Bfv.1061/2022/11 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), b) pont] miatt 3 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év kiutasításra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. március
2. napján meghozott 5.Bf.6/2022/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére megállapított cselekmény törvényi Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 3 minősítéséből a bűnszervezetre utalást mellőzte, a kiszabott büntetést mint bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintette, a szabadságvesztést 2 év 6 hónapra, a kiutasítás tartamát 5 évre leszállította, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az irányadó tényállás lényege a következő: –
4. év közepén, közelebbről meg nem határozható időben nyolc, magát külföldi állampolgárnak valló személy embercsempészek segítségével hazájából Szerbiába jutott, ahol további embercsempészekkel megállapodott abban, hogy 2.000 euró/fő díj ellenében Magyarországon keresztül Ausztriába szállítják őket. – A 8 külföldi állampolgárságú személy a szerb-magyar határt embercsempészek segítségével lépte át, és
5. november
6. napjáról
7. november
8. napjára virradó éjszaka az őket kísérő embercsempész által meghatározott helyen várakozott. – A terhelt a fentiekkel egyidőben a tulajdonát képező személygépkocsival külföldről Magyarországra indult, majd
9. november
10. napján, az esti órákban az ország területére érkezett. – A terhelt egy embercsempészést folytató bűnszervezet – a nyomozás során nem azonosított –tagja felkérésére elvállalta, hogy az országhatárt illegálisan átlépő migráns személyeket – akiknek Ausztria elérése volt a célja – Magyarország területén továbbszállítja. – Az elkövető a terheltnek a feladat teljesítéséért 400 eurót ajánlott fel. – A terhelt
11. november
12. napján, a kora hajnali órákban az embercsempész elkövetőtől kapott GPS-koordináták alapján járművével azon – Magyarország déli részén lévő – találkozási pontra ment, ahol a nyolc, az ország területére embercsempészek segítségével illegálisan érkezett migráns személy várakozott. – A terhelt a találkozási ponton az általa vezetett járműbe felvette a nyolc külföldi állampolgárt, majd velük a megbízótól kapott üzenet szerinti GPS-koordináták által megjelölt, Magyarország észak-nyugati határterületén fekvő úticél felé indult. –
13. november
14. napján 1 óra 58 perc körüli időben a terhelt járművével – az abban helyet foglaló, általa szállított nyolc külföldi állampolgárral – haladt, amikor vele szemben rendőri intézkedésre került sor. Ennek során megállapítást nyert, hogy a terhelt által szállított nyolc személy Magyarország határát jogellenesen lépte át. II. Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 4 [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
15. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozva enyhébb büntetés kiszabása, és a feltételes szabadságról rendelkezés érdekében. [5] Indokai szerint az eljárás során nem került kétséget kizáró módon bizonyításra, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a terhelt a bűnszervezeti elkövetés bármelyik objektív elemét felismerte volna. Kizárólag az alapcselekmény nyert bizonyítást. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1153/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [7] Kifejtette, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapítása megfelelt a büntető anyagi jog szabályainak. A bűnszervezet valamennyi fogalmi elemének megvalósulása igazolható az irányadó tényállás alapján. [8] Hivatkozott arra, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés a bűnszervezet tételkeretemelő hatása nélkül sem éri el az irányadó büntetési tételek felső határát, így a bűnszervezetben elkövetés eredményes támadása sem adna alapot felülvizsgálatra. [9] Mindezek alapján a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. [10] A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §

(5)bekezdés]. [13] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [14] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem csak abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez, miként a Btk. más szabályának megsértéséhez, törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 5 [15] Nem sértett törvényt a bíróság akkor, amikor a terhelt bűnösségét embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), b) pont] megállapította azzal, hogy a terhelt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és a cselekmény minősítése is törvényes. [16] Az indítvány a bűnszervezetben elkövetés megállapítását támadta. [17] A bűnszervezetben történő elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Az nem része a jogi minősítésnek, hanem olyan – bármely szándékos bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolható – többes elkövetői forma, ami megvalósulása esetén a Büntető Törvénykönyv Általános Részében foglalt jogkövetkezményeket – egyebek mellett az e szervezeti forma keretében elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretének az emelkedését – vonja maga után. [18] Következésképpen az sem érintené a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti feltételek téves megállapításával jutott volna arra az álláspontra, hogy a terhelt bűnszervezetben követte el a terhére rótt cselekményt. [19] A bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására való hivatkozás önmagában, függetlenül a kiszabott büntetéstől, nem felülvizsgálati ok. Az erre történő hivatkozás a felülvizsgálati indítványban, mint „a büntetőjog más szabályának” megsértése – azaz a Be.
2. §

(1)bekezdés b) pont második fordulat – lehet alapja a felülvizsgálatnak, feltéve, hogy ez arra is kiterjed, miszerint az említett anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont]. [20] Jelen esetben azonban a terhelttel szemben kiszabott büntetés még a bűnszervezetben elkövetés miatti büntetési tétel felső határának emelkedését figyelmen kívül hagyva is törvényes. [21] A terhelt terhére rótt embercsempészés bűntette [Btk. 353. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), b) pont] két évtől nyolc évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett. [22] Következésképpen a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés akkor sem törvénysértő, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvénysértő lenne. [23] A bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának további jogkövetkezménye a büntetési tétel felső határának emelkedésén kívül az elkövető feltételes szabadságra bocsátásból való kizárása, valamint a fegyház végrehajtási fokozat megállapítása. [24] A feltételes szabadság lehetőségéből kizárás, valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának meghatározása akkor sem tekinthető törvénysértő büntetéskiszabásnak, ha annak alapja a bűnszervezetben elkövetés – az indítványozó által állított – téves megállapítása lenne. Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 6 [25] A Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint a bűnszervezet megállapításának feltételei az alábbiak: − legalább három személyből álló, − hosszabb időre, − hierarchikusan szervezett, − konspiratívan működő csoport, − amelynek célja ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [26] E feltételek egyidejű megléte esetén törvényes a bűnszervezet megállapítása. [27] Az irányadó tényállás szerint – a terhelt egy embercsempészést folytató bűnszervezet tagja felkérésére elvállalta, hogy a magyar országhatárt illegálisan átlépő, Ausztriába tartó migráns személyeket Magyarország területén továbbszállítja; – a terheltnek a személy a feladat teljesítéséért 400 eurót ajánlott fel; –
2. november
3. napjáról
4. november
5. napjára virradó éjszaka a szerb-magyar határt embercsempészek segítségével jogszerűtlenül átlépő 8 külföldi állampolgárságú személy az őket kísérő embercsempész által meghatározott helyen várakozott; – a terhelt
6. november
7. napján, az esti órákban a tulajdonában lévő járművel lakóhelyéről, külföldről Magyarországra érkezett; –
8. november
9. napján, hajnalban a terhelt az embercsempész által – GPS-koordináták megadásával – meghatározott találkozási pontra ment, ahol a nyolc, az ország területére embercsempészek segítségével illegálisan érkezett migráns személy várakozott; – a terhelt itt járművébe felvette a nyolc migráns személyt, majd velük – az ugyancsak a megbízója által – megjelölt GPS-koordináták szerinti úticél felé indult. [28] Következetes a Kúria gyakorlata abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 7 leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [29] Ekként az irányadó tényállás részét képezi a jogerős ítéletben írt azon ténymegállapítás is, hogy a terhelt tisztában volt azzal, hogy a nyolc migráns személy a szerbmagyar államhatár magyar oldalára embercsempészek segítségével jutott el, továbbá az is, hogy e személyeket a terhelttel való találkozási pontra juttató embercsempész a gépjármű indulásáig a helyszínen maradt {Szekszárdi Járásbíróság 31.B.344/2021/
10. számú ítélet [11] és [15] bekezdés}. [30] Az adott ténybeliség mellett nem kétséges, hogy a terhelt tekintetében a bűnszervezetben elkövetés megállapítható volt. [31] A terhelt terhére rótt embercsempészés bűntette [Btk.
11. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), b) pont] két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tételre vonatkozó feltétel fennállása egyértelmű. [32] A három vagy több személy meglétét, mint törvényi feltételt illetően megállapítható, hogy az irányadó tényállás szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a terhelt tudata átfogta a tevékenysége során a legalább három, illetve annál több személy szervezetben való részvételét. [33] A hosszabb időre szervezettség szempontjából közömbös, hogy az elkövető milyen időtartamon keresztül vett részt a bűnszervezet működésében. Jelentősége annak van, hogy nem csupán a tervbe vett bűncselekmény elkövetésének tartamára, hanem a bűncselekmények elkövetését célzó csoport kialakulására, működésének összehangolására is történik vállalkozás. E törvényi feltétel lényege a szervezettség fokmérője, és megléte nem szükségképpen köthető valamely időtartam elteltéhez. Mindemellett a további törvényi feltételek – a létszám és a tervbe vett bűncselekmény – az elkövetés megkísérlésével értelemszerűen egyben teljesülnek. [34] A hierarchikus szervezeti felépítés mint feltétel szintén megvalósult tekintettel arra, hogy az eljárás során ugyan ismeretlenül maradt elkövetők által létrehozott szervezetben az embercsempész személy irányító szerepével a terhelt nemcsak tisztában volt, de e személy által meghatározottaknak megfelelően cselekedett, hajtotta végre az utasításait. [35] A tényállásból kitűnően a szervezet egy adott szintjén lévők végezték a migránsok Magyarországra utaztatását, a kapcsolatfelvételt, míg az embercsempész személy – a terhelttel megállapodva – őt pénzért bevonta az embercsempészés folyamatába, amely további szintet jelentett. [36] A Kúria rámutat, hogy a hierarchikus szervezettség nem jelenti valamennyi bűnszervezetben résztvevő személy hierarchiában való elhelyezkedését. Amennyiben olyan adat áll rendelkezésre, amely akár egy résztvevő szervezői, koordináló, irányító szerepére vonatkozik a feladatok megosztása során, akkor e körülmény olyan alá-fölérendeltséget jelentő személykapcsolatnak tekinthető, amely megalapozza a bűnszervezet megállapítását. Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 8 [37] Az irányadó tényállás alapján a terhelt, illetve az embercsempész személy között ez a helyzet állt fenn. [38] A csoport konspiratív működése nem más, mint az együttreménykedés, „összeesküvés”, az összehangoltság, melynek mikéntje a leplezettség. Amennyiben a külvilág elől rejtve valósul meg, akkor értelemszerűen nem jelenti a teljes szervezet minden tagjával való együttműködést, hanem az egyes cselekményekhez rendelt személyek összehangolt tevékenységét feltételezi. [39] Jelen esetben a bűnszervezet tagjai tevékenységüket rejtve folytatták, ami cselekményük végrehajtásának megkönnyítését, de egyben a felderítés megnehezítését is szolgálta. [40] Mindez a bűnszervezet megállapításához megkívánt konspiratív működés fogalmának mindenben megfelelt. [41] A terhelt aktívan csatlakozott a bűnszervezethez, annak tevékenységében részt vett. [42] A bűnszervezet megállapításának a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjában írt valamennyi feltétele a kifejtettek szerint megvalósult. Fel sem merülhet, hogy a terhelt a terhére rótt cselekmények elkövetése során mindezzel ne lett volna tisztában. [43] Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja ugyanis az, hogy a törvény a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek kívülálló számára is felismerhetőek. Ehhez képest az elkövető tudatának nem arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet törvényi előfeltételek szerint létrejött, hanem arra, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak „működéséhez” csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik. [44] Ekként a bíróság ítéletében törvényesen állapította meg, hogy a terhelt a cselekményét bűnszervezetben követte el, és törvényesen alkalmazta annak jogkövetkezményeit is. [45] Ezért a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [46] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. Kúria 3.Bfv.1.061/2022/11 9 [47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [48] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró