Bhar.562/2020/10 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége elkövetése miatt emelt vádat. [2] A vádlottat a halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vád alól a Nyíregyházi Járásbíróság

1. május
2. napján kihirdetett 42.B.1428/2016/
3. szám alatti ítéletével felmentette, megállapítva, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Ezen ítélettel szemben az ügyészég hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezést terjesztett elő. A Nyíregyházi Járásbíróság határozatát a vádlott és a védő tudomásul vette. [3] A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság
4. május
5. napján kelt 3.Bf.587/2017/
6. számú végzésével a Nyíregyházi Járásbíróság 42.B.1428/2016/
7. számú ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a járásbíróság a közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek Terhelt1 vádlottat. [4] A Nyíregyházi Törvényszék felmentő határozatával kapcsolatosan a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Főügyészség
8. november
9. napján Bf.1506/2018/1/I. szám alatt a terhelt Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 2 terhére a Btk.
10. §-ában írt anyagi jogszabály megsértése okán felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, melyet elbírálva a Kúria
11. június
12. napján kelt Bf.II.1630/2018/
13. számú végzésével a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.587/2017/
14. számú végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A felülvizsgálati határozat elvi tartalma BH.
16. szám alatt kerül közzétételre. [5] A megismételt másodfokú eljárásban a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
17. november
18. napján kelt 1.Bf.426/2019/
19. számú végzésével a Nyíregyházi Járásbíróság 42.B.1428/2016/
20. számú ítéletét ismételten helybenhagyta azzal, hogy a vádlottat a közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt emelt vád alól mentette fel. Rendelkezett továbbá a meghatalmazott védő részére történő díj megállapításáról, valamint a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget rendelkezése szerint az állam viselte. A másodfokú határozattal szemben a terhelt terhére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség
21. február
22. napján Bf.122/2020/
23. szám alatt ismételten felülvizsgálati indítvánnyal élt. A felülvizsgálati indítvány jogcíme a korábbival azonos tartalmú volt. Ennek eredményeként a Kúria
24. június
25. napján kelt Bfv.II.295/2020/
26. számú végzésével a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.426/2019/
27. számú végzésé hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. [6] A Debreceni Törvényszék 18/A.Bf.178/2020/
28. számú ítéletével a Nyíregyházi Járásbíróság
29. május
30. napján kihirdetett 42.B.1428/2016/
31. számú ítéletét megváltoztatva Terhelt1 vádlott bűnösségét állapította meg közúti baleset okozásának vétségében a Btk.
32. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pontjára tekintettel, ezért a vádlottat 300 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, az egynapi tétel összegét 2.000,- Ft-ban állapítva meg. [7] A Debreceni Törvényszék határozatában döntött arról, hogy a 600.000,- Ft pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyez, egy havi részlet összegét 30.000,- Ft-ban állapítva meg. A közúti járművezetéstől eltiltás tartamába pedig beszámította a

1. október
2. napjától
3. november
4. napjáig eltelt időt. Az elsőfokú eljárásban felmerült 597.577,Ft bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt a vádlott köteles megfizetni az állam javára. A másodfokú eljárásokban felmerült 69.500,- Ft bűnügyi költséggel kapcsolatban rögzítette, hogy azt az állam viseli. [8] A másodfokú bíróságként eljáró Debreceni Törvényszék kioktatta az ügyészt, a vádlottat és védőjét a jogorvoslati lehetőségre. [9] A határozat ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést a tényállás téves megállapítása miatt, bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében. A másodfokú bíróság határozatát az ügyész tudomásul vette. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 3 [10] A fellebbviteli főügyészség átiratában utalt arra, hogy a vádlotti és védői másodfellebbezés az ellentétes döntést és másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezéseit és részét sérelmezi, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, így a büntetőeljárásról szóló
5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
6. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont I. fordulata és a

(3)bekezdés a) pontja alapján a vádlotti és védői fellebbezés joghatályos. A fellebbviteli főügyészség a fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást, indokoltan tartott az ügyben tárgyalást, hogy azon ismertetéssel az eljárás részévé tehesse a Nyíregyházi Törvényszék által 3.Bf.587/2019/

1. számú, majd az 1.Bf.426/2019/
2. szám alatt lefolytatott bizonyítások anyagát. Az elsőfokú ítélet tényállásának részbeni megalapozatlanságát az ügyben lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával összhangban az ítélet [21] – [29] bekezdésében foglaltakkal kiegészítve és helyesbítve megfelelően kiküszöbölte. A korrekcióval a tényállás megalapozottá vált, így a harmadfokú eljárásban is irányadónak tekintendő a Be.
3. §

(1)bekezdésére is figyelemmel. A fellebbviteli főügyészség átiratában utalva a Kúria Bf.II.1630/2018/

1. számú, majd a Bfv.II.295/2020/
2. számú felülvizsgálati határozataiban foglaltakra felhívta a figyelmet arra, hogy a Debreceni Törvényszék másodfokú eljárásában helyesen vizsgálta a KRESZ
3. §

(2)bekezdésében, illetőleg a KRESZ 42. §

(1)bekezdésében foglaltaknak az ügyben alkalmazható normáit, illetőleg e két rendelkezés elvi tartalmát, valamint a KRESZ 9. §

(4)bekezdés c) pontjában foglaltakat. Utalt arra, hogy álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Kúria iránymutatásával összhangban hibátlan indokolással vezette le azt, hogy Terhelt1 vádlott és sértett2 sértett együttes szabályszegése okozta a balesetet. A baleseti veszélyhelyzetet a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a vádlott idézte elő azzal, hogy megszegte a KRESZ 49. §

(2)bekezdésben írt közlekedési szabályt. A KRESZ 42. §

(1)bekezdésében foglaltak megszegése a sértett részéről közreható okként értékelhető. [11] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség átiratában kifejtette, hogy álláspontja szerint a törvényszék megfelelően elemezte tehát a KRESZ 49. §

(2)bekezdésében rögzített szabályt. [12] Az említettekkel összefüggésben a fellebbviteli főügyészség azon álláspontjának adott hangot, miszerint a vádlott a fokozott veszélyességű közlekedési helyzetben a piros lámpán való áthaladáskor a meggyőződési kötelezettségét nem tudta teljesíteni. A választott, legalább 97 km/órás sebesség mellett a baleset elhárítása eleve lehetetlen volt. Az ügyészség álláspontja szerint a büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározott tényezők hiánytalan felsorolásának és megfelelő értékelésének eredményeképpen tehát a másodfokú bíróság - amellett, hogy helyesen minősítette a vádlott cselekményét - törvényese büntetéseket alkalmazott a vádlottal szemben. A vádlott terhére nem róható jelentős időmúlás, a büntetlen és kifogástalan előélet, továbbá a nagyfokú sértetti közrehatás, mint nyomatékos enyhítő körülmények a pénzbüntetés mértékében és a közúti járművezetés eltiltás tartamában kellőképen tükröződnek. Az említettekre tekintettel az ügyészség átiratában a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy álláspontja szerint a határozat valamennyi rendelkezése törvényes. Egyben jelezte, hogy az Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 4 ügyben – figyelemmel a Be. 621. §

(2)bekezdésében foglaltakra – a harmadfokú bíróság tanácsülésen döntsön. [13] A vádlott védője a Debreceni Ítélőtáblához

1. december
2. napján előterjesztett kérelmében a Be.
3. § és a Be.
4. §

(4)bekezdésére hivatkozva nyilvános ülés kitűzését kérte. [14] Az ítélőtábla a védői kérelemre tekintettel az ügyben nyilvános ülés kitűzése iránt intézkedett. [15] A vádlott és védője a Debreceni Ítélőtáblához

1. december
2. napján benyújtottak szerint fellebbezését részletesen indokolta. A fellebbezés indokolásában részletesen elemezte a Debreceni Törvényszék másodfokú határozatát. Álláspontja szerint a Debreceni Törvényszék ítélete alapvető kérdésekben ellentétes a beszerzett bizonyítékokkal és a KRESZ szabályok részbeni figyelmen kívül hagyásán és részben pedig téves értelmezésén alapult. A védői érvelés szerint filmfelvétel is bizonyítja, hogy a vád tárgyává tett időpontban az adott útszakaszon nem volt erős forgalom, ahogyan azt a Kúria megállapítja. Így ezen okból nem volt alacsonyabb biztonságos behaladási sebesség. Szintén filmfelvétel bizonyítja a védő álláspotja szerint, hogy nem legalább 97 km-es sebességgel haladt a vádlotti jármű, hanem maximum 97 km-es sebességgel gyorsított fel a vádlott amikor azt látta, hogy szabad útja van és a közlekedés többi résztvevője lemondott a javára az elsőbbségről. A védő rögzítette, hogy teljesen megmagyarázhatatlan, hogy miért nem észlelte a sértett sem a hang- sem pedig a fényjelzést és miért hajtott ki a féktávolságon belül a vádlott által vezetett gépkocsi elé. [16] A védői érvelés szerint sem a Kúria, sem a Debreceni Törvényszék egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy az a hat sávos út, amelyen a vádlott közlekedik, az lényegesen magasabban van építve, mint a szervízút (nem közút), amelyről a sértett a kereszteződésbe több KRESZ szabályt megszegésével behajtott. Utalt arra, hogy álláspontja szerint a sértetti többszörös KRESZ szabályszegés kizárólagos oka volt a bekövetkezett balesetnek és a mentőgépkocsi vezető vádlott nem valósított meg olyan szabályszegést, amely alapján magatartása felróhatóvá vált volna. A védő arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sértett nem csupán sárga jelzésre, hanem piros jelzésre haladt be teljesen szabálytalanul a kereszteződésbe. [17] Fellebbezésében megállapította, hogy „így a sértett sárga jelzésre érkezett és piros jelzés hatálya alatt hajtott be a vádlott által vezetett jármű elé”. A védői álláspont szerint a sértetti magatartás mellett nem lehet számon kérni a vádlottól a meggyőződés hiányát, hiszen bármilyen figyelmesen és gondossággal próbált meggyőződni a járművezető arról, hogy az adott sebesség mellett az élet- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, a közlekedés másik résztvevője a közlekedési szabályok semmibe vétele mellett féktávolságon belül tilos jelzés ellenére behajt elé és a mentőjármű vezetője cselekvési késedelem nélkül intenzív fékezéssel sem tudja elkerülni a balesetet. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 5 Az előbbiekre tekintettel a védő utalt arra, hogy a veszélyhelyzetet a sértett teremtette meg azzal, hogy váratlanul, tilos jelzés ellenére behajtott az útkereszteződésbe. [18] A védő álláspontja alátámasztása érdekében utalt a BH
3. évi
4. számú jogesetben foglaltakra. Elemezte a KRESZ
5. §-ának

(2)bekezdésében foglaltakat és összességében a Debreceni Törvényszék ítéletének megváltoztatását és Terhelt1 vádlott felmentését kérte tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a vádlott nem valósított meg bűncselekményt. [19] A Debreceni Ítélőtábla harmadfokú eljárásban megállapította a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakkal egyezően, hogy az ügyben a vádlott és védője joghatályos fellebbezést terjesztett elő. A másodfellebbezést, tehát az ellentétes döntést és a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezéseit és részét sérelmezte, melyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. A joghatályos fellebbezés megnyitotta a harmadfokú eljárás lehetőségét és az előbbiekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla az ügyben a Be. 617. §-a alapján harmadfokú eljárást folytatott le. [20] Az előterjesztett fellebbezéseket a védő kérelmére tekintettel a 621. §

(3)és

(4)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta felül. Az ítélőtábla a határozatot az ügyész, a vádlott és a védő együttes hozzájárulására tekintettel a 2020. évi LVIII. törvény 210. §

(6)bekezdése alapján tanácsülésen hozta meg. [21] A felülbírálat során a harmadfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása során nem sértett eljárási szabályt. Eljárásában nem merült fel olyan körülmény, amely akár relatív, akár pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályszegésre utalt volna. A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság az ügyben tárgyalást tartott. E körben a Nyíregyházi Törvényszék által felvett bizonyítást iratismertetéssel a bizonyítás anyagává tette. [22] A másodfokú bíróság az említettekre tekintettel minden vonatkozásban megalapozott tényállást állapított meg. Osztotta az ítélőtábla a másodfokú bíróság álláspontját az alábbiakban is: Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság a vádlott büntetőjogi felelősségét érintően jutott téves következtetésre. A téves következtetés arra vezethető vissza, hogy az ítélet jogi indokolásából kitűnően (10. oldal [2] – [3] bekezdés első mondata, [6] bekezdése) az elsőfokú bíróság a megkülönböztetett jelzéseket használó gépjárművek vezetőinek, így a vádlottnak is az elsőbbségi jogát lényegében nem a KRESZ 49. §

(2)bekezdéséből, hanem a KRESZ 42. §

(1)bekezdéséből vezette le, ennek okán azt tévesen értékelte. A KRESZ 42. §

(1)bekezdése szerint a megkülönböztetett jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért, közrefogott, zárt csoportban haladó megkülönböztető Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 6 fényjelzést) használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni és akadálytalan tovább haladását félrehúzódással és a szükséghez képest megállással lehetővé kell tenni. [23] A KRESZ 49. §

(2)bekezdése szerint a megkülönböztetett fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője – a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve – a közúti jelzéseket, továbbá a 24-

1. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magtartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan tovább haladást lehetővé tette. [24] A harmadfokú bíróság álláspontja szerint a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék e két rendelkezést összevetve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott a KRESZ
2. §

(2)bekezdésében felsorolt feltételeket a jármű vezetése során nem teljesítette maradéktalanul. Ez a magatartása eredményezte a sértett halálához vezető közlekedési balesetet, illetőleg az Opel gépkocsiban ülő másik személy súlyos, több rendbeli sérülését. Kétségtelen az is az említettek mellett, hogy a balesethez nagyban hozzájárult a sértett többszörös KRESZ szabályszegése. [25] Az említett körben a harmadfokú bíróság álláspontja szerint alapvető az a kérdés, hogy a mentőgépjárművel 97 km-es sebességre gyorsuló vádlott a kereszteződést a részére adott piros jelzés hatálya alatt közelítette meg. [26] A harmadfokú bíróság az említett körben osztotta a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék álláspontját a másodfokú határozat [38], [39], [40] és [41] bekezdésében foglaltak szerint. [27] Az ítélőtábla álláspontja szerint az egyébként helyesen megállapított tényállás alapján az ügyben eljárt másodfokú bíróság megfelelően indokolta döntését. A védői érvelés utal a BH

1. évi
2. számú eseti döntésében rögzítettekre. E döntést akként értékeli, hogy ebben a határozatban kifejtett elvi tartalom ellentétes a BH
3. évi
4. számú döntésében foglaltakkal, illetőleg ellentétes jelen ügyben a két Kúriai felülvizsgálati határozatban rögzített megállapításokkal (Kúria Bfv.II.1630/2018/7., valamint Bfv.II.295/2020/
5. szám). A harmadfokú bíróság álláspontja szerint a védői érvelésnek az említett része téves. A harmadfokú bíróság e körben utal arra, hogy az említett bírósági határozat bevezető I. pontja szerint a megkülönböztető jelzéseket használó és közlekedési szabályt nem sértő gépjármű vezetőjét nem terheli büntetőjogi felelősség a sértett többszöri közlekedési szabályszegésével váratlanul előidézett és előre számításba nem vehető elháríthatatlan veszélyhelyzet súlyos eredményéért. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 7 Az előbbiek mellett az ítélőtábla osztotta a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróságnak a vádlott büntetőjogi felelősségével kapcsolatos álláspontját. A harmadfokú bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság e körben eleget tett indokolási kötelezettségének is. A harmadfokú bíróság szükségesnek tartja utalni a BH
6. évi
7. számú döntésére. E szerint a kiemelt veszélyességű helyeken a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetőjétől is elvárás az, hogy olyan sebességgel közlekedjen, hogy a baleseti veszélyhelyzet lehetőségét átlássa és részéről az elhárítható legyen. Jelen ügyben az ítélőtábla álláspontja szerint - összhangban a másodfokú bíróság határozatában leírt indokolással is - a vádlott nem tett eleget az előbbi bírósági határozatban is leírt kritériumnak, holott a lehetősége a baleseti veszélyhelyzet lehetőségének átlátásra és a baleseti veszélyhelyzet megelőzésére biztosított volt. Ebben a körben a harmadfokú bíróság utal a helyszíni eljárásokra, a szakértői véleményekre is. A vádlottnak meg volt a lehetősége arra, hogy figyelemmel kísérje a sértetti gépjármű mozgását. Még akkor is rendelkezésére állt ez a lehetőség, ha bizonyos időpillanatokban a jármű takarásban volt. Erre utalnak a helyszíni eljárásokkal kapcsolatos felvételek is. [28] Az a körülmény, hogy a vádlott piros jelzés hatálya alatt érkezett a kereszteződésbe, lényeges különbséget tesz a védelem által hivatkozott BH
8. évi
9. számú jogesetben leírt tényállás, illetőleg a jelen elbírált jogesetben az elbírálás alapját képező tényállás között. Következésképpen a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria BH
10. évi
11. számú, valamint BH
12. évi
13. számú eseti döntései a tényállások különbözőségeire tekintettel alappal jutnak eltérő következtetésre a büntetőjogi felelősséget, valamint a sértetti közrehatást illetően. [29] Az alkalmazott szankcióval kapcsolatosan szükséges az alábbiakra utalni: A másodfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék a vádlott terhére súlyosítóként értékelte a minősítésen túlmutató többleteredményt, enyhítőként vette figyelembe a jelentős időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, több, mint 20 éves vezetői múlt ellenére is kifogástalan közlekedési előéletét, továbbá a jelentős sértetti közrehatást, valamint a kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodást. [30] A harmadfokú bíróság a bűnösségi körülmények értékelésével egyetért. Az enyhítő körülményekkel összefüggésben megjegyzi, hogy időközben a vádlott további szakképzettséget szerzett, jelenleg is az Országos Mentőszolgálatnál foglalkoztatják, vezető engedélyének visszaszerzését követően közlekedési fegyelme ellen kifogás nem merült fel. Az előbbiekre is tekintettel a harmadfokú bíróság osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a büntetési célok a vádlott estében pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás együttes alkalmazásával elérhető. A rendkívül súlyos eredményre tekintettel azonban az időmúlás és az egyéb jelentős enyhítő körülmények sem teszik lehetővé a másodfokú bíróság által alkalmazott szankció enyhítését. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.562/2020/10/IV 8 [31] Az előbbiekre figyelemmel a harmadfokú bíróság a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék ítéletét valamennyi rendelkezésére vonatkozóan a Be.
14. §-ában foglaltakra tekintettel helybenhagyta. Debrecen,
15. január
16. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró, Dr. Virágh Pál sk. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 18/A.Bf.178/2020/
17. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával a mai napon jogerős. Debrecen,
18. január
19. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke