A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.229/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Vesztergom Imre ügyvéd (cím2.) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Herédi Erika kamarai jogtanácsos I. rendű alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (cím4) II. rendű alperesi érdekelt: Név2 (cím5) II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Baros Attila Zoltán ügyvéd (cím6) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.229/2024/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
- január
- napján kelt 10.K.701.076/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló eladó és a felperes, mint vevő között
- április
- napján adásvételi szerződés jött létre a Hely1 szám1 helyrajzi számú termőföld ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozóan. A szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a II. rendű alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozatot tett. [2] Megismételt eljárásban az alperes a
- június
- napján kelt 570.089/4/
- iktatószámú határozatával az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. [3] A felperes az alperesi határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyet az elsőfokú bíróság a 10.K.701.076/2023/
- számú jogerős ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasított. A befogadás iránti kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását, az alperes határozatának a megsemmisítését, a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [5] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ad)alpontjaiban, valamint a
- b)pontjában foglaltakra hivatkozott. A befogadás iránti kérelme és a felülvizsgálati kérelme indokolását nem különítette el. Kúria VI.Kfv.37.229/2024/2-1 3 [6] Tisztázandó jogkérdésként jelölte meg, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 24. §
(3)bekezdés b) pontjának alkalmazásakor figyelembe lehet-e venni a vevőnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetben társaságokon keresztül, azaz közvetett módon fennálló tulajdoni részesedését is, illetve, hogy figyelembe lehet-e ezeket venni ugyanolyan mértékben, mint a közvetlen tulajdont; továbbá, hogy a helyi földbizottság „vegyes” jellegű állásfoglalása esetén a Földforgalmi tv. 27. §
(1)bekezdés a) pontjában szabályozott jóváhagyás megtagadási ok alkalmazható-e. Hivatkozott a Kúria Kfv.37.613/2023/
- számú döntésének [41]-[43] bekezdéseire, melyek álláspontja szerint a jogerős ítéletben foglaltaktól ellentétes jogértelmezést tartalmaznak. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [8] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [11] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a Kúria VI.Kfv.37.229/2024/2-1 4 jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [12] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói joggyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet jelen ügyben a Kúria sem tárt fel. [13] A felperes a megjelölt jogkérdést érintő bírói bizonytalanságra hivatkozását semmivel nem támasztotta alá, azt sem fejtette, ki, hogy ez a joggyakorlat egységét mennyiben érintheti. [14] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben nem tudott megjelölni. [15] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem igazolt, a felperes sem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés az ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadás nem indokolt. [16] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek a felperes nem tett eleget, ugyanis az
- ad)alpontra csak utalt, de azt a törvényi kötelezés ellenére külön nem indokolta meg. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [18] A Kúria rögzíti, hogy felperes a befogadás iránti kérelme indokait nem különítette el a felülvizsgálati kérelme indokolásától. Nem képezi és – a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem is képezheti a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra, így az
- aa)és az
- ad)alpontokra vonatkozó érvek kiválogatása (Kfv.35.284/2023/2., Kfv.37.079/2024/2.). [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához megjelölt eseti döntéssel kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a Kp. 117. §
(3)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya. A közigazgatási perben az elsőfokú eljárás tárgya az alperesi határozat jogszerűségének a kereseti kérelem korlátai közötti vizsgálata. A keresethez kötöttség elvéből következően az elsőfokú bíróság fő szabály szerint csak a keresetlevélben megjelölt jogsérelmeket vizsgálhatta. A támogató és nem támogató, azaz „vegyes” tartalmú kamarai állásfoglalások kötőerejének mikénti megítélése kérdésében – amely körben a felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadást kérte – a Kúria VI.Kfv.37.229/2024/2-1 5 jogerős ítélet vonatkozó indokolási része úgy kezdődik: „A felperes ugyan nem hivatkozott arra, hogy a kamarai állásfoglalás nem köti az alperest a határozata meghozatala során, azonban a törvényszék nyomatékosan utal az alábbiakra.”. Olyan jogkérdésre, amelyre a felperes keresetet nem terjesztett elő, a Kp. 117. §
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben sem kérhető döntés. A felülvizsgálati kérelem befogadására ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt mód. [20] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [21] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [22] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [23] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- április
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk.