezte a felperes esetleges túlzott alkoholfogyasztása. A felperes által sérelmezett közlés ezen előzmények és a cikkben szereplő videófelvétel alapján levont véleménynyilvánításnak, értékítéletnek tekinthető, erre tekintettel pedig helyreigazításra kötelezésnek nincs helye. [13] Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.490/2021/4. számú ítéletében foglaltakra, miszerint „az Emberi Jogok Európai Bíróságának felfogása szerint amennyiben egy állítás igazságtartalma legalább részben ellenőrizhető, igazolható, akkor tényállításról van szó. A határeseteket az ún. értékítélettel terhelt tényállítások jelentik, az EJEB gyakorlata szerint azonban ezek is a véleményszabadság magas szintű védelmét élvezik. A véleményszabadság oltalma alatt állnak az erős, túlzó jellegű kritikát megfogalmazó és a polemikus stílusban megírt, ámde vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is.” [14] A perbeli esetben az értékítélet alapjául szolgáló vékony ténybeli alap megállapítható. [15] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a II. rendű alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [16] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló tényeket helyesen értékelve és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazva hozta meg ítéletét. [17] Az alperesek által a fellebbezésben hivatkozott EJEB gyakorlat alapján sem következik az, hogy a perbeli ügyben a sérelmezett közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek. Jelen esetben olyan állításokról van szó, amelyek igazságtartalma ellenőrizhető, igazolható. Az I. rendű alperes nem a latolgatás szintjén kezelte az ittas állapotát, hanem a cikkének egésze ezen állításról szólt, amit az I. rendű alperes a kivágott 3 másodperces videórészlettel igyekezett alátámasztani. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 5 [18] A kivágott 3 másodperc azonban nem alkalmas annak alátámasztására, igazolására, de még vélemény megformálására sem, hogy ittas volt, „hullarészegen dülöngélt” a kampányeseményen. [19] Bár a bizonyítási teher alapvetően az I. rendű alperesen volt, a per folyamán bizonyította az állítás ellenkezőjét. [20] A tanúk beszámoltak arról, hogy vele az eseményen találkoztak, viselkedését látták, beszédét hallották, vele fotókat készítettek, látták, ahogyan gépkocsiját maga vezetve távozik az eseményről, a helyszínen lévő, a rendezvény biztonságára ügyelő rendőrök sem észleltek ittasságot rajta. [21] A tanúk beszámoltak arról, hogy a videón kivágott megbotlást az egyik ásványvizes üveg okozta, amely a földön hevert és amelyet az emberekkel való kommunikációja, fényképezkedés közben nem vett észre, arra rálépett, ettől megbotlott. Mindezt a videó helyszínen tartózkodó készítőjének is észlelnie kellett. [22] Nem alapos ezért az alperesek arra való hivatkozása sem, hogy „közéleti diskurzus tárgyát képezte az esetleges túlzott alkoholfogyasztása”, ugyanis ezek a megszólalások gerjesztett, hamis közlések voltak a múltban is, amelyekkel kapcsolatban korábban is indított és nyert meg peres eljárásokat. Az ilyen cikkek is közrehatnak abban, hogy ez a hamis hír tovább terjedjen, még inkább megragadjon az emberek fejében és az már kevésbé fog tudatosulni a társadalomban, hogy ezek a hírek valótlanok voltak. [23] Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.657/2018/8. számú ítéletében kifejtettekre. [24] Előadása szerint a videórészletet sem fenntartásokkal kezelte az I. rendű alperes, hanem állításának bizonyítékaként hivatkozott rá, ezzel is azt a tartalmat erősítve az olvasókban, hogy a cikk közlése valós, olyannyira, hogy még felvétel is van róla. Ekként – a cikket átlagolvasói mércével értékelve – az írás tényszerűen azt állítja, hogy hullarészeg volt az eseményen. [25] A cikk tartalmával ezért ellentétes is az alperesek jelen perben kifejtett álláspontja, hiszen míg a cikkben az I. rendű alperes tett egy tényállítást, amit a videórészlettel kívánt bizonyítani, addig a perben már alperesek éppen ennek ellenkezőjével Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 6 védekeznek, miszerint van egy videórészlet, amely alapján vonták le következtetésként a sérelmezett közlést. [26] A társadalomnak nem fűződik érdeke a hamis hírek terjesztéséhez, a valótlan tényállításokat még közéleti szereplőként sem köteles tűrni. [27] Az alperesek fellebbezése nem megalapozott. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
  1. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így – az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel – a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [29] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le, felülmérlegelésnek nincs helye. Erre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [30] Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó jogszabályi rendelkezéseket teljeskörűen ismertette, azokra a Fővárosi Ítélőtábla csupán visszautal. [31] A fellebbezésben írtak alapján a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. [32] Egy közszereplő politikus alkoholhoz való viszonya közérdeklődésre tarthat számot, társadalmi vita tárgyát képezheti. A választópolgárok pártválasztását érdemben befolyásolni tudó politikus társadalmi megítélésére lényeges hatással lehet, ha olyan pletykák látnak napvilágot, miszerint „szeret a pohár fenekére nézni” és már a kampányrendezvényein is „hullarészegen” jelenik meg. [33] A sajtónak jogában áll ezen pletykáknak utánajárni, megvizsgálni, hogy azoknak van-e valós ténybeli alapja, s amennyiben ilyenekre bukkan, jogosult a való tényeket nyilvánosságra hozni. A valós tények alapján okszerű következtetések levonása is megengedett, a ténybeli alappal rendelkező vélemények – helyességüktől, helytelenségüktől függetlenül – sajtó-helyreigazítási igényt nem alapozhatnak meg. A vita igénye, a sajtó tényfeltáró tevékenysége sem vezethet azonban odáig, hogy egy cikk rendelkezésre álló előzmények, adatok nélkül, valótlan tényeket állítson, vagy híreszteljen, hiszen ez esetben Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 7 már nem az ismert előzmények alapján állított, illetve feltételezett tények valósága a vita tárgya, hanem csupán a fel nem tárt előzmények, adatok alapján állított, így kellő valóságalappal nem rendelkező tények megvitatására van lehetőség. [34] A felperest a Ptk. 2:
  1. §-ában, továbbá a 7/
  2. (III. 7.) és a 13/
  3. (IV. 18.) AB határozatban foglaltak alapján a közérdeklődésre számot tartó ügyben kifejtett vélemények, kijelentések, a hitelességét megkérdőjelező megnyilvánulások vonatkozásában terhelő fokozottabb tűrési kötelezettségnek sem csak az emberi státuszt alapjaiban tagadó véleménynyilvánítások képezik korlátját, hanem a hamisnak bizonyult tényállítások is, amelyekkel szemben a véleménynyilvánítás szabadsága már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. [35] Az Alkotmánybíróság mércéje szerint ugyanis az értékítéletek és a személyes meggyőződést közvetítő vélemények mindaddig, amíg összefüggésben állnak a közügyekkel, attól függetlenül élvezik a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes vagy helytelen, tetsző vagy nem tetsző, értékes vagy értéktelen gondolatokat tartalmaznak. Ezzel szemben a közügyeket érintő, ámde hamisnak bizonyult tényállításokat már csak abban az esetben oltalmazza a véleményszabadság, ha a tényt állító vagy híresztelő jóhiszemű volt. [7/
  4. (III. 7.) AB határozat] [36] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felfogása szerint amennyiben egy állítás igazságtartalma legalább részben ellenőrizhető, igazolható, akkor tényállításról van szó. A határeseteket az ún. értékítélettel terhelt tényállítások jelentik, az EJEB gyakorlata szerint azonban ezek is a véleményszabadság magas szintű védelmét élvezik. A véleményszabadság oltalma alatt állnak az erős, túlzó jellegű kritikát megfogalmazó és a polemikus stílusban megírt, ámde vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is. Minél határozottabb, erősebb ugyanakkor egy értékítélet, annál szorosabb ténybeli kötődést kell mutatnia. [37] Tényállítást tehát vélemény is tartalmazhat, hiszen a tények alapján tényekre vont következtetés is minősülhet véleménynek. Ebben az esetben azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy vannak-e olyan valós tények, amelyek alapján a nyilatkozó kijelentéseit megtehette. Vizsgálni azt kell tehát, hogy a valóságnak van-e olyan – akárcsak vékony – szelete, amely a tényre vont következtetést, mint véleményt megalapozottá teszi. [38] A per tárgyát képező rövid írás már címében tényként közli az olvasókkal, hogy a felperes hullarészegen dülöngélt egy kampányrendezvényen, majd az írás – a napilapra utalással – még kétszer megismétli, híreszteli, hogy a felperes a támogatói előtt, fényes nappal, a kampányrendezvényén erősen ittas volt. A kijelentéseit egy igen rövid videórészletre alapítja, amelyen annyi látható, hogy a felperes egy szimpatizánsával való selfie-készítés közben megtántorodik és a mögötte lévő kirakat üvegének dől. A cikk semmilyen más körülményt nem tár fel, ami a tényállítás formájában megjelenő következtetés valóságát megalapozhatná. A sajtóközlemény nem feltételezésekbe bocsátkozik, nem is az Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.783/2021/4 8 olvasókra bízza, hogy az esetlegesen „gyanús” körülményeket értékeljék, azok alapján következtetéseiket levonják, hanem a 3 másodperces felvétel alapján tényállításokat tesz. [39] tanú1 és tanú2 tanúvallomása egyértelművé tette, hogy a felperes a rendezvényen nem volt ittas, amit alátámaszt az is, hogy gépjárművel érkezett és távozott, amelyet ő vezetett. tanú1 tanú megerősítette azt is, hogy a felperes az olvasók elé tárt rövid felvételen egy vizespalack miatt veszítette el az egyensúlyát. [40] Tekintettel arra, hogy az alperesek – a PK
  5. számú állásfoglalásban írt kötelezettségük ellenére – az igen erőteljes stílusban megfogalmazott kijelentéseik vékony ténybeli alapját sem tudták igazolni, az elsőfokú bíróság jogszerűen kötelezte az I. rendű alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére. [41] Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, a másodfokú eljárásban is teljes pervesztesek lettek. Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a II. rendű alperest a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére a másodfokú eljárásban költségjegyzék benyújtásával érvényesített fellebbezési költség megfizetésére, annak összegét a költségjegyzékben megjelöltekkel egyezően állapítva meg. [42] A II. rendű alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(2)bekezdés c) pontja, valamint 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket is 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének megfelelően. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.